Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-09-20 / 38. szám

14 •« 2009- szeptember 20. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET'KÖZVETÍTÉS A TELEVÍZIÓBAN A teremtés hete Luther Márton a Nagy kátéban, az Apostoli hitvallás magyarázatában így ír a teremtő Istenbe vetett hit fon­tosságáról: „Azt gondolom és hi­szem, hogy Isten teremtménye va­gyok, vagyis hogy Ő adta és szünte­lenül fenntartja testemet, lelkemet és életemet, kis és nagy tagjaimat, min­den érzékemet, eszemet és értelme­met, és így tovább; ételt és italt, ru­házatot, megélhetést, feleséget és gyermeket, háznépet, házat és gaz­dagságot stb.; sőt javam és életszük­ségleteim szolgálatára rendelte min­den teremtményét: a Napot, a Hol­dat és az égi csillagokat, a nappalt és az éjszakát, levegőt, tüzet, vizet, föl­det és mindazt, amit az hordoz és te­rem, madarat, halat és egyéb állato­kat, gabonát és mindenféle növényt, amink van, sőt azt is, ami a menny­ben és a földön van: bizony tartozunk Neki azzal, hogy ezért szüntelenül szeressük, dicsérjük és áldjuk. (...) Hiszen Isten azért adja és cselekszi velünk mindezt, hogy megérezzük és meglássuk benne atyai szívét és fe­lénk áradó szeretetét.” Erre a hálaadásra és dicséretre, kö­zös elmélkedésre és imádkozásra hirdette meg egyházunk is - a Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közgyűlésének javaslatára - 2009-től a szeptember utolsó és ok­tóber első vasárnapja közötti idősza­kot a teremtés ünnepének heteként. Ma, amikor a teremtmények töré­kenysége és érzékenysége egyre inkább érződik mind közeli, mind tá­voli világunkban, fontosnak tartjuk, Evangélikus istentisztelet a Magyar Televízióban Szeptember 27-én, a Szentháromság ünnepe utáni tizen­hatodik vasárnap 11 órától teremtésünnepi istentiszte­letet láthatunk a Magyar Televízió egyes és kettes csa­tornáján a budapest-zuglói evangélikus templomból. Igét hirdet Gáncs Péter és Szabóné Mátrai Marianna, a Déli Egyházkerület püspöke és püs­pökhelyettese. mtv továbbá minden más testi és múlan­dó jót: jó kormányzatot, békét, biz­tonságot. (...) Mindezt pedig csupa meg nem érdemeit szeretetből és jó­ságból teszi, olyan szerető atyaként, aki úgy gondoskodik rólunk, hogy semmi baj ne érjen minket. (...) Eb­ből önként adódik és következik az, hogy mivel Isten adja, tartja fenn és őrzi meg napról napra mindazt, hogy a teremtés fenntartásáért min­dennap hálát adjunk Teremtőnk­­nek, s a ránk bízott őrző feladatra fel­hívjuk a felelősen gondolkodó keresz­tények és a világ figyelmét. Min­dennapi tevékenységeink között szánjunk pár percet reformátorunk bibliai gondolatainak elolvasására, egy-egy imádságra vagy bibliaórai be­szélgetésekre. Kerekezés Kávára „Milyen szép is lenne itt a domboldalon egybegyűlni több gyülekezetből, hegyen innen és völgyön túl...” - fogal­mazta meg ötletét még a tavasszal Pángyánszky Ágnes pi­lisi lelkésznő, aki igehirdetéssel szolgált a szép kis kávai templomban... Az álom múlt vasárnap megvalósult: Pilisről mintegy har­mincán, Bényéről több mint húszán indultak útnak, hogy középen - a szép kávai templomdombon, illetve a temp­lomkertben - találkozzanak. (Köztük volt a kávai-mono­­ri származású Kovács Áron, valamint Irsáról Erdélyi Csa­ba lelkész, és osztozott a testvéri közösség örömében a pán­­di református pásztor, Ágoston Géza tiszteletes is.) A festői dombon késő nyári kellemes napsütésben lezajlott szabadtéri istentiszteleten - mintegy tanév­nyitóként is - átérezhették a jelenlévők az Úristen egy­­begyűjtő szeretetét. Az igehirdetés a négyezer megven­­dégeltről szólt, és - a kávai házigazdák jóvoltából - a bringás csoport is nagyszerű vendéglátásban részesül­hetett. Zárásként a templomban is felcsendült még néhány szívből jövő vidám dal, majd a kerékpárosok azzal a meg­győződéssel szálltak ismét nyeregbe, hogy ilyen regioná­lis találkozókat máskor is érdemes volna szervezni. Hi­szen..., de ezt a mondatot az olvasó is nyilván be tudná fejezni: a kerekezés megerősíti a testet, az együtt ének­lés, imádkozás pedig erősíti a hitet. ■ Buday Zsolt bénye-kávai lelkész Kettős jubileum Schrobenhausenben HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ A Duna Televízió Isten kezében című műsora szeptember 19- én 12.05-kor kezdődő adásának címe: Evangélikus presbite­rek országos találkozója. A Magyarországi Evangélikus Egyház első al­kalommal szervezte meg idén a presbiterek országos találkozóját (EPOT). Ez az első olyan összejövetel, amely kimondottan gyülekezeti presbitereknek szól. A konferencia célja, hogy az evangélikus egyház va­lóban az élő kövek egyháza lehessen. Szerkesztő-riporter: Erhardt Ágoston. Rendező-operatőr: Horváth Tamás. Istentiszteleti rend • 2009. szeptember 20, Szentháromság ünnepe után 15. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 6,24-34; íMóz 2,4b-g.is. Alapige: íTim 6,6-11. Énekek: 372., 331. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Donáth László; du. 2. Fahídi Éva és barátai beszélgetnek; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (ifjúsági) a pasaréti ifjúság előadása; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX. , Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X. , Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (vespera) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV. , Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Rákospalota, XV. , Régi Fóti út. 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI. , Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII. , Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Grendorf Péter; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Grendorf Péter; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Madocsai Miklós. Összeállította: Boda Zsuzsa A budafiegyvideKi evangélikus gyü­lekezet immár huszadik éve büszkél­kedhet németországi testvérkap­csolattal. Tulajdonképpen mond­hatnánk azt is, nem olyan nagy büszkeség ez, hiszen sok gyülekezet­nek vannak ma már testvérközössé­gei Németországban vagy Finnor­szágban, esetleg másutt is. Mégis büszkeséggel tölt el, ha gyülekeze­tünk állandó alkalmai, programjai közül erre a kapcsolatra gondolok, mert élő, vidám és szeretetteljes minden találkozás. Ilyen volt szeptember első hétvé­géje is, melyet gyülekezetünk egy ré­szével Schrobenhausenben töltöt­tünk. Rendhagyó tanévkezdés volt ez, hiszen míg az itthon maradottak hagyományos keretek között isten­­tisztelettel indították a tanévet, ad­dig mi közel ötvenen német baráta­ink körében ünnepeltük ugyanezt a hétvégét, a húsz éve kezdődött test­vérkapcsolatra és a hetvenöt éve épült templomukra, a Christus­­kirchére tekintve. Utunk során néhányan megkér­dezték tőlem, hány éves is voltam én húsz évvel ezelőtt... Nos, igen, nyilvánvalóan a babáim­mal játszottam abban az időben, amikor 1989-ben létrejött az első találkozás a két gyülekezet között. Éppen ezért nem vállalkozom arra, hogy részletesen beszámoljak a kez­detekről, az első évek jelentős esemé­nyeiről, még akkor sem, ha papíron ismerem már mindezt, azonban sa­ját élményekkel, emlékekkel nem tudom gazdagítani a beszámolót. Ez év tavaszán érkezett a kedves meghívás, hogy szeretettel várnak minden testvért, akik húsz évvel ez­előtt az első utazás résztvevői voltak, és várják gyülekezetünk énekkarát, a fiatalokat, akiket természetesen szol­gálatra kérnek. így aztán a tízes éve­ikben járó fiataloktól kezdve a nyolc­vanas éveikben járó testvéreinkig minden korosztály jelen volt; ez - ér­zéseim szerint — nagyon sokban gazdagította ottlétünk szép óráit. Mert voltak régiek, sokadszor utazók - olyan jó volt látni a húsz év után sem szűnő lelkesedést! -, és voltak egészen újak, érdeklődők, akik a „Jövőre találkozunk!” szavakkal bú­csúztak, és élményekkel gazdagon tértek haza. A szombati nap a huszadik évfor­duló jegyében telt. Kétnyelvű, csalá­dias hangulatú istentisztelettel kezd­tük meg az emlékezést, a közös ün­neplést. A 2009. év igéjére figyelve adtunk hálát mindazért, ami ember­nek lehetetlen, de Istennél és Isten­nel mégis lehetséges. Délután - két gazdag, bőséges szeretetvendégség között - köszöntések, emlékező sza­vak hangzottak el mindkét részről. júsági kórusát, melyet Hikisch Zoltár, vezényelt. A mintegy másfél órás program meghatóan szép és méltó le­zárása volt a napnak. A hűvös, szeles szombat után va­sárnap ragyogó napsütésre ébred­tünk. A városka főterén tűzoltózene­kar fogadta dr. Johannes Friedrich ba­jor tartományi püspököt, majd együti vonultunk át a Krisztus-templomba hogy hálaadó istentiszteleten ünne peljük hetvenöt éves fennállását. A száz férőhelyes templom csak £ résztvevők egyharmadát tudta befő gadni, a kint rekedtek sátorban, veti tővásznon követhették az eseménye két. Ebéd után beszélgetésre, rég barátságok ápolására és újak kötésé re nyílt lehetőség, melyet mindannyi an jól kihasználtunk a verőfényes kora őszi délutánon. Az ünnepségso A Magyarországi Evangélikus Egy­ház nevében D. Szebik Imre nyugal­mazott püspök mondott baráti kö­szöntő szavakat, gyülekezetünk részé­ről pedig Kézdy Pál felügyelő emlé­kezett a kezdetekre, és adott hangot a jövő felé tekintő reménységének. Este újra a templomban gyülekez­tünk, meghallgattuk a neuburgi Le­uchtfeuer kórust és gyülekezetünk if­rozatot a müncheni kantátakórus műsora zárta, majd mindnyájan ha­zatértünk vendéglátóink otthonába. Reggelre a köszönetmondás és a bú­csú szavai maradtak. Mindnyájunkban ott van a reménység, hogy lesznek mindig régiek, akik emlékeznek, és lesznek mindig újak, akik továbbviszik és ápolják a testvérkapcsolatot. ■ Keczkó Szilvia FOTÓ: HIKISCH G Á B O R ___________________________________________________________________________________________________________________________________A SZERZÓ FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom