Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-09-20 / 38. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2009. szeptember 20. » 13 SMS-ZUHATAG AZ EPOT-ON ► Volt, aki névvel, volt, aki név nélkül intézte kérdését, véleményét az evangélikus presbiterek múlt szombati országos találkozójának dél­előtti, illetve ebéd utáni előadását követő fórumbeszélgetés résztve­vőihez. Sokan nem is az adott témához és nem is a pódiumon helyet foglalókhoz címezték sms-üzenetüket, csupán lelkesen megragadták a véleménynyilvánítás felkínált lehetőségét. Az interaktivitás bizto­sítására kitalált forma tehát nagyon „bejött”; a beszélgetések mode­rálására vállalkozó Lengyel Annának minden rádiós rutinjára szük­sége volt ahhoz, hogy az sms-ben záporozó kérdések közepette me­derben tartsa az eredendően stratégiai kérdésekről, majd a presbite­ri képzés szükségességéről indított disputát. A Déli Egyházkerület fel­ügyelője mindenesetre már a helyszínen igyekezett mindenkit meg­nyugtatni, hogy hetilapunkban valamennyi érdemi kérdésre reagálunk. Nos, a kézhez kapott „tételszám” ismeretében egy hét türelmet kell kérnünk a feldolgozás metódusának kidolgozására, azt azonban magától értetődőnek tartjuk, hogy a nyilvánosság elé szánt kérdése­ket és véleményeket már most hiánytalanul (!) közöljük. Olvasószer­kesztőnk ezúttal természetesen kizárólag az sms-üzenetek „elveszett” ékezeteinek pótlására, a nyilvánvaló helyesírási és „gépelési” hibák korrigálására szorítkozott. Az alábbi szövegtenger mindazonáltal cseppet sem unalmas olvasmány, és alighanem hosszú hónapokig muníciót ad presbiteri oldalunk számára. Maradjanak velünk! T. Pintér Károly Délelőtti kérdések Az új istentiszteleti liturgia nem visszalépés, nem gátolja a missziót? Köszönöm. ♦ A kiadott programhoz képest 40 perces csúszás van. • Az ál­lami elvonás mennyi? • Kérdés, vé­lemény: ha létrejön a presbiterkép­zés kerete, 1) lelki képzés legyen, 2) az nonprofit, szolgálati alapon történ­het? B. Tamás, Kispest ♦ Tapasztala­tom szerint a gyülekezeti adminiszt­ráció felemészti a lelkész idejét és energiákat! Marad-e idő az építésre? ♦ Nem kérdés, javaslat: Fektessünk nagy hangsúlyt a munkavégző, hét­köznapi munkahelyi harcokban meg­fáradt gyűl. tagok lelki ápolására s raj­tuk keresztül a munkahelyi misszió­ra. • Tegyük a megtérést törvényeink­ben presbiteri kívánalomnak? ♦ Mennyiben járul hozzá a konfirmá­ciók számának csökkenéséhez az a több helyről érezhető lelkészi tö­rekvés, hogy minél tovább húzva a hitoktatást csak 14-15 éves fiatalokat konfirmáljanak? • Ki képviseli a falu­si presbitereket ebben a beszélgetés­ben? Egy csapattárs ♦ Szervezzünk evangélikus teniszversenyt! • Kérdés az EPOT-nak: A légiessé vált határo­kon túl élő evangélikus közösségek­kel (Felvidék, Erdély, Délvidék) való kapcsolattartásra milyen javaslata van az országos egyháznak? ♦ Áll­­vány-imádás helyett lelki építke­zés... Felértékelődnek a már meglé­vő gyülekezeti központok. Eddig a lelkész feladata volt, hogy egy embe­rért is kimenjen a szórványba. Lehet, hogy most meg kellene fordítani az irányt? Ezt kívánja az okos munka­erő-gazdálkodás is. ♦ Mennyire lehet a struktúraváltást az egyházközségek­ben megtenni, ha nagyon ragaszkod­nak a történelmi gyűl. határokhoz? ♦ A pénztelen helyzetben is segíthet­jük intézményeinket egy-egy terüle­ten szakértelmünk vagy kétkezi mun­kánk felajánlásával. Lehetne erre va­lamiféle csatornát létrehozni az igé­nyek és felajánlások összeillesztésé­nek koordinálásával? »Mia teológus véleménye az úrvacsorái alkalom összevonásáról az istentisztelettel? Ne 12, hanem 50 hívő élje át. ♦ Ho­gyan gondolják magukat evangéli­kusnak valló, de gyülekezetbe nem já­ró, egyházfenntartást nem fizető emberek bevonását a gyülekezeti életbe? Sokkal könnyebb lenne a ré­gi tagokat, a kötődéssel rendelkező­ket bevonni, mint újakat szerezni. • A születések számához viszonyítva hogyan változott a keresztelések szá­ma? ♦ Miért érdeke a hatalomnak és a médiának a demográfiai és hitéle­ti tudatosság sorvasztása? • Hogyan kezelje a presbiter helyesen a lelkész válását? ♦ Valóban az infrastruktúra az elsődleges? Ev. Élet ♦ A felmérések kapcsán minden magát evangéli­kusnak vallót meg kellene kérdezni a véleményéről, vagy csak az „aktíva­kat”? Demeter János ♦ Megbeszélések mellett helyezhetjük-e a hangsúlyt a lelki alkalmakra, napokra? Btamás • Mikor lesz kész a kutatási jelentés? Korányi Z. ♦ Vannak gyülekezetek, ahol örülnek, hogy van presbitérium. Ha döntés elé állítjuk őket, és mind lemondanak, és nincs egyből után­pótlás, akkor mi lesz? • Van-e vala­milyen szakmai segítség a számvevő­­szék munkájához? • Mi az elkeserí­tő a gyülekezeti látogatások során Felügyelő Asszony számára? ♦ A 24- es villamoson elülnek mellőlem. Mi­lyen cigánymissziós lépések történ­tek? Bp.-i tervek? • Vannak-e szakem­bereink, akikhez lehet fordulni, ha huzamosan feszült a helyzet a gyü­lekezetben, vagy elfogyott a lelkese­dés? Az esperesi vizitáció kevés volt. ♦ Technikák taktikák, módszerek és statisztikák... Alkohol, házasságtörés, alkalmatlanság, mellébeszélés. ♦ Egy egyházi iskolában nálunk évekig küzdöttek a pedagógusok és az egy­kori iskolalelkész azért, hogy a gye­rek ne járjon a gyülekezetébe a szü­leivel minden vasárnap templomba. Még mindig a helyükön vannak. Evangélikus felekezet a pedagógusok felvételénél hátrányt jelent. Kérdés: meddig mehet ez így? ♦ Van-e lelké­szi alkalmassági vizsgálat? • Be kell tiltani a vasárnapi munkavégzést, és a média hirdesse az egyházi ren­dezvényeket! Továbbá nem mindig a lelkészt vagy a prédikációt kell bírál­ni, hanem örülni kell a gyülekezeti együttlétnek Isten házában. • A gyü­lekezeteinket miért hagyják el vagy cserélik el a fiatalok „újdonsült” gyü­lekezetekre? Mi a hiba nálunk? Mi az, ami nálunk nem működik? ♦ Mikor auditálják az egyházat? Mikor vizs­gálta utoljára az egyházat az adóha­tóság? Nem lenne szükség profi gaz­dasági szakemberekre? Vannak egy­házak, melyek vállalkoznak, és ezen nyereségből támogatják alapvető fel­adataikat. Ott a lelkészek nem szól­nak bele a gazdálkodásba. • Régen éneklő egyház voltunk. Bence Gábort mindenhova! • Megmozdít-e a sta­tisztika a szétszórt, kihaló gyüleke­zetekben? Vajon van-e lehetőség konkrét, helyi szupervízióra, tanács­adásra az átlagolt sopánkodás he­lyett? ♦ Hogyan juthatunk a dr. Győr­­fi Károly által említett segédanyagok­hoz? ♦ Nem az evangélizációs alkal­makkal van a baj, érdemes megnéz­ni annak lelkészi látogatottságát, szószéki hirdetését, nemcsak hal­vány „mehettek, ha akartok” hanem „gyertek velem, vigyünk másokat is” szervezését. Ebben benne van sokszor a lelkészi karunk kegyessé­­gi vonalon meglévő megosztottsága is. Bojtos Attila ♦ Lehetséges-e Istvá­nok képzése, nevelése a Gézák meg­szólítása nélkül? ♦ Miért kell külön megtérnie egy megkeresztelt és kon­firmált embernek? ♦ Megtérés Krisz­tus vére általi kegyelemből. Én élem. Tudatosul-e a bűnvallás elhagyás Is­ten ismerete? ♦ A megtérés nem le­het törvényi feltétel, de sok evangé­­lizációt kell tartani. Presbitereknek is. ♦ Megtért, hívő lelkészek kellenek gyülekezeti munkára, hogy ők képez­zék a presbitereket speciális munká­ra. • Mi az akadálya annak, hogy a szolidaritás jegyében központosítsák a lelkészi javadalmat? ♦ A megtérés nem folyamat, hanem egy pontsze­rű esemény. Lásd Pál apostol. • Vár­ható a közeljövőben evangélikus ál­talános iskola létrehozása? • „Peda­gógus-lelkész”, „pszichológus-lel­kész” képzés is kellene. • Gyülekeze­ti autonómia mennyire hasznos? ♦ Miért nem a presbiterek kíséretében jön be a lelkész az istentiszteletre? Miért nincs presbiterek padja? Miért nem vállalja fel minden presbiter? Mennyire vesz részt a gyűl. életében? ♦ Én a gyülekezetem legfiatalabb presbitere vagyok. Mindösszesen 35 éves. A fiatalok bevonása a fontos döntésekbe kellene. Vagy legalább vé­leményük kérdezése. • Van lehetőség egy országos presbiteri szövetség létrehozására? • Hol van a 20-40 év közötti korosz­tály? Csak 50 fö­lött presbiter a presbiter? ♦ A megtérés bizony egy pont, szület­ni sem folyama­tosan születünk. ♦ Nem tudom, hogy a résztve­vők mennyire reprezentálják a presbiterek kor­­összetételét, de mindenképpen szük­ség lenne sokkal több fiatalra. ♦ A megtérés Isten életátadásra hívó sza­vára adott válasznak a kezdete. • A képzés, a tanítás missziói parancsa hogyan valósulhat meg a hívek és a kívülállók felé a lelki munkában a lel­készek részéről? • Miért mondjuk azt egyes új liturgikus elemekre, hogy „katolikus” eleve elutasításra indítva a pártolókat? A „békesség neked” kézfogás igen mély, ősi elem. • Sze­retnénk megköszönni az ötös körzet nevében lelkészünket, Zsarnait. • A kis gyülekezetben nagyon nehéz és sok a presbiterek munkája. Nem mindig tudunk kellő segítséget adni saját életünk miatt. Meddig terhelhe­tő a presbiter, felügyelő és a lelkész? Hogyan kaphatunk segítséget? • Mi a helyzet a hittanpénzzel? ♦ Egyhá­zunknak kellene a Parlamentben ül­nie, akkor a társadalom hite, bizalma visszatérne. ♦ Vannak-e számszerű­síthető céljaink? Közegyházi szinten kimondhatóak-e ilyen „indikátorok” vagy marad a szemérmesség? ♦ Mi­ért nincs a lelkészképzés előtt egy időszak, amikor önálló, az átlagem­ber életét éli? • Miért kell összeköt­ni az úrvacsoravétel lehetőségét a konfirmációval? ♦ Egymás kritizálá­­sa helyett önvizsgálatot kellene tar­tanunk. ♦ Egyházi költségvetésünk hány %-a megy kimondottan misszi­óra? ♦ Nemcsak a hétköznapi életben, de a gyülekezetekben is egyre keve­sebben törődnek az idős emberekkel. Nálunk is csak pár ember végzi évek óta ezt a munkát. Nincs utánpótlás. Hogyan lehetne ezen változtatni? SBK • Ha az egyházak az elmúlt húsz évben mernek igenis politizál­ni, ma nem kellene az állami támo­gatás elfogyásától félni. Meddig lehet iránytű nélkül hajózni? ♦ A lelki gyü­lekezeti építkezés elején tisztázandó, hogy az alap Jézus Krisztus-e vagy va­lami más. A megtérés lelki születés is; ahogy a testi születés is köthető időponthoz, úgy a lelki is, még hogy­ha egy folyamat része. Megtérés nél­kül csak az n + i-edik kulturális egyesület leszünk. Ha nincs szemé­lyes pálfordulás, elsüllyed az egyhá­zunk. ♦ Rá lehet erőltetni a gyüleke­zetre az új liturgiát? • Versenytársak a kisegyházak? ♦ Utánkövetése a megkereszteltek és megkonfirmáltak­­nak! ♦ Milyen segítség van a lelké­szeknek a lelki egészségük megőrzé­se érdekében, hogy hatékonyan vé­gezzék hivatásukat? • Olyan nagy kedvvel voltunk itt, de többet nem megyek, mert ezek nem szeretik egymást... Három évig varrtam a lel­készcsaládnak ingyen, de nem tudom tovább csinálni, mert annyi hántást kaptam. ♦ Jó, ha a püspök hivatalos látogatásán automatikusan tegeződik a presbitériummal? ♦ Jézus egyértel­műen nyilatkozik: szükséges fentről születni! Papok specializálódásához szórványok alapellátása! ♦ Ugye lehet presbiter, aki m. gárdista? ♦ Miért nem vetítik ki a kérdéseket? • A tár­sadalmunk nagyon beteg, mindenfaj­ta közösség létét alapvetően fenyege­tik a súlyos egzisztenciális nehézsé­gek és a fogyasztói szemlélet. Ha nem tudjuk meggyőzően képviselni, hogy gyermeket ne­velni, keresztel­ni, konfirmálni, gyülekezeti kö­zösséghez tar­tozni létfontos­ságú, boldogító és előbbre való az anyagiaknál, halálra vagyunk ítélve a nyugati világgal együtt, és bármit próbá­lunk, pótcselekvés lesz. ♦ Liberális vagy evangélikus találkozó? Prőhle úrnak SOS ♦ Szervezne-e, és ha igen, hogyan, felügyelő úr Deák téri evan­gélizációs napot? Bojtos Attila • Megtérés. Megélt élő hit nélkül lehet misszió? Gyülekezet? Egyház? Luther mire indult fel? Róm 12,2. Szeretet­tel, Takácsné »Jól értettük, hogy a fo­lyamatos odaszánás mellett nem tartják fontosnak az első/egy konk­rét időpontú magam átadását Jézus­nak? • Szeretettel kérdem: miért nem a kérdésre válaszolnak? ♦ A válás egyike a magárahagyatottság tünete­inek. ♦ Miért nem ül ki egy püspök is válaszadónak? ♦ Nagyon javaslom, hogy a találkozóról adjunk nyilatko­zatot (MTI-hez), egyházi és társada­lompolitikai vonatkozásban. A társa­dalom felé való építkezéshez ez elen­gedhetetlen, hogy ne csak magunk kö­zött beszélgessünk ismét, hanem a kí­vülállók is lássák, hogy tudunk az ő fe­­j ükkel is gondolkodni. Font Sándor Délutáni kérdések Mikor lesz az egyházi stratégiából programhirdetés és cselekvés? ♦ Hogy lehet a presbiterképzésből a gazdasági, pénzügyi ismereteket ki­hagyni? Zászkaliczky Pál • Ugye, az EKE és a most felvázolt képzés sok mindenben átfedi egymást? Az EKE- anyag adaptálható és adaptálandó. ♦ A presbiterképzés mellett bibliaisko­­lai képzés is kell. • Lehet-e az ember hitben tapasztalt, amíg fiatal? • Ör­vendenénk, ha minden kérdés sorra kerülne! Köszönjük! ♦ Nem a Szent­lélek hiányának nyílt bevállalása, amiről most beszélünk? ♦ Akik „csak” 8 általánossal rendelkeznek, azokat teljesen elzárják a képzéstől? • A presbiterképzés központosítása egy újabb „vízfej” Lehet, hogy alacso­nyabb szinten kellene kezdeni? • Hogyan lehet az presbiter, aki nem jár templomba? Milyen alapon választ­ja meg a nem templomba járókat a gyülekezet? ♦ Lesz-e távoktatás? Részletes internetes tananyag, vi­deó korábbi előadásokról? ♦ Garádi úr! Ön szerint testvérgyülekezetük lelkésze jól végzi a munkáját, ha a hí­vek nem találják a Bibliában az Ószö­vetséget sem? ♦ Ezek után nagyon szeretném, ha a beszélgetés végére megszületne a definíció: mi a presbi­ter? »Mia véleményük arról, hogy ma is legnagyobb ünnepnek a kará­csonyt tartják a gyülekezetek, és nem a húsvétot? Lásd az úrvacsora mellőzése a hívők részéről. • Először legyen kellő számú lelkész minden gyülekezetben, a sok felesleges admi­nisztráció helyett a presbiterkép­zést rájuk bízni. • E fegyelmezetlen és fegyelmezhetetlen korban nem volna hasznosabb az oktatásnál a ne­velés? • „Tévtanítás” - PAX Tv - két­ségbeejtő. Mit tehetünk ellene? ♦ Vélemény: mi keresnivalója van an­nak a presbitériumban, akinek nincs már eleve kellő „hittani ismerete”? • Nagyon sokat dolgozunk a munka­helyünkön, a családban és a gyüleke­zetben is. Erre még kinek lenne ide­je? ♦ Nem kaptunk választ az EKE- bibliaiskolával kapcsolatban. • A presbiterek képzése fontos, de az egyház meglévő intézményeinek helyzete is sokszor problémás. Nem azokat kellene először rendezni? Pl. a Fasor helyzete aggasztó. Miért nem oldják meg? Ezt sem tudjuk megoldani. Szerintem a meglévő­ket kellene rendezni. Utána kell egy újabb, mert csak a színvonalnak van értelme. • Az alapoknál kell kezdeni. Van, aki ott sincs a megválasztásán. Az egyetemi lelkésznő viselje a Lu­­ther-kabátot. Az EvÉletben nem le­hetett felismerni a ref. és r. k. pap mellett. • Az egyre jobban terjedő in­ternet világában érdemes lenne a presbiterképzésben is alkalmazni a távoktatás módszerét, megtartva a személyes konzultációkat is. ♦ Na­gyon jó módszernek tartom a pres­biterválasztás célirányos irányítását (feladatra választás), pl. építési, szo­ciális, egyéb. • Távoktatási forma életképes lenne-e a bibliaiskolában, a presbiterképzésben? ♦ Valamennyi lelkész megkapta a gyülekezeti mun­kaprogramok ajánlásait. El kellene kezdeni használni a rétegmunká­ban. • 1. A presbitérium szervezheti a szociálisan rászorult gyűl. tagok megsegítését. 2. Fontos még, hogy a presbitérium szervezzen közös „csa­patépítő” alkalmakat magának. ♦ A tervezett képzés tematikája túl elmé­leti. Nem lenne szükség több gyakor­lati ismeretre? • Felkészültség? Nem inkább azoknak kellene menniük, akiket Jézus küld? S akiket nem küld, segít-e azokon a képzés? • Szükséges-e a gyülekezetben eltöl­tött időhöz kötni a presbiterséget? • Garádi Úr! Aki ide eljött, tisztában van vele, hogy miért van itt. Egyéb­ként az oktatást jónak tartom, és lét­re fog jönni. • Most olvassák fel még egyszer a presbiteri esküt. Er­ről beszélünk? EPOT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom