Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-09-20 / 38. szám
6 -m 2009. szeptember 20. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet HIRDETÉS „Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor” (Zsolt 121,8) Meghívó Örömmel adunk hálát Istennek az Irsai Evangélikus Egyházközség Mustármag Óvodája felszentelésének 15. évfordulója és ismételt bővítése alkalmából a szeptember 20-án tartandó gyülekezeti napon, melynek keretében 10 órától hálaadó istentiszteletet tartunk. Igét hirdet dr. Fabiny Tamás püspök. Az istentiszteletre, valamint a nap további programjaira szeretettel hívunk mindenkit! HIRDETÉS Hálaadás a szabadságért Idén ünnepeljük a soproni határnyitásnak és a berlini fal leomlásának a huszadik évfordulóját. Az 1989 augusztusában a páneurópai piknik keretében Ausztriába menekülő keletnémetek, majd a szeptember 11-én Magyarországot szintén nyugat felé elhagyó társaik nem sejthették, hogy az állam, melybe nem kívántak visszatérni, néhány hónap múlva már nem is létezik majd. A változások mértékét és gyorsaságát azonban a legjobban tájékozott szakértők sem látták előre. 1989 a publicisztikában gyakran mint „annus mirabilis”, a „csodák esztendeje” szerepel. Meggyőződésünk, hogy az eseményekre emlékezve helyes, ha hálát adunk Istennek a változásért, a szabadságért. A német újraegyesítés ünnepének előestéjén, október 2-án 18 órakor Hálaadás a szabadságért címmel ökumenikus német-magyar istentiszteletet tartunk a Deák téri evangélikus templomban, melyen Margot Käßmann, Bölcskei Gusztáv, Várszegi Asztrik és Ittzés János püspökök szolgálnak. Közreműködik a Lutheránia énekkar. Vezényel Kamp Salamon. Örülnénk, ha velünk ünnepelne. Ittzés János elnök-püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház Balog Zoltán elnök, Protestáns Fórum Prőhle Gergely országos felügyelő, Magyarországi Evangélikus Egyház HIRDETÉS Meghívó Kétnapos őszi konferenciát rendez az Evangélikus Kórházi Lelkigondozói Szolgálat október 2-3-án, péntek délutántól szombat délutánig a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban (Móricz Zsigmond u. 141.; megközelítés: Szentendréig HÉV-vel, majd autóbusszal Leányfalura, ahol az Erkel Ferenc utcai megállónál kell leszállni, és onnan még százötven métert kell gyalogolni; autóval legegyszerűbb az Mo-s autópályán, majd Szentendre irányában tovább Leányfaluig). PROGRAM Október 2. ♦ 17 óra: A halál és a gyász kihívásai a 21. században - Balogh Éva kórházlelkész ♦ 20 óra: Életről és halálról a költészet nyelvén - Simándi Ágnes író, költő (Toronto) Október 3. ♦ 9 óra: Ha a gyermekek gyászolnak... - Kulcsár Zsuzsanna kórházlelkész ♦ 11 óra: Veszteségeink - hozzáállásaink - Heinemann Ildikó kórházlelkész ♦ A halál és az a másik világ... - a logoterápia szerint - Honti Irén kórházlelkész ♦ 14 óra: témafeldolgozás, csoportbeszélgetések Érdeklődni és jelentkezni Honti Irénnél lehet a 20/824-5629-es telefonszámon, illetve a hirene@citromail.hu e-mail címen. Szeretettel várjuk önkéntes segítőinket és a téma iránt érdeklődőket! HIRDETÉS Álláshirdetés Az Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft. pályázatot hirdet ügyvezetői munkakör betöltésére. A munkavégzés helye: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. A foglalkoztatás időtartama, jellege: határozatlan idejű munkaviszony, teljes munkaidő. Kötelező paraméterek: főiskolai/egyetemi pedagógusdiploma; legalább öt év vezetői gyakorlat; öt év gyakorlat a szakképzésben, felnőttképzésben; pályázatírásban és pályázat megvalósításában szerezett tapasztalat; katolikus/református/evangélikus vallás gyakorlása; felhasználói informatikai ismeretek (Word, Excel, PowerPoint); gépjármű-vezetői jogosítvány; büntetlen előélet. Előnyt jelentő paraméterek: műszaki végzettség; közbeszerzési ismeretek; pénzügyi ismeretek; tapasztalat európai uniós pályázatok elkészítése, illetve kezelése területén. Az ügyvezető személyére vonatkozó elvárások: önálló, talpraesett személyiség; nagyon jó kommunikációs készség; jó szervezőkészség, logikus gondolkodásmód; nagy terhelhetőség; felelősségteljesség, megbízhatóság. A pályázatnak tartalmaznia kell: önéletrajz; szakmai ajánlás (igazgató/közvetlen munkahelyi vezető/szakképzési szakértő)*; egyházi referenciaszemély(ek)** megjelölése. A pályázati anyag letölthető a www.egyhazitiszk.hu honlapról. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. szeptember 30. Postán küldendő a következő címre: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. * Szakmai ajánló: neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, munkahelye, beosztása, kapcsolata az ajánlott személlyel. Az ajánlott személy és szakmai alkalmasságának bemutatása, szakmai felkészültsége, személyiségének jellemző vonásai, vezetői képességei. ** Az egyházi referenciaszemély(ek): neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, tevékenysége, a feladatvégzés helye, tisztsége, kapcsolata az ajánlott személlyel. Hazatérés Csöngére Látogatás a Weöres Sándor-emlékházban Weöres Sándor mellszobra fogadja a messziről érkező látogatót. Szomorúfűzfa ágai hajolnak a költő vállára, kéziratos könyvét szorítja, s pillanatra eltöpreng gazdag életén. Körben kis piros-fehér-zöld koszorúk, ahogyan megilleti őt, hiszen a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb költőjének a szülőházánál állunk. Weöres Sándor életének nagy részét Csöngén töltötte. Kisebb-nagyobb megszakításokkal itt csodálkozott rá a csönd völgyében ragyogó tájra, innen indult iskoláiba, később a fővárosba, a költői pályára. És ide tért vissza a nyolcvanas évek után, fáradtan, egyre többször, hogy végleg elbúcsúzzon a fölnevelő erdőktől és tisztásoktól. „E tájékhoz minden idegszálammal hozzáforrtam - írta egyik levelében -, innen viszek mindent a verseimbe, szín-, alak-, vonal- és főleg hanghatásokat.” Persze rejtetten, mert költészetében a legegyszerűbb sorokban is a mindenség lüktet. Zengő ütemekkel és a magyar nyelv teljes pompájával. A szépen felújított szülői ház első szobájában a gyerekkori kötődéseket láthatjuk. A diákévek kedves emlékeit: fotókat, kéziratokat; mindenre érzékeny édesanyja másolta régi füzetbe az ajánlott verseket... Egy 1929-es fényképen már „komoly” fiatalember néz ránk, átlósan ott a dedikáció: „Pável tanár uréknak hálával és szeretettel”. A második szobában Weöres Sándor szellemi kapcsolataiba kapunk betekintést. „Voltak mestereim, személyes ismerőseim - emlékezett önéletírásában -, akikkel találkoztam, beszélgethettem: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Füst Milán, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Fülep Lajos, Hamvas Béla, és sorolhatnám még hosszan.” És mesterei voltak azok is, akiket nem láthatott: Lao-ce, Po Csü-ji vagy a hindu Dzsa-Weöres Sándor Vasmegyei üdvözlet Sokszor megyek Szombathelyre, gondjaimtól szabad helyre, és mellette Óladon békességben fogadom, sűrű fák közt Kámonban elmerülök álomban, és ha vágyom völgyre, hegyre, tovább utazom Kőszegre, végtére hazatérek Csöngére. jadéva, Dante, Hölderlin, Mallarmé, hatalmas fordításfolyamának egyegy óriása. A következő kisterem dolgozószobáját idézi. Úgy, ahogyan utoljára hagyta zsúfolt íróasztalát, mintha csak leugrott volna egy pillanatra gyufáért a boltba. A hangulatlámpa mellett ott a sokat használt kávéfőző a kiöntővel. A kéziratlapon az utolsó verstöredék a csonka ceruzával. Az üvegfallal szemközti polcokon a dedikált kötetek: a magyar költészet színe-java küldte el ajándékát szívmeleg szavakkal: Weöres Sándornak, ifjú társamnak szeretettel: Babits Mihály; s a hűséges biztatónak: Radnóti Miklós; a megcsodált barátnak: T. S. Eliot (Nobel-díjas angol költő). Képek a falakon, metszetek, Borsos Miklós remek domborítása a gyerekarcról és a magas homlokról. A negyedik rész Károlyi Árnynak, Weöres Sándor feleségének állít emléket. Az egyszerű szekrény, tükrös öltözőasztal, csillár, barna ágy és szék nemcsak megismerkedésük éveit idézi, de a verseikben is beszél az apró titkokról, a hétköznapok kis csodáiról. Kötetek, kéziratok, levelek, a régi írógép, amelyet inkább a költőnő használt. A finom keretek között megbújik egy érdekes írás: Weöres Sándor megígéri, sőt becsületszavát adja, hogy naponta fél liter bornál nem iszik többet. Évente csak egyszer lesz részeg, olyan, hogy esetleg el is esik. Pontos dátum, kézjeggyel hitelesítve. Tenyérnyi kockás füzetlap, de elgondolkodtató. Játék az egész? Vagy a feleség hordta a kalapot? Ki tudná ma már megmondani, de ha arra kellett a bor, hogy a kivételes költőkoponyát feltüzesítse, akkor csak hálásak lehetünk a szőlősgazdáknak a gyémántragyogású sorokért. Az emlékszobából ismét a folyosóra jutunk, ahol ugyancsak régi fényképek mutatják be a Weöres házaspár külföldi utazásait. Európai és ázsiai meghívásoknak eleget téve felkeresett nagyvárosokat, sziklás tájakat s a legtermékenyebb, a kínai út boldog perceit. A plakátok és fotók Weöres színpadi műveiről vallanak: a legnagyobb sikerről, a Psychéről, amelyet jeles előadóművészünk, Csernus Mariann vitt diadalra. A dokumentumok megerősítik a (Steiner Ágota és Kemény Gyula rendezte) kiállítás üzenetét: a költőnek Vas megyéhez és Csöngéhez fűződő vonzalma soha nem szűnt meg. Kedves kísérőm, Baranyai Ernő polgármester is erről beszélt. Csönge evangélikus falu, Weöres Sándor gyerekkorát is meghatározta a hit, az istentiszteletek élménye. Utolsó látogatásakor is hosszan elidőzött kis temploma csöndjében. Vajon mire gondolt? Mit mondhatott a messzi Úrnak? Bizonyára megköszönte, amit kapott tőle: az érzékenységet, a lázas teremtésben töltött hatvan évet, az isteni verssorok szívverésütemét. ■ Fenyvesi Félix Lajos Weöres Sándor Négy korái / Megszólal a kimondhatatlan de nem mondhatja ki önmagát Cselekszik a kezetlen de csak a te kezeddel megindul a lábatlan de csak a te lábaddal eszmél az esztelen de'csak a te eszeddel virágba borul a virágtalan de csak a te virágoddal gyümölcsbe merül a gyümölcstelen de csak a te gyümölcsöddel adakozik azadhatatlan de csak a te adományoddal irgalmaz az irgalmatlan de csak a te irgalmaddal imádkozik az imátlan de csak a te imáddal fényes lesz a fénytelen de csak a te fényeddel Megszólal a kimondhatatlan de csak a te szivedben II Ha homlokban drágakő lakik drágakő lánggá emelkedik Ha drágakőben láng lakik láng homlokká emelkedik Ha lángban homlok lakik homlok drágakővé emelkedik Ha drágakőben homlok lakik homlok lánggá emelkedik Ha homlokban láng lakik láng drágakővé emelkedik Ha lángban drágakő lakik drágakő homlokká emelkedik III Ha rátekintesz kedvesedre akit szeretsz: tán nem te vagy? Ha koldus lép a küszöbödre akit kivetsz: tán nem te vagy? Ki orrodért nyúl s orrát fogja és gúnyolod: tán nem te vagy? A dal ajkad testtelen foglya és dúdolod: tán nem te vagy? Fű, bárány, tigris, féreg ember akit megölsz: tán nem te vagy? Fű, bárány, tigris, féreg ember aki legyőz: tán nem te vagy? Bárki megy hóban akadozva s befedi tél: tán nem te vagy? Jutsz üdvösségre, kárhozatra s aki ítél: tán nem te vagy? IV Nincs fülem többé, mégis beszélj hozzám, tökéletesen értelek. Míg éltem, nem érthettelek, annyi vágyad, késed és sérülésed, annyi rögeszméd, persze nekem is: két bolond. De most ha kérdezel, * gömbölyű csöndem felel. Segítőn átölel, ne is hiányold a beszédet. Ezernyi szóval mit adhatnék? magamat, nem tiédet.
