Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-23 / 34-35. szám
32 •« 2009- augusztus 23-30. Evangélikus Élet Új nap - új kegyelem Augusztus 23., vasárnap Keressétek az Urat, amíg megtalálható!. Hívjátok segítségül, amíg közel van! Ézs 55,6 (Lk 5,34; Lk 18,9-14; Ef 2,4-10; Zsolt 17) Az élet egyik legnehezebb dolga akkor és addig értékelni valakit, amíg velünk van. Az ember valahogy úgy él a világban, hogy sosem méltányolja, becsüli meg a jelent. Mindig a múltba vagy a jövőbe vágyódik. így van ez Isten és az ember kapcsolatával is. A jelenben sokaknak nem számít igazán Isten. Sokszor hallott mondat: „Régen a szüleim, nagyszüleim mindig jártak templomba. Majd ha öreg leszek, én is elmegyek.” Ézsaiás ezek ellen a mondatok ellen emeli fel szavát. Mert tudja, most van itt az alkalmas idő. Most kell átélni Isten közelségének csodálatos élményét. Most, amíg közel van! Hétfő Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Mt 5,7 (Zsolt 41,2; Ez 17,1-6.22-24; 4MÓZ 6,22-27) Döbbenetes élmény újra és újra átélni, milyen relatív a boldogság. Néha egy ölelés, egy kedves szó, egy elesett ember megsegítése akkora örömöt tud szerezni, amelyet máskor valami nagy értékű ajándék sem. Az irgalom valóban boldoggá tud tenni. De az igazi boldogságot akkor tudjuk átélni, ha megtapasztaljuk az igazi irgalmat, méghozzá azt, hogy Isten önmagát áldozta fel, hogy élhessünk. Kedd Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat. Dán 2,22 (Lk 12,2; íMóz 19,15-26; 4MÓZ 9,15-23) Furcsa érzés belegondolni, mi lenne velem, ha minden titkomat ismernék az emberek. Azt hiszem, nem tudnék a másik ember szemébe nézni, ha kiderülne, hogy a mosolyom, a kedves szavaim mögött mit is gondolok valójában róla. Fájó tény, hogy Isten előtt minden nyitott. Fájó tény, mert rádöbbent arra, hogy akármennyire is próbálkozom, nem tudok Isten „szemébe nézni”. Csak lehajtott fejjel tudok megállni előtte és szégyenkezni és könyörögni a bocsánatért. Kellemetlen, de felszabadító érzés a bűntől való szabadulás. Szerda Megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon. Zsolt 91,11 (Mt 2,13; Mk 7,24-30; 4MÓZ 10,11-36) Többször át kellett élnem már autóvezetés közben, hogy a pár perccel elgjib vagy később indulás igenis megmentett bizonyos veszélyes helyzetektől. A pár perccel későbbi indulás révén megmenekedtem attól, hogy egy előttermfelboruló autónak nekiütközzem, vagy hogy egy előttem átfutó őzt elüssek. Ilyen helyzetekben döbbenek rá, mennyire nem vagyok ura saját életemnek, mennyire ki vagyok szolgáltatva a világ erőinek, és milyen elképesztő módon vagyok rászorulva az őrzőangyal vigyázó tekintetére. Csütörtök Az Isten által vetett szilárd alap megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit!’ 2Tim 2,19 (5MÓZ 32,11; íPt 5,1-5; 4MÓZ 11,1-23) Sok emberrel vagyunk úgy, hogy évek óta ismerjük, mégsem tudunk róluk semmit. Az ember igazán azokat az embertársait ismeri, akiket szeret. S ezekkel a szeretteinkkel képesek vagyunk különleges, bensőséges kapcsolatba lépni. Isten és az ember kapcsolatában pont az a legcsodálatosabb, hogy Isten szeret minket. És éppen ezért ismeri és tudja, mire van szükségünk: arra a szilárd alapra, amelyet ő maga állított elénk egyszülött Fiának halálával. * Péntek ^ Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. Zsolt 51,17 (Mk 7,37! Lk 22,54-62; 4MÓZ 11,24-35) Milyen mély igazságot fogalmazott meg a zsoltáros szinte észrevétlenül! Ha az Úr veszi a fáradságot, és megnyitja ajkamat, akkor képes vagyok az Urat dicsérni. Ha az Úr nem nyitja meg ajkamat, akkor bizony csak felesleges, unalmas és semmit érő mondatokat szólok. Mert valóban lehet kardoskodni a szabad akarat mellett, ahogy tette azt Erasmus, de a józan ész tapasztalata is az, hogy csak akkor tudjuk igazán őszinte szívvel dicsérni az Urat, ha azt ő indítja bennünk. Szombat Isten nem azért küldte a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világáltala. Jn 3,17 (Jer 24,6; Ézs 26,1-6; 4MÓZ 12,1-16) Furcsa lehet keresztény szemmel az, ahogyan az Úr Isten „gondolkodik” Nem azt mondja, hogy a hívők miatt, a keresztények miatt, az egyistenhitűek miatt küldte el a Fiút, hanem azt mondja, hogy az egész világ miatt. Mert Isten szeretetében nincs különbség. Isten minden embert egyaránt szeret. És ez a szeretet nyilvánult meg akkor, amikor eljött, és mindenki számára lehetővé tette az üdvösség elnyerését. ■ Pongrácz Máté SEMPER REFORMANDA „Mi van akkor, ha valakinek beteg házastársa van, aki a házaséletre képtelenné vált, szabad-e másikat vennie? A világért sem, hanem szolgálj Istennek a betegben, ápold őt, és gondold meg, hogy benne Isten neked az üdvösségre való eszközt küldött a házadba, amellyel a mennyet kell megszerezned. Boldog és újra boldog vagy, ha az ilyen adományt és kegyelmet felismered, és házastársadnak Isten kedvéért szolgálsz. Ha azonban azt mondod: »De én nem tudom megtartóztatni magamat«, akkor hazudsz. Ha komolyan szolgálsz beteg házastársadnak, és felismered, hogy Isten küldte neked, és hálát adsz ezért, akkor hagyd őt gondoskodni. Bizonyára megajándékoz kegyelmével, úgyhogy nem kell többet elviselned, mint amennyire képes vagy.” N Luther Márton: A házaséletről (Reuss András fordítása) Tisztelt Olvasóink! Lapunk következő száma szeptember 6-ai dátummal jelenik meg. SEMPER REFORMANDA „Először kérem azt, hogy az én nevemet ne emlegessék, s ne lutheránusoknak, de keresztyéneknek nevezzék magukat. Mert mi Luther? Hisz [a] tan nem enyém! Azután meg senkiért nem feszítettek keresztre. Szent Pál nem engedte (íKor 3,4-5), hogy a keresztyének Páliaknak vagy Péterieknek neveztessenek, hanem krisztusiaknak. Miképp jönnék hozzá én szegény, ocsmány féreg, hogy Krisztus gyermekei az én szerencsétlen nevemről neveztessenek. Nem úgy, atyámfiai, törüljük el a pártneveket, s nevezzük magunkat krisztusiaknak (keresztyéneknek), akinek tana birtokában vagyunk. (...) Én a gyülekezettel egyetemben Krisztusnak egyetlen általános tanítását követem, »aki egyedül a mi mesterünk« (Máté 23,8).” H Luther Márton: Hű intés a zavargásoktól és lázadásoktól való óvakodás tárgyában (Mayer Endre fordítása) Új nap - új kegyelem Augusztus 30., vasárnap Krisztust hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban. Kol 1,28 (Péld 15,33; Mk 7,31-37; ApCsel 9,1-9/10-20/; Zsolt 119,49-56) Milyen jó lenne, ha nemcsak egy növényt vagy egy állatfajt, hanem egy-egy fogalmat is védetté lehetne nyilvánítani! Ha ez lehetővé válna, én a bölcsesség szót tenném azzá. Mert keserű látni a sok bölcsnek mondott okoskodást, a sok bölcsnek mondott esztelenséget, a sok bölcsnek mondott bölcselkedést, melyek elértéktelenítik életünket, hitünket. Védeni kell a bölcsességet. Hogy minél többen tökéletessé lehessünk Krisztusban. Hétfő Egymás iránt valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. íPt 5,5 (Jób 9,4; Mt 9,27-34; 4MÓZ 13,1-3.17-33) A hitre jutott ember első próbája az alázatosság. Gyakran érezzük tévesen úgy, hogy az Isten kegyelméből megkapott hit nem is annyira az ő érdeme, hanem sokkal inkább a miénk. Miért is lenne másként? Hisz mindenhol azt halljuk, valósítsd meg önmagad. Legyél te az életed irányítója. Innen már csak egy lépés a gyakran hallott mondat: legyél te magad hited alakítója. Nehéz alázatosnak maradni és kimondani: Istenem, minden a te érdemed, nélküled csak a bűn mélységében szenvedek. Kedd Egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által. Róm 3,30 (Zof 3,19; 4MÓZ 12,1-15; 4MÓZ 14,1-25) Nagyon fontos információt közöl számunkra a mai, rövid, Pál apostoltól származó ige. Legyen valaki zsidó vagy keresztény, muzulmán vagy bármilyen más vallású istenhívő, akárhogy folytatjuk is a vallások közötti párbeszédet, akárhogy próbáljuk is egymást megérteni, egy tény elől sosem szabad kitérnünk: csak egy Isten van. Nincs több. Nekünk, Krisztus-hitre jutott embereknek éppen ezért ezt mindig hirdetnünk is kell. Krisztusban közénk jött az egy Isten. Szerda Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, áldott leszel jártodban-keltedben. 5MÓZ 28,1.6 (Jn 8,51; Mt 17,14-20/21/; 4MÓZ 14,26-38) Kegyetlenül nehéz a mai világban hallgatni az Úrra. Nehéz, mert minden felől zaj, morajlás, hangzavar veszi körül bennünket, és egyre nehezebb Isten beszédét meghallanunk. Pedig milyen nagy szükség lenne rá! Milyen nagy szükség lenne arra, hogy mindennap legalább csak egy fél órán át csendben legyünk, és az Úr Istenre figyeljünk. Telefon, tévé, számítógép nélkül. Ez ne legyen számunkra elképzelhetetlen! Csütörtök A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. ApCsel 17,30 (Zsolt 115,2-3; Jak 5,13-16; 4MÓZ 4,39-45) Meg kell térni! - mondta Pál. Az athéni emberek álltak és néztek, majd a legtöbben otthagyták őt. Mert önmagában a felszólítás még nem segít. A „térj meg” önmagában csak üres frázis, az Isten nélküli embernek semmit sem mond. Az Úr Isten Szendéikével együtt azonban valami egészen csodálatos tartalmat nyer. Olyat, ami a bűnös szívünket Krisztus felé vezeti. Páran, mint Dioniziosz és Damarisz, tovább hallgatták Pált, és ők ott és akkor átélték az új élet örömét. Péntek Várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. Fii 1,20 (3MÓZ 19,2; Lk 23,6-12; 4MÓZ 17,16-26) A keresztény hit legszebb és legfelemelőbb pillanata, amikor megélhetjük az „egészen nyílt magasztalás” érzését. Azt az érzést, amikor az ember megszabadul minden kötöttségtől, minden testi, lelki béklyótól, és önfeledten tud az Úr Istennek hálát adni. Ezekben a pillanatokban tudunk a legközelebb kerülni Istenhez. Szombat Jézus így szólt: „Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem’.’ Lk 18,22 (Péld 19,17; Ézs 57,15-19; 4MÓZ 20,1-13) Jézus élete telis-tele van olyan mondatokkal, jelenetekkel, amelyeket szeretünk jelképesen értelmezni. Ahogy halad előre a világ, ahogy egyre szabadelvűbb lesz a társadalom és az egyház, egyre több igazán kemény és felrázó mondat válik számunkra sekélyessé és lényegtelenné. így vagyunk a gazdag ifjú történetével. Könnyen leszűrjük a tanulságot. Ez a történet a gazdagokról szól, és kész. Holott Jézus nekünk is mondja ezeket a szavakat. ■ Pongrácz Máté Evangélikus Élet - A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja E-mail: evelet@lutheran.hu • EvÉlet on-line: www.evelet.hu ♦ Hirdetésfelvétel: hirdetes@evelet.hu. Szerkesztőség: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 1/317-1108; 20/824-5519, fax: 1/486-1195. Szerkesztőségvezető: Boda Zsuzsa (zsuzsa.boda@lutheran.hu). Szerkesztőségi titkár (előfizetési és hirdetési ügyek referense): Vitális Judit (judit.vitalis@lutheran.hu). Főszerkesztő: T. Pintér Károly (karoly.pinter@lutheran.hu). Olvasószerkesztő: Dobsonyi Sándor (sandor.dobsonyi@lutheran.hu). Tervezőszerkesztő / EvÉlet on-line: Nagy Bence (bence.nagy@gmail.com). Rovatvezetők: Ecsedi Zsuzsa - Cantate (ezsu@lutheran.hu), Kendeh K. Péter - Oratio oecumenica (peter.kendeh@lutheran.hu), Kőháti Dorottya - Új nap - új kegyelem (dora.kohati@lutheran.hu), Véghelyi Antal - A vasárnap igéje (antal.veghelyi@lutheran.hu). Kiadja a Luther Kiadó (kiado@lutheran.hu) 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 1/317-5478,1/486-1228; 20/824-5518; fax: 1/486-1229. Felelős kiadó: Kendeh K. Péter (peter.kendeh@lutheran.hu). Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert nyomdaigazgató. Árusítja a kiadó és a Magyar Posta Rt. (ÜLK) INDEX 25 211, ISSN 0133-1302 Előfizethető közvetlenül a kiadónál vagy postautalványon. Az előfizetési díj belföldön (illetve Románia és Szlovákia területén) negyed évre 3250 Ft, fél évre 6500 Ft, egy évre 13 000 Ft, európai országba egy évre 43 800 Ft (168 euró), egyéb külföldi országba egy évre 51 200 Ft (196 euró). Csak a minden hónap 15-ig beérkező lemondásokat tudjuk az azt követő hónap elsejével töröltetni, ellenkező esetben még egy hónapig jár az újság. Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az adott lapszámba szánt kéziratokat a megelőző hét csütörtökéig kérjük leadni! A hétfő délutáni lapzártakor kizárólag a hétvégi eseményekkel összefüggő (és a szerkesztőséggel előzetesen egyeztetett) írásokat tudjuk figyelembe venni. Az e-mailben küldendő kéziratokat az evelet@lutheran.hu, a hirdetéseket a hirdetes@evelet.hu címre várjuk.
