Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-23 / 34-35. szám
30 -« 2009- augusztus 23-30. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ A Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) a külföldi magyar nyelvű szolgálat támogatására kér használaton kívüli Prőhle-agendát. A felajánlott példányokat köszönettel várjuk a 1088 Budapest, Puskin u. 12. címre. Id. Zászkaliczky Pál ny. lelkész, a Maek titkára Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Augusztus 23-án, a Szentháromság ünnepe utáni tizenegyedik vasárnap 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Dunakesziről. Igét hirdet Kovács László lelkész. Istentiszteleti rend ♦ 2009. augusztus 23. Szentháromság ünnepe után 11. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: íKor 15,1-10; 2Sám 12,1-isa. Alapige: Lk 17,7-10. Énekek: 456., 402. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, 11., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Gazsóné Verasztó Teodóra; Csillaghegy-Békásmegyer, 111., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Jorsits Attila; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út. 73. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Grendorf Péter; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Grendorf Péter; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. László Lajos. Istentiszteletek a Balatonnál Alsódörgicse de. 11.; Balatonakali du. 2.; Balatonaliga (Club Aliga területén levő református templom) du. 6.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonföldvár (városháza) du. 2.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus templom) de. fél 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9.; Balatonszemes de. fél 10.; Balatonszepezd de. 9.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nagyvázsony du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Szentantalfa de.háromnegyed 10.; Tapolca de. fél 9.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10. Istentiszteleti rend • 2009. augusztus 30. Szentháromság ünnepe után 12. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: zKor 3,4-9; Ézs 29,17-24. Alapige: Mk 10,17-27. Énekek: 45., 261. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Baliczva Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; 11., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Gálos Ildikó; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV, Lebstück M. u. 36- 38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (orgonazenés áhítat) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Baliczva Iván; Budahegyvidék, XII-, Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Grendorf Péter; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Grendorf Péter; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Missura Tibor. Istentiszteletek a Balatonnál Alsódörgicse de. 11.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9. ; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nagyvázsony du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de.háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. Összeállította: Boda Zsuzsa Hatvan éve számolták fel a Miskolci Evangélikus Jogakadémiát Egyházunk gyöngyszeme volt az eperjesi kollégium és jogutódja, a miskolci jogakadémia. Az 1665-ben Eperjesen Thököly Imre és az öt szabad királyi város főbírája által alapított kollégiumból kiszakadt és 1919-ben Miskolcra menekült jogakadémiát 1948-ban államosították, majd 1949- augusztus végén végleg felszámolták. Amikor a felső-magyarországi rendek Eperjesen „kollégium” elnevezéssel magas fokú tanintézetet állítottak fel „akadémiai, egyetemi zaj és nagyobb költség" nélkül, hogy az evangélikus hitnek védőbástyája lehessen, a kollégium hármas feladatát akként fogalmazták meg, hogy „legyen ez az intézmény a mindenható Isten tiszteletének a temploma, az igaz tudományok universitása és a hazaszeretet bevehetetlen fellegvára örök időkön át” (Bruckner Győző: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága [1919-1949], Miskolc, 1996, 47-48. o.). A kollégium ezeknek a feladatoknak mindvégig igyekezett megfelelni. Az intézmény a nagy hírű magdeburgi professzor, Pomarius Sámuel vezetésével kezdte meg működését. Tanárai között volt Pankratius Mihály híres közjogászprofesszor is. A Tarca menti Athén - ahogy Eperjest nevezték - az ország egyik jelentős kulturális központjává vált, majd a 19. századtól kezdve Greguss Mihály és Vandrák András révén a reformeszmék leghatalmasabb fellegvárává. A hallgatók sorában 1816-19. között Kossuth Lajost, később a látogatók között pedig Petőfi Sándort és Tompa Mihályt is megtaláljuk. A 19. század végén a kollégium már teológiai akadémiát, jogakadémiát, főgimnáziumot és tanítóképzőt is magába foglalt. 1892-ben szorosabb kapcsolatba lépett a tiszai evangélikus egyházkerülettel. A jogakadémiának a világháború előtt már tíz tanszéke volt, az oktatók között olyan hírességekkel, mint például Horváth Ödön, Mikler Károly, Raffay Ferenc, Ereky István, Réz Mihály, Flórián Károly, Maiéter István, Moór Gyula, a teológián pedig Csengey Gusztáv, Szlávik Mátyás vagy Mayer Endre. Geduly Henrik nyíregyházi püspök és Mikler Károly dékán hervadhatatlan érdeme, hogy 1919 februárjában sikerült - hatalmas könyvtárával és egyéb értékeivel együtt - Miskolcra átmenteni az akadémiát. Új^ helyén később - az állami támogatás megszűnte és egyéb korlátozások miatt - válságos évek köszöntöttek az intézményre. Bruckner Győző dékán hervadhatatlan érdeme, hogy a Miskolc városával kötött szerződés révén - tudniillik hogy a város három tanszék költségeit átvállalja - biztosította a működéshez szükséges anyagi hátteret, és egyúttal szellemi téren is a magyar művelődésügy fellegvárává tette. Az elsorvasztásra irányuló állami törekvések ellensúlyozására bel- és külföldi tudósokat és egyházi vezetőket mozgósított — amint Bruckner már idézett munkájából megtudjuk -, közöttük például Nathan Söderblom uppsalai érseket és Paul von Hindenburg német elnököt, akik komoly erkölcsi segítséget nyújtottak. Az 1934-37. évi zsinat határozata szerint a jogakadémia a jog- és államtudományok művelése mellett „különösen az evangélikus egyházjognak önálló művelésére előkészítő intézet” Az akadémia ezen a téren is egyedülálló teljesítményt tudott felmutatni az egyházjogi szeminárium egyre inkább kiteljesedő munkásságával, elsősorban nagyszámú egyházjogi tanulmányával. Mivel a jogakadémiai rendes tanári tisztség betöltéséhez az egyetemi magántanári képesítés megszerzése volt az előfeltétel, ez a követelmény magasabb volt, mint amit az egyetemi tanársághoz megkívántak. Gyakorlatilag szinte mindegyik jogakadémiai tanár egyetemi katedrához jutott, kivéve Bruckner Győzőt, aki kora miatt nem került oda, valamint Zsedényi Bélát, aki 1944-ben nyugdíjazását kérte, majd 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé választották, 1955- ben pedig koncepciós perben történt elítéltetése miatt mártírhalált halt. Nemcsak kiváló professzora volt a jogakadémiának, hanem az újraindításkor, sőt a női hallgatók képzésének engedélyezésével is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A jogakadémia tanárai nemcsak a város kulturális életében, hanem az egyházéban is jelentős szerepet játszottak. Elindították az első vidéki jogi folyóiratot, a Miskolci Jogászéletet, és szinte mindegyik tudományszakból számos könyvet adtak ki. Messzemenően hatékony szociális rendszer épült ki; a szegény sorsú tanulók jelentős támogatásban részesültek, nemcsak alapítványi forrásból, hanem gyámintézeti segély és tandíjkedvezmény révén is. A szegedi egyetemnek Kolozsvárra történő áthelyezéséről szóló 1940. évi XVIII. törvénycikkben volt egy rejtett cikkely, amely a jogakadémiának két évfolyammal történő működését rendelte el. Bár ennek a végrehajtására Zsedényi Béla közbelépésére nem került sor, az egyházi iskolák államosításáról szóló törvény 1948. június 30-ával az intézmény egyházi jellegét megszüntette, majd egyévi vegetálás után korábbi jogaitól megfosztva 1949. augusztus 31-ével - a 4105/1949. kormányrendelet alapján - végleg bezárta kapuit egyetlen, háromszáz éves jogi főiskolánk. Aligha fogadhatjuk el valósnak az indoklásban foglaltakat, melyek szerint „a jogakadémiák jelentőségüket vesztett, idejüket múlt intézmények” s ennek a kérdésnek „ésszerű rendezését kizárólag különállásuk akadályozta” (Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948, Budapest, 1979, 782. o.). Az igazi indok az egyházak kulturális téren való visszaszorítása és a jogállamiság eszméjének a teljes felszámolása volt. Legalábbis erre utal a debreceni egyetem jogi karának egyidejű „szüneteltetése” amely a jogi képzés elsorvasztására utalt. Keserűen állapítja meg már idézett munkájában Bruckner Győző, hogy „kultúrintézményeink sorából tehát eltűnt az az iskolatípus, amely nemzeti kultúránkban mélyre gyökerezett, egyházunk világ vezetői nagy részének egyházjogi tudást adott, és mint felekezeti jogakadémia egyházunk önkormányzatának igazi pártfogója és az evangélikus egyházjognak hazánkban egyetlen tudományos műhelye volt”. A jogakadémiák megszüntetésével egyházunkat különlegesen nagy kár érte, mert míg a római katolikus és a református egyház jogi karok létesítésével pótolni tudta az egyházjogi oktatás hiányát, addig az evangélikus egyház ettől a lehetőségtől elesett, mivel az 1981-ben Miskolcon felállított jogi kar mellett egy jogi oktatást biztosító újabb egyetemre már aligha volt szükség. A kommunista diktatúra a jogakadémia tanárait, hallgatóit, minden vagyonát szétszórta, és hosszú ideig úgy tűnt, hogy az intézménynek még az emlékét is elmosta az idők sodra. Két igen jelentős tárgyi emlékének is szomorú a sorsa: a Thököly és az öt szabad királyi város főbírája által aláírt, az eperjesi kollégium alapításáról szóló 1665. évi okmány a Magyar Országos Levéltárban az 1956-os forradalom alatt elégett, a Than Mór által alkotott hatalmas Dessewffy Arisztid-festményt pedig Ottlyk Ernő püspök jogosulatlanul eladta. A rendszerváltás után, 1991. szeptember 12-én a Miskolci Öregjogászok Baráti Köre emléktáblát helyezett el az egykori intézmény falán az alábbi felirattal: „Ebben az épületben működött 1919-1949 között az ősi eperjesi kollégium jogutódja, a Miskolci Evangélikus Jogakadémia dr. Bruckner Győző akadémiai dékán vezetésével. Ennek a főiskolának volt professzora az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke, dr. Zsedényi Béla, aki 1955-ben mártírhalált halt. Áldott legyen az ősi jogakadémia és tanárainak emléke!” ■ Dr. Boleratzky Lóránd mmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmm A miskolci jogakadémia történetét a legrészletesebben Bruckner Győző írta meg A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága (1919- 1949) című hatalmas munkájában (Miskolc, 1996). További forrás Novák István Az eperjesi-miskolci jogászifiúság diákélete című műve (Miskolc, 1941), továbbá Boleratzky Lóránd folyóiratban megjelent közleménye: Zur Geschichte der Juristischen Hochschule des evangelischen Kirchendistrikts an der Theiss in Miskolc und ihre Rolle im Rechtsunterricht. In: Zeitschrift der Savigny Stiftung für Rechtsgeschichte, Kan. Abt. LXXIX. (1993; magyarul Keszthelyen hangzott el 1990-ben), továbbá Zsedényi Béla kötete: Miskolc szellemi élete és kultúrája (Miskolc, 1929). HIRDETÉS___________________________________________________________________ Szeretettel hívunk mindenkit a Borsod-Hevesi Egyházmegye missziói napjára, amelyre augusztus 29-én 10-től 16 óráig kerül sor Tállyán, az evangélikus templomban. A nap témája: A teremtés helye a mai ember gondolatában. Fellép az IHS (In His Steps) együttes. HIRDETÉS_______________________________________________________ A nyugdíjas lelkészcsaládok legközelebbi összejövetele szeptember 4-én, pénteken fél 10-kor lesz, melyen a nyitóáhítatot Baranyai Tamás, az előadást A zsidókhoz írott levél mai jelentősége címen Gerőfiné dr. Brebovszky Éva tartja.
