Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-25 / 4. szám
6 ■m 2009. január 25. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Lezárultak a Biblia évének magyarországi eseményei ► Hivatalosan az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletével zárult le hazánkban a Biblia éve. A programsorozatot tavaly a Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére hirdették meg a keresztény egyházak. A Biblia-év egész országra kiterjedő eseményein részt vettek a történelmi és a kisegyházak, kulturális programjain pedig - rajtuk kívül - a zsidó felekezet is. Az alábbiakban azt vettük számba, hogy - a Magyar Távirati Iroda nyilvántartása alapján - a világi médiumok mely rendezvényeket jegyzik a Biblia éve 2008 legfőbb programjaiként. Január 1. - Az újévi szentmiséken minden katolikus templomban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét a Biblia évének kezdete alkalmából. Január 3. — Az általános iskolák könyvtárai számára ingyenesen osztotta a Szentírást a Magyar Bibliatársulat; további kezdeményezésük volt az „Ajándékozz egy Bibliát 2008-ban” akció, valamint az Újszövetség után az Ószövetség mp3 formátumú kiadása. Január 14. - Filmfesztivált rendezett a Magyar Televízió (MTV) a Biblia évéhez kapcsolódóan; a későbbiekben játékfilm is készülhet a Biblia történeteiből. A Magyarországi Református Egyház zsinati székházában bejelentették; az MTV lett a Biblia évének fő médiatámogatója. Január 20. - Az ökumenikus imahét megnyitóünnepségével hivatalosan is kezdetét vette a Biblia éve. Az imahetet Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetéssel, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszéddel nyitotta meg. Január 22. - Több hónapig tartó bibliakiállítás nyílt a baracskai börtönben. A kiállításon - amelyet ökumenikus istentisztelet keretében nyitottak meg - arab betűvel nyomtatott Biblia is található volt a különböző kiadású és nyelvű könyvek, valamint fotók és iratok között. Január 23. - A Magyar Katolikus Karitász először vett részt az Európai Unió élelmiszerprogramjában. Ennek során a Biblia évéhez kapcsolódóan minden segélycsomaghoz ajándékoztak egy Bibliát. Február 11. - A Szent István Társulat a Biblia évéhez kapcsolódóan kiadta a Biblia teljes hanganyagát DVD-n. Az mp3-as tömörítésű DVD-n hallható Bibliát Diós István pápai prelátus, a Magyar katolikus lexikon főszerkesztője olvassa fel. Február 14. - Az Ó- és Újszövetségben szereplő nőkről, illetve a Szentírás korának női életmódjáról nyílt kiállítás a budapesti Biblia Múzeumban. Március 18. - Megnyílt Szita István evangélikus lelkész, festőművész kiállítása a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban. Április 5. - Mintegy száz, muzeális és kultúrtörténeti jelentőségű bibliaritkaságot bemutató kiállítás nyílt az egri Főegyházmegyei Könyvtárban. Április 9. - A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában egész napos Biblia-felolvasást tartottak. Április 16. - A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat pályázatot hirdetett A Biblia hatása a magyar irodalomra és kultúrára címmel. Április 25. - Krisztus tanításainak hazai képi megjelenítéseit dolgozta fel Lőrincz Zoltán könyve, a Jézus példázatai a magyarfestészetben című közi bazilikában a Magyar Bibliatársulat elnöke, D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök értékelte a Biblia évének hazai programját tét, amelyet a XV. budapesti nemzetközi könyvfesztiválon mutattak be. Május 24. - A székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban Bibliai találkozások címmel nyílt kiállítás. Június 9. - Mintegy százharminc parlamenti képviselő kapott Szentírást a Biblia éve alkalmából Budapesten hétfőn Erdő Péter bíboros, prímástól, Bölcskei Gusztávtól, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökétől és Ittzés Jánostól, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökétől. Június 18. - Az Evangélikus Országos Múzeum először csatlakozott a múzeumok éjszakájához - különleges Bibliákból nyíló tárlattal, Biblia-maratonnal és koncertekkel. Június 23-26. - Négynapos nemzetközi ökumenikus szimpóziumot tartottak Esztergomban. Június 23. - A magyar írásbeliség és könyvkultúra kezdeteit bemutató Bibliákból és Biblia-töredékekből nyílt kiállítás az esztergomi Szent Adalbert Központban. Augusztus 30. - Váradi Biblia címmel mutatta be a Csillagocska Alapítvány magyar, román és török gyermektánccsoportok közreműködésével készült táncjátékát Debrecenben. Augusztus 31. - Szegeden A Biblia szíve címmel nemzetközi konferenciát tartottak. Szeptember 1. - Öt évszázad bibliai témájú műkincseiből nyílt „...és látta Isten, hogy jó” címmel kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Szeptember 30. - A Művészetek Palotájában hangversenyt rendeztek Énekeljetek az Úrnak címmel, amelyen részt vettek a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint a metodista, a baptista, az unitárius és az adventista felekezet vezetői. Október 2. - Százötven részes népszerűsítő tévésorozat indult a Budapest televízióban a Tóráról a Biblia éve alkalmából, amelynek két házigazdája Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Raj Tamás nyugalmazott főrabbi volt. Október 7. - Bibliai témákat, főként Jézus életét feldolgozó tizenkét kilométeres tanösvényt adtak át a Veszprém megyei Somló hegy közelében. Október 15. - A könyvek könyve pontokban címmel Biblia-kiállítás nyílt vakoknak és gyengénlátóknak a budapesti Szent Anna-templomban. November 21. - Biblia Sacra Hungarica - A könyv, mely „örök életet ád” címmel nyílt a magyar Szentírás történetét bemutató kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. November 30. - Országos bibliaismereti vetélkedőt rendezett a Magyar Testvéri Börtöntársaság és a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete. December 23. - Megjelent a világ első roma - lovári - nyelvű Bibliája a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Hungarofest Kht. Reneszánsz Programiroda gondozásában. „Van kiút” konferencia Nagyváradon „Átlépte az országhatárt a Van kiút konferencia, mert sorsközösségben vagyunk, a nemzet válságáról van szó” - mondta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő múlt pénteken Nagyváradon a harmadik alkalommal megrendezett Van kiút konferenciát követő sajtótájékoztatón. Tőkés László az újságírók előtt emlékeztetett rá, hogy az első ilyen konferenciát tavaly tavasszal Érden, a másodikat ősszel Nyíradonyban rendezte a Szent István Alapítvány, a Barankovics István Izraelita Műhely és az Október 23. Alapítvány; most először került sor az országhatáron kívül a találkozóra. Az eseményre a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek, valamint önkormányzatok képviselői kaptak meghívást - utóbbiak ezúttal Nagyváradról, valamint Hajdú-Bihar és Csongrád megyéből érkeztek. A szervezők egyik célja, hogy keresztények és zsidók együtt folytassanak párbeszédet a magyarság sorskérdéseiről, mivel meggyőződésük szerint a válság a jövő szempontjából nem keresztény vagy zsidó kérdés. A református püspök az egyház felelősségéről is beszélt. Fontosnak nevezte az erkölcsi megújulás kérdését, amelyet több előadó is hangsúlyozott a tanácskozáson. Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke bejelentette: a konferenciasorozatot a Délvidéken és Kárpátalján kívánják folytatni, ugyanis „a magyar ügy átível a határokon” Mikola István, a Szent István Alapítvány elnöke az identitás elmélyítésére, a szolidaritásra, a családok helyzetére és a hit fontosságára hívta fel a figyelmet. Meggyőződésének adott hangot, hogy a magyarság előtt van kiút, de ehhez „jókedv, jövőbe vetett hit” kell. A tanácskozásokat szervező alapítványok háromszázezer forintos alapot hoztak létre a csángók megsegítésére. Egyúttal felhívták a civil szervezeteket az alap támogatására. A konferencián a Magyarországi Evangélikus Egyházat Szeverényi János országos missziói lelkész képviselte. N MTI Az ökumenikus imahét megnyitóünnepségét Győrött január 19-én, hétfőn este tartották az Öregtemplomban. Az idei alkalom házigazdái az evangélikusok voltak, az igehirdető pedig Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület leköszönő püspöke. Az igeliturgiában - a helyi történelmi egyházak lelkészei és a győri baptista közösség lelkipásztora mellett - részt vett Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, illetve Pápai Lajos, a Győri Római Katolikus Egyházmegye megyés püspöke. Az alkalmat megtisztelte jelenlétével Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület megválasztott, e hónap végén beiktatandó püspöke is. ■ Menyes Gyula felvétele Szerb anyácska Bizáncban A Budapest tőszomszédságában fekvő Szentendre országos tekintetben is fontos turisztikai célpont. Ez azonban korántsem és kizárólag a főváros közelségének tulajdonítható. A hamisítatlan szentendrei hangulatról a girbegurba utcácskák, a főképp barokk és copf architektúrájú épületekkel körülölelt terek, az ódon sikátorok és a Duna-parti panoráma gondoskodik. Mindezeken átsugárzik a római kori örökség, a város hajdanvolt és jelenlegi művészeinek tehetsége és a település külterületén fekvő skanzen hatása. S bár a torkosság bűnét több A Blagovesztenszka-templom szempontból is célszerű elkerülni, a turistáknak mindenképp érdemes felkeresniük a város ínycsiklandozó finomságokat kínáló cukrászdáit. A szakrális és etnikai vonatkozásoknál azonban sok esetben megáll az egyszeri látogató tudománya. A templomtornyok sokaságának látványa persze elbűvölő, de a cirill betűs feliratok általában megoldhatatlan rejtélyt jelentenek. Egy letűnt és ismeretlen s mai gondolkodással sajnálatos módon érthetetlen kor üzenetét. A feladványnak a „kis Bizánc” vagy a „szerb anyácska” kifejezések lehetnek a megoldásai. Szentendrére a 15-17. században több hullámban érkeztek az egykoron rácnak nevezett, a Balkánon újra és újra felkúszó oszmán hordák elől menekülő, zömükben a keleti, ortodox kereszténységhez tartozó betelepülők. Többségükben tehát pravoszláv hitű szerbek, de rajtuk kívül jöttek albánok, bolgárok, bosnyákok, dalmátok, cincárok - vagyis a Balkánon rekedt románok -, valamint macedónok és görögök. A város ügyes kezű iparosainak, szorgalmas földműveseinek és szorgos kereskedőinek köszönhette a felvirágzását. A település fénykorában a görögkeleti keresztények hét templomot is fenntartottak. Többségük először fatemplomként épült, majd kőtemplomként újjáépítve nevüket az egykori szerbiai települések után kapták. Magukat a gyülekezeteket az egyes faluközösségek külön-külön szervezték meg. így igen kiterjedt és sokrétű vallási élet folyt. A pravoszlávok mellett a dalmátok a középkori eredetű katolikus templomban miséztek, de a római katolikusok között voltak magyarok és betelepített, egységesen svábnak nevezett németek is. Igen kis számban görög katolikusok is éltek itt. A evangélikus hívek legelső csoportját az ugyancsak a Habsburg-politika révén idekerült szlovákok jelentették, a jelenlegi közösség múltja pedig a 20. század közepére vezethető vissza. A reformátusok már 1566-ban gyülekezet alapítottak. A településen a zsidó közösségnek is megvolt a maga helye és szerepe, imaházuk is működött. Napjainkban a baptista felekezet van még jelen az ökumenikus szemlélettel sűrűn átitatott Dunaparti városban. Az ortodox templomok közül aztán az 1750-ben emelet copfstílű Csiprovacska később katolikus kézbe került, az 1746-os építésű barokk Opovacska pedig 1913-tól a reformátusoknak szolgált. A legfestőibb a főtéren álló, 1752-ben Mayerhoffer András által barokk stílusban emelt, rokokó elemekkel díszített Blagovesztenszka. A jelenlegi szerb fővárosból, az egykori Nándorfehérvárból elszármazottak 1756 és 1764 között emelték a Belgrád-templomot, mely a görögkeleti püspöki székesegyház. A rokokó és copf elemekkel tagolt barokk Pozsarevacska 1759-63-ban, az ugyancsak copf részleteket rejtő barokk stílusú Preobrazsenszka-templom 1741 és 1746 között épült. • ■ Rezsabek Nándor
