Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-06-21 / 25. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2009. június 21. » 5 Az írásmagyarázat diptichonja Bemutatták Cserháti Sándor új kötetét A bibliaolvasó közönségnek közel egy évet kellett várnia az Első korinthusi levélhez írt, nagy sikert aratott kommentár kézhez vétele után, míg megjelent a folytatás, a beharangozott második kötet dr. Cserháti Sándornak, az újszövetségi írásmagyarázat professzorának tollából. A Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt második levele című könyv bemutatójára június 10-én került sor az Evangélikus Hittudományi Egyetem kápolnájában. A kedvezményes könyvvásárral egybekötött eseményre a Luther Kiadó teológiai disputát is szervezett, melynek témája Pál apostol teológiájának mai üzenete volt. A résztvevőket Kendeh K. Péter kiadóigazgató köszöntötte - az új kommentárt Gáncs Péter evangélikus püspök ismertette. Felekezetek labirintusa ^ „Az ökumenikus mozgalom egy óriási labirintus lett” - idézett egy tanulmányból dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspök, az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) elnöke a központ június 12-én megtartott éves közgyűlésén. Beszámolójának elején rámutatott, hogy a világot behálózó tömegkommunikációs eszközök ugyan növelhetik a keresztény bizonyságtétel hatékonyabb munkálását, összességükben mégis átláthatatlan, zűrzavaros és ellentmondásokkal teli képet rajzolnak az egyházról. Ezért jogosan hangzik a kérdés: lehet-e, érdemes-e keresztény egységről beszélni, illetőleg az egység és a sokszínűség összeegyeztethető-e a keresztény egyházak vonatkozásában? Az ökumenizmus és az identitás alapkérdése ez. Az új bibliamagyarázatot méltató Gáncs Péter püspök nagyszabású diptichonnak nevezte a két páli levél kommentárját, majd mindkét kötetet a magasba emelte, hogy rámutasson a könyvborítók hordozta üzenetre: míg az első kötet borítóján Pál a háttérben látható (és az első levélben inkább a gyülekezeti élet gondjai vannak az előtérben), addig a második kötet címlapján már közelebb lép hozzánk az apostol, ahogy a Második korinthusi levélből is többet tudhatunk meg az ő személyiségéről. A két egymás mellé helyezett képet egy szárnyas oltárhoz hasonlította, és az új kötetet különösen értékes pünkösdi ajándéknak nevezte a Déli Egyházkerület lelkészi vezetője. A kommentárok szerzőjének egyik legnagyobb érdeme - emelte ki Gáncs Péter -, hogy egyszerre volt képes érvényre juttatni két, egymást látszólag kizáró szempontot. A tudományos igényesség és a közérthető stílus egyaránt maradéktalanul sajátja Cserháti professzor írásmagyarázati munkáinak, és egyik sem megy a másik rovására. A kommentár olvasása során ráadásul mai jelentőségű izgalmakat is átélhet az olvasó: olyan „pünkösdi magasfeszültség” húzódik végig a művön, amely eloszlatja az első keresztény gyülekezetek életével kapcsolatosan a köztudatban élő hamis illúziót. A gondos exegetikai munka ugyanis kideríti számunkra, hogy már az ősi gyülekezetekben is hasonló intenzitású feszültségek és súlyos konfliktusok léteztek, mint jelen korunk egyházaiban. „Mikor született ilyen nagyságrendű exegetikai munka a közelmúltban?” - tette fel a költői kérdést a teológiai disputa moderátora. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének adjunktusa, dr. Bácskai Károly szerint az is kijelenthető, hogy Cserháti Sándor professzor Magyarországon évtizedes távlatban is a legjelentősebb írásmagyarázati művet tette le az asztalra. Az ökumenikus eszmecsere meghívott vendégei „testvéri körből” érkeztek: dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, dr. Székely János római katolikus segédpüspök és dr. Steinbach József református püspök vett részt a beszélgetésben, melynek témája minden keresztény felekezét számára jelentős aktualitással bír. „Mit adott Pál Európa számára?” - a meghívott püspökök teológiai disputájának alapgondolatát és vezérfonalát ezzel a kérdéssel jelölte ki az eszmecsere moderátora. A pódiumbeszélgetés során többféle szempontból is megvilágíttatott került az evangélium mindenkori aktualitásának, az európai kultúrtörténetnek és jelen korunk vallásszociológiai jelenségeinek a kapcsolata. A katolikus egyház által meghirdetett Pál-év kapcsán azok a kérdések is szóba kerültek, hogy mennyire beszélhetünk pünkösdi értelemben az evangélium európai diadalmenetéről, amely jelen korunk viszonyait tekintve messze nem egyenlő a kereszténység és a keresztények diadalmenetével. Bácskai Károly a Második korinthusi levél kommentárjában kifejtett páli megbékélés (a szerző fordítása szerint: kibékülés) gondolatát emelte ki, amely a mai gyülekezeti feszültségek, de akár a hétköznapi, „világi” konfliktusok megoldásának is működőképes modellje lehet. E páli modell értelmezése kapcsán Székely János kitért arra is, hogy az új kommentár nagy erénye a jó fordításra épülő színvonalas exegézis, valamint a pontos és rövid lényegkiemelés. A könyvbemutató végén magát a szerzőt, Cserháti Sándort hívták ki a pódiumra. A professzor a köszönet és a hálaadás szavain túl személyes hangon beszélt életének és sorsának azokról az eseményeiről, azokról a gyermek- és ifjúkorában őt ért jelentős hatásokról, amelyek megalapozták a bibliamagyarázati munka iránt érzett olthatatlan szenvedélyét és mély elkötelezettségét. ■ Petri Gábor Az nem kérdés, hogy e mai globális világban a keresztények közös bizonyságtételének érdekében új utakat kell keresni. Az útkeresés szükségessége akkor is érződik, amikor egyre többen paradigmaváltást sürgetnek a felekezetek közötti együttműködésben és a párbeszédben. Az Ökumenikus Tanulmányi Központ az ökumené labirintusában való eligazodás és útbaigazítás reményében hívta meg idei közgyűlésére főelőadónak dr. Konrad Raisert, az Egyházak Világtanácsának volt főtitkárát. A bochumi egyetem neves professzora szerint az ökumenikus mozgalomnak alulról kell majd megújulnia. Nem lenne szabad megengedni, hogy az ökumené valamiféle különlegességnek tűnjék, amelynek fogalmait és célját csak specialisták — teológusok - érthetik. Elengedhetetlen tehát a spiritualitás megújulás. Nem egyszerűen az istentiszteletek megújítására van szükség, hanem ^ Erdő Péter bíboros szerint minden keresztény ember kötelessége, hogy a közjó szolgálatában megtegyen minden tőle telhetőt; Csomós József református püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságban a megoldás keresése és a kereszténység elválaszthatatlanul összetartozik - a két egyházi vezető erről június 11-én, csütörtökön Budapesten beszélt a keresztény civil szervezetek találkozóján. A keresztény ember hivatása, hogy a közjó szolgálatában megtegyen minden tőle telhetőt. Az igazság és a szeretet alapján működik igazán jól ez a világ, működik jól az emberi társadalom - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) által összehívott találkozón a parlament felsőházi termében. Erdő Péter szerint a mai világban a kihívásokra jó válaszokat csak akkor lehet adni, ha a teológusok, a világiak, a különböző szakmák képviselői, a tudósok és művészek együttműködnek, saját tapasztalataikat, szakismeretüket összeadják, és így keresik a válaszokat a mai világ kérdéseire. „Találjuk meg egymást, egészítsük ki azt, ami kinek-kinek a szakismeretéből hiányzik, hogy valóban megalapozott, valóban értékes, az embert, a szeretetet szolgáló válaszokat találjunk” - fogalmazott Erdő Péter. Csomós József, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke szintén a mai életünk gondjaival foglalkozva egy spirituális életformára, amely őszintén és folyamatosan nyitott a Szentiélekre - fejtette ki Konrad Raiser. (Az előadást dr. Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense tolmácsolta a németül nem értők számára.) A közgyűlésen felszólaló további előadók egymásra reflektálva próbálták megvilágítani a 21. században az egyes egyházakat és az Egyházak Világtanácsát is érintő kihívásokra adandó lehetséges válaszokat. Ezekre hívta fel a figyelmet áhítatában dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök is: századunkban és Európában új pogány eszmék jelentek meg, ezért a kontinens reevangelizálására van szükség. Ezt kellene az ökumenének is célul tűznie. Az európai kontinens egyesülése nem korlátozódhat csak politikára és gazdaságra. Az „új pogányság” ellen csak az egyházak képesek fellépni - Isten igéjével. ■ Gombkötő Beáta úgy vélekedett, legyen bármilyen válságban egy ország, a megoldás keresése és a keresztyénség elválaszthatatlanul összetartozik. Felhívta a figyelmet arra - s biztatónak nevezte -, hogy 2001-ben a közgazdasági Nobel-díjat azért ítélték oda, mert valaki az értéket, az értékek hordozását beemelte a gazdaság fontos tényezői közé. Talán nem reménytelen a helyzet - mondta -, majd hozzátette: eljöhet még az idő, amikor a parlamentben nemcsak a GDP-ről, hanem a keresztyénségről, olyan normákról is lehet majd hallani, melyek jobban befolyásolják a gazdaságot, mint a GDP mutatója. Magyarország fordított ország, egy olyan ország, ahol a célok helyén az eszközök állnak - vélekedett 7b'kéczki László történész, politológus, egyszersmind a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka. Ez volt - az 1956-os forradalom leverése óta - a Kádár-korszakban a cél, és a magyar társadalom többségét sikerült is az eszközök megszerzésére, az anyagiak birtoklásának élvezetére szoktatni. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben a Magyarországon jellemző „kettős önzés” most más országoknál is nehezebb helyzetbe sodort bennünket. Bár rossz a magyar demográfiai helyzet, ám a társadalom számára fontos a gyerek, a gyermekvállalás - hívta föl a figyelmet Vukovich Gabriella demográfus. Egy felmérésre hivatkozva közölte: a családok több gyereket szeretnének, mint ahányat vállalnak. Ez azt jelenti - mondta - , hogy bár megfordítani nem, jó családpolitikával lassítani azért lehet a romlást. M MTI Szubjektív disputakivonat A kétezer éve született tarzuszi Szent Pálra emlékezve is elmondhatjuk, hogy minden ember élete csodálatos és egyedi. Az övé az Apostolok cselekedeteiből jól ismert, s meglehetősen sokat elárulnak róla finom szövésű apostoli levelei is. Pál élete csupa ellentétpár és meglepő fejlődési ív. Missziós útjai Krisztus melletti tanúságtételek; azt teszi, amire a lélek sarkallja. Prédikál, levelet ír, vitatkozik, megfedd vagy éppen dicsér. Ha kell, izzó himnuszt fogalmaz, szervez, csodákat tesz Isten erejével... Könyvtárnyi az apostolfejedelemről szóló irodalom. Cserháti professzor jeles kötetei azért is buzdítanak elmélyedni Pál leveleiben, hogy lássuk, miként dolgozott Isten kegyelme a Saulusból Paulussá lett apostolban. Vegyük észre, kivételes kincs van birtokunkban, s hogy milyen eredményesen dolgozik bennünk, az rajtunk is múlik. A Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt második levele című Cserháti-könyv június 10-i bemutatóján dr. Székely János római katolikus segédpüspök Krisztus győzelméről, illetve a Krisztus-hit mai térvesztéséről beszélt. A kereszténység ugyanis erőtlen a mai Európában. A hitetlenség az egyház szívéig is eljutott. Piramisszerű társadalom épül köröttünk, mindenki szeretne feljutni a tetejére. Farkastörvények szerint kell élnünk, pedig az evangéliumi ember jó és békés, aki részvéttel van a gyengék és a szegények iránt. „Nem kell tanítani az embereket, csak megszólítani, és Isten vezetésével mennek a dolgok” - fejtegette dr. Steinbach József református püspök. Hallgatni Isten üzenetét és továbbadni, ahogyan Pál apostol is tette. Kitért a konfliktusrendezés páli útjára: mindig mi tegyük meg az első lépést. Szívig hatoló Pál apostol levele. Vegyük elő újból és újból, együtt az egésszel: a Biblia csodás lapjaival. Szomorú megállapítással kezdte hozzászólását dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök. Egyfajta új pogányság van ma Európában, és egyre jobban terjed. Isten minket az utolsókból állított a kereszténység hirdetésére. Pál apostol olvasói - postásai - maguk is „élő levelek”: Cserháti Sándor két kötete (1374 oldal) huszonöt év áldozatos munkája! A családias hangulatú disputa végén a szerző, Cserháti Sándor is szólt az egybegyűltekhez: „Az eredmény mindig közös fáradozások gyümölcse. A gyülekezet, a szűkebb közösség, a család helytállása nélkül nem születtek volna meg a könyveim. Külön jólesett, hogy ennyi püspök olvasta el, kísérte figyelemmel a munkámat. Szüleim Isten jelenlétében éltek, és számomra is az ő vezetésében élni a legnagyszerűbb dolog.” ■ FFL Keresztény civil szervezetek találkozója Cserháti Sándor professor emeritus püspöki félkörben
