Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-05-24 / 21. szám

14 •« 2009- május 24. KRÓNIKA Evangélikus Élet Túróczy Zoltán püspökké választásának hetvenedik évfordulóján a Nyíregy­házi Evangélikus Egyházközség hivatalának falán elhelyezett emléktáblánál helyezték el koszorúikat az egyházközség tagjai, valamint a nyíregyházi evan­gélikus intézmények vezetői és diákjai. A nagytemplomi istentiszteletet meg­előzően Sztankó Gyöngyi esperes, igazgató lelkész tartotta a megemlékezést, mely énekkel és imádsággal zárult. ■ Sallai Gábor felvétele ■ wmmmmm Emlékezés a 20. századi énekszerzőkre A megszokottnál kicsit később, májusban került sor a teo­lógusnapra a Soltvadkerti Evangélikus Egyházközségben. Ezúttal dr. Korányi András, az Evangélikus Hittudomá­nyi Egyetem (EHE) docense vezette a leendő lelkészek küldöttségét. Többen közülük már jártak tavaly Soltvadkerten, és jó szívvel jöttek el ismét. Győri Boglárka, Halász Alexand­ra, Brunner Beatrix, Hidasi Márk az ország különböző gyülekezeteiből kerültek a teológiára. Mivel Cantate, az­az az ének vasárnapját ünnepelte az evangélikus egyház, így az énekekről, az énekeskönyvről tartottak előadást a népes gyülekezetnek. Szó esett Scholz Lászlóról, Túrme­zei Erzsébetről, Bodrog Miklósról és Dóka Zoltánról, mi­közben a gyülekezet az egyes megjelölt énekekhez oda­lapozva egy-egy verset el is énekelt. A fiatalok egyik tanára, Korányi András igehirdetésé­ben a jelenlegi világválságot elemezte. Ez a válság ugyan­is nem csupán és nem főleg gazdasági jellegű, hanem sok kis válság összessége. A család, a társadalom, a közössé­gi élet és a gazdaság apró válságai egyesültek most olyan krízissé, amelyet keresztény szellemben kell megoldani. A délután folyamán az ötfős delegáció Soltvadkert le­ányegyházát, a bócsai gyülekezetei is meglátogatta, ahol ugyancsak szolgáltak az istentiszteleten. ■ Ifj. Káposzta Lajos HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel, de Urunk Istenünk akaratában megnyugod­va tudatjuk, hogy Gyekiczky János nyugalmazott evangélikus lelkész 84 éves korában, május 6-án visszaadta lelkét Teremtőjének. Drága férjem, édesapánk, nagyapánk, szeretett testvérünk gyászszertartása május 30- án délelőtt 11 órakor lesz a Budapest-Deák téri evangélikus templomban. Gyászolja felesége, Sarolta, gyermekei, Melinda és Tamás és családjuk. Kedves testvérünk, barátunk, gyászoló gyülekezetünk, kérjük, koszo­rúk és virágcsokrok helyett egy-egy szál virágot hozzatok elhunyt test­vérünk ravatalához. A koszorúmegváltást Sarepta szociális intézetünk javára ajánljuk fel. Értesítési cím: Gyekiczky Jánosné, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193. Hetilapunk nemrégiben elhunyt külső - evangélikus - munkatársáért, Sebei­ken Pálmáért mutatott be engesztelő szentmisét Korzenszky Richárd tiha­nyi bencés perjel május 14-én a budapesti, krisztinavárosi Havas Boldog­asszony-plébániatemplomban. Istentiszteleti rend • 2009. május 24. Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi). Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 15,26-16,4; Jer 31,31-34. Alapige: Róm 14,13-19. Énekek: 321., 366. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Tóth Károly; du. 6. Tóth Károly; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Madocsai Miklós; 11., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. dr. Frenkl Róbert; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) dr. Gerőfi Gyuláné; du. 6. Grendorf Balogh Melinda; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szabó Vilmos; de. 11. (úrv.) Szabó Vilmos; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Béres Tamás; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Balogh Melinda; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Balogh Melinda; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. dr. Zsigmondy Árpád. Összeállította: Boda Zsuzsa A millenniumi emlékmű évfordulójára ► Nyolcvan esztendeje, 1929. má­jus 26-án avatták fel a Hősök te­rén álló millenniumi emlékmű­vet. Az építészeti és szobrászati szempontból is kiemelkedő alko­tás az egyik legismertebb magyar műemlék, a hazánkba látogató turisták számára a főváros, az or­szág egyik legfontosabb turiszti­kai célpontja, kimondva-kimon­­datlanul - hungarikum. Művé­szeti vonatkozásai mellett törté­nete is érdekes, sorsa a korszak magyar történelmének vissza­tükröződése. Összeállításunk­ban az évforduló kapcsán néhány hozzá kapcsolódó érdekességet gyűjtöttünk csokorba. Az emlékmű felállításáról az 1896- ban szentesített VIII. törvénycikk rendelkezett. Ugyanezen jogszabály szólt a Szépművészeti Múzeum léte­sítéséről, a várbéli Szent István-szo­­bor, valamint az ország hét pontján millenniumi emlékoszlopok emelé­séről. A trianoni döntés tragédiája, hogy ebből a hét városból öt - Mun­kács, Nyitra, a később Pozsonnyal egyesített Dévény, a jelenleg Belgrád­­hoz tartozó Zimony és Brassó - 1920-tól Magyarország határain kí­vülre került. A millenniumi emlékmű építése még abban az esztendőben kezdetét vette Schickedanz Albert építész és Zala György szobrász vezetésével, majd az évtizedek során számtalan neves művésznek lehetőséget nyúj­tott egyes részletek elkészítésére. 1900-ban azonban - a párizsi világ­­kiállításon nagydíjat szerző - Gábri­el arkangyal szobor harminchat mé­teres oszlopa statikai problémák mi­att megrepedt, lebontották, és egy esztendő múltán újjáépülve kerülhe­tett csak ismét a helyére. A tizennégy királyszobor huszon­két esztendőn át, több hullámban ké­szült el. Elsőként IV. Béla, Károly Ró­bert, Hunyadi Mátyás, a Habsburg­­házi I. Ferdinánd és II. Lipót szobrát állították fel 1905-ben, majd az első világháborút és az ország konszoli­dációját követően utolsóként, 1927- ben az Anjou-házi Nagy Lajosét. A millenniumi emlékmű eredeti tervek­nek megfelelő utolsó elemeként az avatás évében foglalták el talapzatu­kat Árpád vezetésével a honfoglaló vezérek. 1919. május í-jén, a Tanácsköztár­saság időszakában - a főváros jelen­tős középületeihez hasonlóan - a Hő­sök tere is „vörös rongyokba öltözött” hatalmas „Világ proletárjai, egyesül­jetek!” felirattal, munkást és parasz­tot átölelő Marx-szoborral a korin­­thoszi oszlopot obeliszkké módosí­tó installáció előtt. Az öt Habsburg uralkodót megszemélyesítő alkotást leemelték helyéről, Ferenc József szobrát összetörték. A királyok az 1920-as években kerülhettek vissza helyükre, Ferenc Józsefet Zala György 1929-ben újramintázta, öltö­zékét a Szent István-rend díszegyen­ruhájára cserélve. A teret az 1930-as években parko­sították, szökőkút és gazdag fajtavá­lasztékban pompázó növényzet tet­te a mainál sokkalta barátságosabbá és emberléptékűvé. 1938-ban a fővá­rosunkban rendezett nemzetközi eucharisztikus kongresszus fő esemé­nyeként Eugenio Pacelli bíboros, a ké­sőbbi XII. Pius pápa misézett az eseményre alaposan átalakított téren. A második világháborút követően az osztrák uralkodók újra nemkívá­natos személyiségnek minősültek, végleg eltávolították az őket ábrázo­ló szobrokat. II. Lipót szobra még a harcokban elpusztult, a másik négy mű a Kiscelli Múzeum raktárába, majd Sülysápra került. A szerencse azonban forgandó, így Mária Terézia szépen felújítva már megtekinthető a Szépművészeti Múzeum aulájában, és hamarosan az épület előterében kap­nak végleges helyet az oszlopcsarnok­ból száműzött királyok. Helyükre az 1950-es években Hu­nyadi János mellé fejedelmek és Kos­suth Lajos kormányzó kerültek. Bocs­kai István és Bethlen Gábor a köze­li Kodály köröndről lett ideszállítva, kihasználva azt a szerencsés egybe­esést, hogy méretük pontosan meg­egyezett a Hősök terei szobrokéval.­­A kompozíciók alatti domborművek is ennek megfelelően cserélődtek. Sőt a történelmi tényeket is megváltoz­tatni igyekvő diktatúra a „merjünk ki­csik lenni” már akkor is létező elvé­nek jegyében Könyves Kálmán alól el­távolíttatta a horvát-magyar per­­szonáluniót jelképező „Kálmán Ma­gyarországhoz csatolja Dalmáciát” el­nevezésű Zala György-alkotást, és helyére a politikailag korrektebbnek ítélt „Kálmán király eltiltja a bo­szorkányégetést” című relief került. ■ Rezsabek Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom