Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-24 / 21. szám
8 -m 2009. május 24. PANORÁMA Evangélikus Élet ■ Lázár Attila Politizált-e HIRDETÉS_____________________________________________ Felhívás 2007-ben az országos presbitérium megalkotta szabályrendeletét (I/2007. V. 10.) az Ordass Lajos-díjról és a Prónay Sándor-díjról. A díjakat tavaly első ízben ítélte oda a kuratórium. A kitüntetések 2009. évi odaítélésére a kuratórium ajánlásokat vár egyházunk tagjaitól. Emlékeztetőül: az Ordass Lajos-díj olyan feddhetetíen életű, magyar vagy külföldi, felszentelt - akár más felekezetű - személynek ítélhető, aki kiemelkedően sokat tett a magyar evangélikus egyházért. A Prónay Sándor-díj olyan világi személynek vagy intézménynek ítélhető, aki vagy amely kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással áll a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett. Az ajánlásokat -1500-3000 leütésnyi indoklással - a kuratórium titkárának címére kérjük eljuttatni 2009. június 15-ig: Zászkaliczky Zsuzsanna, 1085 Budapest, Üllői út 24. vagy zsuzsa.zaszkaliczky@lutheran.hu HIRDETÉS A Harkai Evangélikus Egyházközség presbitériuma szeretettel vár mindenkit templomába, ahol május 30-án 15 órakor Gabnai Sándor, a Soproni Egyházmegye esperese hivatalába iktatja Wagner Szilárdot, a gyülekezet megválasztott lelkészét. Igét hirdet Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke. Az úrvacsorái istentisztelet után szeretetvendégségre várjuk testvéreinket! HIRDETÉS Zenei tábor Várpalotán A Várpalotai Evangélikus Egyházközség a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület gyülekezeteiben élő általános iskolás korú gyermekek részére bentlakásos zenei tábort szervez július 12-19. között. Zeneoktatás: gitár, basszusgitár, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, furulya, klarinét, fagott, fuvola, trombita, harsona, kürt, tuba, zongora, harmonium, orgona és szolfézs. A részvételi díj bejáróknak: 8000 Ft; szállást kérőknek: 15 000 Ft. Jelentkezési határidő: június 14. Jelentkezni lehet Tóth Attila lelkésznél a 20/824-3478-as telefonszámon vagy az attila.toth@lutheran.hu e-mail címen. A jelentkezéssel együtt előleget kell fizetni, melynek összege 5000 Ft. Az érdeklődőknek részletes táborprogramot és jelentkezési lapot küldünk emailben. Mindenkit örömmel várunk! A CSENDESSÉG FELÉ A hónap könyve akció - május Asztali beszélgetések 2. Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Az evangélikus könyvesboltban történő vásárlás vagy közvetlenül a Luther Kiadótól való megrendelés esetén az adott hónapban 30%-os kedvezményben részesül. Eredeti ára: 2200 forint. http://bolt.lutheran.hu/ E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 1085 Budapest, Üllői út 24. * Időszerű éppen most felvetni a kérdést, amikor társadalmi életünk mélypontján mi, keresztények keressük az utat. Mit tehetünk szekularizált társadalmi viszonyaink között jó lelkiismerettel azért, hogy a válságos időszak minél gyorsabban és minél kisebb kárral elmúljon? Mit tehetünk népünk, nemzetünk, jövőnk jobbítása érdekében - jézusi szellemben? A kérdés tehát komoly és sürgető. Jézus személyének megítélését nemcsak a saját korában, de most is a sokértelműség jellemezi. Úgy tűnik, mindenki annak látja Jézust, aminek akarja, ami megfelel szándékának, beállítottságának. De milyen az igazi „közéleti” Jézus? Vehetünk-e példát róla a közéletiség síkján is? Való igaz, hogy az evangélisták nem a politika nézőpontjából fogalmazzák meg Jézusról szóló híradásaikat. Viszont éppen ezért feltűnő a hit és a közéletiség kölcsönhatásainak, találkozási pontjainak gyakorisága. így nyílik lehetőség arra, hogy megrajzoljuk Jézus politikai, közéleti „arcélét”. Izrael társadalmi berendezkedése Izrael eredeti államformája teokrácia. Ez felelt meg a letelepedett és egységes nemzetté formálódó Izrael önértelmezésének, miszerint a nép egyetlen társadalmi, ugyanakkor egyetlen vallási közösség is. A politika és a vallás hatóköre tehát teljesen egybeesett, és mindkét vonatkozásban Jahve az Úr. A nemzet alkotmánya a Tízparancsolat (Dekalógus, Tóra) azzal a tudattal, hogy nem Izrael népe alkotta meg, hanem a szabadító, szövetséges Isten, akinek tekintélye felette áll a produktum, a szöveg tekintélyének. Erre utal a Tízparancsolat bevezető) e (2MÓZ 20,2-3; 5MÓZ 5,6-7) és Izrael himnusza, a Soma (sMóz 6,4-5). Isten a maga uralmát három hatalmi ágon gyakorolta. Az első hatalmi ág a Dávid házából származó dinasztikus király, aki a társadalmi életet szervezte, de nem volt joga átnyúlni a vallás területére. A második hatalmi ág az Áron házából származó főpap, aki a lévita papsággal az egyetlen legitim központhoz (szent sátor, majd a jeruzsálemi templom) szervezte a kultuszt, de akinek nem volt joga „átnyúlni” a társadalom politikai szervezésébe. A harmadik hatalmi ág az Isten Lelke által megragadott és elhívott prófétaság. Ez hit-erkölcsi felügyeletet gyakorolt a király és a főpap felett egyaránt, hiszen az élő Isten a próféták szolgálatán keresztül fejtette ki politikakritikai és egyházkritikai tevékenységét. Ez a teokratikus berendezkedés csupán Dávid király uralkodása alatt működött gördülékenyen. Fiának, Salamonnak az uralkodása után az állami berendezkedést széttörte a belpolitikai válság, az ország kettészakadása. Később világpolitikai események adták meg a kegyelemdöfést. Északon az asszír bekebelezéssel, délen pedig a babilóniai fogsággal Izrael állami léte megszűnt. A fogságból való hazatérés után a restaurációs törekvéseket a szeleukida, majd a római uralom törte derékba. Jézus születése idején a teokrácia feltételei már régóta nincsenek meg. A király nem dávidita uralkodó, hanem idegen, a római érdekeket kiszolgáló Heródes. Vagyis a király illegitim. A főpap sem áronita. A papi és főpapi méltóság korrupcióval vásárolható tisztségek. A papság is illegitim. A prófétaság pedig több száz éve megszűnt. A követelményrendszerből csupán egyetlen elem maradt meg, az i. e. 164- ben újraszentelt jeruzsálemi templom, de már nincs benne az Isten jelenlétét és uralmát jelképező frigyláda. A vallási megosztottságot jelzi, hogy az ország középső területén élő samaritánusok a Garazim hegyen korábban konkurens szándékkal épült illegitim templom köré szervezik a kultuszt (szent iratuk kizárólag Mózes öt könyve). Jézus önálló működése idejére az ország megosztottsága politikai téren is nőtt. Júdeábán Pilátus, az antiszemita római prokurátor gyakorolja a politikai hatalmat, Galileában pedig Heródes Antipas. A teokrácia pillérei a történelem viharaiban kidőltek. Ennek következménye lett a hitélet ellaposodása, az erkölcs lazulása, a közgondolkodás, a szellemi élet tompulása, a gazdaság és a társadalom eltorzulása, a politika elbizonytalanodása,valamint a hamis jövőkép. A judaizmus szellemi erőterében a törvény betűje Jahve személyétől függetlenedett, és abszolút tekintéllyé lépett elő. Keresztelő János váratlan prófétai fellépése csupán egy felvillanás volt arra a lehetőségre, hogy a nép hit-erkölcsi értelemben megújuljon. A küldetéséből fakadó első, az uralkodó személyét is érintő kritikai megnyilvánulása a halálát okozta. A teokratikus berendezkedés emléke, vágya és illúziója azonban megmaradt. A politikai elbizonytalanodásjele a szadduceusi kozmopolitizmus, a farizeusi tórafanatizmus, a qumráni „emigráció” valamint az, hogy a zelótamozgalom pragmatikus politikai programjává tette a teokrácia visszaállítását. A szabadságharc, a függetlenség vezet majd el a tökéletes teokráciához, a messiási királysághoz - gondolták. A politikai messiási váradalmak - éppen Jézus személyével kapcsolatban - a végsőkig felfokozódtak. Jézus történelmi és politikai horizontja Jézus személyének és ügyének politikai súlyát előrevetítette az a tény, hogy az ő születése és puszta léte óriási politikai hullámot gerjesztett. Pedig még semmit nem mondott, és még semmit nem tett. A korabeli csillagászat által tudományosan előrejelzett és nyilvántartott csillagjelenség - a keleti és nyugati asztrológiai kód eltérése miatt - a birodalmon belüli politikai reménységet polarizálta. A kérdés ez volt: mit jelez előre a csillagjelenség? Augustus császár uralkodásának fénykorát vagy Palesztinában új világuralkodó születését? Mivel Palesztinában az utóbbi reménység volt erősebb, Nagy Heródes nem riadt vissza a betlehemi gyermekgyilkosságtól mint markáns politikai megoldástól (Mt 2). Vajon tájékozott volt-e Jézus történelmi és politikai kérdésekben? Ne feledjük, az Ószövetség Izrael népének történelemkönyve is! A kicsi országban senki, így Jézus sem tehetett szinte egy lépést sem úgy, hogy a távoli és közeli történelemnek ezernyi mementója ne szegélyezte volna útját. Jézusnak jelene történelmi és politikai viszonyaira is szinte naprakész rálátása volt. Názáret hegyi falucskájától északra csupán öt-hat kilométer távolságra - két fontos hadi út kereszteződésében - helyezkedett el Sepporis városa. Ennek lakosságát i. e. 4-ben lázadás miatt rabszolgaságra adták, és a várost felégették. Az újjáépítés után római katonai kolónia lett, ahová futárok útján az egész birodalom hírei gyorsan eljutottak. Itt kerültek forgalomba a friss történelmi és politikai eseményeket dokumentáló új pénzérmék is. Jézus gyermekkorától kezdve számtalanszor bejárta ezt a várost, és számtalanszor vásárolt is a piacain. Jézus tehát tudta, hogy mi történik a világban, az országban, a fejekben és a szívekben. És azt is, hogy ebben az állami berendezkedésben egyetlen rabbi sem tud úgy tanítani vagy cselekedni, hogy az ne lenne egyben politikai üzenet is. Jézus is tisztában volt saját szavai és tettei politikai következményeivel, és tudatosan és felelősen vállalta őket. Felelős magatartását mutatja a kapernaumi krízis. Kapernaumot a nagytanács „eltévelyített város"-nak (lásd az eretneküldözésre vonatkozó vallástörvényi szankciókat) akarta nyilvánítani (Mk 3,20-27). A katasztrófa elkerülése érdekében Jézus áthelyezte szolgálatát Názáretbe. A tőle való tömeges elpártolás által városa megmenekült a katasztrófától. Politikai vetületű tanítások és események A közélet, a közgondolkodás ethosza és kritikája A piacon játszó gyerekek példázata (Lk 7,31- 35) a kortárs zsidóság érzéketlenségének, beteges szellemi retardáltságának kritikája. A nép képtelen észrevenni a kegyelmi történéseket, az Isten által felkínált megújulási lehetőségeket. Ez a beszéd - a politika nyelvén szólva - az ultrakonzervativizmus bírálata. A bevádolt sáfár példázatának (Lk 16,1-8) képanyaga leszámolás azzal a világtól, társadalomtól, felebaráttól elhatárolódó, passzív „extrakegyességgel”, amelynek egyetlen célja saját vélt szentségének megóvása. A tenni akarás a jövő érdekében, még ha tévedéssel és botlással jár is, többet ér a „szent passzivitásnál” a „struccpolitikánál”. Ez a példázat az aktivitásra, a szolgálat körének kitágítására, a közösség iránti felelősségre, az élet vérkeringésébe való bekapcsolódásra, a közéleti aktivitás szükségességére utal (a „világosság fiai” a Qumránközösség önmegjelölése). A templomtisztítás (Jn 2,13-19) a vezetők fokozott erkölcsi felelősségére hívja fel a figyelmet. Az esemény történeti hátterében ott áll, hogy Pilátus az ivóvízhálózat kiépítését a templom kincseiből finanszírozta. A papság a kieső vagyon pótlását az Annás-csarnok bérbeadásával próbálta megoldani. Annás fiainak züllése, korrumpálódása üzletivé tette a vallási életet, s azon keresztül megrontotta az egyéni kegyességet, végső soron a közerkölcsöt, és demoralizálta a társadalmat. A gazdasági élet ethosza és kritikája A bolond gazdag példázatának (Lk 12,16-21) képanyagán átsüt az a tapasztalat, hogy milyen káros a spekulatív módon, munka nélkül való gyors meggazdagodás szándéka. A gazdag ember ugyanis visszatartja terményének piacra adását egészen addig, amíg a legnagyobb profittal tudja eladni (aszály). A visszatartás miatt kényszerül újabb és újabb csűrt építeni. Ez a magatartás a szociális olló szétnyílását eredményezi a társadalomban. Jézus kritikus szavainak gazdaságpolitikai és szociálpolitikai aktualitása is van. A szőlőmunkások megfogadásáról szóló példázat (Mt 20,1-16) képanyaga a munkanélküliség lelki-mentális és társadalmi veszélyére hívja fel a figyelmet. (A példázat rabbinista kontraverziójának hátterén Jézus üzenete még plasztikusabbá válik.) Történeti háttérként ott áll az tény, hogy a templom renoválásának befejeztével 18 000 ember vált munkanélkülivé. A példázat kimondja azt az igazságot, hogy az ember értékét nem a munkateljesítménye határozza meg. A munkanélküliség leküzdésének fontossága a rövid távú gazdasági racionalitást is felülírja. Jézus tanít a zsinagógában
