Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-10 / 19. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2009. május 10. ► 15 EVÉL&LEVÉL&LEVÉL Tényfeltáró elvárások Az Evangélikus Élet 2009. április 19-i számában megjelent iharosberényi levél „a szülőfalu üzeneteként” Káldy Zoltán pozitívumaiból ad rövid ízelítőt. Egy közelmúltbeli évfordulóra írt EvÉlet-cikk emléket állított a néhai püspök prédikátori képességeinek is. Ezen pozitívumokról szóló hangokat senki sem akarja elhallgattatni. Egy ideje a zsinatunk határozatának megfelelő mederben folyik egyházi múltunk állambiztonsági szervekkel kapcsolatos részének történészi feltárása. E feltárásról saját, személyes tapasztalatom az, hogy a zsinat által megbízott csapat tagjait nem a bulvársajtó tényelferdítő janicsárjai közül toborozták. Nem is nemzetközi hírű szakértőknek álcázott, kereszténységellenes harcosokról van szó. Hanem olyan keresztény történészeket ismertem meg bennük, akik nemhogy a jelentésükbe írandó szavaikért, de még a ki sem mondott gondolataikért is közvetlenül mennyei Atyánknak érzik magukat felelősnek. Az iharosi levél végén megjelenő „mert ő már nem tud válaszolni” gondolaton túlmenően az nyomasztott engem édesapámmal kapcsolatban, hogy ő már nem tud közbeszólni a bizottsági meghallgatásomon, hogy „Nem, Péter, rosszul mondod, az nem is azért történt úgy” Talán bocsánatos kifecsegésnek számít leírnom, hogy a bizottság tagjai teherként élik meg az elhunyt személyeknél adódó különös felelősségüket. E terhen sokat könnyít, hogy a bizottság történészi és nem politikai munkát végez. Személyes benyomásom, hogy a bizottság az e világi elvárások helyett a mennyei elvárásokhoz igyekszik igazodni. Persze felmerül, hogy miért kell vakargatnunk a régi dolgokat. Csekély korlátozással, azaz végül is a kereszténységellenes kutatók számára is hozzáférhetők az olyan állambiztonsági dossziék, amelyekből ellenségesen szemezgetve keresztény közösségünk hitelessége a közvélemény előtt eredményesen támadható. Mert sajnos sokszor nem a teljes igazság, hanem csak a közönség elé tárt kiszemezgetett csemege számít. Keresztény közösségünk jobban jár, ha a mi saját hívő történészeink elébe mennek minden bajnak azzal, hogy idejében igyekeznek egy tisztességes feltárást elvégezni. Emberi tévedés sosem zárható ki, de talán éppen ezért is javallom, hogy imádságban hordozzuk a bizottság tagjait. Prőhle Péter (Budapest) Vaktábor 2009: idén Szegedre megyünk Ahogy az Evangélikus Élet rendszeres olvasói már bizonyára jól tudják, minden évben vidám, programokban és lelki táplálékban gazdag táborban lehetnek együtt látássérült és látó fiatalok. Idén sem lesz ez másként, július 13-19. között Szegeden rendezzük meg táborunkat. Programjaink közül idén sem hiányozhatnak a kézműves-foglalkozások, a séták, városnéző körutak; nagy figyelmet fordítunk a hétköznapok nehézségeinek megbeszélésére is. Istennel való kapcsolatunkat pedig idén is áhítatokkal és közös éneklésekkel tesszük még szorosabbá. A tábor népszerűségét mutatja, hogy egyre többen jelzik részvételi szándékukat, egyre több látássérült fiatalhoz jut el a kikapcsolódás, a lelki feltöltődés ezen módjának híre, és természetesen egyre több látó fiatal érzi úgy, hogy részt szeretne venni ennek a közösségnek az életében. Ha a tisztelt olvasók közül bárki indíttatást érez, hogy adományával támogassa táborunkat, megteheti a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetségen (Mevisz) keresztül, a következő OTP-számlaszámon: 11705008-20409597. A „Közlemény” rovatba, kérjük, írják be; „Vaktábor 2009”. Ha kérdésük lenne a táborral vagy a közösséggel kapcsolatban, kereshetnek a 20/824-7589-es telefonszámon vagy a hack.janos@oroscom.hu e-mail címen. Hack János táborvezető A Szlovén Evangélikus Egyház mintegy húszezer tagot tart nyilván, közülük hat-hétszáz magyar ajkú. Azok a gyülekezetek, amelyekben magyarul beszélő tagok vannak, élő kapcsolatot ápolnak magyarországi gyülekezetekkel, ámde teológusnapnak mind ez idáig még nem adtak otthont. így még most is nehéz elhinni, hogy megvalósulhatott az első szlovéniai teológusnap, amelyet közel egy éve tervezgettünk. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem másodéves hallgatója, Mitja Andrejek által kezdeményezett és jórészt általa szervezett úthoz mind a szlovén, mind a magyar evangélikus egyháztól jelentős lelki és anyagi támogatást kaptunk. Ilyen előzmények után indulhattunk útnak április 25-én dr. Orosz Gábor Viktor egyetemi lelkész vezetésével. Az 'Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói csoportját Malik Péter Károly (V. évf.), Weltler Gábor (V. évi.), Györfi Judit (III. évf.), Mitja Andrejek (II. évf.), Koch Szilvia (II. évf.), Szlaukó Orsolya (I. évf.) és Sztyehlik Csaba (I. évf.) alkotta. Két társunknak ez volt az utolsó, míg másik kettőnek ez volt az első teológusnapja. Még útközben is sokat próbáltuk Lélektől lélekig Teológusnapon Szlovéniában a szlovén énekeket, Mitja segítségével gyakoroltuk a kiejtést. Az első nap délutánján Lendván fogadott minket Jana Kercmar helyi lelkésznő, majd Hódosra is elkísért. Itt a helyi gyülekezeti házban szeretetvendégség keretében szolgáltunk énekekkel, színdarabbal, verssel, diameditációval, majd rövid áhítatra került sor. Mindezek témája az út, az út Lélektől lélekig, kapcsolatok, összekötő pontok közöttünk. Előadásunkat rögzítette a lendvai televízió, és interjút készített velünk a helyi rádió is. Másnap három csoportba szerveződve indultunk az istentiszteleti alkalmakra Lendvára, Hódosra és Domonkosfára (Domanjsevci). A liturgia szolgálatát az alsóbb évesek végezték, az igehirdetést Jn 10,11-18 alapján tartották az ötödéves hallgatók, illetve az egyetemi lelkész. Egyházunknak köszönhetően több ajándékot is vittünk magunkkal, ezek közül az Evangélikus énekeskönyvet emelném ki, ugyanis Szlovéniában még a régi Dunántúli énekeskönyvből éneklik a magyar nyelvű énekeket. Az összes gyülekezetben lehetőségünk volt beszélni egyetemünkről, a teológusotthon életéről és persze jövőbeli terveinkről is. Vasárnap megtapasztalhattuk, hogy az anyanyelven hallott liturgia és igehirdetés sokak szeméből könnyeket fakasztott. Ezért nem csoda, hogy a gyülekezetek lelkészei és a felügyelők, illetve a gyülekezeti tagok egyaránt szeretnék, hogy a teológusnapoknak legyen folytatásuk. Vasárnap délután még három szlovén gyülekezetben fogadtak minket: Muraszombatban, Battyándon - szlovén neve Puconci - és Alsómarácon (Moravske Toplice). Utóbbiban Géza Ernisa szlovén püspök, valamint Gustav Skalic vendégszeretetét élvezhettük, akik mindketten örömmel vették látogatásunkat és a kapcsolat hosszú távú megtartására biztattak bennünket. Guszti bácsi beszélt a szlovéniai magyarság - gyakran nem könnyű - múltjáról és arról is, hogy milyen volt a kapcsolat a két egyház között az elmúlt évtizedekben. Azt is elárulta, hogy egyházunk szinte összes vezetőjével tartotta a kapcsolatot. Este közös vacsorán vehettünk részt a Muravidék egyik legszebb vendéglőjében, ahol a magyar tulajdonosok külön szeretetükkel és figyelmességükkel tüntettek ki bennünket. Öröm volt megtapasztalni a közös szolgálat szépségét és áldásait, legfőképpen pedig azt, hogy Isten igéjének hirdetése és hallgatása által a határok ellenére is valóban egyetlen testvéri közösséget alkotunk, akár Szlovéniában, akár Magyarországon élünk. ■ Győrfi Judit Sebeborci szállásadóink körében Újdonságok és kiegészítők a Firefox háza tájáról ► A Firefox szinte korlátlan bővíthetőségének is köszönheti sikerét, amelyből bőven kijár neki itt-. hon is: a webböngészőt az áprilisi kutatások szerint már a magyar internetezők fele használja. Ráadásul hamarosan érkezik belőle a legfrissebb, 3.5-ös verzió. Nagy ugrás: 3.0 után 3.5 A Firefox következő kiadását sokáig 3.1-ként emlegették, de a változások jelentőségére hivatkozva a böngészőt kiadó Mozilla az idén április 27-én megjelent Beta 4-es tesztverziót már hivatalosan is 3.5-re keresztelte át. A tesztidőszak és a hibajavítás lezárulta után tehát a Firefox 3.5 fog érkezni, mégpedig a legfrissebb értesülések szerint valamikor júniusban vagy júliusban. Az egyik nagy újdonság a Tracemonkey nevű Javascript-motor lesz, amely (emberibb nyelvre lefordítva) gyorsabb böngészést tesz lehetővé. Szintén fontos új funkció lesz a privát böngészési mód; úgy használhatjuk majd a Firefoxot, hogy ezzel semmilyen nyomot nem hagyunk a gépen. Ez nemcsak munkahelyi vagy nyilvános helyen történő internetezés közben lehet hasznos, de a piaci versenyhelyzet miatt is: a Microsoft legfrissebb, 8-as Internet Explorere, illetve a Google tavaly ősszel kiadott, de a legtöbb embernek még mindig ismeretlennek számító Chrome-ja is rendelkezik az Apple Safarijában debütált funkcióval. Ezekhez a változtatásokhoz képest már-már lényegtelen lesz például az új fülkezelés, mellyel a böngésző főablakából lehet majd ki-be dobálni a megnyitott lapjainkat. Azonban a böngészőt jegyző Mozilla bármelyik újítása eltörpülhet a több ezer kiegészítő mellett, melyet „külsős fejlesztők” (azaz bárki, aki ért hozzá) készítenek el, már-már határtalanná tágítva a böngészőben rejlő lehetőségeket. Ezekből válogattunk most össze három hasznosat, melyeket telepítés után az Eszközök menü Kiegészítők menüpontjában hangolhatunk be. (A Firefox mindenkori akEGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence tuális magyar nyelvű változata a http://firefox.hu/címről tölthető le, a kiegészítők pedig az angol nyelvű https://addons.mozilla.org/hu/firefox/ honlapon érhetők el.) Internet reklámok nélkül A honlapokon feltűnő hirdetéseket kiszűrő AdBlock Plus (ABP) sokaknak az első, néhányaknak pedig az egyetlen olyan bővítmény, amelyet feltelepítenek. A kiegészítő telepítése után nemcsak eltűnik a sok ugráló, villogó reklámcsík, hanem gyorsabbá is válhat az internetezés. Érdemes például kipróbálni, hogy mennyivel gyorsabban tölti be az iWiW közösségépítő oldalt böngészőnk bekapcsolt AdBlock Plusszal. A magyarul is tudó bővítmény telepítése - illetve az ez után kötelező böngésző-újraindítás - után a szűrés adatbázisát kell kiválasztanunk, azaz azt a forrást, amely alapján az ABP majd eldönti, hogy mi számít reklámnak, és mi nem. Ha jobb (és megalapozott) ötletünk nincsen, akkor válasszuk valamelyiket az első két felajánlott lehetőség közül. (Később, ha a szűrés ellenére túl sok reklámba ütköznénk, akkor a kiegészítő beállításai közt lévő Szűrők/Szűrő hozzáadása menüpontban próbálkozzunk más források kiválasztásával.) Ezzel már aktiváltuk is a reklámszűrést, melyről egy ABP feliratú stoptábla tájékoztat. A Stop ikonra jobb gombbal kattintva egy-egy honlapon ki is kapcsolhatjuk a szűrést a Szűrés tiltása itt: oldalneve.hu menüponttal. YouTube-os videókból zeneszám A Media Converter nevű Firefox-kiterjesztésre nyugodtan használhatjuk a „zseniális” jelzőt. Azokon az oldalakon, ahol a címsáv mellett elhelyezkedő, origami benyomását keltő ikon bekékül, máris nyert ügyünk van. Az adott honlapon lévő videót ugyanis tizenegy videoformátum (köztük a népszerű avi és wmv, illetve a mobiltelefonokra kitűnő 3gp) vagy három hangformátum (mp3, wav, ogg) valamelyikébe menthetjük le minden egyéb szoftver nélkül. A létrejövő video-, illetve audiofájl mindenféle jellemzőjét (felbontás, bitráta stb.) módosíthatjuk, de egy egyszerű YouTube-os videoletöltésnél például megfelelő változatlanul hagyni mindent. A felhasználói visszajelzések egy része egyébként éppen a YouTube-ot emeli ki: innen játszva bővíthető például zenei gyűjteményünk megfelelő minőségű videókkal. A kiegészítő jelenleg csak angol nyelvű változatban érhető el. Ha tetszik, amit éppen látunk... A képernyőkép küldésének egyik mai napig gyakori módja a print screen gomb megnyomása, majd a Windowsokba beépített Paint bevetése. A Screengrab nevű bővítmény segítségével szebb, jobb képeket kaphatunk, ráadásul gyorsabban - persze csak akkor, ha a Firefoxban megnyitott weblapokról szeretnénk képet kapni. Az angol nyelvtudás ehhez a kiegészítőhöz sem árt, bár az alábbi rövid leírás segítségével anélkül is jól használható. Feltelepítés után egy kis kék-sárga ikont látunk majd a böngésző alsó, állapotsorában. (Ha ezt a sávot nem látnánk, akkor a Nézet menüben kapcsolhatjuk be.) Az ikonra, majd a Save feliratra kattintva eldönthetjük, hogy a megnyitott honlapból csak a monitoron éppen látható részletet (Visible portion), a teljes honlapképet (Complete Page/Frame), az utólag általunk kijelölendő részt (Selection) vagy pedig az egész monitor képét (Window) akarjuk-e „lefényképezni”. A legutolsó lehetőség kivételével a Screengrab csak a böngészőn belüli állapotot menti le (magát a böngésző ablakot, a megnyitott alkalmazásainkat, a tálcánkat nem), így a képernyőnk másra nem tartozó részeit nem kell radírozgatnunk. ■ Balogh Csaba
