Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-04-19 / 16. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2009. április 19. *• 13 A megmetszett fa kizöldül Gyülekezeti csendesnap a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban ^ A tavaszvárás fényei, a tél meg­tört szürkesége, az éledő ter­mészet ereje fogadta a Rákoske­resztúri Evangélikus Egyház­­község elöljáróit, gyülekezeti csoportjainak tagjait, lelkészeit Révfülöpön, az Ordass Lajos Oktatási Központban. Presbite­reink, gyülekezeti munkásaink, Isten igéjét szívükben forgató testvéreink már harmadik al­kalommal jöttek össze egyhá­zunk egyik lelki központjában. 2007-ben és 2008-ban január­ban, ebben az esztendőben már­cius közepén hagytuk ott a bu­dapesti hétköznapokat. Pénte­ken még a sok megoldatlan fel­adat, hátrahagyott gond ülte meg szívünket. Az elcsendese­­dés, a nyugalom, Isten igéje, a megújuló természet ereje és szépsége, a zene, a tudományos világ eredményei erőt adtak az új kezdetekre, a cselekvésre, az örömre. sem látott lelki, erkölcsi, gazdasági és társadalmi válság és romlás robbant be mindennapjainkba. Huszonnégy órás együttlétünk vélhetően vilá­gossá tette a testvérek számára Isten különleges szeretetét, annak jelentő­ségét, hogy nem magányosan, hanem közösségben élhetnek. A böjt lila színével bevont előadói asztal, Krisz­tus keresztje, a kereszt körül elhelye­zett tizenkét mécses is az esti áhítat egyik legfőbb gondolatát szimbolizál­ta: bár sokfelől, sokféle gonddal és örömmel jöttünk Révfülöpre, de ha körbevesszük a keresztfát, ha Krisz­tust szívünk-lelkünk középpontjába állítjuk, a megmetszett fa kizöldül, az erős gyökérzet új ágakat, hajtásokat fejleszt. E zöldre, az ágakra, levelekre nagy szükség van, egyre többen és többen kell, hogy megérezzék e kö­zösség átható erejét. Az ágak, a zöld lomb árnyat ad a tűző napsü­tésben, a fa védelmet nyújt azoknak, akik ezt igénylik. A Nagyné Szeker Éva péntek esti áhítatában felvetett kérdések folyta­tódtak szombat reggel Illés Dávid re­formátus lelkipásztor, esperes előadá­sában. Valamennyi résztvevő - laiku­sok, lelkészek - számára égető kér­dés a gyülekezet megújulása. Megfá­radtunk, sokszor úgy érezzük, hogy megöregedtünk. Fogyunk. Rákos­keresztúrt sem kerülte el a magyar társadalom egyetlen feszítő gondja sem, csökkent társadalmi beágyazott­ságunk, kevesebbek számára ünnep­nap a vasárnap, nehezebb megszólí­tani az ifjúságot, s közben talán so­hasem volt ekkora szükség a gyüle­kezet szolgálatára, sohasem volt ennyire időszerű az evangélium. Sokak számára a „katedrális isten­­tisztelet” a hagyományos alkalmak nem sokat jelentenek, itt nincs lehe­tőség a visszacsatolásra, nem hitele­sek a lelkészek bizonyságtételei - sorolta fel a számunkra kedvezőtlen tendenciák okait református lelkész előadónk. Az újfajta csoportmunka teremti meg sokak számára a minden emberi teremtmény számára oly lé­nyeges közösséget. E közösségek megelevenítenek, az élet minden ne­hézsége mellett erőt adnak. Akkor töl­tik be feladatukat, ha Isten dicsérete éne­kekben, versekben a közösség napi gya­korlatává válik, az ima, igeolvasás, ige­magyarázat, a bi­zonyságtétel, Isten munkásságának felis­merése, az erről való tanúságtétel a közös­ségi lét alapelemévé lesz. E közösség lesz képes a misszióra, közömbös embertár­saink megszólítására, segítségére, szolgá­latára. Dr. Székely And­rás közgazdász, de­mográfus, a Sem­melweis Egyetem Magatartástudomá­nyi Intézetének munkatársa Egész­ség, lelkiállapot, val­lásosság címmel tar­tott előadást a Kopp Mária professzorral végzett közös kuta­tásaik anyagából. A magyar orvosképzés fellegvárában műkö­dő intézet már több A rendszeres kirándulások, utazások mellett gyülekezetünkben hagyo­mánnyá vált a révfülöpi évkezdet. A meghívott előadók, a gyülekezet tag­jainak előadásai, a következő eszten­dő terveinek megbeszélése és ismer­tetése, a Mákvirág borozó borkósto­ló programjai, az együttlét öröme, a pannon táj gyönyörűsége, a beszél­getések, a séták fontosak 2007 óta a rákoskeresztúri gyülekezet minden­napjaiban. 2008 jelentős gyülekezettörténe­ti dátum is: harminckilenc esztendei szolgálat után nyugdíjba vonult Ko­sa László lelkész, szeptembertől Nagyné Szeker Éva vette át Budapest egyik legjelentősebb evangélikus kö­zösségének lelki vezetői tisztét. Lel­készváltás alkalmával minden eset­ben hangsúlyosan vetődik fel a folya­matosság és a megújulás kérdése. Jó volt látni gyülekezetében a nyugalma­zott lelkészt és feleségét, és különö­sen jó volt Isten igéjének segítségé­vel a jövő felé fordítani tekintetünket. A 21. század első évtizedében a magyarság történetében eddig soha­Dr. Székely András évtizede vizsgálja a társadalomban végbemenő gazdasági, társadalmi folyamatok és a magyarság testi-lel­ki állapota, egészsége közötti össze­függéseket, kölcsönhatásokat. Ha­zánk halálozási statisztikáit tanulmá­nyozva megállapítást nyert, hogy leghamarabb a kiégett, céltalan em­bertársaink távoznak el közülünk, holott a mai egészségügyi viszonyok mellett hatvanöt esztendősnél fiata­­labban - a tudomány mai állása sze­rint - nem kellene meghalnunk. Általános tendenciaként jelent­kezik, hogy a vallásosság nő a világ­ban, ugyanakkor a „templomba járás” jelentősen csökken, s a közösséget el­hagyók magukat a „maguk módján vallásosaként jelölik meg. A hallga­tóság számára meglepetésként szol­gált, hogy az istenhívők tovább élnek, hitük egészségügyi szempontból mintegy védőfaktort jelent, míg a ha­láloki statisztikákban a korai elhalá­lozásban a maguk módján vallásosak csoportjában kimagasló a halálozá­si arány. Az ember fejlődésének során nyolcvan-százhúsz személyes kap­csolat létesítésére, „kezelésére” képes. A hagyományos közösségek felbom­lása kikezdi az egyre elmagányosodó ember egészségét. Bár a város forga­tagában naponta akár ezer emberrel is kapcsolatba kerülhetünk, de minél közelebb kerülünk egymáshoz fizika­ilag, annál személytelenebb, felszíne­sebb lesz az embert emberrel össze­kötő közösségi háló. E háló leggyak­rabban elpattan. Az elmagányosodás „enyhítésére” virtuális kapcsolatokat épít ki a média. És nagy a fogadóké­pesség mindennapjaink ópiumára. E kapcsolatok gyümölcse az Isaura felszabadítására a tévénézők által összegyűjtött pénz vagy annak az írott sajtóban való taglalása, hogy a populáris televíziós széria egyik sze­replője valóban terhes-e a sorozat­ban, vagy sem... Székely András nemcsak részese, de kiváló szakembere is az ismerte­tett kutatási témakörnek. Az elhang­zottak meggyőzték a hallgatóságot ar­ról is, hogy rendkívül kiváló előadó - a másfél órás előadást még egyórás beszélgetés követte. Diagnózis és terápia - ez harma­dik csendesnapunk summázata. A te­rápia nem más, mint Krisztus köve­tése megújult formában. Az életre ve­zető, nyolcvan-százhúsz fős közössé­gek megteremtése és éltetése. E kö­zösségeknek szolgálniuk kell a gyü­lekezetét, s ha a megmetszett fa ki­zöldül, e közösségnek szolgálniuk kell lakó- és helyi közösségükben, így lesznek a misszió részeivé. A csendesnap részvevői meghall­gathatták Eszlényi Ákos másodlelkész áhítatát, Zászkaliczky Pál presbiter előadással, zenei programmal emlé­kezett meg Georg Friedrich Händel halálának kétszázötvenedik évfor­dulójáról, ezenkívül gyülekezetünk csoportja megtekinthette a helytör­téneti gyűjteményt Miklós Tamás­nak, Révfülöp polgármesterének a vezetésével. Hafenscher Károly, az ok­tatási központ igazgatója és az intéz­mény munkatársai különleges szere­tettel vették körül a rákoskeresztúri­akat. A résztvevők már kinyilvánítot­ták szándékukat: ha Isten engedi, az Úr 2010. esztendejét is Révfülöpön szeretnék megkezdeni. ■ Dr. Léránt István (Az írás Sámel László összefoglalójá­nakfelhasználásával készült. -L.I.) > Gyülekezeti tisztségviselőként ildomos evangélikus egyházunk törvényeinek egynémely parag­rafusával tisztában lenni. Az ezeket tartalmazó dokumentum nemcsak nyomtatott formában olvasható, hanem a www.evan­­gelikus.hu honlapon is hozzáfér­hető. Szerkesztőségünk mégis úgy véli, hasznos, ha időről idő­re lapunk presbiteri oldalán is közlünk néhány, az alapfogalma­kat meghatározó vagy a gyüleke­zeti életet érintő paragrafust - reménység szerint ez nemcsak presbiter olvasóinknak lehet se­gítségükre. d) szolgálatát a megbízóval össz­hangban végezze, e) munkájáról megbízójának rend­szeresen beszámoljon. (7) Az egyházi munkás a munká­jáért személyében felelős. Amennyiben szolgálatára méltat­lanná vagy alkalmatlanná válik, meg­bízójának joga és kötelessége, hogy a megbízást visszavonja. (8) Az egyházi munkás feladatát önkéntes munkásként, szolgálati jog­viszonyban vagy munkaviszonyban végezheti. Mindegyik esetben meg­illeti a szolgálatával kapcsolatos in­dokolt költségeinek megtérítése. (9) Az egyházi munkást az őt érintő rendelkezésekről megbízója tá­jékoztatja. XIV. fejezet - A nemlelkészi szolgálat általános szabályai 73. § (1) Nyilvános egyházi szolgá­latot az egyház nemlelkész tagjai megbízott egyházi munkásként vé­gezhetnek. (2) Egyházi munkás az lehet, aki a) valamelyik egyházközség nyil­vántartott tagja, b) a szolgálat ellátásához szüksé­ges felkészítésben részesült, c) meghatározott szolgálatra meg­bízást kapott. (3) Az egyházi munkás megbíza­tása az alábbi szolgálati területekre terjedhet ki: a) igehirdetés, b) tanítás (hitoktatás), c) lelkigondozás, d) diakóniai munka, e) szervezőmunka, f) egyházzenei (kántori) szolgálat. (4) A lelkészi munkatárs az az egyházi munkás, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tago­zatán eredményes záróvizsgát tett, és akit a püspök 1997. június 6. előtt er­re a szolgálatra ünnepélyesen kibo­csátott. Újabb lelkészi munkatársak ki­küldése nem lehetséges. (s) A gyülekezeti munkatárs az az egyházi munkás, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tago­zatán vagy levelező teológiai tanfo­lyamán eredményes záróvizsgát tett, és akit az illetékes püspök hozzájá­rulásával az egyházközség közgyűlé­se a szolgálattal megbíz. A gyüleke­zeti munkatársat istentiszteleten a gyülekezeti lelkész állítja szolgálatba. A gyülekezeti munkatárs nemcsak egyházközségi, hanem egyéb egyhá­zi szolgálatra is alkalmazható. (6) A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházi munkásától elvárja, hogy a) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi szolgálatra, b) hivatásában feddhetetlenül él­jen és szolgáljon, c) vegyen részt a szolgálatához szükséges felkészítésben, tartós meg­bízatás esetén továbbképzésben is, XV. fejezet - Az egyházi munkások megbízatása 74. § (1) Bármely egyházi önkor­mányzat vagy intézmény alkalmaz­hat egyházi munkást. (2) Az egyházi munkás határozott idejű (adott feladatra szóló), vagy ha­tározatlan idejű (tartós) szolgálatra kaphat megbízást. (3) Az egyházi munkás határozott idejű megbízást az egyházi önkor­mányzat hatáskörrel rendelkező tiszt­ségviselőjétől, határozatlan idejű megbízást presbitériumától kap. (4) A határozatlan idejű megbíza­tásról megbízólevelet - szükség ese­tén szolgálati szerződést - kell kiál­lítani. Ekkor az egyházi munkás szol­gálatba állítása és eskütétele istentisz­teleten történik, melynek megtörtén­tét a következő presbiteri ülésen kell jegyzőkönyvbe venni. (5) Az egyházi intézményekben az egyházi munkás határozott idejű meg­bízást a hatáskörrel rendelkező szak­mai vezetőtől, határozatlan idejű meg­bízást - az intézmény vezetőjének egyetértésével - az igazgatótanácstól kap. Határozatlan idejű megbízatás esetén az egyházi munkás szolgálatba állítása és eskütétele az intézményben tartott istentiszteleten történik. (6) Az egyházi munkás tartós megbízatás esetén esküvel kötelezi magát, hogy a) a közösséget építi, b) az egyház rendjét megtartja, c) a szolgálati titkot megőrzi, d) a rábízott szolgálatot hűségesen végzi. (7) Az egyházi munkás megbízó­jától írásbeli bejelentés alapján kér­heti felmentését a szolgálatból. (8) Az egyházi munkás szolgálatá­val és megbízatásával kapcsolatos vi­tás tanítási kérdésekben a felettes egyházi önkormányzat lelkészi veze­tője, minden egyéb kérdésben az adott egyházi önkormányzat presbi­tériuma, illetve a fenntartó dönt. A törvényszöveget az eredeti helyes­írással közöljük. - A szerk. T fpi \ 1 EVÉLET-EST » ÉS ZAKÍR VARÁZS

Next

/
Oldalképek
Tartalom