Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-04-05 / 14. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2009. április 5. *• 15 „Elköltözöm, az biztos” Beszélgetés dr. Dőry Istvánnal -1. rész ► Harminc évvel ezelőtt ifjúsági óráink és kirándulásaink gyakori témája volt, hogy Budapest túl nagy város. „Én elköltözöm, az biztos” - mondtam akkoriban, főleg azért, mert vonzódtam a természetközeb élethez. Ismerek valakit, aki nem csak tervezgetett. Dr. Dőry István 49 éves, négygyerekes családapa két éve egy kis faluban él. Miért? Hogyan? Mi köze ennek a fenntartható élethez?- Régóta ismerem, tudom Önről, hogy legalább húsz éve intenzíven foglalkoztatják a környezetvédelmi kérdések. Miért pont mostanában váltottak életmódot?- Ez hosszú folyamat volt. Tizenhét évig Szentendrén, a Ferences Gimnáziumban tanítottam fizikát, kémiát, számítástechnikát, és tényleg fontos feladatomnak tartottam, hogy a gyerekekkel megértessem az ökológia lényegét. Fontos előzmény, hogy még a szocializmus idején Freiburgban voltam ösztöndíjas. Freiburg igazi nyugat-európai környezetvédelmi mintaváros, jó élmény volt, hogy a sötétszürke szocializmusból kimentünk, és láttunk egy jól működő társadalmat, amelyik mindemellett még zöld is akart lenni. Megtapasztaltuk, hogy milyen a fejlett, gazdag, de tudatosan környezetvédő városi élet. Ezt megpróbáltuk áthozni Magyarországra. Azt gondoltuk, hogy Szentendre is lehetne ilyen példamutató, zöld, önfenntartó város. De az évek során kiderült, hogy a főváros nyomásától ott nem lehet megszabadulni. Akármit csinálunk, Szentendre Budapest alvóvárosa marad. Feleségemmel, Magdival egyre többet gondolkoztunk azon, hogyan tudnánk olyan helyre költözni, ahol nem kerülünk ellentmondásba saját eszméinkkel, gondolatainkkal. Például azzal, amit én tanítottam a gyerekeknek. Azt gondoltuk, hogy falun ez az élet jobban megvalósítható.- Jó, jó, de azért nem lehetett könnyű nekivágni. ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit- Tényleg nem, főleg a gyerekek miatt. A két egyetemistát nem rendítette meg a dolog, a legnagyobb ma már huszonöt éves. Amikor a kisebbeknek is éppen iskolaváltásra volt lehetőségük, akkor én szépen elbúcsúztam a ferencesektől. Nagyon rendesek voltak, nem haragudtak rám, megértették az elképzeléseinket.- Az országban többfelé vannak ökofalvak, ezek is azt tűzték ki céljukul, hogy a természettel összhangban akarnak élni. Miért nem Gyűrűfűre, Visnyeszéplakra vagy mondjuk Budapesttől nem messze, Máriahalomra költöztek?- Meglátogattuk ezeket a helyeket, és láttuk a problémáikat is. Például Visnyeszéplakon nem tudtunk azonosulni azzal, hogy ők most is a hagyományos patriarchális társadalom szabályai szerint akarnak élni. Szerintem nem az a cél, hogy a régi időket utánozzuk, hanem hogy a mai világban fenntartható életmódot valósítsunk meg. Ebben lehet nagyon sok hagyományos elem, de ugyanakkor alkalmazni kell a legmodernebb technológiákat is, és nem szabad elvetni a demokratikus társadalmak értékeit sem. Szerintünk ezek az ökokezdeményezések sokszor ott hibázzák el, hogy kiköltöznek a világ végére, lehetőleg valami gyönyörű, erdős vidékre. Ott persze termelni nem lehet, közlekedésre csak az autó jön szóba, biciklizni is legtöbbször hegynek fel meg széllel szemben kell. Mi viszont úgy gondoltuk, hogy kerékpárral meg vonattal megoldjuk a közlekedést, és ez eddig sikerült is. A szomszéd falvakba el tudunk menni biciklivel, ha annál messzebb van dolgunk, akkor fölülünk a vonatra. Fél órán belül két nagyvárost is el tudunk érni, ott hasznos munkát tudunk végezni. Ez nem csak a pénzkereset miatt fontos.- Akkor most már árulja el, hova kerültek, hol dolgoznak!- Egyházasfaluban, az új kéri vasútállomás közelében van a házunk. Félúton Sopron és Szombathely között. Tavaly Szombathelyen is oktattam, most inkább Sopronhoz kötődünk. Magdi Sopronban gyógypedagógus, Juli és Pityu is oda járnak gimnáziumba, szóval együtt vonatozhatnak. Én Sopronban, az egyetemen programozást és fenntartható fejlődést tanítok.- A fenntarthatóság szót sokan használják, néha egészen abszurd szókapcsolatokban. A tévéhíradóban például időnként fenntartható gazdasági növekedésről beszélnek. Hogy tudná megmagyarázni a szó igazi jelentését?- A fenntarthatóság egy kicsit többet jelent, mint a környezetvédelem. Ha meg tudjuk oldani, hogy a hulladékok szét legyenek válogatva, vagy a vizek ne legyenek nitrátosak, az még kevés. A fenntarthatóság az egész életünket érinti. Tehát nemcsak arról van szó, hogy rendbe kell tenni a környezetünket, hanem minden szempontból át kell gondolni, hogy amit csinálunk, az folytatható-e. Magyarán annyi energiát fogyasztani, amennyit a természet hosszú távon biztosít, annyi vizet, amennyit a csapadékból kapunk, annyi fát, amennyit az erdő ad. Ezeket kiszámítja az ember, és akkor rájön, hogy a mai magyar társadalomnak vannak olyan területei, amelyek egyáltalán nem fenntarthatok. Ilyen például az autóközlekedés vagy a gázfűtés, hiszen ezek meg nem újuló fosszilis forrásoknak a végső felhasználását jelentik, miközben a légkörben felszaporítják a szén-dioxidot. Manapság nehéz úgy élni, hogy az embernek a szokásostól lényegesen eltérő életmódját elfogadják egy városi, mondjuk egyetemi környezetben, de mi ezzel próbálkozunk. Lehetőleg önbecsapás nélkül. (Folytatjuk) ■ Gadó György Pál Kiskőrös városának posztumusz díszpolgára Dr. Murányi György (1906-1978) Dr. Murányi György 1942. november 8-án mondta el első igehirdetését a kiskőrösi evangélikus templomban. Az őt köszöntő szavakra adott válaszát gyakran idézzük, mert hitelesen fejezi ki mindazt, amit a számára kijelölt életutat bejárva teljesíteni kívánt: ....a közélet minden területén tevékenykedni kívánok, ahol a köznek használni lehet... az utam azonban mindig és mindenhova a templomon keresztül fog vezetni.” Embert próbáló időszak, amelyben lelkészi munkáját megkezdi településünkön. A világháború borzalmai árnyékként borulnak az emberek lelkére. A lelkész az, aki szavaival reménységet, bátorságot önt a gyülekezet tagjainak szívébe, és maradásra kéri a szülővárosból menekülni akarókat. Ézsaiás próféta szavaival érvel: ,A Sionra egy követ teszek le alapul, szilárd követ, drága sarokkövet alapul. Aki hisz, az nem menekül el!” (Ézs 28,16) A próféta szavai sokak számára mutatták meg a helyes irányt, s így hűségesek maradtak városunkhoz. Ezekben a sorsfordító években nemcsak a hit szavaival, hanem tettekkel is erősítette a gyülekezetét. Ekkor fogott a gyülekezet a templombelső felújításába és az orgona kijavításába. A háború befejezését követő időszak nem várt megpróbáltatásokat tartogatott számára. A jogi doktorátussal rendelkező lelkészt koholt váddal népbíróság elé citálják, amely felfüggeszti állásából. De ez sem tudja hitében és tenni akarásában megingatni. Lelkében új célok fogalmazódnak meg, amelyek megvalósítása tovább erősíti a kiskőrösi evangélikus gyülekezetét. 1948. június 9- én dr. Murányi Györgyöt templomunkban iktatják be esperesi tisztségébe. És ehhez az évhez kötődik a ma is korszerű imaház építésének megkezdéséről szóló döntés. A megvalósításban, mint igazgató lelkész, vezető szerepet vállalt. De erre az időre esik az erdőtelki imaház építése is. Amíg lehetséges volt, az építő munka mellett A lélek üzenete című gyülekezeti levelek kiadásával segítette elő, hogy a betegágyakhoz is eljusson az élő, vigasztaló ige. S hogy mit jelentett a templomban Murányi György igeszolgálatát hallgatni, erre a választ valójában a mindenható Isten tudja. A gyülekezet és a várős emlékezete ma is Kiskőrös neves papjai között tartja őt számon. Hosszú ideig lelkésztársa, Ponicsán Imre búcsúzott imigyen tőle nyugdíjba vonulásakor: „Az Úr fordítsa az ő arcát tefeléd, és adjon neked békességet!Ámen” Kiskőrös város képviselő-testülete 2009. március 15-én posztumusz díszpolgári címet adományozott Murányi György lelkésznek. A címet fia, Murányi László vette át a városháza dísztermében. ■ LGY A HÓNAP KÖNYVE A dialógus szimbóluma Asztali beszélgetések 1. - Öt párbeszéd Fájdalmasan párbeszédhiányos világban élünk. Leginkább azért sújt bennünket a megosztottság és a szétszakítottság átka, mert hagytuk, hogy egyes vezetők leszoktassanak minket arról, hogy odafigyeljünk a másikra, leüljünk, és értelmes párbeszédet, építő eszmecserét folytassunk egymással. A rendszerváltás óta eltelt időszakban már nemcsak a politikában, de a civil szféra bármely területén megmerevedett széttagoltságot, egymástól mereven elkülönülő szekértáborok ádáz szembenállását tapasztaljuk. A görög diabolosz szó - melyet hagyományosan az „ördög”, „sátán” szavakkal fordítunk magyarra - egy olyan igéből képzett főnév, amely azt jelenti: „szétdobálni, szétvetni, egymástól eltávolítani” A diabolikus tevékenység lényege tehát az egymással szerves kapcsolatban lévő dolgok, jelenségek és személyek szétszakítása, kapcsolatuk szétrombolása és megszüntetése, egymáshoz való viszonyulásuk megtévesztés útján történő szembefordítása. A diabolosz ellentéte, a diabolikus tevékenység orvossága és megoldása a szümbolosz - amelyből a mai szimbólum szavunk származik. Ennek igei alapszava szó szerint „összedobni”-t jelent, vagyis a szimbólum az egymáshoz tartozókat mélyebb értelemben összehozza, kapcsolatot létesít közöttük, a legmagasabb rendű, agapé típusú szeretet révén felismerteti velük lényegi összetartozásukat, és egységbe forrasztja őket. (A fenti rövid jelentéstani exegézis alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy mi és ki az, ami és aki valóban „ördögi” tevékenységet folytat környezetünkben.) Nyugodtan kijelenthetjük: az Asztali beszélgetések című könyvsorozat a fenti értelemben véve - szimbólum. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány (ABKA) ugyanis arra vállalkozott, hogy egy szervezett beszélgetéssorozat keretében asztalhoz ültesse azokat a gondolkodó embereket - pártállástól teljesen függetlenül -, akiknek korunk aktuális társadalmi, közéleti, kulturális, tudományos kérdéseiről mondanivalójuk van. A beszélgetőpartnerék a legkülönfélébb területeken tevékenykedő emberek: írókkal, költőkkel, képzőművészekkel, irodalom- és művészettörténészekkel, teológusokkal, jogászokkal, orvosokkal, természettudósokkal, előadóművészekkel folytatott dialógusokon keresztül zajlik a szellemi-kulturális hídépítés - nem csupán az egyház és a világ között, hanem ember és ember között is. Az Asztali beszélgetések sorozat Öt párbeszéd című első kötetéhez - mely öt dialógus szerkesztett változatát tartalmazza - Hankiss Elemér írt előszót. Az asztalhoz telepedő beszélgetőpartnerek a következő témákban osztották meg gondolataikat hallgatóságukkal: Esterházy Péter A hónap könyve akció - április Asztali beszélgetések 1. föl ÖT PÁRBESZÉD Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Az evangélikus könyvesboltban történő vásárlás vagy közvetlenül a Luther Kiadótól való megrendelés esetén az adott hónapban 30%-os kedvezményben részesül. Eredeti ára: 1750 forint. http://bolt.lutheran.hu/ E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 1085 Budapest, Üllői út 24. író és Fabiny Tamás püspök az identitásról, Heller Ágnes filozófus és Jutta Hausmann teológiai tanár a Genezis könyvéről, Jeleníts István piarista szerzetes és Csepregí András teológus Isten törvényének mai értelmezéséről, Jókai Anna és Lengyel Anna az értelmiség küldetéséről és felelősségéről, Vekerdy Tamás pszichológus és Réz-Nagy Zoltán lelkész a „Tiszteld atyádat és anyádat!” parancsolatról és a családról folytattak eszmecserét. A kötetben olvasható dialógusokhoz egy-egy harmadik beszélgetőtárs is csatlakozott: a disputák témái és gondolatmenetei művészeket ihlettek arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal járuljanak hozzá a beszélgetések gondolatiságának többsíkú ábrázolásához és értelmezéséhez. Diabolikus világunkban felbecsülhetetlen értéket képvisel minden olyan kezdeményezés, amely a dialógusok kialakítását és az építő, gazdagító szellemi-kulturális kapcsolatok kiépítését tűzi ki céljául. Az ABKA Asztali beszélgetések című könyvsorozata fénylő szimbóluma lehet a kapcsolatépítésnek, a válaszok és megoldások közös keresésének párbeszédhiánytól elsötétülő világunkban. ■ P.G. „Csapatépített” az iroda „A rendet nem rakni, hanem tartani kell” - többek között e gondolatot is elhozhatták Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjeltől (képünkön) egyházunk országos irodájának dolgozói, akik az apátságot a március 26-27-ei munkatársi program keretében keresték fel. Az együttlét során ellátogattak a balatonboglári és a siófoki evangélikus templomba is, a tapasztalatcsere ugyanakkor a munkával kapcsolatos komoly megbeszéléssel is kiegészült a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. ■ B. Zs.
