Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-03-29 / 13. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2009. március 29. *■ 5 Kálvin időszerűsége-f-2009 2014 KÁLVIN EMLÉKÉVEK A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában március 18-án nyílt Kálvinkiállítással kezdődött meg hazánkban a Kálvinemlékévek 2014-ig tartó programsorozata. A születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a múlt üzenete a jelennek és a jövőnek - mondta az ünnepségen Márkus Mihály nyugalmazott református püspök, a Kálvin-bizottság elnöke, hozzátéve: a Magyarországi Református Egyház által szervezett programsorozat 2014-ben, Kálvin halálának négyszázötvenedik évfordulóján fejeződik be. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Kálvin fő művére, az Institutio című munkára utalva kijelentette: „Hiszem és vallom, hogy Kálvin János ma is időszerű, tanai ma is lángra tudnak lobbantani szíveket.” „A Kálvin-emlékévek nem szólnak másról: az őszinte hálaadás, az Isten iránti köszönet hangján szólalhatunk meg, szólhatunk arról, hogy reformátusok vagyunk” - tette hozzá. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke az összefogás jelentőségéről beszélt, s fontosnak nevezte, mennyire tudunk „készségesen és őszintén örülni” Kálvin örökségének. Mint mondta, Kálvin János örülne, ha hallaná, hogy a szétszabdalt magyar reformátusság képviselői az ő születésének ötszázadik évfordulóján, 2009. május 22-én Debrecenben összegyűlnek, és a Kárpát-medencei reformátusok kimondják: „Egyedüli jövőnk Krisztusban van, és mi együtt akarjuk követni.” A püspök ezzel a zsinati egységbe tömörülő Magyar Református Egyház megalapítására utalt. A Kárpát-medencei református egyházak elnökségeinek tanácskozó szervezete, a Generális Konvent tavaly júniusban Pápán határozott az alkotmányozó zsinat idei, május 22-i összehívásáról. Az alapító alkotmány előzetes ratifikációját az MRE zsinata tavaly novemberben szavazta meg. A májusi zsinat célja, hogy helyreállítsák „az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egységét” - áll az alkotmánytervezetben. Kálvin János (1509-1564) francia származású, svájci vallásreformátor 1533-ban fordult el a katolicizmustól. Önálló teológiai rendszerét a lutheri reformáció hatására alakította ki. A Kálvin soo éve című jubileumi emlékkiállításon ezért is lehetett helye a tárlók egyikében Luther Márton végrendeletének, amelynek eredetijét az Evangélikus Országos Levéltár bocsátotta a kollégiumi Nagykönyvtárban október 31-ig megtekinthető kiállítás szervezőinek rendelkezésére. M Forrás: MTI Kiállítás előtti kiállás - a Kálvin-év megnyitója a Debreceni Református Kollégium oratóriumában ► Kálvin János születésének 500. évfordulójáról világszerte megemlékeznek a genfi reformátor hitelveit követő protestáns egyházak. Magyarországon azonban nem csupán egyetlen esztendőre korlátozódik az emlékezés, hanem azt 2014 - Kálvin halálának 450. évfordulója - keretezi. Hogyan lettek emlékévből emlékévek? - kérdeztük Bölcskei Gusztávtól, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnökétől.- Ha szabad így fogalmazni, ez egy hazai, „kis magyar huncutság” Másképp mondva most a szükségből csináltunk erényt, hiszen azt gondoltuk, hogy itt van az ideje annak, hogy elkészüljön egy igényes, mai Institutio-fordítás. Viszont azt is láttuk, hogy ezt egy esztendő alatt nem tudjuk megvalósítani. 2014 azonban még belátható távlat, ugyanakkor elegendő időt hagy arra, hogy Kálvin fő művének ez a korszerű fordítása elkészüljön. Úgy gondoltuk tehát, hogy már csak ezért is érdemes elnyújtani az emlékezés éveit. De már ennek az első esztendőnek is lesz egy sajátosan magyar különlegessége. Természetesen a Református Világszövetséget, református testvéregyházainkat is értesítjük arról, hogy május 22- én iti, Debrecenben a Generális Konvent alkotmányozó zsinata egységesíti a Kárpát-medence magyar reformátusságát. Azt gondolom, hogy ez a történelmi esemény a külföldi testvéregyházak felé is üzenetértékkel bír, hiszen a református egyházak inkább arról híresek, hogy könnyen szakadoznak, és nagyon nehezen egyesülnek újra. ■ TPK Krisztus egyházának teológusa A Magyarországi Református Egyház fontos tanulmánykötetet jelentetett meg a 2009-es „Kálvin-év” kezdetén Kálvin időszerűsége - Tanulmányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról címmel. Idén ünnepli a világ a genfi reformátor, Kálvin János (1509-1564) születésének ötszázadik évfordulóját. Mintha tegnap lett volna, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Márton (1483-1546) születésének ötszázadik évfordulójára emlékezett. Pedig akkor 1983-at írtak. Azóta eltelt huszonhat év, éppen egy nemzedék életideje. Ebből is jól látszik, hogy Luther a reformáció első, Kálvin a második nemzedékéhez tartozott. Szűcs Ferenc református professzortól tudom, hogy Kálvin egy levelében „Drága Apám”-nak szólította Luthert, s amikor a jóval fiatalabb Melanchthon egyszer panaszkodott Kálvinnak az öreg Luther rigolyáira, Kálvin emlékeztette őt, hogy Luther azért mégiscsak a mi apánk... Evangélikus egyházunk negyed századdal ezelőtt a Luther-évforduló elmúltával, 1984-ben adott ki egy szakmailag azóta is időtálló tanulmánygyűjteményt (Tanulmányoka lutheri reformáció történetéből; szerk. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár, Budapest, 1984). Formátumában, célkitűzésében, színvonalában és tartalmában a két kötet sok szempontból hasonlít egymásra: A Magyarországi Református Egyház részéről elegáns gesztus volt a Kálvinévet ezzel a kötettel megnyitni. Felvetődik a kérdés: kinek a teológusa ez a francia származású, jogot végzett, első könyvét a pogány Senecáról író, saját megtérését csak egyik zsoltárkommentárja előszavában szűkszavúan említő, papi ordinációban sohasem részesült Kálvin? Aki huszonnyolc (!) évesen írta meg nagy hatású művét, az Institutiót (magyarul utoljára dr. Békési Andor fordításában jelent meg a mű 1986- ban rövidített változatban Tanítás a keresztyén vallásra címmel). A II. vatikáni zsinat utáni római katolikus egyházban a Luther-évforduló környékén többször is elhangzott, hogy Luther nemcsak az evangélikus egyház, hanem a keresztény egyház tanítója. Két személyes emlékemet idézem fel: egy nemzetközi Luther-kongresszuson Amerikában egy vatikáni jezsuita Luther-kutatóval beszélgettem, aki elmondta, hogy a Vatikánban van egy „Luther-Ecke” (Luther-sarok), ahol a katolikus Luther-kutatók rendszeresen összejönnek. A másik emlék: tavaly a Biblia éve kapcsán a felsőpetényi gyülekezet ökumenikus ünnepélyén szolgáltam, ahol a helybéli plébános tárt karokkal fogadott: „Én úgy szeretem Luthert!” Azt hiszem, nekünk, evangélikusoknak hasonlóképpen kellene tekintenünk Kálvinra. Nem udvariasságból vagy felekezetközi diplomáciából, hanem teológiai megfontolásból. A Kálvin-év kapcsán jó lenne sokakban tudatosítani, hogy Kálvin nemcsak református testvéreinké, hanem ő Krisztus egyházának a teológusa, tehát a miénk is. Még akkor is, ha több kérdésben nem tudunk egyetérteni vele (a törvény szerepe, a kettős predestináció, az úrvacsora értelmezése, képellenesség stb.). Ugyanakkor rengeteget tanulhatunk is tőle. Olvassuk csak bibliai kommentárjait: a Jelenések könyvén kívül mindegyik bibliai könyvről írt kommentárt! Én az Institutiót minden evangélikus teológusnak előírnám kötelező olvasmányként. Kálvintól nemcsak alapos bibliaismeretet, hanem logikát és tiszta gondolkodást is tanulhatunk. Ne felejtsük, hogy ő a humanizmus eszméin is nevelkedett! Ezért sem meglepő, hogy Kálvin bibliaértelmezéséről Gánóczy Sándor, a magyar származású római katolikus teológus írt könyvet. Kálvinra tehát figyelnünk kell, mert Kálvin a mi teológusunk is! Szerkesztőként Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora jegyzi a fent említett, tizennégy írást tartalmazó kiváló tanulmánygyűjteményt. A kötet három szerkezeti egységre oszlik: I. Kálvin és Magyarország (Hörcsik Richárd és Márkus Mihály tanulmánya); II. Egyház és teológia (Peres Imre, Szűcs Ferenc, Fazakas Sándor, Fekete Károly írása); III. Kálvin-hatások a Kárpát-medencében és a magyar kultúrában (Fekete Csaba, Szabó András, Ősz Sándor Előd, Buzogány Dezső, Bogárdi Szabó István, Győri L. János, Tőkéczki László, Szathmáry Béla dolgozata). A teológia iránt érdeklődő recenzens számára legizgalmasabbak a teológiai tanulmányok. Peres Imre Kálvin írásmagyarázati elveit mutatja be források és szaktanulmányok felhasználásával. Szűcs Ferenc témaválasztásával a mai teológiai bibliaértelmezés által hangsúlyozott szempontra, nevezetesen az exegézis és a dogmatika kapcsolatára hívja fel a figyelmet Kálvin predestinációtana és ekkléziológiája fényében. Fazakas Sándor egy kevésbé ismert szempontot, Kálvin szociáletikáját világítja meg. Fekete Károly pedig Kálvin és az istentisztelet címen értekezik, ami az egyházunkban folyó liturgiareform perspektívájából különösen is tanulságos. Bogárdi Szabó István tanulmánya a kálvinizmus hazai irányzatait bemutatva három típusról számol be: a történelmi, az egyházias és a lelki kálvinizmusról. A hatástörténeti tanulmányok közül újszerű Szabó András megközelítése, aki Szenczi Molnár Albert Institutio-fordításávaí (1624) kapcsolatban a címlapok ikonográfiáját is elemzi. A kötet tanulmányai a legújabb kutatási eredményekre építenek, így teológusok és egyháztörténészek számára egyaránt jól használható, hiánypótló a kézikönyv. Az olvasónak a fenti gondolatok jegyében némileg hiányzik az ökumenikus kitekintés és Kálvin európai és tengerentúli hatásának bemutatása. De ezt a célt talán majd egy újabb kötet fogja megvalósítani. A 2009-es Kálvin-év méltó nyitánya ez a kiadvány. Ám olvashattuk és hallhattuk, hogy 2009 is csak kezdet, ugyanis 2009-2014 között „Kálvin-emlékéveket” hirdetett meg a Magyarországi Református Egyház, 2014-ben ugyanis a genfi reformátor halálának 450. évfordulója lesz. Csak reménykedhetünk, hogy az előttünk álló öt évben a mi egyháztagjainkban is tudatosul, hogy Kálvin János nemcsak egy felekezet, hanem Krisztus egyházának tanítója. ■ Fabiny Tibor Kálvin időszerűsége - Tanulmányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról. Szerkesztette Fazakas Sándor. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2009. Ára 3800 forint.
