Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-03-29 / 13. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2009. március 29. *■ 3 A Luther-rózsa színei AZ EGÉSZSÉG A LEGERŐSEBB FEGYVERED Szerződést írt alá egyházunk elnöksége a Magyar Honvédséggel Folytatás az 1. oldalról Tranovsky - latinosán Tranoscius - fő műve az első kiadásban 1636-ban Lőcsén megjelent Chitara Sanctorum című énekeskönyve. A mű számtalan kiadást ért meg, és kiadásról kiadásra folyton bővült. Az 1874-ben megjelent „Tranoscius” már 1040 éneket tartalmazott. A 20. században, 1923- ban és azt követő években csak Békéscsabán huszonötezer példányban nyomtatták ki. Az előadó megható szavakkal ismertette az éneklésnek a csabai szlovákság istentiszteleti rendjében és hétköznapi életében betöltött szerepét. A békéscsabai Nagytemplomot gyermekkorában még megtöltő négyezer-ötszáz lélek a gyülekezés és a templomból való kimenet idején is megszakítás nélkül énekelte szeretett énekeit - mondta. A Tranoscius kincsestárából számos ének gazdagítja mai énekeskönyvünket. Átfogó képet kaptak a résztvevők a napjainkban mintegy huszonötezer lelket számláló erdélyi magyar evangélikusság földrajzi megoszlásáról és viszontagságos történetéről dr. Kovács László Attila nyíregyházi-kolozsvári előadótól. Az erdélyi evangélikusok többszörös kisebbségben éltek és élnek: mint magyarok, mint protestánsok és mint evangélikusok is. A kisebbségi lét mindnyájunk által ismert nehézségei mellett örömmel szólt az előadó a különböző felekezetek egymásrautaltságából eredő szolidaritás, összefogás és kölcsönös megértés bizonyságairól. Fehér Károly előadásának címe Kemenesalja hitének erőssége volt. Kemenesalján a reformáció után kialakult évtizedekben csaknem harmincezer evangélikus élt egy tömbben, állandó külső és belső fenyegetettségben és megpróbáltatásoktól sújtva. Egyrészről az ellenreformáció és hatalmi túlkapások, másrészről belső viszályok, hitehagyó püspökök és az egyházi rend és fegyelem hiánya, a káosz veszélyeztették az egyház létét és a hívek életét. Mint a régi görög drámákban, váltották egymást a nagy eredményeket felmutató egyházi személyiségek és az általuk meghatározott sikerperiódusok az emberi gyengeség s a külső nyomás okozta katasztrófákkal. Közhelynek számít, hogy a múlt ismerete nélkül nem létezhet, nem alakulhat ki sem egyéni, sem közösségi jövőkép. Miként Heidegger megfogalmazta: „Zukunft ist Herkunft”. A Kárpát-medence többnyelvű evangélikus közösségeinek küzdelmes története tanulságokkal és bátorítással szolgálhat a jelen problémáinak meglátásához és talán megoldásához is. A tanulmányi programot kiegészítő áhítatok és a záró istentisztelet - az utóbbin id. Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész, a Maek titkára szolgált - erősítették az előadásokból is sugárzó bizonyosságot, hogy hű az egyház Ura, aki a legreménytelenebb helyzetekben is meghallgatja kérésünket: „Tanácsolj hát őrző szemeddel, / Taníts járnom ösvényeden! (...) Uram, mutasd meg utadat!” (EÉ 396,4) ■ Dr. Bereznai Tamás A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnöksége - Ittzés János elnökpüspök és Prőhle Gergely országos felügyelő - március 23-án szerződést írt alá a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központjának képviselőjével, dr. Németh András orvos dandártábornok parancsnokkal. A szerződés lényege, hogy az MEE egyházi személyei és országos tisztségviselői, az országos iroda alkalmazottai, továbbá a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökségének evangélikus szolgálati nyugállományú és közalkalmazotti jogviszonyú tagjai részére lehetőség nyílik rendszeres egészségiállapot-felmérésre. Az egészségiállapot-felmérés általános egészségi szűrővizsgálatra, cardiovascularis állapotfelmérésre és daganatszűrésre terjed ki. A vizsgálatok típusai a következők lesznek: alap, bővített és komplett egészségügyi állapotfelmérés. Egyházunk ezentúl rendszeres, havi lebontásban jelenti majd le a vizsgálaton részt vevőket, akik a MH HEK Repülőorvosi, Egészségvizsgáló és Kutatóintézetében (Kecskemét) vehetnek részt a fent említett egészségügyi szolgáltatásokon. A szűrésre az országos irodában lehet jelentkezni, itt fogják koordinálni a havi ütemezést. Az idén ötmillió forint keretösszeg áll rendelkezésre a vizsgálatokra. ■ Bolla Zsuzsa A romaintegrációról tárgyalt a püspök A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Ittzés János március 17-én találkozott Teleki László miniszterelnöki megbízottal, a cigányügyi tárcaközi bizottság társelnökével. A tárgyaláson - a vendég kérésére - a romaintegráció kérdéséről és az azt segítő egyházi munkáról esett szó. Az elnökpüspök tájékoztatta Teleki Lászlót az evangélikus gyülekezetekben folyó, romák között végzett szolgálatról. H EvÉlet-infó Dr. Németh András, Ittzés János és Prőhle Gergely aláírják a szerződést Mit nézett esténként Tim K.? Látszólag teljesen lényegtelen kérdés, hogy esténként mit nézeget egy német tinédzser. Magánügy. De március 11-e óta mindez már közügy. Még horroron edzett lelkeket is megrendített, ahogy ez a Stuttgart közelében élt ifjú hidegvérrel kivégzett tizenöt embert, majd apja fegyverét önmaga ellen fordította... Vajon miért gyilkolt? A vérfürdő motivációja egyelőre ismeretien. Kiderült ugyan, hogy a fiú magányos volt, pszichiátriai kezelés alatt állt, de mindez még nem indok a tömegmészárlásra. Az újságok megemlítik, hogy esténként véres filmeket nézett, gyilkos videojátékokkal szórakozott. Talán valahol itt kellene keresni a magyarázatot a megmagyarázhatatlanra? Amit nézek, az előbb-utóbb tükröződik bennem. A szememen keresztül lehatol a szívem mélyéig, átjárja a gondolataimat, észrevétlenül meghatározza az értékrendemet, és motiválhatja a cselekedeteimet. Tim egy őrült pillanatában úgy döntött: kipróbálja, működik-e a valóságban, amit a képernyőn látott... Jézus is komolyan figyelmeztet a szem kockázatára: „A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosságsötétség milyen nagy akkor a sötétség!” (Lásd Mt 6,2-23!) Ezért kell óvnunk a szemünk világát, világosságát nemcsak a fizikai, de a lelki, szellemi sérüléstől, fertőzéstől is. Miként őrizhetjük meg egyik legféltettebb kincsünket? Szakemberek gyakran figyelmeztetnek, hogy óvjuk szemünket a veszélyes sugárzásoktól. Nem mindegy, milyen szemüveget, milyen UV-szűrőt használunk. Vajon nem kellene ugyanezt fokozottan komolyan vennünk, amikor képernyő elé ülünk? Amikor gyermekeinket, unokáinkat odaengedjük az „olcsó villanypásztor” elé? Álszent képmutatás az egyes adások előtt megjelenő figyelmeztetés: „A most következő műsor megtekintése felnőtt felügyelete mellett ajánlott.” Az erőszak brutális bemutatása felnőtt felügyelete mellett is mérgezi, rombolja a lelket. Tudom, megint a „klerikális reakció” károgásának tűnik, ha a tömegtájékoztatás, a tömegszórakoztatás, a tömegek megfertőzésének felelősségét vetem fel. De vajon milyen tragédiák kellenek még ahhoz, hogy észrevegyük a kíméletlen igazságot: amit vetünk, azt aratjuk? Sőt ami még ördögibb: előfordulhat, hogy amit mi vetünk el, amit mi hagyunk szétszórni, szétsugározni, annak keserű, mérgező gyümölcseit az utánunk jövő nemzedék szenvedi el... Lapunk múlt heti számában is ol-ÉGTÁJOLÓ vashattunk a Föld órája elnevezésű kezdeményezésről (15. oldal). Lényege, hogy ezen a hétvégén, szombaton este sok helyütt, szerte a nagyvilágban egy órára kialszanak a fények. Azok a milliók, akik lekapcsolják a villanyt, ilyen módon akarják felhívni embertársaik figyelmét a teremtett világ iránti közös felelősségünkre. Ahogy a sötétben fellobbanó egyetlen kicsiny mécses lángja is irányt mutathat, úgy lehet világos jelzés minden egyes kialvó fényforrás is ezen az estén. Az ilyen demonstratív akciók mellett szükség lenne még más életmentő jelzésekre is. A böjt utolsó harmadában járunk már, de talán még nem késő egyfajta „tévéböjtöt” meghirdetni. Nem a televíziónak az életünkből való teljes száműzésére gondolok, bár sokaknak érdemes lenne újra felfedezniük, amit már elfelejtettek: van élet a képernyőn túl is, sőt anélkül is! Inkább az a bölcs önkorlátozás tenne jót a lelki, egészségünknek, emberi kapcsolatainknak, ha naponta legalább egy órával kevesebbet tévéznénk. Van miből „leadnunk” hiszen köztudottan rekorderek vagyunk a készülékek előtti ücsörgésben... Ha tudatosan lemondanánk naponként egy-egy megszokott műsorról, és helyette testi-lelki egészségünkre fordítanánk a felszabaduló időt, hamarosan ráébrednénk, hogy ez a „fogyókúra” mennyire a javunkat szolgálja. Kapunk, találunk napi plusz egy órát az Istennel és egymással megélhető közösség ápolására. Hatvan perc nem kevés idő. Bőségesen elegendő az elcsendesedésre, imádságra, igeolvasásra, lélek- és közösségépítésre. Manapság egyre többen fedezik fel a naponkénti testmozgás fontosságát. Egymás után nyílnak az edzőtermek, fitnesz- és wellnesscentrumok. Mindezek segíthetik testi egészségünket, és jó esetben nem válnak egyfajta valláspótlékká... Ne feledjük, a bibliai tanítás szerint a test nem a lélek börtöne, ahogy a görög filozófia hirdette, hanem a lélek temploma. De ugyanakkor hazug önámítás a római bölcsesség, mely szerint „ép testben ép lélek” lakozik. Böjti szelek fújnak, hogy lelkünket megmozdítsák, kiszellőztessék, felfrissítsék. Közeledik a nagyhét, amely legtöbb gyülekezetünkben számos többletlehetőséget kínál kiéhezett lelkünk táplálására. Szerezzük vissza a tévé által elrabolt időnknek legalább egy részét, hogy megünnepeljük ezekben a napokban a lélek lakodalmát! Luther csodálatos húsvéti himnuszának soraival valljuk: „Húsvét mennyei kenyerét / Várja éhező lelkünk (...), / Hogy győztes erőt nyerjünk. (...) / Benne mienk az élet." (EÉ 215.6) Amint már az elején megállapítottuk: nem mindegy, mire, kire nézünk, nem mindegy, mivel, kivel tápláljuk éhező lelkünk! A böjti perspektíva egyértelmű: „Hittel nézek keresztfádra...” (EÉ 206) Ez nem csupán kampányakció, nem csupán egy óra, a Föld órája, hanem örökkévaló, mennyei távlatokat nyit. Maga Jézus ígéri: „Én pedig ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket!’ (Jn 12,32) Emeljük fel tekintetünket, szívünket, lelkünket! Nagyhét, nagy napok, nagy lehetőségek közelednek... . Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület
