Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-03-15 / 11. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2009. március 15. » 3 Emlékezetes szimbolika ► A március 3-i Deák téri megemlékezés résztvevői találkozhattak a fenti illusztrációval. Az esemény „lógójának” választott rajzot az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa, Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész ajánlotta a szervezők figyelmébe. Őt kérdeztük az ókeresztény sírkő szimbolikájáról... VÁLOGATÁS A Deák téri templomban megrendezett, ERŐSZAK ELLENI CSENDES EGYÜTTLÉT RÉSZTVEVŐINEK IMÁDSÁGAIBÓL „A hit valóban egymás testvéreivé teszi az embereket, mert Krisztus előtt mindenki egyenlő, nem azt nézi, hogy ki milyen néphez tartozik” - mondta Gáncs Péter püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) erőszakellenes csendes budapesti megemlékezésén. Az együttlétre abból az alkalomból került sor március 3-án, kedden este, hogy aznap temették el a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatait. A püspök a zsúfolásig telt Deák téri evangélikus templomban utalt az istentiszteleten felolvasott újszövetségi igére is, mely szerint „Krisztusban nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad (...), mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Bár a március 3-i eseményre lapzártánk után került sor, Gáncs Péter igehirdetését múlt heti számunkban teljes terjedelmében közöltük. - A szerk.) Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője beszédében kijelentette: az állampolgári felelősség és a keresztény ember másikért érzett felelőssége együtt jár, így az utóbbi időszakban elharapózott erőszakkal szemben is fel kell emelniük a hangjukat. Az összejövetel apropóját „szomorú alkalomnak” nevezte, majd megjegyezte: „Bárcsak ne kellene most itt összegyűlnünk ebből az alkalomból!” Egyúttal hangot adott annak a reményének, hogy együttlétüknek lesz hatása. Az istentiszteleten mindenkinek alkalma nyílt rá, hogy az erőszakhullám kapcsán kifejezze gondolatait egy-egy cédulán. Ezeket a szertartás végén összegyűjtötték, és néhányat felolvastak közülük. Egyebek mellett a kedden eltemetett tatárszentgyörgyi Csorba Róbertért és ötéves kisfiáért olvastak fel imádságot. ■ MTI A galambot mint a Szentlélek látható formáját jól ismerjük Jézus megkeresztelésének történetéből. Ez a galamb került a népszerűbb Szentháromság-ábrázolásokra, illetve számos evangélikus templom szószékének hangvetőjére. Az emlékező istentisztelet galambjai azonban másra utalnak. Hasonlítanak arra a galambra, amelyik Noé bárkájára olajággal a csőrében tért vissza az özönvíz elmúltával. Az olajfa ősidők óta a kegyelem, az Istenbe vetett bizalom, sőt örökzöld volta miatt az örök élet jelképe. Az olajág a galamb csőrében - épp a Noé-történet miatt - a megbékélés, kibékülés, egyetértés szimbóluma lett. (Nem véletlen, hogy Picasso ebből a keresztény jelképből alkotta meg halhatatlan békegalambját.) A madár az ókori, középkori művészetben gyakran a lélek ábrája: a lélek „kiszáll” a haldokló testéből. A galamb pedig a tiszta lélek szimbóluma. Számos ókeresztény katakombafestményen, sírkövön, szarkofágon láthatók galambok, amelyek a keresztet - az élet fáját - csipegetik, vagy az élet vizének kútjából isznak, esetleg a győzelem babérkoszorújával vagy a megbékélés olajágával a csőrükben szállnak a kereszt, a Krisztusmonogram - az élő Jézus - felé. így a római, ókeresztény sírkő, amelynek vésett rajzát az emlékező istentiszteletre kiválasztottuk, egyszerre utal a temetésre, az elhunytakra, a Krisztus felé törekvő lelkekre, az örök életre és az Istennel és egymással való megbékélésre. Uram! Adj fényességet, hogy láthassuk egymást a Te békességedben. Ámen. Uram! Könyörülj meg rajtunk, bár nem érdemiünk könyörületet. Mégis bízom a Te szereteted csodálatos erejében és abban, hogy elég nekünk a Te kegyelmed. Ámen. Mennyei Atyám! Kérlek, hogy tisztítsd meg lelkemet, lelkünket a sötét indulatoktól, gondolatoktól, hogy fényt sugározzunk a környezetünkbe. Adj erőt ehhez! Ámen. Szentlélek Isten! Tégy engem békességed eszközévé. Szabadíts meg az ítélkezéstől, hogy szavaimmal és tetteimmel Krisztus szeretetét tudjam közvetíteni. Imádkozom az áldozatok családjáért, gyermekeiért, szüleiért, szeretteiért. Találjanak vigasztalást, ne változzon szívükben a gyász gyűlöletté. Vedd őket a Te kezedbe, Te látogasd meg őket Szentlelkeddel, mutasd meg nekik békédet. Ámen. Köszönöm, Istenem, hogy ideérkeztem. Pedig majdnem lebeszéltem magam róla. Adj erőt a hitben, a szeretetben, hogy mindig a tetszésed szerint éljek, embertársaimat szeressem. Ámen. Uram, teremts békét a világon, teremts békét a földön, teremts békét az országok között, teremts békét hazánkban, teremts békét az emberi szívekben. Uram! Ez a ma esti imádság hozza meg mindnyájunknak a megnyugvást. Köszönöm, hogy az én koromban itt lehettem. Áldásodat kérve megyek az enyéimhez. Uram! Találj meg rejtőzöttségemben! Fogd le mindegyikünk ütésre emelt kezét! Taníts egymásban meglátnunk a testvért, hiszen Te minden ember testvére lettél. Adj elégséges szeretetet, hogy a szeretet kiűzze minden ember félelmét. Ámen. A Deák téri templomban március 3-án tartott erőszakellenes alkalmon az offertóriumot egyházunk romák között végzett szolgálatának támogatására hirdettük meg. A befolyt 114 000 forint adomány a sárszentlőrinci cigánymissziót segíti. Isten áldása legyen az adakozókon és az adományokon! Egyházunk püspökei kitűzik az imádságokat Püspökök a családok megerősítéséért Ezt az Égtájolót a Mecklenburgi Tartományi Egyház egyszerűségében is barátságos vendégszobájában írom. A laza szövetségbe tömörült németországi evangélikus egyházak (VELKD) püspökei ugyanis idei konferenciájukat a Keleti-tengerhez közel fekvő Güstrowban tartják. A VELKD nyolc tagegyháza egészen eltérő történelmi vagy szociológiai ismertetőjegyekkel bír. A legnagyobb és a legkisebb között ötvenszeres a szorzó, hiszen a Hannoveri Tartományi Egyháznak több mint hárommillió, a schaumburg-lippeinek pedig mindössze hatvankétezer tagja van. Az eltérő adottságokat meghatározza az is, hogy valamely egyháztest az egykori NSZK vagy pedig NDK területén fekszik-e. A különbségek még húsz évvel a berlini fal leomlása után is jelentősek. Ezeket egyebek mellett a bevételek arányosított elosztásával próbálják áthidalni. Bizonyos esetekben azonban az egyházi térkép átrajzolására is sor kerül: néhány hete született döntés egy egységes északi tartományi egyház létrehozásáról, amelyet - itteni szóval - két kicsi „Ossie” és egy nagy „Wessie” püspökség fog alkotni. A VELKD-t alkotó nyolc egyház püspökei mellett jelen vannak Güstrowban azon tartományi egyházak vezetői is, amelyek nem tagjai ennek a laza szervezetnek, és hat külföldi vendég is meghívást kapott. így aztán húsz püspök jelenlétében zajlott a konferencia nyitó istentisztelete a helyi dómban. Az északi építészet stílusjegyeit viselő, 13. századi eredetű templom egyik különlegessége a harminc éven át Güstrowban alkotó Ernst Barlach hatalmas angyalszobra. A megrendítő alkotásnak nemcsak esztétikai, hanem történelmi és politikai vonatkozásai is vannak. Az élesen Hitlerellenes művész bronzszobrát ugyanis a náci időkben eltávolították. Az angyal - a kor abszurditását jellemző módon - éveken át a püspök garázsában feküdt, míg aztán be nem olvasztották. Csak a háború után öntötték újra. Szimbolikus jelentőségét mutatja, hogy amikor 1981 decemberében Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár az NDK-ba látogatott, határozott kérése volt, hogy ennél az angyalnál találkozhasson Erich Honecker kommunista pártfőtitkárral. Nyolc évre rá leomlott a berlini fal, jelezve, hogy Isten angyalai feljebbvalók minden emberi és ördögi alkotásnál. A német egyesülés kezdeti eufóriáját talán szükségszerűen követte a kijózanodás és a társadalmi gondokkal való szembenézés időszaka. Ezek egyike a családok megváltozott helyzete. Ezt a társadalmi szerepek átértékelődésével és számos egyéb külső körülmény hatására jelentős mértékben meghatározza a hagyományos formáktól való eltávolodás. Az egyházak nem nézhetik tétlenül ezeket a változásokat, hanem felkészült módon választ kell adniuk a kihívásokra. Ennek jegyében került a háromnapos püspöki találkozó középpontjába a család kérdése. Közös gondolkodásunkat azok a bibliatanulmányok alapozták meg, amelyek a bűneset történetével, a Példabeszédek könyvében olvasható „derék asszony dicséretével” vagy éppen a tékozló fiú példázatával fog-ÉGTÁJOLÓ lalkoztak. A történeti és szociológiai megalapozottságú előadásokból pedig megtudhattuk, hogy Németországban drasztikusan visszaesett a születések száma: a negyven évvel ezelőtti 2,4-es átlagnak ma csak a felével lehet számolni. Még ijesztőbb adat, hogy van olyan német tartomány, ahol a gyermekek hatvanhárom százaléka házasságon kívül születik. (Igaz, hogy a gyermek születését követően sok pár házasságot köt.) Egyházi szempontból különleges feladatot jelent az elváltak lelkigondozása. Jóllehet a német társadalomban elterjedt az emancipáció, itt általában a nők kerülnek hátrányos helyzetbe. A statisztikák szerint a válás után a férfiak nyolcvan százaléka egy éven belül újraházasodik, míg a nők hosszabb ideig maradnak egyedül. Egyházi szempontból különösen komolyan kell venni a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák támogatását: ők azok ugyanis, akik a legkisebb százalékban kereszteltetik meg gyermeküket. Pedig az ő esetükben volna leginkább szükség a keresztény közösség befogadó szeretetére. Egyre inkább terjed az úgynevezett „patchworkcsaiád” modellje, vagyis az a házasság, ahova mindkét szülő visz gyermeket. (Ilyenkor történik az, hogy az egyik házastárs így szól a másikhoz: „A te gyereked és az én gyerekem veri a mi gyerekünket..”) Megbeszélésünkön szó esett a családi erőszakról és a homoszexualitás egyházi megítéléséről is. A püspökök érintették a női lelkészségből adódó feladatokat. Örvendetes, hogy a lelkésznők - magyar kifejezéssel élve - gyesre menetele teljes mértékben meg van oldva. Margot Käßmann püspök ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hannoveri tartományi egyházban a lelkészeknek csak harminc százaléka nő, ráadásul e hányadnak harminckét százaléka részállású. Jóllehet tanácskozásunkon egész Németországra, sőt Európára kitekintettünk, meghatározónak bizonyult a mecklenburgi környezet. Andreas von Maltzahn püspök beszámolója szerint ebben a tartományban az emberek nyolcvan százaléka nem egyháztag. Nagy a munkanélküliség, sőt a gyermekszegénység. Az egyházak nehezen találnak utat a családokhoz, különösen a középnemzedékhez. Tipikus jelenség, hogy a gyermekeket - már ha elengedik őket konfirmációi oktatásra - autóval viszik az istentiszteletre, hogy aztán egy óra múlva értük menjenek. Gyakran megtörténik, hogy az amúgy egyháztag idősek halála esetén a gyermekek nem kérnek egyházi temetést. A lelkészi kart is utolérte a korszellem: a lelkipásztorok negyede egyszer vagy kétszer elvált. Johannes Friedrich bajor püspök felkérésére - aki a VELKD elnökpüspöke is - a magyarországi helyzetről kellett beszámolót tartanom. Elsősorban a lelkészcsaládok sajátos helyzetét mutattam be, ismertetve azokat a folyamatosan megvalósuló terveket, amelyekkel a jelentkező gondokat orvosolni próbáljuk. Kiderült, hogy az egyes egyházak életében sok a közös jellemző, így bajok észlelése esetén érdemes a diagnózist és a terápiát is összehangolni. A güstrowi konferencia újólag arról győzött meg, hogy a püspököknek érdemes európai szinten is együttműködniük. A hivatalos tanácskozás mellett lehetőség nyílt további kapcsolatépítésre nemcsak német, hanem osztrák, finn, svéd, dán és lett püspök testvérekkel is. Ennél is fontosabb, hogy az együttlét bizonyos értelemben lelkigyakorlat volt. Minden lelkésznek - legyen akár püspök - szüksége van erre. Ezért is jó, hogy e rovat címe nem egyszerűen csak „Tájoló” hanem Égtájoló. Fontos a kitekintés keletre és nyugatra, északra és délre, de szolgálatunkban leginkább felfelé kell néznünk, hogy az emberileg sokszor reménytelen helyzetekben onnan kérjünk segítséget. „... minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá..!’ (Jak 1,17) Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület
