Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-20 / 3. szám
2008. január 20. PANORAMA ‘Evangélikus ÉletS Január a ► Bizonyára nem csak azok tudják, akik újságolvasóként napi- vagy hetilapjukat forgatva a kulturális rovatnál időznek legtovább, hogy január 22-e országszerte a kulturális programoké: a magyar kultúra jeles napja 1989 óta. Színházban drámaíró versenyek, moziban egész éjen át tartó vetítések zajlanak, kiállítások, ünnepi koncertek várják az érdeklődőket, művészeket tüntetnek ki az Országházban... Azzal azonban már kevesebben ébrednek majd,-hogy idén ez a keddi nap a Himnusz 18$. születésnapja. A Himnusz születésnapja fiatal. A zsoltárok és a vallásos énekek nyelvéből született verset azóta is együtt énekli katolikus és református, evangélic „zivataros századaiba”. Míg nagyobb közösségben énekelve azt mondhatjuk, nemzeti rítust ülünk, ugyanez az ének a magányos ember Istennel való egyedüllétének csendes eszköze is lehet. Az pedig már az Örökkévaló finto- * ra, hogy - Kodály rettenthetetlensége okán, mellyel Rákosiék ötletét, az új himnusz írására való felkérést lesöA fekete ruhás, magányos költő, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én a Szatmár megyei Csekén befejezte versbe szőtt imádságát, mely a Himnusz címet kapta, alcíme A magyar nép zivataros századaiból. A sors, mint annyiszor a klasszikus alkotások történetében, ezúttal is úgy intézte, hogy a művész nem élte meg a remekmű megdicsőülését: a költemény megzenésítésére Kölcsey halála után hat évvel, 1844- ben írtak ki pályázatot - a nyertes pályázó, mint tudjuk, Erkel Ferenc lett. Az 1848/49-es szabadságharc és az azt követő elnyomás alatt a bús-reményteli ódát már nemzeti énekként fújta idős és kus és ateista. A magyar nép, Szerb Antal szavaival élve, „a nemzet legfájdalmasabb emberének” imádságát választotta közös identitásának zenei kifejezésére. Kölcsey Ferenc ökumenét teremtett. A reformkor nagy romantikusához méltóan szakralizálta a nemzet fogalmát; Istent és a vallást - alapvetően a katolicizmusra jellemző módon - a nemzeti közösség ügyének tekintette. Magában a műben azonban már a protestáns prédikátor szerepébe helyezkedett, amikor visszahelyezte költeményét a múlt pörte az asztalról - Magyarország lett az egyetlen olyan kommunista ország, melynek himnusza az „Isten” szóval kezdődött. Kisgyermekkorunktól kezdve tanuljuk himnuszunkat, hogy azután országhatáron innen és túl kulturális és érzelmi tulajdonunkat jelentse nekünk, magyaroknak. Losonczy Anna kultúrantropoló- gusnak a Himnuszról írt szavaival summázva: „A magyar rádió és televízió, mióta fennáll, a Himnusszal fejezi be adását, és minden év december 31-én éjfélkor a színházakban, mulatókban félbeszakad a műsor, a magánlakásokban leteszik a poharakat, a beszélgetések elA Himnusz „életrajza” 1823 - Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt Szatmárcsekén. 1844 - Erkel Ferenc zeneszerző és karmester megnyerte a költemény/neg- zenésítésére kiírt pályázatot. 1848 - a szabadságharc alatt először nyilvános ünnepségen, majd egyházi szertartás keretében és állami ünnepségeken is fel-felcsendült a Himnusz. 1850 - a szabadságharc leverése után ismét a volt osztrák császári himnuszt (gotterhalte) kényszerült énekelni a magyar nép. 1867 -a kiegyezés után a Himnusz és a Szózat nemzetünk „alapdallamaivá” váltak. 1918 - az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlása után a Himnusz a függethallgatnak, a tánc abbamarad, és az emberek állva, a rádióban és a televízióban felcsendülő Himnusszal, szótlanul üd- vözlik az új esztendőt.” így tettünk most is, és csak mosolyogtam a mellettem álló francia utazó döbbenetén. Nekik eszükbe sem jut a Mar- seillaise-re zendíteni az új év köszöntésére. Nekünk pedig nem árt, ha megtesszük a himnuszunkkal. Csak kovácsolja közös ódánk még több száz évig összébb a magyart! ■ Donáth Mirjam len Magyarország hivatalos himnuszává lett. 1949 után a kommunista Rákosi-dikta- túrában a Szózatot kivonták a használatból, a Himnusz pedig csak szöveg nélkül hangozhatott el. A szovjet himnuszt és az íntemacionálét tették kötelezővé helyette. 1956 - a forradalom alatt a Himnusz és a Szózat visszakapta eredeti jogait; a Kádár-diktatúra pedig nem állította vissza az 1956 előtti helyzetet, azóta énekelhető a Himnusz. 1989 - a rendszerváltozás eredményeként himnuszunk immár országvilág számára szimbolizálja nemzettudatunkat. Értékmentés a „képernyőről” Interjú Dunavölgyi Péterrel, a Magyar Televízió archívumának vezetőjével ► Január 22-én a magyar kultúra napját ünnepeljük. E jeles napon egy 185 évvel ezelőtti kultúrtörténeti eseményre emlékezünk: ekkor fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. A kultúra fogalma történelmi távlatokban többször átértékelődött; a kutató leginkább a közgyűjteményekben követheti nyomon a változásokat. A Magyar Televízió archívuma az ország legnagyobb audiovizuális kollekciója. Vezetőjével, Dunavölgyi Péterrel az ünnep előtt beszélgettünk.- De Gaulle-nak tulajdonítják a mondást, hogy igen nehéz összetartani egy olyan nemzetet, ahol több mint négyszázféle sajt kapható. Az MTV archívuma százhatvanezer órányi műsort őriz; ha jól számolom, tizennyolc teljes év kellene a megtekintéséhez. Hogy lehet eligazodni ebben a tömegben?- Az archívum anyagait a nyolcvanas évek második feléig hagyományos könyvtári kartotékrendszerben tartották nyilván, s párhuzamosan filmdossziék segítették a keresési rendszert. 1986- ban az UNESCO Isis programjának támogatásával, a magyar közgyűjteményekkel közösen kezdtük el a számító- gépes feldolgozást. Napjainkra a filmanyag 99%-ához digitális keresőrendszerben lehet hozzáférni, de a híranyag feldolgozottsági szintje is megközelíti az említett értéket.- Két éve áll a csapat élén. Mennyire szellemi, s mennyire technikai munka az archívum vezetése?- Sajnos 60 : 40 százalék a technika javára. Nagyon sok az adminisztratív teendő, és a szívem vérzik, amikor nem a tartalmi elemekkel foglalkozhatok. Remélem, a jelzett arány megváltozik, ha az új gyártóbázison anyagaink java része restaurálva, digitális szerveren áll majd rendelkezésre.- 1999 elején adták át a Da Vinci filmres- tauráló-filmfelújító berendezést, amelynek segítségével elkezdték a köztelevízió közel huszonöt évnyi filmtermésének felújítását. Mai tudásunk szerint melyik a leginkább időtálló képhordozó?- A digitális hang- és képrögzítési technika alig több mint két évtizede jelent meg, így nincsenek igazán összehasonlítási adatok. Amennyiben a digitális technika emlőin nevelkedett munkatársat kérdezzük, nem lehet kétséges a válasz, a magam részéről a filmre szavazok, a többinek még bizonyítania kell. A megfelelő körülmények között tárolt filmanyag száz évig is eltartható minőségromlás nélkül.- A magyar kultúra szempontjából melyek voltak az aranyévek?- A Magyar Televízió mai szlogenje - „Értéket közvetít” - megalakulásának első percétől kezdve érvényes volt. A hatvanas évek Európájában egyedülálló volt a heti színházi közvetítés, kár, hogy a rögzítési technika hiánya miatt csak töredéküket ismerheti meg az utókor. 1961-től bontogatta szárnyait a nagy tévérendezői generáció; többek között Horváth Adám, Színe tár Miklós, Zsurzs Éva, Mihályfi Imre nevét említeném. 1962 mérföldkő volt a televízió történetében; kiléptünk a nemzetközi színpadra, és két rangos nemzetközi díjjal ismerték el erőfeszítéseinket: Monte Carlóban Palotai Boris - Zsurzs Éva Nő a barakkban, a cannes-i televíziós fesztiválon pedig Fedor Ágnes - Kovács Judit - Mihályfi Imre Menekülés a börtönbe című alkotása kapott értékes díjat. A dokumentumfilm is erőteljesen fejlődött, Kende Márta filmje, a Bognár Anna világa 1963-ban Londonban kapott figyelemre méltó elismerést.- Mennyire szólt bele a pártvezetés a műsorpolitikába?- A televízió szerepét mindig is nagyra tartották, hiszen a tömegek megnyerése a kádári konszolidáció fontos eleme volt. Az „éberség” átszőtte a Magyar Televízió életét is, sok komikus, tragikomikus esetet említhetnék. Talán a legjellemzőbb Mocsár Gábor Pirostövű nád című darabjának 1965-ös bemutatójához fűződik. A debreceni tanyavilágban a tée- szesítés korában játszódó novella adaptációjában elhangzik egy dekadens gondolat: „Aki nem lop, annak nincs.” Ezen igencsak felháborodtak az illetékesek, s egy huszonöt tagú bizottságot küldtek ki az „ügy” kivizsgálására. A testületben jórészt mezőgazdasági szakemberek kaptak helyet, de jelen volt Váci Mihály és Simon István is. Váci adta meg az első értekezlet alaphangját, igaznak ítélve az elhangzottakat. A történet happy enddel végződik, a rendező Szőnyi G. Sándort Balázs Béla-díjjal jutalmazták.- Az archívum nyitva áll a kutatók előtt. Milyen témákra kíváncsiak az érdeklődők?- Számos egyedi igény jelentkezik; a településkutatók szűkebb pátriájukról gyűjtenek anyagokat, és igen sok a média szakos főiskolás, egyetemi hallgató is. Előfordul, hogy valaki személyes indíttatásból keres meg bennünket. A klasszikus korszak bemondója volt a fiatalon elhunyt Lénárd Judit. Az alma nem esett messze a fájától, unokája egykor híres nagymamáról írja diplomamunkáját, s ugyancsak az archívumban keresett anyagot téziseihez.- Az Uránia Nemzeti Filmszínház egész éjszakán át tartó filmvetítéssel emlékezik meg a magyar kultúra napjáról. Ha Önre bíznák a válogatást, milyen programot állítana össze a Magyar Televízió archívumából?- Nehéz a választás, hiszen mindegyik anyag édesgyermekem. De nézzük! A három Bartók színpadi mű közül az egyik mindenképpen szerepelne a listán, s ha már a klasszikus zenénél tartunk, akkor a híres magyar basszistának, Székely Mihálynak a nem sokkal a halála előtt elkészített portréját is javasolnám. Ugyancsak bemutatnám a klasszikus magyar színjátszás egy-két gyöngyszemét. Lati- novits démonikus Cipollája vagy Mezei Máriának Shaw Warrenné mestersége című darabjában nyújtott alakítása a magyar színháztörténet legszebb pillanatai közé tartozik. Gacd István filmjei is helyet kapnának a válogatásban, személyes okból: összes filmjét még halála előtt sikerült a Kossuth-díjas rendező aktív közreműködésével restaurálni. Szívemhez közel áll még Kemács Gabriellának az 1972-ben Ba- Részben munkaköri kötelességem ismerni az intézmény múltját. De egyben hobbi is: a korabeli sajtót is vizsgálva kívánom bemutatni a történetét, s az írás során a magam véleményét is érzékeltetem. Jelenleg az elmúlt ötven évből az első nyolcat dolgoztam fel, s 1990-ig szeretnék eljutni. Ott megállók, hiszen szerintem legalább negyed század kell a történelmi események Letisztulásához, s ez az MTV krónikájára is igaz.- Minden bizonnyal érdekes történetek tucatjai vannak a tarsolyában. Kérnénk egy sztorit végezetül!- A Badacsonyi szüretet tartják a magyar televíziózás legnagyobb botrányának. lázs János cigány naiv festőről készült portréfilmje, s az ünnep fényében a Korok, versek sorozatból Kölcsey Ferenc Himnuszának is helye lenne a vásznon. De hosszan tudnám még folytatni a sort...- A magyar szellemi élet számos kiválósága hithű evangélikus volt. Az ő köreikből kiket venne fel a filmlistára?- Szokolay Sándor Vémászát vagy az 1981-ben bemutatott Orbis Pictus szólókantátáját mindenképpen megismertetném az új nemzedékkel. A Berzsenyi Dániel születésének kétszázadik évfordulójára 1976-ban A közelítő tél címmel készített irodalmi összeállítás a maga korában kiemelkedő volt; Giyllus Vilmos daloskönyve is már klasszikusnak számít, tehát szintén bemutatnám.- Kutatóként behatóan foglalkozik a Magyar Televízió történetével. Ez hobbi vagy munkaköri kötelesség? Az 1964 szeptemberében készített műsor teljesen összeomlott, ráadásul az adást az Intervízió is átvette. Egy később készített kabaré rekonstruálja a történteket; e műsorszámot a nézők gyakran kérik kívánságműsorban. Egy másik, kevésbé ismert, a hetvenes évekből származó skandalumot is említenék. Mérőhangként a második műsorban egy korábbi felvételt, a kivételes orgánumú Nagy Attilának az egykori hatalmasokat ostorozó Savonaro- la-monológját használták. Közben a főadón Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az ország remény- teljes állapotáról. Kideríthetetlen ok folytán a két hang összekeveredett, néhány percre rá a székház tele volt rendőrrel. Azóta a sípoló hangot használják mérésre. ■ Csermák Zoltán t
