Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-10-26 / 43. szám

4 2008. október 26. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet3 Gregersen-Labossa György a Johannita Lovagrend új káplánja A BAJOR »DIAKONIAI FALUBÓL« IS ERKEZTEK ELŐADOK Szolgáló szeretet Országos és gyülekezeti fenntartású intézmények vezetőinek konferenciája ► Ismét evangélikus a magyarországi johanniták lelki vezetője. A kilenc- száz éves múltra visszatekintő Jo­hannita Lovagrend Magyar Tagoza­tának új káplánja Gregersen-Labossa György szombathelyi lelkész. Az idén augusztusban kinevezett káp­lánt új megbízatásáról kérdeztük.- A káplán feladata a renden belüli lel­ki élet vezetése, valamint a programok, lovagi napok szervezése, melyeken a lel­ki szolgálatot is végzi. Ezenkívül a lova­gi liturgiát vezeti a kommendátorral (ve­zetővel) együtt. Adott esetben a lovagok és hozzátartozóik temetése, lelkigondo­zása is a feladata. A rend egyik célja a hit védelme, ma már persze nem fegyverrel, hanem te­kintéllyel, példamutatással. Ennek kap­csán a káplán „biztosítja” a teológiai hát­teret, ha szükséges, állást foglal erkölcsi kérdésekben. Közvetlen elődöm dr. Zalalnay István református lelkipásztor, őt megelőzően pedig iá. dr. Fabiny Tibor végezte a káplá- ni szolgálatot. A káplánt a rend kom- mendátora jelöli ki.- Hol találkozhatunk johannitákkal?- Adományokkal, segélyszállítmá­nyokkal több evangélikus egyházköz­ségben nyújtunk támogatást. A segítő- szolgálatban részt vevő fiataljaink a Szélrózsán például elsősegélynyújtó­ként álltak készenlétben. Ott vagyunk árvíz esetén, ha kell, a határon túli ma­gyar területeken is. Kapcsolatban állunk a németországi, hollandiai és svéd jo­hannita renddel. Ezekben az országok­ban rendünk kórházakat, szeretetintéz- ményeket, házi gondozói és mentőszol­gálatot tart fenn, kiemelten foglalkozik hospice-ellátással és elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésével. A lovagrend a keresztes hadjáratok idején alakult; kezdetektől fő feladata a betegápolás. A johannita nevet a ió. szá­zad dereka óta a rend protestáns ága vi­seli, a római katolikus ág neve Máltai Lo­vagrend. A johanniták magyar tagozatát 1924-ben hozták létre. ► A diakóniának, vagyis a szeretet­szolgálatnak ezer szállal kell kö­tődnie a helyi közösségek életé­hez. Egyebek mellett erre hívták fel az országos, illetve gyülekezeti fenntartású intézmények vezetői­nek és lelkészeinek figyelmét az október 13-15. között megrende­zett balatonszárszói konferencián. Egyházunk diakóniai osztályának meghívására a hét első napjaiban mintegy nyolcvanan töltötték meg az Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthont. Szeretetteljes, ám határozott kérést fo­galmazott meg /tízes János elnök-püspök a konferenciát megnyitó áhítatában: akikre munkájuk során embereket bíz­tak, ne mondják, hogy „ráérek”, „majd holnap”, hiszen nem tudhatjuk, lesz-e még lehetőségünk segíteni. A munkaág egyházunkon belüli je­lentőségét hangsúlyozta Profile Gergely országos felügyelő. Kifejtette: „Nem vé­letlen, hogy az új egyházi stratégia élő kövek egyházáról és gyülekezetek szoli­dáris közösségéről beszél. Az sem vélet­len, hogy a diakónia jelentős szerepet kap ebben a munkában. Mert ahol sike­rül bekapcsolni valamilyen módon a gyülekezeteket a diakóniai intézmények munkájába, ott a közösség is erősödik. Ha a gyülekezeti tagok úgy érzik, hogy az elesettek iránt ők is felelősséggel tar­toznak, akkor ez erősíti a hitüket, erősíti a gyülekezet munkáját, és a külvilág, a szekuláris társadalom számára is sokkal nyitottabbá, tevékenyebbé válik a helyi és az egész hazai evangélikusság.” A diakóniai bizottság elfogadta az or­szágos felügyelőnek azt a javaslatát, hogy kétévenként álljon rendelkezésre egy bi­zonyos összeg - előreláthatólag másfél­két millió forint -, amely egy kiemelt sze- retetintézmény, illetve általában a diakó­niai munka népszerűsítésére fordítható. A sokak által ismert Kapu program ko­ordinátorának személyében szeptember óta új vezetővel működik a Magyaror­szági Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya. Rövid bemutatkozásában Bu­da Annamária nemcsak saját szakmai múltját ismertette, hanem beszámolt a diakóniai munka jelenlegi helyzetéről, és vázolta a kilátásokat is. A diakóniai bizottság - a konferenci­át megelőző napon tartott - üléséről a grémium elnöke, Gregersen-Labossa György lelkész számolt be. A testület el­ső változatát tárgyalta annak a hétéves diakóniai munkatervnek, amely a már említett új egyházi stratégiához illesz­kedik. Megtudhattuk azt is, hogy janu­ártól „tematikus évek” sorát kezdik a szeretetszolgálatban - a 2009. eszten­dő a Sztehlo Gáborra való emlékezés je­gyében telik majd. A konferencia délelőtti szakmai elő­adásain a jogszabályok értelmezéséhez és a változások követéséhez kaphattak gyakorlati útmutatást a résztvevők, töb­bek között a térítési díj számításához szükséges szempontokat is elemezték. Az igen sűrű program délutáni foly­tatásában már inkább a diakóniai mun­ka lelki-szellemi aspektusairól esett szó. A kóros szellemi hanyatlás kérdés­körét a demencia elismert szakértője, prof. dr. Rajna Péter egyetemi tanár, a Ma­gyar Tudományos Akadémia doktora ismertette. A konferencia második napján komp­lex diakóniai képzési programot mutat­tak be a németországi Neuendettelsau- ban működő „diakóniai falu” vezetői. Nem véletlenül, hiszen hazánkban en­nek mintájára tervezik kidolgozni a dia­kóniai szolgálatra való felkészülés - há­romlépcsős - képzési programját. Délután az autoritás és hatalom prob­lematikáját járták körül a résztvevők; egy részük az esti úrvacsorás istentisztelet után el is búcsúzott, mivel a konferencia harmadik napjára tervezett programo­kon választható volt a részvétel. A félna­pos tréningen azt vizsgálták, mik a felté­telei annak, hogy a diakónia „testének” a tagjai harmonikusan működjenek együtt; ilyenformán a tréning illeszkedett a szer­da reggeli áhítat témájához. A konferencián Gregersen-Labossa György többször is kiemelte, hogy a dia­kóniai munkához már csak azért is fel­tétlenül szükség van önkéntes segítőkre, mert a lelkészek egyedül képtelenek elvé­gezni azt a mérhetetlen mennyiségű munkát, amely egy diakóniai intézmény működtetése esetén rájuk hárul a gyüle­kezetekben - beleértve az idősek látoga­tását, a lelkigondozást, az adminisztráci­ót és így tovább. „A gyülekezeti diakóni- ában óriási segítséget nyújthatnak az ön­kéntes munkatársak” - hangsúlyozta a szombathelyi gyülekezet lelkipásztora. Ismeretes, hogy az úgynevezett Kapu program elindításával már egyházunk­ban is bevezették (egyelőre két helyszí­nen; Szombathelyen és Szarvason) az önkéntes segítői szolgálatot. A diakóniáért felelős püspök, Ittzés János újságírói kérdésre a következő­képpen értékelte a tanácskozást: „Öröm­mel tapasztaltam, hogy a konferencia nem kizárólag az intézmények admi­nisztrációval kapcsolatos problémáira és teendőire fókuszált, hanem hangsúlyt kaptak a diakóniai identitást és a lelki di­menziót érintő kérdések is.” ■ Szeverényi Ágnes ■ Sz. Á. Gregersen-Labossa György (jobbról a második) a múlt heti balatonszárszói konferencián a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya munkatársainak - Buda Annamáriának, Lányi Andrásnak és Ürögi Mihály Ferencnének - a társaságában HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Őszi KIE-bibliahét a Sóvárban 2008. november 4-8. Aki szeretne egy kis időre kilépni a hétköznapok rohanásából és bibliatanulmányozással tölteni néhány nyugodt, őszi napot a Balaton partján, azt szeretettel várjuk bibliahetünkre. A hely­szín a KIÉ konferencia-központja, mely Balatongyörökön talál­ható. A hét lelki vezetője Lupták György evangélikus esperes, a KIÉ elnöke. A délelőtti előadásokon Péter apostol személyiségét, mozgalmas életét ismerhetjük meg, délutánonként, esténként pedig szabad program lesz: kirándulás, városnézés, túra, film, éjszakába nyúló beszélgetések. Erre a hétre elsősorban felnőtte­ket várunk. Részvételi díj: 13 000 Ft (KIE-igazolvánnyal 11 000 Ft). Jelentkezés a kisantalzsuzska@kie.hu e-mail címen vagy a 20/770-0458-as telefonszámon. HIRDETÉS Meghívó A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében tisztelettel meghív­juk az első Katalin-napi evangélikus bálra, november 22-ére a Bu­davári Önkormányzat aulájába (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.). Előzetes program: 18.00: Beköszöntő • 18.15: Megnyitó: dr. Fa­biny Tamás, a bál fővédnöke • 18.30: Stúdium Dixieland együttes - Proliié Gergely vezetésével • 19.15: Vacsora, állófogadás • 20.30: Völ- gyessy Szomor Fanni énekel • 21.00: Major Péter és Vigh Zita Veronika profi táncosok produkciója • 23.00: Tombola Az est során borkóstolót tartunk Opperheim József és Halász János pincészetéből. A tombolajegyek árából befolyt összeg az orosházi és a gödöl­lői anyaóvó intézetek támogatását szolgálja. Jegyek korlátozott számban a Huszár Gál papír- és könyves­boltban kaphatók (1052 Budapest, Deák tér 4.) november 3-tól 3000 Ft-os áron. A szervezők HIRDETÉS Veni Creator A Magyar Egyházzenei Társaság (MET) ökumenikus, országos kó­rustalálkozót tart az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (Bu­dapest X 1V„ Rózsavölgyi köz 3.) november 8-án 14 órától. A kó­rustalálkozó tematikája: Himnuszok a kórusirodalomban. Minden ér­deklődőt szeretettel várunk! Dr. Kinczler Zsuzsanna, a MET pedagógusszekríójának vezetője Szemléletszilárdítás Interjú Buda Annamáriával, a diakóniai osztály új vezetőjével ► „A Kapu programmal már korábban is foglalkoztam, de az evangélikus egy­házzal közelebbről idén áprilistól »is­merkedtem meg«, miután eldőlt, hogy ebben az egyház szintén részt kíván, il­letve tud venni. Az önkéntes segítő- szolgálat erősítését célzó programot az Országos Foglalkoztatási Közalapít­ványtól elnyert támogatásból sikerült elindítani, és engem bíztak meg a koor­dinálásával. Félállásban végeztem az adminisztrációs feladatokat, amikor azonban megüresedett az osztályveze­tői pozíció, lehetőségem nyílt erről a szintről folytatni a munkát” - mondja mintegy bemutatkozásként Buda Anna­mária, aki szeptember óta vezeti az Or­szágos Iroda Diakóniai Osztályát. Eddi­gi életútjáról, új munkakörében szer­zett benyomásairól, illetve terveiről a Balatonszárszón tartott diakóniai kon­ferencia végeztével faggattuk.- Békés megyéből, Gyuláról származom. Érettségi után Békéscsabán elvégeztem a ta­nítóképzőt, majd a gyulai katolikus általános iskolában tanítottam. Szegedi mentálhigiéné szakos tanulmá­nyaim alatt keltette fel érdeklődésemet a szo­ciológia, és leltem rá valódi hivatásomra. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szocioló­gia szakán folytattam tanulmányaimat, köz­ben dolgoztam. Egy újságban akadtam rá arra a hirdetésre, amelyben titkárnőt kerestek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Inté­zet egyik kutatóprofesszora mellé. Bejelent­keztem, elmondtam, hogy nem tudok gépel­ni, nem tudok kávét főzni, viszont érdeklő­döm a téma iránt. Halász professzor fölvett, és én ezért a mai napig nagyon hálás vagyok ne­ki. Munkám során ugyanis mélyebb ismere­teket szerezhettem az epilepszia betegségről, amellyel hamarosan magam is foglalkozni kezdtem. Sokáig nem találtam a helyem Budapes­ten, ezért is örültem meg, amikor két olyan - idősellátással és egészségüggyel kapcsola­tos - kutatási projektet bíztak rám, amelye­ket a békéscsabai Béthel Alapítványon ke­resztül végezhettem. Ezután ismét a fővá­rosban, a Budapest - Bethel Egészség Cent­rum Alapítványnál adódott lehetőség. Ennél az epilepsziások megsegítésére létrehozott nonprofit szervezetnél munkaerő-piaci kér­désekkel, szervezetfejlesztéssel, klienscso­portokkal foglalkoztam. Majd megérkezett várva várt kisbabánk, Vilmos, aki ma már el­múlt négyéves...- Hogy érzi magát új munkakörében?- Könnyebbséget jelent, hogy nem nekem kell előteremtenem az alkalmazottak bérét, mint a nonprofit szférában, ahol ez rizikós feladat és komoly teher. Ugyanakkor azt ta­pasztaltam, hogy a tárgyalópartnerek sokkal komolyabban vesznek. A balatonszárszói konferenciára nem kis izgalommal készül­tem, és nagy megkönnyebbülést jelent, hogy jól sikerült.- Milyennek látja az evangélikus szeretetintézmé- nyekben folyó munkát?- Célul tűztem ki, hogy december 31-ig az összes országos fenntartású intézményt meglátogatom, és - ha belefér - a gyülekezeti fenntartásúakat is. Eddig az intézményháló­zat mintegy harmadában sikerült személye­sen is megfordulnom. Úgy tapasztalom, hogy az egyházi szeretetintézmények erőssé­ge munkatársaik hivatásbeli elkötelezettsége. Sok helyütt szembetűnő volt továbbá, hogy milyen jól kihasználják a fizikai adottságo­kat. Öröm volt látni, hogy a diakóniai intéz­mények közelében majd mindenütt áll egy templom, mintegy szimbolizálva az evangé­likus szeretetszolgálat alapját.- Bizonyára vannak már elképzelései arról, hol lenne szükség változtatásra, mi szorul fejlesztésre...- Amit fejlesztendő területnek látok - bo­csánat a hivatalos megfogalmazásért az az alapdokumentumok egységes szemléletben való kezelése. Célom, hogy az osztályon szolgáltatói szemlélettel nyújtsunk fejleszté­si lehetőséget, információt és segítséget min­den olyan diakóniai intézménynek, amely a nevében viseli az „evangélikus” jelzőt. A jö­vőben szeretnénk jobban bekapcsolni a dia­kóniai munkába a helyi gyülekezetek tagjait. Ha nagyobb számban sikerül bevonnunk őket a szolgálatba, akkor a szakember- és ka­pacitáshiányból adódó gondok jelentősen enyhülhetnek. Szívesen beépítenénk a mun­kánkba mindazt, ami külföldön már bevált, jó gyakorlatnak bizonyult. Jelenleg a bajor diakóniával, illetve a neuendettelsaui köz­ponttal látszanak kibontakozni konkrét közös programok. ■ - SZEVÁGI -

Next

/
Oldalképek
Tartalom