Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-09-21 / 38. szám
4 20o8. szeptember 2i. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Közlemény A Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületének illetékes bizottsága által - a 2005. évi III. törvény 14. §-a, valamint a 3/2003. (V. 23.) országos szabályrendelet rendelkezése szerint - lefolytatott parókusi alkalmas- sági vizsgálatot Csorbáné Farkas Zsófia Anna (Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Győr), Gombor Krisztián (Farád), Szabó Bertalan Péter (Hegyeshalom) és Wagner Szilárd (Harka; Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Sopron) beosztott lelkészek eredményesen megállották. A bizottság megállapította, hogy nevezett lelkészeink az önálló gyülekezeti lelkészi szolgálat végzésére alkalmasak, erre a szolgálatra megválaszthatok vagy meghívhatok. Győr, 2008. szeptember 15. Ittzés János püspök Felhívás: újra Fébé-díj A Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület választmánya 2006 februárjában döntött a Fébé-díj megalapításáról. Az elhatározás szerint minden tanév végén három evangélikus középiskolánk egy-egy olyan tanulója vehette át a kitüntetést, aki az irgalmasság vagy a felebaráti szeretet szép példáját élte az iskolatársai elé. A díjjal kapcsolatban sok örömöt élhettünk át. Jó volt a tanévzáró ünnepségeken hat-hétszáz diákot együtt látni, akik evangélikus középiskolában tanulhatnak. Nem egy alkalommal, amikor kiderült, hogy ki fogja kapni a díjat, mindenki azt mondta, hogy a választott diák igazán megérdemli, s a személyéről egyáltalán nem volt vita az odaítéléskor. Örültünk akkor is, amikor a díjazottak eljöttek a konferenciánkra. Az egyik évben egyszerre két Fébé-díjas is velünk volt, máskor az egyik kitüntetett a testvérével volt a vendégünk. Az elmúlt tanévben, már a változás előjeleként, hat iskolánkat kerestük meg felkérésünkkel. A jövőben ugyanis azt szeretnénk, hogy az egyébként változatlan Fébé-díj (könyv- és pénzjutalom, valamint a díjazottnak és családjának a vendégül látása a Fébé valamelyik konferenciáján) valóban nemes versengést indítson a tanulók között. Ezért a most megkezdődött tanévtől fogva valamennyi középiskolánk javaslatait várjuk a Fébé választmányához, mindig május 15-i beérkezéssel, hogy a - reménység szerint - tizenkét jelölt közül választhassuk ki megjutal- mazásra azokat, akik legjobban megfelelnek eredeti célkitűzéseinknek. Arra kérjük ezúton középiskoláinkat, hogy már a tanév elején hívják fel a diákok figyelmét a Fébé-díjra, és év közben is buzdítsák őket! Egyúttal természetesen tanulóinkat is megszólítjuk, hogy szívből segítsék a valamiben hiányt szenvedő, rászoruló társaikat! Isten áldása legyen iskoláink nemzetnevelő szolgálatán, a tanárok és a diákok életén. „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Mt 5,7) N A Fébé választmánya HIRDETÉS .... „...a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” - teremtésünnep a Deák téren Összhangban az egyházi világszervezetek (EVT, LVSZ, EEK) felhívásával teremtésünnepi istentisztelet lesz szeptember 28-án, 11 órakor a Deák téri evangélikus templomban az alkalomra kidolgozott liturgiával, Gáncs Péter püspök és Szabóné Mátrai Mariann püspökhelyettes szolgálatával. Bemutatják a Luther Kiadó gondozásában megjelent, A teremtés ünnepe című könyvet, amely a Déli Egyházkerület teremtésvédelmi teológiai és fotópályázatára érkezett munkák színe-javát tartalmazza. Aratási hálaadás Tabon Szeretettel hívjuk a hálaadás napjára Tabra, amelyet szeptember 28-án, vasárnap tartunk az evangélikus templomkertben. A nap programja: • 10.30: Aratási hálaadó istentisztelet úrvacsorával • 12.30: Ebéd • 14.00: Konfirmandusok beszélgetése • 15.00: Emlékfa ültetése • 15.30: Emlékezés a száz éve született Jakus Imre lelkészre • 17.00: Útra bocsátás Szeretettel várjuk minden kedves testvérünket, különösen is azokat a jubiláns konfirmandusokat és szeretteiket, akik tíz, húsz, harminc, negyven, ötven éve vagy annál régebben konfirmáltak Az istentisztelet után közös ebédre várjuk testvéreinket, ezért kérjük, hogy részvételüket legkésőbb szeptember 21-ig jelezzék. A találkozás és közös hálaadás reményében, testvéri szeretettel: Johann Endre felügyelő, Szigethy Szilárd lelkész „Krisztusért járva követségben” (2Kor 5,20) Pedagóguskonferencia a 21. század új tudásairól a nevelés és hit kérdéseiről Október 20., Deák Téri Evangélikus Gimnázium, díszterem PROGRAM: • 10.30: Prőhle Gergely (MEE, országos felügyelő): Egyház és oktatás - bevezetés; Babies Csaba (evangélikus líceum, Sopron, tanár): Hit és tanítás - bevezetés; Bertha Péter - Szepessy Gergely (líceumi öregdiákok, egyetemi hallgatók): Hit és tanulás • 11.00; Prof. Bagdy Emőke (KGRE, pszichológus): Az érzelmi-értelmi és spirituális intelligencia hierarchikus szerveződése és ennek kiművelési szolgálata a nevelésben • 12.15: Szünet • 12.45: Varga Csaba (Stratégiakutató Intézet Kht., elnök): Az új tanulás filozófiája és módszertana • 14.00: Szünet • 14.15: Dienes István (fizikus): Útban a tudat fizikája felé: a Jövő oktatása Egyházi oktatási intézményben dolgozó minden kedves pedagógustársunkat és minden evangélikus pedagógust vagy lelkészt szeretettel várunk! Jelentkezés szeptember 30-ig oktatási intézményeinkben vagy a tchaby@gmail.com címen. Könyörgés a magyarságért pontban. A hirtelenjében helyettesítésére vállalkozó házigazda, dr. Korzenszky Richárd OSB perjel felemelő szolgálatát ugyanakkor talán az is „igazolta”, hogy az idei közös könyörgő nap a tihanyi templom felszentelésének évfordulójával esett egybe. „Igen, voltak itt már magyarok ezer évvel ezelőtt, és itt volt Európa ezer évvel ezelőtt. És András király, akinek sírjára majd virágot teszünk, az alapító oklevéllel egy keresztény közösség számára teremtett életlehetőséget. Itt vannak a gyökereink. Európa gyökerei elválaszthatatlanok a magyarságtól és elválaszthatatlanok a kereszténységtől" - hangsúlyozta az apátság vezetője, majd hozzátette: „A kereszténység nem képzelhető el közösségteremtés nélkül. Nem lehet valaki keresztény úgy, hogy elfordul a másik embertől. (...) Tegyünk meg mindent azért, hogy gyökereinkhez hűek maradjunk!...” Az EvElet kérdésére válaszolva Korzenszky Richárd később elmondta, hogy az 1995. évi ökumenikus imahét során Pa- loznakon, történetesen épp az evangélikus templom szószékén ötlött fel benne a magyarságért való közös tihanyi könyörgés gondolata. A szeptember második szombatján tartott alkalom liturgiájában kezdettől részt vesznek a környék protestáns lelkészei is. ■ T. Pintér Károly A bazilikák egyházi jogi kiváltságai ► Basilica minor rangra emelkedett a máriabesnyői és a máriagyűdi kegytemplom. Ezt ünnepi szentmise keretében hirdette ki szeptember első, illetve második vasárnapján Juliusz Janusz apostoli nun- cius. Hogy e cím pontosan mit jelent, azt Varga Lajos római katolikus püspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ vezetője világította meg. A bazilikák egyházi jogi kiváltsággal rendelkező templomok, amelyek hosz- szú időre visszatekintő, kiemelkedő hitéletük elismeréseként kapják meg privilégiumukat a Szentszéktől - közölte a püspök. Kifejtette, hogy a bazilikákat két csoportba szokás sorolni. Az egyikbe a basilica maior (nagy bazilika) rangú templomok tartoznak; ezek a Rómában található, nagy jelentőségű templomok. Ilyen, úgynevezett patriarchális bazilika a Szent Péter-bazilika, a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilika, a Szent János-bazilika és a Santa Maria Maggiore-bazilika. A másik csoportot a basilica minor (kis bazilika) rangú templomok alkotják; ezek egyházmegyéjükben különleges hitéleti szereppel és tekintéllyel bírnak. E cím elnyerésének érdekében a folyamat kezdeteként a megyés püspök felterjeszti a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjához azokat az indokokat, amelyek alapján a templom a kiváltságra érdemes. Jelentős szerepe van az odaítélésben annak, hogy az adott épület milyen mértékben járul hozzá a lelkiség gyakorlásához - például hogy kegyhellyé, illetve búcsújáróhellyé vált-e -, ám ez önmagában nem elegendő a cím elnyeréséhez: a templomnak ezenkívül építészetileg és berendezésében különleges értéket kell képviselnie. A döntést a Vatikán kongregációja - amely világi viszonylatban a minisztériumnak felel meg - hozza meg, majd az erről szóló pápai dekrétumot szentmise keretében hirdetik ki a híveknek. A közzétételt a megyés püspök is végezheti, bár ez nincs szigorúan előírva - közölte Varga Lajos. A ceremónia egyik fontos mozzanata, hogy az újonnan kihirdetett basilica minor bejárata felett elhelyezik Szent Péter kulcsait. A két kulcs a mennyek országának kulcsait jelképezi, amelyeket Jézus - Máté evangéliuma szerint - Péter apostolra bízott. A kis bazilika felkeresésével egyházi értelemben több kegyelemben részesülhetnek a hívek, mert pusztán a meglátogatása „a megigazulás felé vezető úton egy állomást jelent” - fogalmazott a püspök. Erdő Péter bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek írja Az esztergomi bazilika sajátos helyzete, rangja és elnevezése című, 2006-ban a bazilika felszentelésének százötvenedik évfordulója alkalmából megjelent kötetben szereplő tanulmányában: „XIV. Benedek pápa (1740-1758) bulláiban már kirajzolódik az a gondolat, hogy a bazilika címet csak azok a templomok viselhetik, amelyeknek ehhez való jogát az egyház elismeri.” A tanulmányban olvasható, hogy az 1917-ben kiadott kánonjogi kódex 1180. kánonja megszabta a bazilika cím használatának feltételeit. Ezek: pápai engedély vagy „emberemlékezetet meghaladó szokás”. A basilica minor cím odaítélését 1968-ban a Vatikán Rítuskongregációjának dekrétuma szabályozta újonnan. Ez a rang csakis pápai adományozás útján nyerhető el. Erdő Péter publikációjában azt is megemlíti, hogy az esztergomi székesegyház különleges helyet foglal el a bazilikák sorában rangját tekintve, ugyanis címében sem a nagyobb, sem a kisebb jelző nem szerepel. A hivatalos szövegekben a pri- mási bazilika tiszteletbeli név használata figyelhető meg, amely a nagyobb, patriarchális bazilikák rangjára emlékeztet. A bíboros írásában összegzi a basilica minorok különleges jogállásának egyes elemeit. Ilyenek: a teljes búcsú elnyerésének lehetősége az illető templomban évente négyszer - egyebek mellett a templom saját búcsúnapján, június 29- én, azaz Szent Péter és Szent Pál napján és egy szabadon választott napon -, valamint a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén, felszerelési tárgyain. A bazilika plébánosa vörös szegélyű fekete papi viseletét hordhat, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, valamint a plébános Credot mondhat minden olyan hétköznapi misén, amelyen zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze. A kis bazilikák közül például a mária- rémetei kegytemplomhoz az a legenda fűződik, hogy a 18-19. század fordulóján egy budai polgárasszony egy tölgyfára kiakasztott Szűz Mária-kép előtt ájtatos- kodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a 19. század első felében megindult ide a zarándoklat, majd hamarosan templomot emeltek a helyen - olvasható a http://bucsujaras.hu honlapon. Ugyanezen a portálon a máriapócsi görög katolikus templomban elhelyezett Mária-képről azt jegyezték fel, hogy 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett, ezért I. Lipót császár Bécsbe vitette, ahol máig tisztelik a Szent Ist- ván-dóm jobb oldali első mellékoltárán. Máriapócson a képet pótolták, ez pedig 1715. augusztusban és 1905. decemberben ismét könnyeket hullatott. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának adatai szerint Magyar- ország bazilikái a következők: az esztergomi, a székesfehérvári, az egri, a győri, a veszprémi, a pécsi székesegyház, a Szent István-bazilika, a szegedi dóm, a sárospataki templom (2007-ben a Szent Erzsébet- évhez kötődően kapta meg a címet), a mátraverebély-szentkúti kegytemplom, a pannonhalmi apátsági templom, a zirci ciszterci apátsági templom, a keszthelyi karmelita templom, a máriaremetei, a máriapócsi, továbbá a már említett máriabesnyői és máriagyűdi kegytemplom. ■ Csatári Bence (MTI) A máriagyűdi kegytemplom madártávlatból Nem kevesen az ország távoli pontjairól, sőt jelenlegi határain túlról utaztak szeptember 13-án Tihanyba, hogy résztvevői legyenek az apátsági templomban tizenkét esztendeje meghonosodott imádságos ökumenikus együttlétnek. A Könyörgés a magyarságért elnevezéssel hirdetett évenkénti esemény egyike az 1055-ben alapított bencés monostor leg- meghittebb, legmagasztosabb újkori alkalmainak. Szolgálattevői sorában évről évre történelmi egyházaink jeles képviselői viszik az Úr elé népünk, nemzetünk sorsát, irányítják a figyelmet Isten (ország)határokat nem ismerő kegyelmes, üdvözítő szeretetére. Evangélikus részről eddig Ittzés János és Lackner Pál evangélikus püspökök voltak vendég- igehirdetői az ünnepi istentiszteletnek, idén pedig Dolinszky Árpád szuperintendens kapott meghívást. Szerkesztőségünknek - lapzártáig - nem sikerült megtudnia, hogy a vajdasági magyar lutheránusok lelkészi vezetője miért nem tudott megérkezni a félsziget csúcsára az előzetesen egyeztetett idő-
