Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-04 / 18. szám

‘Evangélikus ÉletS ELŐ VIZ 2008. május 4. Kék kabát Ki segít? HETI ÚTRAVALÓ- Legyen átkozott örökre! Régen volt már. Életem egyik nagy napja. Visszagon­dolva már annyira szánalmas­nak tűnik, de akkor azt hittem, nincs ennél fontosabb. Engem ünnepelt aznap mindenki. Körbeálltak, tiszteltek, fel­emeltek. Zúgtak a harangok Az asszony csúnya kék ka­bátot viselt. A csavargók min­den évszakra alkalmas felsze­relésével állt a kapuban. Már mindenki a templomban ült, a papok a püspök körül topo­rogtak indulásra várva. Ne­kem még gyorsan be kellett zárnom a gyülekezeti ház aj­taját, a sütő-főző asszonyok is látni akarták a bevonulást.- Jó napot! Mit segíthetek? Jöjjön be az ünnepségre! A jókedvemet semmi nem vehette el.- Beszélni akarok magával - mondta az asszony.- Kedvesem, ez most lehe­tetlen, itt nagy ünnepség kez­dődik. Ez a szégyenletesen le­ereszkedő stílus már felemel­tetésem torzulása volt.- Beszélni akarok magával!- Adjak pénzt? Nincs most túl sok nálam. Vagy jöjjön vissza egy óra múlva, akkor ehet itt szabadon akár­mennyit! Vagy jöjjön be az ünnepségre! Kezdtem ideges lenni. A harangok egyre türelmetle­nebbül szóltak. A püspök már ki-kinézeget, hogy hol vagyok. Mennem kell!- Csak beszélni akarok magával! Az újra és újra, ugyanabban a tónusban elhangzó mondat betegessége kezdett megré- miszteni. A zsebembe nyúl­tam, aránytalanul nagy pénz akadt a kezembe. Nem törőd­tem vele, ez volt a szabadulá­som ára. Az asszony elvette a pénzt, de nem tágított.- Beszélni akarok magával!- Kérem, menjen el most - már a hangom is türelmetlen volt. - Mennem kell. Majd jöjjön vissza később, akkor beszélhetünk is. Választ nem várva otthagy­tam. Akkor felemelt hangon ezt mondta:- Legyen átkozott örökre! Megfordultam, mint akit arcon csaptak. O ott állt kék kabátjában, már nem mon­dott semmit. Kinek a küldött­je volt? Mit akart mondani? Soha nem láttam többé. Az ünnepségeken áldások sora hangzott el. Azóta is ezer­szer, a legkülönfélébb formák­ban. Hiszek az áldás erejében. Ma reggel - mint annyi reggelen - újra az asszonyra gondolok. Csúnya kék kabát­jában áll életem kapuja élőtt. Van még elég erős áldás szá­momra? m Koczor Tamás Azért ugrottam be a postára, hogy feladjak néhány levelet, de közben a gondolataimat már az esti ifjúsági óra előké­szítése kötötte le. Egyszer csak észrevettem, hogy mö­göttem a sorban egy fiatal ci­gány asszony áll, nagy do­bozzal a kezében. Egy pilla­natra átfutott az agyamon: nem is tudtam, hogy ennél az ablaknál is lehet csomagot feladni, de aztán nem is fog­lalkoztam vele többet. Arra kaptam fel újra a fe­jem, hogy az asszonyka meg­szólított. Meglebegtetett előt­tem egy üres csomagszállítót, és megkérdezett nagyon ked­vesen, udvariasan, hogy kitöl- teném-e. Értetlenül néztem rá, mire szégyenlősen hozzá­tette: „Én nem tudok írni.” Elkezdtem kitölteni hát a papírt. Amikor közben sorra kerültem az ablaknál, jelzett az asszony, hogy intézzem csak nyugodtan a dolgom, ő türelmesen vár. Mikor az utolsó betű is fel­került a lapra, átnyújtottam neki. Köszönte nagyon a se­gítséget. „Szívesen” - felel­tem, majd gyorsan templo­munk felé vettem az irányt... Nem megy ki a fejemből ez a jelenet. A tekintete, amikor segítséget kért. A szégyenlős hang: én nem tudom ezt meg­oldani. És az öröme a végén. Elgondolkodtam. De sok­szor vagyunk mi is olyan helyzetben, amikor megfo­galmazódik bennünk: ezt nem tudjuk megoldani. Olyan feladatot kaptunk, amely meghaladja tudásun­kat. Olyan élethelyzetbe ke­rültünk, amelyet nem tu­dunk befolyásolni. Olyan fáj­dalom ért, amely földbe dön­gölt, és képtelenek vagyunk újra talpra állni. Olyan testi­lelki teher nehezedik ránk, amelyről úgy érezzük, erőnk felett való... Tudunk-e ilyenkor segítsé­get kérni? Tudjuk-e, hogy van valaki, aki számára nin­csen lehetetlen? Tudjuk-e, hogy a mi mennyei Atyánk­hoz bátran fordulhatunk, ha erőnket, tudásunkat, lehető­ségeinket meghaladja mind­az, amivel szembe kell néz­nünk? No és ha mindezt tudjuk (elméletben), akkor tudunk-e élni is vele (a gyakorlatban)? Félretéve büszkeségünket tu­dunk-e térdet hajtani? Képe­sek vagyunk-e alázatosan szólni? Át tudjuk-e adni való­ban a vezetést Istennek, vagy még erőlködünk? Jó, ha a zsoltáros szavai­ban a magunkéira ismerünk: „Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltok, és ő meghallgat engem." (Zsolt 120,1) ■ Hulej Enikő Krisztus mondja: Ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket. (Jn 12,32) Húsvét után a 6. héten az Útmutató reg­geli s heti igéi a Szentlélek eljövetelét hirdetik, „akit az Atyával és a Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk, aki a próféták által szólt” (Niceai hitvallás). A földön szolgáló gyülekezet pünkösd böjtjé­ben is Istenhez kiált. Exaudi: „Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg engem!” (GyLK 687,6) „Te vagy segítségem, ne vess el engem, ne hagyj el, sza­badító Istenem!” (Zsolt 27,9; LK) Meghallgatja erőtlen népe kiáltását, vezérigénkben válaszol, és a Szentlelket ígéri: „Amikor eljön a Pártfogó [Károlinál: a Vigasztaló], akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizony­ságot énrólam; de ti is bizonyságot tesztek” az ügy védelmében, az Isten és a világ közöt­ti perben fin 15,26)! Pál is ezt teszi a pogányok között a Szentháromságot dicsőítve Krisztus szeretetének megismertetéséért: „...meghajtom térdemet az Atya előtt (...), ad­ja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a bel­ső ember az ő Lelke által..." (Ef 3,14.16) Luther így folytatja az Úrról szóló bizonyságté­telt: „Krisztusnak a szívünkbe való telepítése azt jelenti, hogy megismerjük őt, a mi Megváltónkat, akiben Istent Atyánknak nevezhetjük, s vesszük a Szentleiket, aki minden bajunkban bátorságot ad. így hát ő szívünkben lakozik.” Isten megígéri a hazatérést fogságba jutott, szétszóratott ószövetségi népének: „.. .és új lelket adok be­léjük, eltávolítóm testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik... (...) Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek.” (Ez 11,19.20b) Az újszövetségi gyülekezet élő tagjai újjászületé­sükkor megkapják az Atya-Fiú lelkét. „De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” (Róm 8,9) Az Úr Jézus követői üldöztetéseket szenvednek minden időben. „De ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre.” Védőügyvédjük a Szentlélek; „állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket" az örök életre (Lk 21,13.19)! Bizonyságtételük sem ma­gánügy: „.. .a Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket arra, amit mondanotok kell.” Jézus megígérte: .....ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz ar ról az Isten angyalai előtt.” (Lk 12,12.8) A tizenkét apostol Izráel tizenkét törzsét jel­képezi, ezért kell teljessé tenni a tanúk számát - de nem emberi döntés alapján! „Urunk, minden szív ismerője, te jelöld ki (...), akit kiválasztottál magadnak...”.....a sors Má­ty ásra esett...” (ApCsel 1,24.26) A kereszten Jézus gondoskodik Máriáról is:,Asszony, íme, a te fiad!” S szeretett tanítványára bízza: „íme, a te anyád!" fin 19,26.27) János nem vértanúhalállal, hanem - a szeretet apostolaként - hosszú életével dicsőítette meg Urát, így (is) tett róla bizonyságot: „O az igaz Isten és az örök élet.” (fin- 5,20c) A Sere­gek Ura már Zerubbábelnek megígérte pártfogását: ő fogja befejezni a templom új­jáépítését, de „nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel” (Zak 4,6). Hív­juk segítségül a megígért Pártfogót! „Jövel, Szentlélek Úristen, / Töltsd be szívein­ket bőven...” (EÉ 229,1) ■ Garai András Öt vonal Hangulatkép az Észak-Pest Megyei Egyházmegye kórustalálkozójáról A Szélrózsa-csapat „lelkes” tagja--------------------------------- SZÓSZÓRÓ Ma darat tolláról, énekest kottájáról lehet felismerni. Fel is ismerték egymást azon tíz kórus tagjai, akik Cantate vasárriap- ján a csömöri evangélikus templom kö­rül gyülekeztek. Kisterem, nagyterem, fa alja és utcasarok: ezek voltak a rövid hangképzések és az utolsó egyeztetések helyszínei. Számtalan elismerő és lelkes mondatot írhatnék az eseményről, de tartván magam a kotta öt vonalához, az alábbiakban öt tényt emelek ki a találko­zóval kapcsolatban. Ev közben alig hallunk egymásról. A részt vevő énekkarok felsorolását hallva átfut rajtunk: megint eltelt egy esztendő. „Ik- lad, Domony, Penc, Vác, Rád, Aszód, Er­dőkürt, Ácsa, Fót, Nagytarcsa” - egy éve hallottuk így együtt e gyülekezetek ne­vét. Ok a hálára, hogy a maga helyén mindenki igyekszik helytállni, és talál­kozni is szeretünk. Korái: az evangélikus egyházzene leg­„A zsinat az országos evangélizációs és missziói bizottság javaslata alapján irányel­vekben rögzíti az evangélizáló és missziói munka időszerű súlypontjait, és azt legalább 3 évenként felülvizsgálja.” A törvényi elő­írásnak eleget téve fogadta el a február­ban ülésező zsinat az alábbi nyolc pontban megfogalmazott célokat, elve­ket. Tudjuk, a szöveg önmagában mit sem ér, ha nem párosul gyakorlattal. A zsinatnak nincs- lehetősége arra, hogy előírja a helyi missziói munkát, de fon­tos jelzés ez arról, hogy egyházunk leg­főbb testületé is fontosnak érzi, tudja ezt a munkaágat. Kérjük a gyülekezeteket, a lelkészeket nagyobb kincse, csodás lehetőség a népszerű, könnyen tanulható, de igé­nyes kóruséneklésre. Johann Gyula csö­möri lelkész előadásában a korálkincs nagyszerűségére, érték- és időtálló vol­tára hívta fel a figyelmet. Nem is előadás volt ez, inkább bizonyságtétel, szemé­lyes hangvételű rácsodálkozás az egy­szerű népénekek szakrális műfajjá ne­mesülésére. ,Xesz meglepetés is!” - hangzott el az al­kalom elején. Bennünk pedig feltámadt a gyerek, és kíváncsian vártunk nem is túl sokáig: lelkipásztorainkat láttuk he­lyezkedni az oltártérben, éppen úgy, ahogyan a kórustagok szoktak. Sejté­sünk beigazolódott: a „lelkészi kar” kife­jezés ezúttal a szó legszorosabb értelmé­ben értendő. Az egyházmegye lelkipász­torai közül tízen - reméljük, nem csu­pán alkalmi - négyszólamú férfikórussá alakultak. Jó volt hallanunk harmóniá­és a nem lelkész munkatársakat: imád­kozzanak Lélekért, vezetésért, hogy az evangélizáció és a misszió ne csak szép szöveg maradjon! Az Evangélikus Missziói Központ gondozásában ez évben - a tervek sze­rint - megjelenik egy tanulmány is egy­házunk missziói stratégiájáról. A missziológia beépítése a lelkészkép­zésbe, egybekötve gyakorlattal. Lelkészevangélizáció támogatása, egyéni és családi lelkigondozás. Missziói osztály szervezése (vagy az Evan­gélikus Missziói Központ megerősítése). Munkaágak tudatosabb és hatékonyabb szervezése, összefogása, segítése. jukat. Kívánjuk, hogy a lelkészi munka­közösségi üléseknek rendszeres és gyü­mölcsöző alkotórészei legyenek a jövő­ben az énekkari próbák. Az együtt éneklés akkor tölti be szerepét, ha tudunk együtt hallgatni is. Az ének legtöbb­ször válasz Isten üzenetére. Először fü­lünk és értelmünk dolgozik, majd a megértett isteni szóra válaszol az embe­ri száj. A találkozó igei üzenetét Kovács László lelkész, egyházmegyei zenei fele­lős tolmácsolta. A „bűn-ügy” sok ének­kari mű központi témája. De vajon tisz­tán látunk-e a bűn-bűnök-vétkek téma­körében? A rövid, frappáns áhítat ebben segített. A csömöri gyülekezet vendégszeretete nem okozott csalódást. A házigazdák jóvoltá­ból fehérasztal mellett folytatódott az is­merkedés, az eszme- és kottacsere. Őszintén szeretnénk, ha a következő kó­rustalálkozón Csömör neve is elhangoz­na a kórust küldő gyülekezetek között. Öt vonal - egy kisgyerek is le tudja rajzolni. De violin- vagy basszuskulccsal az elején, kottafejekkel megtöltve és ér­tékes szöveggel ellátva - közösségfor­máló jelenség. Az éneklés tartalmát megélve pedig a menny előíze. ■ Bálint Józsefné A gyülekezetimunkatárs-képzés kiszélesí­tése, hatékonyabbá tétele. A meglévő képzések összehangolása. Cél egy orszá­gos, akkreditált bibliaiskola. Erőtlen gyülekezetek tudatosabb felkarolá­sa megyei, kerületi és országos összefo­gással. Intézményeink, munkaágaink, egyesülete­ink (oktatás, diakónia, média stb.) beoltása a misszió lelkűidével. A határon túli magyarok közötti misszió erősítése, segítése. Az államtól függetlenedő, önálló gyüle­kezeti gazdálkodás támogatása. B SZEVERÉNYI JÁNOS országos missziói lelkész ► Vladika Zsófia (28) a pécsi evangéli­kus gyülekezet tagja, negyedéves teológushallgató, a Szélrózsa talál­kozót szervező „tízek” egyik mun­katársa. Az alábbi rövid interjúban megismerkedhetünk vele, és meg­tudhatjuk, mitől is „lelkes” igazán.- Mi a feladatod az idei Szélrózsán?- A lelki programokért vagyok felelős Sefcsik Zoltán lelkésszel együtt.- Konkrétan mi a munkád?- Lelkészeket kerestem fel, és kértem meg arra, hogy tartsanak áhítatot a talál­kozó ideje alatt. A három reggeli áhíta­tot három püspökünk tartja majd. Ezek közös, mindenki számára nyitott alkal­mak lesznek a nagyszínpadon.-Mi a helyzet az esti áhítatokkal?- A találkozó első napján, szerda este egy csapat szervezi ár. Szabó Lajos, Szabó- né Mátrai Marianna és Smidéliusz Gábor vezetésével. Csütörtökön Tamás-mise lesz, melyért egy külön csoport felelős. Péntek este családos áhítat lesz a kősze­gi városmissziós nap keretében - Szige- thy Szilárd evangéliküs lelkész fogja tar­tani. Az utolsó este - ahogyan az eddigi találkozók során már többször is elő­fordult - egyszerre több helyszínen lesz áhítat egy időben. A témakör a határ és a határtalanság lesz. Sokféle felekezet- ből érkeznek majd szolgálók, így a ha­tár-határtalanság témát alapul véve töb­bek között katolikus, metodista és re­formátus lelkészek is szólnak majd a fi­atalokhoz, valamint szlovákiai, felvidé­ki és erdélyi magyar evangélikus lelké­szek is lesznek.- Miként végződik majd a találkozó - lelki téren?- A fesztivál vasárnap közös istentisz­telettel zárul, melyet szintén Szabó Lajos és csoportja szervez meg. IJjúságirovat-gazda: Frenyó Anna- Mit tudsz elmondani az idei Szélrózsa lel­kiségéről?- Igyekeztem a szervezéskor ügyelni arra, hogy a találkozón mindenféle ke- gyességi irányzat helyet kapjon, hogy ezáltal minden fiatal megtalálja majd a saját lelki építőjét és a saját lelki feltöltő- dését. Ezért többféle igehirdető szólal majd meg, többféle szemlélettel.- Miért vállaltad éppen ezt a feladatot?- Marton Tamás kérésére. És azért is, mert úgy érzem, az áhítatok szervezése áll hozzám a legközelebb az összes szer­vezési munka közül. ■ Balog Eszter Irányelvek az evangélizáló és a missziói munka időszerű súlypontjaihoz 2008-2010:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom