Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-04-13 / 15. szám

‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. április 13. !► 5 Páll Lajos festőművész hetvenéves Erdélyi, székelyföldi tájak mesélnek a művészről és szülőföldjéről „Suttog a Küküllő - hajlik a nádszál, seregélycsapatok gyűlnek a gátnál." Festményeit nézve, a szelíd lankás föl­dek, az éltető nap sugaraitól virágba boruló kertek vagy az ég felé nyújtóz­kodó mélyzöld fenyőfák láttán mindig mottóként idézett kedves versének dal­lamos sorai jutnak eszembe. És soha nem tudom, hogy a tomácos, kedves régi otthonok, a kis házsorokból ki­emelkedő - sok örömet, megnyugvást, de még több vigasztalást nyújtó - templomok világító fehér tornya, a szűk, lejtős köröndi utcák látványa, lí- raisága a tollat vagy az ecsetet adta-e előbb a kezébe Páll Lajosnak, a hetven­éves festőművész-költőnek. Bár az is lehet, hogy éppen az elkészült mű új­bóli átgondolása, mélyebb átérzése késztette a másikfajta művészi meg­örökítésre is. A gyönyörködést, hosszabb nézege­tést kívánó, színpompás, hangulatos festmények előtt öröm volt egy, a Vár­megye Galériába először látogató fiatal művészetbarátot hallgatni: „Festmé­nyei, rajzai élnek, beszélnek az ember és a természet összetartozásáról. A föl­deken, falvakban mindenütt ott az em­ber, feltűnik egy-egy állat vagy csak egy éneklő madár. Művein keresztül bete­kinthetünk a családok életébe. Szinte jó lenne belépni a százados hagyományo­kat őrző udvarokba, kertekbe, megsi­mogatni a gazdájuk szavára figyelő kis állatokat. Ha tájképeit újból nézzük, azt érezzük, mintha már jártunk is vol­na ott..." Egyik festményén havas tájban, a buckás úton ember és három ló botla­dozik a csúszós, kemény hóban. Kü- lön-külön mennek, de egyfelé. Hazafelé visz az útjuk,.. Páll Lajos életteli alko­tásain érezni, hogy Erdély tiszta levegő­jébe a megpróbáltatások nyomot ha­gyó pillanatai is belevegyültek. Megvi­selt arcok, házak, udvarok, otthonok belsői beszélnek erről a köröndi szüle­tésű „Laji” színekben gazdag festmé­nyein, rajzain, dallamos verssoraiban. Hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egy­mást kiegészítik. Külön ki kell emelni a budapesti Vármegye Galériában rendezett jubile­umi kiállítás szép katalógusának borí­tójára került festményét - önarcképé­nek részletével. Félig lecsukódó szemé­vel, erőteljes arcvonásaival nem csak saját életét tárja elénk. A téli képen a magas hóba süppedő nagy csizmában bandukoló, vastag kendőbe burkolózó falusi néne arca is beszél az élet szép, de nehéz pillanatait is megnyugvással fogadó embernek a hittel teli minden­napjairól, a székelység összetartó ere­jéről. Csodálatos, ahogy a művész ké­pei, rajzai mindezt ecsettel mondják el nekünk. A jubiláló művésszel együtt köszönt­sük az Erdély Művészetéért Alapítványt is huszadik születésnapján! Szívből, sze­retettel vállalt feladatuk teljesítéséhez ol­vasóink és a tárlatok rendszeres látoga­tói nevében is sok erőt és munkájuk fon­tosságába vetett további hitet, bizako­dást kívánunk! ■ SCHELKEN PÁLMA A kiállítás május 16-ig tekinthető meg a Vár­megye Galériában (Budapest V., Vármegye u. 11.) keddtől péntekig 10 és 18 óra között. A reformkor egyik evangélikus közkatonája Százötven éve hunyt el Bajza József ► A reformkor nagy kulturális, nemzeti fellendülésének „közkatonái” között jó néhány evangélikust találunk. Ok nem halhatatlan remekművekkel - mint Petőfi - vagy jelentős politikusi teljesítményekkel - mint Kossuth - já­rultak hozzá a kulturális és politikai nemzet kialakításához, hanem a fellen­düléshez nélkülözhetetlen háttérmunkát végezték tehetséggel és kitartás­sal. Kis János (1770-1846) dunántúli püspök az irodalmi tehetségek felisme­résében és támogatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Döbrentey Gá­bor (1786-1851) a Magyar Tudományos Akadémia első titkáraként végezte a tudományszervezés aprómunkáját. Az ő tevékenységüket folytatta Bajza József (1804-1858) is. A reformkor intézményeinek kialakítá­sában Bajza József maradandót alko­tott. Bár költőként figyelt fel rá Kisfaludy Károly, lapszerkesztőként, a Nemzeti .Színház igazgatójaként és mindenek­előtt kritikusként alkotott maradandót. 1831-ben Toldy Ferenccel együtt indítot­ták el a Kritikai Lapok című irodalmi fo­lyóiratot, 1837-ben, Kisfaludy halála után az Athenaeumot szerkesztette. Lap­jaiban a korszak legjelentősebb költői, írói publikálhattak. Harmadik lapja az 1848 tavaszától ugyanazon év végéig megjelenő Kossuth Hírlapja volt, amely határozottan és radikálisan támogatta a magyar forradalom és szabadságharc ügyét. 1837-38-ban, majd 1847-48-ban a Nemzeti Színház igazgatója volt. Első­ként töltötte be ezt a tisztet, ő szervezte meg a színház működését. Az irodalomtörténészek a magyar irodalomkritika megteremtőjét tisztelik Bajza Józsefben. A fellendülő irodalmi élet minőségének emeléséhez nagyban hozzájárultak Bajza kritikái, „mert elűz­te a szépnek oltárától a kontárokat" - ahogyan Székács József mondta róla. Kí­méletlen őszinteségével, radikálisan de­mokratikus nézeteivel, gátakat nem is­merő irodalmi és nyelvi reformlendüle­tével sok ellenséget szerzett magának. Rövid színigazgatói karrierje is ezzel függött össze. Bajza József a forradalom és szabad­ságharc áldozata lett. Bár politikai szere­pet nem vállalt, szerkesztői és publicisz­tikai tevékenysége bőven elég volt ah­hoz, hogy először Pest elfoglalása után, 1849 januárjában, majd a szabadságharc leverése után menekülnie kelljen. Bujdo- sásában társa sógora és költő barátja, Vörösmarty Mihály volt. Haynau bukása után, 1851-ben térhetett vissza Pestre Baj­za József. Az üldözés és bujkálás azon­ban felőrölte idegeit, 1858. március 3-án bekövetkezett haláláig csak nagyon rit­kán volt magánál. (Nem ő volt az egyet­len „megkésett” áldozata a szabadság- harcot követő megtorlásnak.) Bajza József evangélikus birtokos ne­mesi családból származott, a Heves me­gyei Szűcsiben született. Katolikus isko­lákba járt. Gyöngyösön és Pesten a pia­ristákhoz, majd a pesti - akkor katolikus- egyetemen fejezte be tanulmányait. 1829-től lakott Pesten, és lett tagja a pes­ti evangélikus gyülekezetnek. Gyüleke­zeti, egyházi tisztséget sohasem vállalt. O „fedezte fel” azonban Székács Józsefet- kétszeresen is. Először mint műfordítónak adott te­ret lapjában az ifjú Székács Józsefnek, aki 1831-től 1833-ig házitanítóként tar­tózkodott Pesten. Valószínűleg Bajza Jó­zsef ismertette meg Székácsot a pesti szellemi élet jeleseivel is. Másodszor a pesti evangélikus gyülekezet számára „fedezte fel” Bajza Székács Józsefet. Amikor 1836 elején a pesti magyar evan­gélikusok küldöttei megkeresték az ak­kor huszonhét éves, lelkészi tapasztalat­tal még nem rendelkező Székács Józse­fet, hogy tartson bemutatkozó prédiká­ciót, ő Bajzához fordult jó tanácsért. Ek­kor derült ki, hogy maga Bajza ajánlotta az irodalmi életben már ismert Széká­csot a gyülekezet figyelmébe. Az ifjú gyülekezet megválasztotta az ifjú teoló­gust, így lett Bajza közvetítésével Szé­kács József az „ország papja”, a pesti gyülekezet pedig az ország egyik legje­lentősebb evangélikus közössége. Bajza József koporsójánál két igehir­detés hangzott el. A Nemzeti Színházban lévő ravatalnál Székács József, a Kerepesi temetőben lévő sírnál pedig Török Pál re­formátus lelkész hirdette az igét. Megem­lékezésünket Székács József már idézett temetési beszédének soraival zárjuk, amelyben Bajza jellemét méltatta: „...nagy volt ő mint ember, mert meg­szoktuk szavát tett, ígéretét teljesedés gyanánt tekinteni, és nem csalatkozánk - sőt megszoktuk nála nem a szókat, ha­nem a tetteket, melyekben beszélt.” ■ Kertész Botond AZ ISTENES KÖLTÉSZET NAPJA NYÍREGYHÁZÁN Verselők versenye ► A Nyíregyházi Evangélikus Kos­suth Lajos Gimnázium újabb jubi­leumához érkezett. Április 4-5-én a nagy múltú iskola már tizenötö­dik alkalommal adott otthont Az Úr érkezése elnevezésű ökumeni­kus szavalóversenynek. A kétnapos versenyen egy Ratkó József- vagy Rákos Sándor-verset, illetve az 1945 utáni magyar irodalomból egy szaba­don választott istenes költeményt kellett a diákoknak elszavalniuk. A zsűri - Pregitzer Fruzsim, a Móricz Zsigmond Színház színművésznője, Krug Ferenc, az Evangélikus Pedagógiai Központ szakértője és Kosa Árpád, a Köl­csey Televízió főszerkesztője, ügyvezető igazgatója - a pénteki elődöntőből a leg­jobb tizenöt diákot juttatta tovább a szombati döntőbe. Bába Ildikó A nemes versengésen olyan erős volt a mezőny, hogy a zsűri több mint egyórás tanácskozás után is csak megosztott első helyet tudott kiadni. Antal Áda'm, az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gim­náziuma, Szakképző Iskolája és Kollégi­umának végzős tanulója és Bába Ildikó, a hajdúdorogi Görög Katolikus Oktatási Központ tanulója végzett az első helyen. A második helyezett Csizmadia Kristóf, az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Antal Ádám Gimnázium tanulója, a harmadik pedig Dömök Krisztina, a soproni Berzsenyi Dá­niel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium diákja lett. A jubileumi szavalóverseny különle­gessége volt, hogy részt vett rajta özvegy Ratkó Józsefié. A költő - egykori kossuthos diák - versét szavaló Marosi Máriának, a budapesti Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanulójának ő adta át a Rat­kó család különdíját. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium különdíját Gáspár Csaba, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákja vehette át. A Bessenyei Társaság is különdíját adományozott tíz szavaiénak. A verseny szüneteiben a nyíregyházi alma mater diákjai komolyzenei, nép­zenei és egyházzenei előadásokkal ked­veskedtek a vendégeknek, az eredmény- hirdetés előtt pedig a gimnázium B 31 nevű könnyűzenei együttese oldotta a feszültséget. M EvÉlet-infó Nyugat kávéház címmel tartott előadást április 4-én a Deák Téri Evangélikus Gimná­zium TüKörSzín színjátszó köre. Az intézmény dísztermében bemutatott irodalmi összeállítás a Nyugat című folyóirat indulásának századik évfordulója alkalmából készült Korompayné Sebestyén Nóra tanárnő rendezésében, az iskola diákjainak sze­replésével. ■ Gazdag Zsuzsanna felvétele HIRDETÉS Április 16-án, szerdán 15 órától szeretettel várunk minden érdeklődőt a Budapest- Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermébe, ahol egyik önképzőkörünk, az Or- dass-klub szervezésében Darwin fekete doboza - az evolúciós elmélet biokémiai kihívása címen hallható előadás. HIRDETÉS Bibliát és könyvet a gyerekek kezébe! A Parakletos Könyvesház a Biblia éve 2008 elnevezésű programsorozat keretében pályázatot hirdet az alábbi két témában: 1. „Biblia és könyv missziós célra”: Képes Biblia és más bibliai témájú könyvek el­juttatása hátrányos helyzetű gyerekeknek, felnőtteknek. Missziós szervezetek, gyülekezeti missziók támogatása szétosztható könyvekkel. 2. „Gyermekkönyvtár” (kizárólag határon túli szervezetek részére): Gyülekezeti, közösségi könyvtárak bővítése keresztény gyermekkönyvekkel. Bátorítani kí­vánjuk a gyülekezeteket, hogy hozzanak létre gyerekkönyvtárakat, segítsék a gyerekek olvasási kultúrájának fejlődését, hogy minél több gyermek anyanyelvén olvashasson gyerekbibliát és más evangéliumi könyveket. További információ kérhető: Parakletos Könyvesház, telefon: 76/463-106, e-mail: parakletos@parakletos.hu, honlap: http://www.parakletos.hu/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom