Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-04-13 / 15. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. április 13. !► 5 Páll Lajos festőművész hetvenéves Erdélyi, székelyföldi tájak mesélnek a művészről és szülőföldjéről „Suttog a Küküllő - hajlik a nádszál, seregélycsapatok gyűlnek a gátnál." Festményeit nézve, a szelíd lankás földek, az éltető nap sugaraitól virágba boruló kertek vagy az ég felé nyújtózkodó mélyzöld fenyőfák láttán mindig mottóként idézett kedves versének dallamos sorai jutnak eszembe. És soha nem tudom, hogy a tomácos, kedves régi otthonok, a kis házsorokból kiemelkedő - sok örömet, megnyugvást, de még több vigasztalást nyújtó - templomok világító fehér tornya, a szűk, lejtős köröndi utcák látványa, lí- raisága a tollat vagy az ecsetet adta-e előbb a kezébe Páll Lajosnak, a hetvenéves festőművész-költőnek. Bár az is lehet, hogy éppen az elkészült mű újbóli átgondolása, mélyebb átérzése késztette a másikfajta művészi megörökítésre is. A gyönyörködést, hosszabb nézegetést kívánó, színpompás, hangulatos festmények előtt öröm volt egy, a Vármegye Galériába először látogató fiatal művészetbarátot hallgatni: „Festményei, rajzai élnek, beszélnek az ember és a természet összetartozásáról. A földeken, falvakban mindenütt ott az ember, feltűnik egy-egy állat vagy csak egy éneklő madár. Művein keresztül betekinthetünk a családok életébe. Szinte jó lenne belépni a százados hagyományokat őrző udvarokba, kertekbe, megsimogatni a gazdájuk szavára figyelő kis állatokat. Ha tájképeit újból nézzük, azt érezzük, mintha már jártunk is volna ott..." Egyik festményén havas tájban, a buckás úton ember és három ló botladozik a csúszós, kemény hóban. Kü- lön-külön mennek, de egyfelé. Hazafelé visz az útjuk,.. Páll Lajos életteli alkotásain érezni, hogy Erdély tiszta levegőjébe a megpróbáltatások nyomot hagyó pillanatai is belevegyültek. Megviselt arcok, házak, udvarok, otthonok belsői beszélnek erről a köröndi születésű „Laji” színekben gazdag festményein, rajzain, dallamos verssoraiban. Hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik. Külön ki kell emelni a budapesti Vármegye Galériában rendezett jubileumi kiállítás szép katalógusának borítójára került festményét - önarcképének részletével. Félig lecsukódó szemével, erőteljes arcvonásaival nem csak saját életét tárja elénk. A téli képen a magas hóba süppedő nagy csizmában bandukoló, vastag kendőbe burkolózó falusi néne arca is beszél az élet szép, de nehéz pillanatait is megnyugvással fogadó embernek a hittel teli mindennapjairól, a székelység összetartó erejéről. Csodálatos, ahogy a művész képei, rajzai mindezt ecsettel mondják el nekünk. A jubiláló művésszel együtt köszöntsük az Erdély Művészetéért Alapítványt is huszadik születésnapján! Szívből, szeretettel vállalt feladatuk teljesítéséhez olvasóink és a tárlatok rendszeres látogatói nevében is sok erőt és munkájuk fontosságába vetett további hitet, bizakodást kívánunk! ■ SCHELKEN PÁLMA A kiállítás május 16-ig tekinthető meg a Vármegye Galériában (Budapest V., Vármegye u. 11.) keddtől péntekig 10 és 18 óra között. A reformkor egyik evangélikus közkatonája Százötven éve hunyt el Bajza József ► A reformkor nagy kulturális, nemzeti fellendülésének „közkatonái” között jó néhány evangélikust találunk. Ok nem halhatatlan remekművekkel - mint Petőfi - vagy jelentős politikusi teljesítményekkel - mint Kossuth - járultak hozzá a kulturális és politikai nemzet kialakításához, hanem a fellendüléshez nélkülözhetetlen háttérmunkát végezték tehetséggel és kitartással. Kis János (1770-1846) dunántúli püspök az irodalmi tehetségek felismerésében és támogatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Döbrentey Gábor (1786-1851) a Magyar Tudományos Akadémia első titkáraként végezte a tudományszervezés aprómunkáját. Az ő tevékenységüket folytatta Bajza József (1804-1858) is. A reformkor intézményeinek kialakításában Bajza József maradandót alkotott. Bár költőként figyelt fel rá Kisfaludy Károly, lapszerkesztőként, a Nemzeti .Színház igazgatójaként és mindenekelőtt kritikusként alkotott maradandót. 1831-ben Toldy Ferenccel együtt indították el a Kritikai Lapok című irodalmi folyóiratot, 1837-ben, Kisfaludy halála után az Athenaeumot szerkesztette. Lapjaiban a korszak legjelentősebb költői, írói publikálhattak. Harmadik lapja az 1848 tavaszától ugyanazon év végéig megjelenő Kossuth Hírlapja volt, amely határozottan és radikálisan támogatta a magyar forradalom és szabadságharc ügyét. 1837-38-ban, majd 1847-48-ban a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként töltötte be ezt a tisztet, ő szervezte meg a színház működését. Az irodalomtörténészek a magyar irodalomkritika megteremtőjét tisztelik Bajza Józsefben. A fellendülő irodalmi élet minőségének emeléséhez nagyban hozzájárultak Bajza kritikái, „mert elűzte a szépnek oltárától a kontárokat" - ahogyan Székács József mondta róla. Kíméletlen őszinteségével, radikálisan demokratikus nézeteivel, gátakat nem ismerő irodalmi és nyelvi reformlendületével sok ellenséget szerzett magának. Rövid színigazgatói karrierje is ezzel függött össze. Bajza József a forradalom és szabadságharc áldozata lett. Bár politikai szerepet nem vállalt, szerkesztői és publicisztikai tevékenysége bőven elég volt ahhoz, hogy először Pest elfoglalása után, 1849 januárjában, majd a szabadságharc leverése után menekülnie kelljen. Bujdo- sásában társa sógora és költő barátja, Vörösmarty Mihály volt. Haynau bukása után, 1851-ben térhetett vissza Pestre Bajza József. Az üldözés és bujkálás azonban felőrölte idegeit, 1858. március 3-án bekövetkezett haláláig csak nagyon ritkán volt magánál. (Nem ő volt az egyetlen „megkésett” áldozata a szabadság- harcot követő megtorlásnak.) Bajza József evangélikus birtokos nemesi családból származott, a Heves megyei Szűcsiben született. Katolikus iskolákba járt. Gyöngyösön és Pesten a piaristákhoz, majd a pesti - akkor katolikus- egyetemen fejezte be tanulmányait. 1829-től lakott Pesten, és lett tagja a pesti evangélikus gyülekezetnek. Gyülekezeti, egyházi tisztséget sohasem vállalt. O „fedezte fel” azonban Székács Józsefet- kétszeresen is. Először mint műfordítónak adott teret lapjában az ifjú Székács Józsefnek, aki 1831-től 1833-ig házitanítóként tartózkodott Pesten. Valószínűleg Bajza József ismertette meg Székácsot a pesti szellemi élet jeleseivel is. Másodszor a pesti evangélikus gyülekezet számára „fedezte fel” Bajza Székács Józsefet. Amikor 1836 elején a pesti magyar evangélikusok küldöttei megkeresték az akkor huszonhét éves, lelkészi tapasztalattal még nem rendelkező Székács Józsefet, hogy tartson bemutatkozó prédikációt, ő Bajzához fordult jó tanácsért. Ekkor derült ki, hogy maga Bajza ajánlotta az irodalmi életben már ismert Székácsot a gyülekezet figyelmébe. Az ifjú gyülekezet megválasztotta az ifjú teológust, így lett Bajza közvetítésével Székács József az „ország papja”, a pesti gyülekezet pedig az ország egyik legjelentősebb evangélikus közössége. Bajza József koporsójánál két igehirdetés hangzott el. A Nemzeti Színházban lévő ravatalnál Székács József, a Kerepesi temetőben lévő sírnál pedig Török Pál református lelkész hirdette az igét. Megemlékezésünket Székács József már idézett temetési beszédének soraival zárjuk, amelyben Bajza jellemét méltatta: „...nagy volt ő mint ember, mert megszoktuk szavát tett, ígéretét teljesedés gyanánt tekinteni, és nem csalatkozánk - sőt megszoktuk nála nem a szókat, hanem a tetteket, melyekben beszélt.” ■ Kertész Botond AZ ISTENES KÖLTÉSZET NAPJA NYÍREGYHÁZÁN Verselők versenye ► A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium újabb jubileumához érkezett. Április 4-5-én a nagy múltú iskola már tizenötödik alkalommal adott otthont Az Úr érkezése elnevezésű ökumenikus szavalóversenynek. A kétnapos versenyen egy Ratkó József- vagy Rákos Sándor-verset, illetve az 1945 utáni magyar irodalomból egy szabadon választott istenes költeményt kellett a diákoknak elszavalniuk. A zsűri - Pregitzer Fruzsim, a Móricz Zsigmond Színház színművésznője, Krug Ferenc, az Evangélikus Pedagógiai Központ szakértője és Kosa Árpád, a Kölcsey Televízió főszerkesztője, ügyvezető igazgatója - a pénteki elődöntőből a legjobb tizenöt diákot juttatta tovább a szombati döntőbe. Bába Ildikó A nemes versengésen olyan erős volt a mezőny, hogy a zsűri több mint egyórás tanácskozás után is csak megosztott első helyet tudott kiadni. Antal Áda'm, az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiumának végzős tanulója és Bába Ildikó, a hajdúdorogi Görög Katolikus Oktatási Központ tanulója végzett az első helyen. A második helyezett Csizmadia Kristóf, az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Antal Ádám Gimnázium tanulója, a harmadik pedig Dömök Krisztina, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium diákja lett. A jubileumi szavalóverseny különlegessége volt, hogy részt vett rajta özvegy Ratkó Józsefié. A költő - egykori kossuthos diák - versét szavaló Marosi Máriának, a budapesti Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanulójának ő adta át a Ratkó család különdíját. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium különdíját Gáspár Csaba, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákja vehette át. A Bessenyei Társaság is különdíját adományozott tíz szavaiénak. A verseny szüneteiben a nyíregyházi alma mater diákjai komolyzenei, népzenei és egyházzenei előadásokkal kedveskedtek a vendégeknek, az eredmény- hirdetés előtt pedig a gimnázium B 31 nevű könnyűzenei együttese oldotta a feszültséget. M EvÉlet-infó Nyugat kávéház címmel tartott előadást április 4-én a Deák Téri Evangélikus Gimnázium TüKörSzín színjátszó köre. Az intézmény dísztermében bemutatott irodalmi összeállítás a Nyugat című folyóirat indulásának századik évfordulója alkalmából készült Korompayné Sebestyén Nóra tanárnő rendezésében, az iskola diákjainak szereplésével. ■ Gazdag Zsuzsanna felvétele HIRDETÉS Április 16-án, szerdán 15 órától szeretettel várunk minden érdeklődőt a Budapest- Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermébe, ahol egyik önképzőkörünk, az Or- dass-klub szervezésében Darwin fekete doboza - az evolúciós elmélet biokémiai kihívása címen hallható előadás. HIRDETÉS Bibliát és könyvet a gyerekek kezébe! A Parakletos Könyvesház a Biblia éve 2008 elnevezésű programsorozat keretében pályázatot hirdet az alábbi két témában: 1. „Biblia és könyv missziós célra”: Képes Biblia és más bibliai témájú könyvek eljuttatása hátrányos helyzetű gyerekeknek, felnőtteknek. Missziós szervezetek, gyülekezeti missziók támogatása szétosztható könyvekkel. 2. „Gyermekkönyvtár” (kizárólag határon túli szervezetek részére): Gyülekezeti, közösségi könyvtárak bővítése keresztény gyermekkönyvekkel. Bátorítani kívánjuk a gyülekezeteket, hogy hozzanak létre gyerekkönyvtárakat, segítsék a gyerekek olvasási kultúrájának fejlődését, hogy minél több gyermek anyanyelvén olvashasson gyerekbibliát és más evangéliumi könyveket. További információ kérhető: Parakletos Könyvesház, telefon: 76/463-106, e-mail: parakletos@parakletos.hu, honlap: http://www.parakletos.hu/.
