Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-06-29 / 26. szám

IO 2008. június 29. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Góliát-koktél a júniusi hőségben ► Választási kampánytól volt hangos az egykori telekgerendást művelő­dési ház szocreál nagyterme. Kis Dávidok küzdöttek a trónért, a kampánystábok pedig a vetélkedés során mindent bevetettek: ünnepi lakomát, tévéhíradót és udvari bo­londot is. Több tucat békéscsabai evangélikus gyerek táborozott ugyanis június 16-a és 21-e között a szomszédos faluban; hat napon át az ószövetségi Dávid történetét követhették nyomon egészen trónra lépéséig. Tizenegyedik alkalommal népesítették be a rendszerváltás után az egyház tulaj­donába került kultúrház termeit és ud­varát a békéscsabai gyülekezet gyerme­kei. A legifjabb táborlakó még csak nagycsoportos volt az óvodában, a leg­nagyobb most végezte a nyolcadik osz­tályt. Az ötvenöt gyerek programjáról húsz középiskolás fiatal gondoskodott. A tábor vezetője és ötletgazdája, Ku- lyejné Ablonczy Katalin tanárnő elmond­ta, hogy szerencsés döntés volt egy év­tizede ennek a széles korosztályt átfo­gó gyermektábornak a létrehozása: „A legkisebbek megtanulják az alkalmaz­kodást és a fegyelmet, egyúttal örülnek, hogy mindent közösen csinálnak a na­gyokkal, az idősebbek pedig gondos­kodhatnak fiatalabb társaikról. A gye­rekek évről évre visszatérnek, a húsz segítő is az egykori táborlakók közül került ki.” Tavaly Mózes volt a középpontban, idén a fiatal Dávid életével ismerkedtek meg a gyerekek. Négy csoport küzdött egymással a trónért - nemcsak plaká­tokkal és kampányműsorral, hanem pingpongütővel is a zöld asztalnál. A Független Júdeai Kisgazda és Nemzeti Demokratikus Parittya és Lant Párt pél­dául zászlajára tűzte az ingyenes zsina­gógái oktatást és a választott népnek jut­tatandó fürj mennyiségének növelését. A csoportok elkészítették a koronázási díszlakoma menükártyáját, így került ét­lapra a karamell ízesítésű Góliát-koktél, melynek legfőbb összetevője a filiszteus harcos szeme. Rögtönzött tévériportok készültek a bibliai történetek szereplői­vel, a színpadon kibeszélőshow-ban vi­tatkozott egymással Saul és Dávid, a tá­bori bulvársajtó pedig beszámolt Dávid és Betsabé románcáról is. Mindennap ju­tott idő a sportra, a kreatív foglalkozá­sokra és arra is, hogy a táborozok tudás­próbán teszteljék'saját műveltségüket. „Alapszabály, hogy a gyerekek nem hozhatnak magukkal semmiféle techni­kai eszközt, beleértve a mobiltelefont is. Nagyon örülök annak, hogy soha nem tapasztalok durva hangnemet, nem hal­lok trágár szavakat a szájukból. Az eset­legesen felmerülő konfliktusokat is mindig sikerül szeretettel rendezni” - osztotta meg tapasztalatait a krónikás­sal a táborvezető. „Esténként addig ol­vasunk mesét nekik, amíg mindannyian el nem alszanak. Ezután fiatal segítőim­mel még röviden értékeljük a magunk mögött hagyott napot. Biztos vagyok benne, hogy lelkileg ők is feltöltekeznek e felelősségteljes feladat ellátása során” - tette hozzá. Hagyomány, hogy a hatodik délutá­non a gyerekek műsort adnak a szü­lőknek: előadják a legjobban sikerült táncokat, jeleneteket, kedvenc énekei­ket, és bemutatják a kézműves-foglal­kozásokon készített alkotásaikat. Az egykori művelődési ház pedig csak egy hétig marad csendes, június végén ugyanis az egykori gyerektáborosok, a gyülekezeti ifjúság tölt el hat napot Te­lekgerendáson. ■ -ELJÉCSÉ­Istennek hálát adva és örömmel tudatom, hogy július 5-én, szombaton 11 órakor /tízes János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke az alsósá­gi evangélikus templomban ünnepi istentisztelet keretében lelkésszé avat. Erre az örömteli alkalomra szeretettel meghívom. Győri Veronika Ágnes Isten iránti hálával tudatom, hogy július 5-én 15 órakor a kemenesmagasi evangé­likus templomban Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke lelkésszé avat. Szeretettel várom Önt és családját erre az ünnepre és az azt követő szeretetvendégségre. üdv arái Andrea Isten iránti hálával tudatom, hogy július 6-án, vasárnap 15.30-kor a gyóni evangé­likus templomban ünnepi istentisztelet keretében lelkésszé avat ár. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke. Örömömben osztozva, szeretettel hívom és várom erre az alkalomra. Torzsa Tamás ISTENTISZTELETI REND / 2008. júniüs 29. Szentháromság ünnepe után 6. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Rom 6,3-n; Ezs 43,1-7. Alapige: Mt 5,20-26. Énekek: 295., 359. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Gyekiczky János; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) dr. Varga Gyöngyi; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László: Óbuda, 111., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Harmati Béla; du. 6. (orgonazenés) Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; du. 6. (ifjúsági) Szántó Enikő; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) KoczorTamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10; de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út. 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula: Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Esa Saurama; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás: Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre- Bagolyirtás de. 11. ■ Összeállította: Vitális Judit Orgonaregiszterektől kórusszólamokig ► Nyolcadik alkalommal került sor június 16-21. között kántortovább­képző tanfolyamra és konferenciá­ra Foton, a Mandák Otthon falai között. A találkozó sokrétű prog­ramja ösztönzést adott a gyüleke­zetekben szolgáló aktív kántorok­nak. A szervezők igyekeztek olyan témákat kínálni, amelyek mind az orgonista szolgálatot, mind a kó­ruséneklést érintik. Herbert Wul/háromszólamú kórusgyűjte­ménye a vasárnapok gradulálénekeinek feldolgozásait tartalmazza szoprán, alt és férfikari szólamokra. Lehetővé teszi az altematim előadást, vagyis hogy a vers­szakokat a gyülekezet és a kórus felváltva szólaltassa meg. A feldolgozások olyan együttesek számára készültek, amelyek esetében nincs lehetőség tenor és basszus szólam kialakítására. A kötetet Wulfné Kinczler Zsuzsanna mutatta be, aki azt is elárulta, hogy a .szólamok hangter­jedelme tudatosan a gyülekezeti kórusok hangi adottságaihoz van szabva. Az evangélikus egyházzene teológiai alapjairól Wagner Szilárd tartott előadást. Beszélt Luther istentisztelethez, liturgiá­hoz, zenéhez való viszonyáról és arról, hogy ma nem annak a kornak az utánzá­sa a feladat, hanem leginkább Luthernek az adott helyzetekhez való mindig rugal­mas hozzáállása lehet példa számunkra. Wagner Szilárd arról is összefoglalást adott, milyen nagy szerepük van kánto­rainknak az orgonák gondozásában. Csak úgy tudjuk megőrizni értékeinket, ha tudatában vagyunk a ránk bízott hangszerek jelentőségének és hozzáér­tésünk határainak, tehát minden komo­lyabb beavatkozás előtt - a munka meg­határozásához és az orgonaépítő kivá­lasztásához - szakértő segítségét kérjük. Idén már harmadszor köszönthettük a tanfolyamon Fassung Lászlót. „Az imp­rovizáció lényege, hogy akár sokat ké­szülünk, akár semmit sem, mindkét esetben be kell vállalnunk azt, ami sike­rül, és azt is, ami nem. Ha készülünk, nem feltétlenül sikerül. Ha nem készü­lünk, nem feltétlenül nem sikerül. Akár- csak az élet.” A kurzus nagyszabású vari­ációsorozattal zárult a Tarts meg, Urunk, szent igédben kezdetű énekünkre; ebben minden hallgató részt vett. Bence Gábor két, egymással összefüggő témában szólalt meg. Először az isten- tiszteleti liturgia új elemeinek bevezeté­séhez adott gyakorlati tanácsokat. El­mondta, mit hogyan és milyen sorrend­ben érdemes megismertetni a gyüleke­zettel. Másodszor azt mutatta be, ho­gyan használhatjuk a Gyülekezeti liturgikus könyv anyagát a gyülekezetben és az ok­tatásban. Kerekasztal-beszélgetésre is sor került orgonista-kántorok részvételével. Pál Diana, Róth Márton és Bán István arról be­szélt, hogyan kezeli magában a „mű­vészséget” és a „kántorságot”, milyen él­ményei, tapasztalatai vannak. Tanulsá­gos volt látni a különböző személyisége­ket és élethelyzeteket. Ecsedi Zsuzsa az Evangélikus Elet Ének- KincsTár rovatát mutatta be, kitérve a szer­kesztés műhelytitkaira és a cikkek írása során felfedezett új összefüggésekre. Orgonanéző kirándulás is szerepelt a programban. Békásmegyeren Pál Diana olyan, istentiszteleten játszható művek­kel is megismertette a hallgatóságot, amelyek eddig nem szerepeltek a reper­toáron. Bán István a Bécsi kapu téren azokat a regisztrálási ötleteit árulta el, amelyekkel az orgona hiányosságait igyekszik ellensúlyozni. Gálos Miklós a Fasorban orgonája sajátos romantikus színeire hívta fel a figyelmet, majd a résztvevők megtekinthették belülről a hangszer szerkezetét. Pócs Miklós az angol reneszánsz kórus­muzsikát mutatta be Tallistól Byrdig: az előadást éneklés és zenehallgatás gazda­gította, kiteljesítve a hét programját. ’A hallgatók műhelymunkáját tanár­ként Ecsedi Zsuzsa, Gálos Miklós, Pócs Miklós és Róth Márton segítette. A na­pokat keretbe foglaló zsoltáros isten­tiszteletek lelkészi szolgálatát Wagner Szilárd, Johann Gyula és Kovács László vál­lalta. Reménység szerint a továbbképzés jövőre még inkább személyre szabottan és sokrétű programmal folytatódik. ■ -szo-LA­Miskolciak a brassói testvérgyülekezetben Immár tizenhét éves múltra tekint vissza a miskolc-belvárosi egyházközség és a brassói magyar ajkú lutheránusok test- vér-gyülekezeti kapcsolata. Ennek kere­tében negyedik alkalommal, ezúttal jú­nius 4-től hatnapos erdélyi körúton vett részt huszonnyolc miskolci egyháztag Sándor Frigyes esperes vezetésével, Baksa László gyülekezeti tag, utazásiiroda-ve- zető segítségével. E sorok írója nem miskolciként, ha­nem az arnóti gyülekezet presbitereként élhette át az élménydús napokat. Töb­bek között megtekintettük Királyhágó, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Marosvásár­hely, Gyergyószentmiklós nevezetessé­geit, Petőfi elestének segesvári emlékhe­lyét. Az esős időjárás ellenére rácsodál­kozhattunk a Gyilkos-tó és a Békás-szo­ros szépségére, a parajdi sóbánya mélyé­ben magunkba szívhattuk a kristálytisz­ta levegőt, strandolhattunk az európai színvonalú marosszentgyörgyi sós vizű gyógyfürdőben. Kilenc evangélikus teológus Kolozsváron Kolozsváron az evangélikus templom és gyülekezet történetét a romániai luthe­ránus egyház püspöke, Adorjáni Dezső goltán ismertette csoportunkkal. „Ne hagyjátok a templomot és az iskolát!” - Reményik Sándor (1890-1941) mint egyko­ri helyi diák írta ezen, már-már szálló­igévé vált sorát. Nem véletlenül kapcsol­ta össze nagy egyházi költőnk eme két épületet, hiszen Kolozsváron valóban összeépült az Úr háza és a kollégium. A protestáns teológia épületében járva megtudhattuk, hogy ott a reformátusok és az unitáriusok mellett jelenleg kilenc evangélikus hallgató készül a lelkészi szolgálatra. A Házsongárdi temetőben megáll­tunk többek között Szenczi Molnár Albert (1574-1634) zsoltárköltő és bibliafordító sírjánál. „Itt várja Jézusát” - e szavakkal kezdődik kopjafáján a felirat, tömören összefoglalva a feltámadás bizonyossá­gába vetett hitét, hitünket. Reményik Sándor is itt, az erdélyi magyar kultúra nagyjainak nyugvóhelyül szolgáló sír­kertben pihen. Minden magyarnak, va­lamennyiünknek szól az ő síremlékén olvasható idézet: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” A több mint kétezer lelket számláló brassói testvérgyülekezetbe érve Raduch Zsolt lelkész köszöntötte csoportunkat. Családoknál voltunk elszállásolva, így vendéglátóinkkal beszélgetve bepillan­tást nyerhettünk a romániai szórvány­magyarság mindennapjaiba is. Egy kis Hitünk megélését a gyülekezet köny- nyűzenei „együttesének” fellépése is szolgálta. A miskolci templomban - a nyári iskolai szünet idejének kivételével - minden vasárnap délutáni könnyűze­nés istentiszteleten is szolgáló Balázs Viktória (ének), Bodnár Balázs (gitár), For­tuna László (dob) és dr. Romhányi Róbert (zongora) játéka, éneke a visszhangok Raduch Zsolt és Sándor Frigyes úrvacsorát oszt kirándulás keretében a Brassótól mint­egy negyven kilométerre található Pele- sen megcsodálhattuk a román király im­pozáns nyári palotáját, pillantást vethet­tünk a hófödte Bucsecs csúcsaira, a Dra- kuláról elhíresült Törcsvárra és Barca- rozsnyó egykori erődjére is. Brassó szépségét, földrajzi fekvését, gyönyörű épületeit, pezsgő utcai életét nehéz len­ne szavakba önteni. Helyi idegenveze­tőnk szólt a város gazdag történelmi múltjáról is. Könnyűzenei szolgálat - nagy sikerrel A vasárnapi istentiszteleten esperesünk igehirdetésében kiemelte: a világ sokat változott az elmúlt évszázadokban, és változik napjainkban is, de értékválság­gal küzdő jelenkorunkban is Isten igéje az egyetlen igazi mérték, amelyet meg­tartva egyszerre szolgálhatunk ember­társaink javára és Urunk dicsőségére. alapján nagyon megnyerte a brassóiak tetszését. A közös éneklés, énektanulás is hozzájárult ahhoz, hogy igazi testvéri közösséget alkossunk vendéglátóinkkal. Énekelt liturgia Ránk, magyarországi magyarokra az új­donság erejével hatott az énekelt, a ró­mai katolikusra emlékeztető liturgia. Az ottani énekeskönyvet lapozgatva megál­lapíthattuk, hogy milyen sok, számunk­ra ismeretlen dallamot, énekszöveget is tartalmaz. Istentiszteletünket úrvacsora­vétellel zártuk, majd a vendéglátóinkkal közös ebéden vehettünk részt a parókia épületében. A tervek szerint a brassói evangéliku­sok csoportját két év múlva köszönthet­jük Miskolcon. Szeretettel várjuk őket. Nekik a csodálatos napokat köszönjük, Istenünknek pedig azt, hogy brassói test­véreinkkel egymást erősíthettük a hitben. ■ Dr. Üveges István A SZERZŐ FELVETELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom