Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-06-29 / 26. szám

Evangélikus diákÉlet | 2008. június 11 Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Cím: 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 17-19. Igazgató: Tar Jánosné Iskolalelkész: Bozorády Ildikó Honlap: http://www.eklg.hu/ http://myluther.hu/iskolak/nyiregyhaza »EZ EGY CSODÁLATOS ORSZÁG« Angolként Nyíregyházán Kossuth-rádió a Mustárban Nádasi Zoltán Karen White öt éve él hazánkban. Nagy-Britannia délkeleti részéről, a Londonhoz közeli Surrey megyé­ből származik. Főiskolát végzett ze­netanár, e tanév elejétől pedig in­tézményünk angol nyelvi lektora.- Hogyan és mikor került Magyaror­szágra?- Először nyaralni jöttünk, ugyan­is találkoztunk Angliában egy ma­gyarral, aki meghívott minket, hogy nézzük meg a hazáját. Tehát ideutaz­tunk. Sok helyen jártunk, és nagyon tetszettek az itteni emberek: kedve­sek, barátságosak voltak hozzánk.. Mivel az angliai, igencsak nedves klíma miatt beteg voltam, jó ötlet­nek tűnt, hogy egy melegebb és szá­razabb országba költözzünk. Ezután - mivel mint a legtöbb angol, mi sem szeretünk nagyvárosban lakni - megnéztük a vidéki házak árait. Úgy találtuk, hogy mivel Magyarorszá­gon a városi lakások drágák, a vidék viszont olcsó - Angliában ez pont fordítva van -, kevés jövedelemmel is tudunk házat vásárolni vidéken, és még fel is tudjuk újítani. így 2003 márciusa óta itt élek a családommal együtt.- Hogy érzi magát Magyarországon és a Kossuth-gimnáziumban?- Nagyon szeretek itt élni, ez egy csodálatos ország. Élvezem a min­dennapokat - vannak persze dolgok, amelyek egy kicsit nehezek szá­munkra, de olyan sok a jó, hogy eze­ket ellensúlyozza. Nagyon érdekes ebben az iskolában dolgozni: az itte­ni diákok sokkal barátságosabbak és kedvesebbek. Néhány osztály kicsit zajos, és sokat beszélnek, de Magyar- országon sohasem érzékelem azt az agressziót, amit az angol diákok kö­zött tapasztaltam. A magyar fiatalok gyakran kedvesek egymáshoz, és ál­talában jó a diákok és a tanárok köz­ti kapcsolat.- Hogyan kommunikál az emberek­kel az utcán és a boltokban?- Sok magyar szót tanultam, de nem ismerem a nyelvtant, nem tu­dom a szavakat mondatokba rendez­ni. Többet értek magyarul, mint amennyit beszélni tudok. A férjem gyakran papírra rajzolással vágy mu­togatással kommunikál. Meglepő, hogy milyen jól elboldogul nyelvis­meret nélkül. B 31 A tanterem a névadó Guthy Bernadett A Kossuth-gimi zárt udvarának csendjét délutánonként a Quimby, a Kispál és a Borz vagy Eric Clapton dallamai törik meg. Mint a fiatalok általában, a mi diákjaink is szeret­nek bulizni és zenét hallgatni, de ez esetben sokkal többről van szó. A B épület 31-es termében a gimná­zium saját zenekara próbál. Élőben szólnak a számok á jó hangu­latú próbákon. A sokszínű társaság dobbal, gitárral, fuvolával, zongorá­val, szaxofonnal, képzett énekhan­gokkal és sok-sok lelkesedéssel dol­gozik önálló repertoárja kialakítá­sán. Ez egyelőre feldolgozásokból nemcsak az előkészítésben, de a megvalósításban is. Az egész egy meghallgatással in­dult-, amely után körülbelül tíz-ti- zenkét diák azonnal bekerült a csa- . patba. A „kemény mag” persze az is­kola színjátszó köre volt. Visszajár az együttesbe már végzett diák is, így a nyolcosztályos gimnázium nyolcadi­kosaitól a volt kossuthosig több kor­osztály zenél együtt. Megalakulásuk óta szinte minden délután a B épület 31-es termében találkoznak, próbálnak, innen kapta nevét a zenekar. Hírük gyorsan ter­jed, így rövid, alig két hónapos elő­készítő munka után már fellépéseik is voltak. Elsősorban az iskolai ren­dezvényeken és a templomi alkalma­kon kapnak lehetőséget, de külső fel­áll, de ha kialakul a végső felállás, sa­ját számokat is szeretnének játszani. Az együttesalapítás ötlete a 2006-2007-es tanév végén született, amikor néhány társam felvetette, hogy tegyen a sulinak saját zenekara. Az iskolában színjátszó kör működik; tagjai tavaly több zenés darabot ad­tak elő. Nem csak énekelni tudták a szerepeket, az sem okozott gondot, hogy zenei betéteket eljátsszanak, vagy hangszerrel kísérjék egymást. Ezen felbuzdulva megkeresték az is­kola vezetőségét és a DÖK-segítő ta­nárt, aki nagy segítséget nyújtott kérést is kaptak már, így résztvevői voltak jótékonysági koncertnek, és az egyik adventi istentiszteletre is meghívást kaptak. Nagyon jó hangulatú délutánok telne;k így el az iskola sokat látott fa­lai között. Együttes élmények, közös célok, az együtt zenélés öröme a kö­zös gimnáziumban - mindez össze­kovácsolja a diákokat. Mi pedig élvezzük a B 31 koncertje­it, és talán egyszer majd hallunk a ta­gok zenei karrierjének alakulásáról, hiszen sok mai, sikeres zenész kezdte iskolai zenekarokban a pályafutását... Kossuth családi nap Kiss Sándor Zene a boncteremből nincsen írás nincsen kép csak mondat végi pönt pont pont te és én és jó levegőt vas-kegyetlea szike bont tovarengő visszacsengő elkerengő lágy szavak én fejemben szép papíron önmagukban dongának jó levegő jó szike és versek végi pont pont pont testet, álmot csendet rendet csak a hideg csak az éles csak a fémes szike bont... AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Gebri Csilla és Gelsi Amáta Fedor Judit Január elején ért a megtisztelő fel­adat: sulirádiósként készítsek kétórás bemutatkozó anyagot a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázi­umról. Nagy fejtörést okozott, hiszen ha minden apró részletre kiterjedően készítettem volna el a bemutatót, ak­kor öt óra is kevés tett volna hozzá. Szerencsére volt megfelelő segítsé­gem is, így a feladatot igazi csoport- munkával oldottam meg. Két jó ba­rátom és osztálytársam segített elké­szíteni az anyagot; az egyik Nádasi Zoltán (a technikai „igazgató" hűsé­gesen vágta a riportokat), a másik Ju­hász Máté. Az elején Mátéval mint interjúalannyal felvettem egy ripor­tot, de aztán úgy megtetszett neki a stúdió, hogy ott maradt felmondani a spotokat... így végtére is kollégák tettünk. Millió köszönet Kecskemétiné Szil- vási Zsuzsa tanárnőnek a rengeteg ta­nácsért és a bátorításért! Köszönöm az interjúalanyoknak is, hogy szán­tak rám időt, és hogy felvehettük az anyagokat. Kicsit más oldalukról is­mertem meg őket, a beszélgetések­nél egészen más volt a hangulat, mintha órán vagy a folyosón talál­koztunk volna. Műsorunk a Mustár FM - Nyíregy­házán működő kisközösségi-civil rá­dió - adásában volt hallható. De mi­ből is állt a bemutatkozó anyag? Máté Zoltán tanár úr az irodájában fogadott, sajnos időhiány miatt'nem tudott lejönni vetem a stúdióba. El­mondta az intézménnyel kapcsola­tos legfontosabb információkat, be­szélgettünk az iskola külföldi kap­csolatairól, a cserediákprogramról, a partneriskolákról. Ha már cserediákprogram, megin­terjúvoltam Perjési Nórát (4/10.), is­kolánk tapasztalt cserediákját. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen a nap huszonnégy órájában együtt tenni a németekkel. Láthatóan tavaszodik, csiripelnek a madarak, odakint a salakpályán a fiúk rúgják a labdát, és gyártják a gó­lokat. A suli focistáiból is a legjobbak vannak összeválogatva egy csapatba; a közeljövőben esedékes meccsekről és az eredményekről kérdeztem a csapat segédedzőjét és oszlopos tag­ját, Juhász Mátét. Kecskemétiné bevezette a hallgató­kat az iskolánkban folyó-médiafakul­táció és a pályaválasztási tanácsadás rejtelmeibe. A Belinszki tanárnővel folytatott beszélgetés révén rájöttem, hogy nem csak a mai modern zené­nek kell figyelmet szentelni, mert a népzenének is vannak szépségei. A diákönkormányzat évek óta gondoskodik a mi szórakoztatásunk­ról; a jelenlegi elnökkel, Ling Orsival készített riportból a közelgő progra­mokat ismerhették meg a hallgatók. Az alábbiakban az elkészített inter­júk részletei olvashatóak - a teljesség igénye nélkül... * * * F. J.: Tanár úr, miért ajánlaná iskolán­kat az ide készülő nyolcadikosoknak? Máté Zoltán: Többek között azért, mert számos cserediák-kapcsolatot építettünk ki: vannak testvériskolá­ink Németországban, Hildesheim- ben és Münchenben, ahova a néme- tesek mennek egy évben egyszer. Van testvériskolánk Olaszországban, Gemonában is. Nagyon szeretnek minket, nagyon kedvesek velünk, nagyon nagy szeretettel fogadják a mi diákjainkat, ahogy mi is nagyon szeretjük őket. Van testvériskolánk Hollandiában és Franciaországban is - illetve ez utóbbi nem testvérisköla, hanem testvérgyülekezet... Volt az iskolának számtalan híres diákja, például ide járt Krúdy Gyula, Rajk László, dr. Belohorszky Ferenc, Zsolnay Vilmos, Balczó András, to­vábbá iskolánk tanára, majd pedig igazgatója volt Vietórisz József. F. J.: Tanárnő, mikortól járhat egy Kossuth-diák az iskolában médiafa­kultációra? Kecskemétiné Szilváéi Zsuzsanna: Tizenegyedikben órarendbe építet­ten, tizenkettedikben pedig felvehe­tik fakultációs tárgynak. F. J.: Az iskolánkban sulirádió is van, amelynek ön a felügyelő és segítő tanára. Mikor hallható az adás? K. Sz. Zs.: Egy héten kétszer van adás, szerdán és pénteken a nagyszü­netben. Aztán néha, ha kedvünk tá­mad, „magánakcióba" fogunk, és csütörtökön is bejelentkezünk. F. J.: Máté, a közeljövőben milyen meccseitek lesznek? Juhász Máté: Szerintem fogunk in­dulni a Péterfy-kupán Győrben, és remélem, hogy Pestre is eljutunk. F. J.: Mikor tudtok edzéseket tartani? J. M.: Most hétfőn edzünk a nyol­cadik órában, de mihelyt olyan tesz a salakpálya, hogy oda is ki tudunk menni, meg az idő is melegszik, csütörtökönként is fogunk tudni edzeni. Szerettem volna még több "ember­rel beszélni, de sajnos időhiány mi­att nem tehettem meg. Majd legkö­zelebb. Nekem mindenesetre hatal­mas élmény volt elkészíteni az inter­júkat. A végére még a Mustár FM stábjával is összebarátkoztunk. A folytatás pedig? Remélem, hamaro­san következik... Kossuth családi nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom