Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-02-10 / 6. szám

‘Evangélikus Élet5 MOZAIK 2 008. február io. !► 11 Az élhető világ kulcsa az Újszövetségben ► Testi-lelki életünk, természetünk, rendeltetésünk, fennmaradásunk, kap­csolataink, csaknem minden lényeges szükségletünk és lehetőségünk jel­lemzését megtaláljuk a Biblia első lapjain. A sok évszázados szöveg nem ígér könnyű megoldást minden bajra, de az elszánt olvasót útbaigazítja. Figyelmes olvasáskor kiderül, hogy a vi­lág nem minden részletében teremtetett eleve jónak, mert a megszokott értéke­lés - Is látta Isten, hogy ez jó" - éppen az ember teremtésének napján elmarad. Nem sokkal később viszont az egész te­remtésre vonatkozóan olvashatjuk, hogy „minden, amit alkotott, igen jó" (iMóz 31). Több bibliaértelmező azzal magya­rázza ezt, hogy az ember tevékenységét nem határozza meg és nem is értékeli előre Teremtője, hanem megadja a sza­badságát: döntsön, éljen választása sze­rint. Végső célba érését, „hazatalálását” nem teszi kockára ezzel, hiszen az egész teremtés végső összesítésben Jgen jó", ám az embereknek valóságos lehetősé­gük van arra, hogy a nemzedékek és egyéni sorsok útján szabadon alakítsák önmagukat, környezetüket és kapcsola­taikat. A Jézust ismerő újszövetségi emberek utolsónak végéhez értnek beteknek beteljese­dettnek látták és ilyennek is élték meg sa­ját korukat. Nem elsősorban ennek a profán időszámítást érintő idői, a törté­nelem végéhez közeli értelmében, ha­nem sokkal inkább az ószövetségi ígére­tek beteljesedéseként, vagyis mélyen val­lási-teológiai értelemben. A minőségileg, nem pedig időileg értett új idő számukra az új teremtést jelentette elsősorban. Meggyőzően mutatja ki az Ószövet­ség-tudós W. P. Brown, hogy az Ószövetség egyik jelentős irodalmi rétege szerint a történelem csaknem minden lényeges eseménye mögött az elvesztett éden megtalálása iránti vágy motívuma húzó­dik, hogy Izrael történetének forduló­pontjait az ember eredeti céljához való visszatalálás vágya alakítja. Ez az önerő­ből soha vissza nem állítható állapot jut érvényre mégis Jézus személyében és az ő szándékának megfelelő követésében. Ebben az összefüggésben az Ó- és az Új­szövetség a legmélyebb értelemben egé­szíti ki egymást, szövegeik - a keletkezé­sük közt eltelt hosszú idő ellenére is - sokrétű belső kapcsolatban állnak, és ez a kapcsolat az Újszövetség megértéséhez nélkülözhetetlen. A világgal és benne teremtménytársa­inkkal történő együttélésünk módja és minősége döntően függ attól, hogy mit gondolunk, hiszünk és vallunk az Újszö­vetség egyik központi témájáról: a terem­tés és az új teremtés kapcsolatáról. Az Újszövetség legszebb természeti képeivel Jézus Isten országáról mondott hasonla­taiban és paraboláiban találkozunk. Jézus maga az új teremtés kezdete: ez áll az evangéliumokból megismerhető szavainak hátterében, az élete esemé­nyei köré települő ünnepek mélyén és az első gyülekezetek hitének megfogalma­zásaiban. Az általa küldött Lélek hatásai közül is kiemelkedik az újjászületésben, az emberi élet formálásában és a közös­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu ség építésében kifejtett erő, amely jel­lemzően a teremtés és újjáteremtés ak­tusaként érvényesül. A tekintetben viszont, hogy mi követ­kezik ebből a gyülekezetekre és a Jézus­követő emberek életformájára nézve, már az Újszövetségben magában is külön­böző értelmezéseket találunk Míg Péter apostol elsősorban a gyülekezetek be­zárkózását, világtól való elkülönülését tekinti szent feladatnak, Pál éppen ellen­kezőleg arra hívja a Krisztus-hívőket, hogy legyenek munkatársaivá Isten te­remtő művének azzal, hogy életükkel hozzájárulnak a világnak háztól a kultú­ráig tartó építéséhez. Ezzel megismétlő- dik az az^észövetségi teremtéstörténet­ben kiemelt vonás, hogy az emberi tevé­kenységre vonatkozó döntés végső so­ron az ember szabadságának területére tartozik. A világ mai állapotára vonatkozóan ez két elvi következménnyel jár. Először is: tönkre tudjuk tenni Isten teremtett világát! Ezt manapság úgy tehetjük meg a leg­egyszerűbben, ha nem változtatunk je­lenlegi általános fogyasztási szokásain­kon, vagyis ha az emberi kapcsolatoktól az árucikken át a világkereskedelem leg­elterjedtebb formáiig mindent felélhető- nek gondolunk és el is fogyasztunk kör­nyezetünkben. Másodszor azt is jelenti, hogy ha eljön az az idő, amikor a valódi szükségleteink többszörösére növesz­tett Ökológiai lábnyomunkkal tényleg élhetetlenné tapostuk szét szép boly­gónkat, még mindig lesz lehetőség Isten új teremtésének ígéretében bizakodni. Akkor már csak ez marad. ■ Béres Tamás Hívogató Bizovácra Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Délvidéki Körének egyik fontos célja, hogy a széthullott Jugoszlávia magyar értelmisége - különböző or­szágokba tagoltsága ellenére - ismét módot találjon az együttműködésre. Ehhez kíván szerény segítséget nyújtani szabadegyetemünk. Az 1994-ben Szlovéniában, majd 2003-ban a szerbiai Vajdaságban lezajlott konferenciánk után most első íz­ben tartunk akadémiai napokat Horvátországban, az Eszék melletti Bizovácon. A 2008. április 27-től május yig megrendezendő konferencia résztvevői megismerkedhet­nek az ottani magyarok történetével, illetve mai helyzetével a tragikus polgárhá­ború következményein túllépő, új, fejlődő Horvátországban. Tanácskozásunk fő témája azonban a jövő lesz, pontosabban a magyarság jö­vője. Azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegi világhelyzet és az Európai Unió milyen esé­lyeket biztosít vagy biztosíthat a mi jövőnk számára, amelyről merészen azt állít­juk, hogy azé lesz, aki „megműveli”. Vajon képesek vagyunk-e arra, hogy - Kölcsey szellemében - a jövő mesterei lehessünk? Az előadások, pódiumviták, beszélgetések, igemagyarázatok és a kulturális mű­sor mellett elegendő időt szentelünk a magyarok által is lakott vidék megismerésé­re. Ellátogatunk a régió fővárosába, Eszékre, megismerkedünk a nevezetes várossal és a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központtal. Egész napos körút vezet a Drávaszögbe és Szlavónia két ősi, sajátos nyelvjárású magyar falvába. Drávaszögnek nevezzük azt a Duna és a Dráva közötti területet, ahol a hon­foglalás óta élnek magyarok; hajdan a történelmi Baranya vármegyéhez tarto­zott, ma a Horvát Köztársaság része. Itt él a horvátországi magyarság egyharma- da homogén nyelvi környezetben. A másik kétharmad az ország egyéb területe­in szórványokban található. A Duna közeli részeken lévő enyhe dombokon már a rómaiak gazdag szőlő­kultúrát honosítottak meg, s ez a hagyomány azóta sem szakadt meg. A terület déli részén, a síkságon gabonát termesztettek. A folyók kiöntéseiben, a sok tóban intenzív halászat folyt emberemlékezet óta. Amennyire gazdagon megáldott a vidék természeti javakkal, múltja is annyira nevezetes. A magyar egyház- és művelődéstörténet számos rangos fejezetét ezen a vidéken kezdték írni. Érdemes lapozni bennük és megismerni azokat az embe­reket, akik évszázadok óta ebben a széljárta térségben őrzik magyarságukat, hi­tüket és múltjuk emlékeit. Az áldozócsütörtöki istentisztelet helyszínéül a restaurálás alatt álló herceg- szöllősi református templomot választottuk. A hely jelentős szerepet játszott a református egyház történetében: a mintegy 430 éve kinyomtatott hercegszöllősi ká­nonokról előadást fogunk hallani. • A Bizovác határában épült fürdősz^lloda kényelmes, együttes elhelyezést tesz lehetővé minden résztvevő számára. A programot úgy állítottuk össze, hogy a délutánok többségén az uszoda, a termálfürdő, a szaunák és az élményfürdő él­vezésére is maradjon idő. Érdeklődni, jelentkezni március 15-ig lehet Deák Péternél (Bellerivestr. 59, CH8008 Zürich; tel.: +41 (0)44 383 85 37; e-máil: peter.deak@zh.ref.ch). Az EPMSZ programbizottsága HIRDETÉS Mevisz ifjúsági tábor A Magyarországi Evangélikus Ifjúsá­gi Szövetség (Mevisz) egész évben szeretettel vár 2006-ban teljesen fel­újított kemenesmihályfai táborhe­lyére gyülekezeti ifjúsági és gyer­mekcsoportokat, iskolai osztályokat és egyéb szervezésű ifjúsági és gyer­mekcsoportokat. Táborhelyünkön összesen 30 fő számára 5 szobában (6+8, 10+4, 2 ágyas) kínálunk szállást. Az egykori parókiából kibővített és átalakított táborhely egy csendes kis kemenes- aljai faluban található Celldömölk- től 5 kilométerre. A háznak hatal­mas zöld kertje, nagy közösségi te­rme, a HACCP előírásainak is meg­felelő melegítőkonyhája és közpon­ti fűtése van. A csoportok számára meleg étel egy celldömölki vendég­lőből kiszállítva biztosítható, a hi­degétkezésekhez az élelmiszer hely­ben előkészíthető. A közeli és távo­labbi környék számos, többféle igénynek is megfelelő programlehe­tőséget kínál. Részletesebb információ a http://www.mevisz.hu/kemenesmihalyfa/ címen található. További informá­ció és szállásfoglalás Koltai Péternél (20/770-3579; mihalyfa@mevisz.hu). EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Hit - közösségben, közösség - hitben: ökumené Amóton Már több mint egy hete véget ért az ökumenikus imahét sorozata, Amóton azonban még mindig az imaheti alkalmakról beszélnek az emberek. Nem mintha ismeretlen lett volna számukra Isten jelenlétének ökumenikus közösségben való megélése: az amóti evangélikusok, reformátusok, római és görög katolikusok már tradicionálisan készülnek az év eleji közös alkalmakra. Az idei imahéten azonban szokatlanul sokféleképpen volt lehetőségünk Istennel és egymással találkozni: nem pusztán lelkészek, prédikátorok, hanem fogyatékkal élők, nép-, komoly- és könnyűzenészek, előadó- és képzőművészek, államigazgatá­si vezetők és diákok is részeseivé váltak alkalmi testvéri közösségünknek és ünnep­lésünknek. A magyar kultúra napját is színesen ökumenikus körben, községünk és megyénk egyházi és „civil” meghívottjaival közösen ünnepeltük hálaadó istentisztelet kereté­ben. Az istentiszteleten Buday Barnabás evangélikus, Szilágyi Zoltán református lelkész, Vatamány Albert görög katolikus és Sipos Zoltán római katolikus esperes végezte a li­turgiái szolgálatot, az igét (betegsége ellenére) Nagy Krisztián, az egri főszékesegyház káplánja hirdette. Dr. Kovács Jánosnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzőjének közösséget üdvözlő szavai után hallhattunk Rákóczi korabeli szónoklatot, meghall­gathattuk gyülekezetünk egyik aktív tagjának, Horvath Judit színművésznek az elő­adásában a Himnuszt, Erdő Zoltán tárogatóművész pedig ökumenikus énekeinkből mutatott be néhányat. Barcsák Paine, gyülekezetünk felügyelője és Kolenkó Gábor pol­gármester ezen az istentiszteleten leplezte le Pfenning László kézművesmester munká­it: a templomunkban elhelyezett, gyülekezeti adományokból készíttetett községi cí­mert és a Luther-rózsát mint közösségünk két meghatározó jelképét. Szüksége van-e az embernek jelképekre, szimbólumokra? Többen elgondolkod­tunk ezen a kérdésen, sőt a felpezsdült közösségi életet jellemzi, hogy volt, aki interne­tes fórumon próbálta ehhez kapcsolódó kérdéseit megvitatni a helybéli polgárokkal. Az amóti ünnepen (és főleg az azóta eltelt időben) egyértelmű választ kaptak a ké­telkedők is: nem csupán jó és szívet melengető érzés egységünk és közösségünk szimbólumait magunknál tudni, sőt nem is arról van szó, hogy a tradíciókhoz való ragaszkodásunkat szerettük volna formába önteni, de még arról sem, hogy ősi, nagy múltunkat (az amóti ágostai hitvallású egyház temploma 1779-ben épült, a gyüleke­zet első írásos emlékei az 1560-as évekre tehetők) simánk vissza. A lényeg ennél jóval egyszerűbb: a megőrzés ez esetben a megújulás alapjává lett. Új erőre kaptak énekek, gondolatok, imádságok, kapcsolatok, generációk - sőt re­ményünk szerint az egész közösség - abból merítve, hogy a minden este tele (!) pad­sorokban ülőkben tudatossá vált, ki és mi az, aki és ami összeköt bennünket. Nem szirupos meghatódottsággal gondolunk vissza a hétre (habár ez is érthető lenne), hiszen az amilyen gyorsan rátör az emberre, annyira gyorsan magára is hagy­ja. Az előkészületekben és az utómunkálatokban is megtapasztalt imádságra és szol­gálatra készség az, ami dolgozik bennünk. De talán még inkább igaz az, ha azt mond­juk: a Szentlélek megújító ereje Ritka ajándék ez. Hálásak vagyunk érte. Buday-Malik Adrienn és Buday Barnabás Irodalmi estek megrendelésre Kedves Főszerkesztő Úr! Miután tizennyolc éves működésem után átadtam az Evan­gélium Színház művészeti vezetését, ismét - régebbi ilyen sikereim folytatásaként - irodalmi esteket fogok tartani. Erről hírt adó műsorlapomat mellékelem. Szeretném, ha az evangélikus gyülekezetek igényt tartanának egy-egy ilyen estre. Ezért arra kér­lek, hogy lapunkban is add hírül a programot, azzal a toldással, hogy a húszezer fo­rint (plusz húsz százalék áfa) díjon kívül semmi más - utazási vagy egyéb - költsége nincs! Bárhová megyek, ahová hívnak! Baráti szeretettel köszönt: Udvaros Béla Vers mindenkinek ­tizenkét magyar lírikus koszorúja a 20. századból Ady Endre - „Szállani. szállani, szállani egyre J Új, új Vizekre... Röpülj, hajóm...’ Babits Mihály-„...a mindenséget vágyom versbe venni..." Kosztolányi Dezső — „.. .egy nagy ismeretlen Úrnak j vendége voltam." Tóth Árpád -„...azút lélektől lélekig!" Szabó Lőrinc - Tücsökzene Márai Sándor -„...a műveltség annyi, mint az igazságnak - minden dolgok igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell." Illyés Gyula - ..ott a haza az öklöd közepében, / olyan lesz, amilyenné te teszed..." József Attila - JK semmi ágán ül szivem..." Radnóti Miklós - „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, / nekem szülőhazám..." Vas István - „Ellentétek keresztezést pontja / Ez az egész világ a végtelen sok / - Lényeiben, és mégis oszthatatlan / Egység.” Weöres Sándor - „Tedd alkalmassá lelkedet, hogy az igazságot tudhasd benne." Nagy László - A ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra!" Nyolcvanperces irodalmi est: 20 000 forint + áfa. Telefon: 30/394-4182. r-----------------------______--------------—--------------------------------------1 1 M egrendelőlap - i 1 Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet ' I tU egy hónapra: 865 forintért □ fél évre: 5170 forintért I I O három hónapra: 2585 forintért O egy évre: 10340 forintért | Név: • Cím: ........................................................................................................... 1 I A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! | ! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, . és küldje vissza az alábbi címre: f • Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. I (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) | I A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. | Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival . keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. I Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom