Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-12-21 / 51-52. szám

‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. december 21-28. 17 A pedagógus tanévben méri az időt Interjú Mihályi Zoltánné osztályvezetővel ► Pedagógusnak vajon születni kell, vagy inkább idővel azzá lehet vál­ni? Bizonyára pedagógusa válogat­ja. A gyerekek szeretetét, a pálya iránti alázatot azonban nem lehet megtanulni, csakis belülről fakad­hat! Interjúalanyom, Mihályi Zol­tánné, Éva - évek óta kollégám az Üllői úti irodaházban - több mint két évtizeden át dolgozott tanár­ként, mielőtt az evangélikus okta­tási intézmények szakmai munká­ját felügyelő, szervező, koordiná­ló oktatási osztály vezetője lett. 2008-ban ő kapta a tizedik alka­lommal átadott Péterfy Sándor ok­tatási díjat. Sok éve figyelem, ahogy lendületesen, nagy tudás­sal, lelkesedéssel végzi munká­ját... Mióta is? tő elődöd, egyedül kellett kialakítanod a kerete­ket. Több különálló, országszerte szétszórt in­tézményből, más habitusú vezetőkből hogyan lett egységes egész, rendszer?- 1997 augusztusában, idekerülésem- kor „nagy iskoláink” - kettő kivételével - már mind egyháziként működtek, ám való igaz, öt-hat-hét éven keresztül na­gyon önállóan. Voltak elődök, akik az evangélikus oktatással foglalkoztak, de- Ez a tizenkettedik tanévem, amelyet az Üllői úti irodában, az oktatási osztály vezetőjeként töltök.- Tanév?!- Igen, a pedagógus tanévben méri az időt, szeptembertől júniusig.- Péterfy Sándor evangélikus pedagógus volt, aki Győrben végezte el a „képezdét”. Már­is két, sőt három közös pontot is találunk az idei díjazott és a díj névadója között: Győr, evangélikusság és a tanári pályára való elhiva­tottság...- Győrben születtem, ott érettségiz­tem, édesanyám, nagyapám és dédapám is evangélikus pedagógus volt, az ősök, akik tudtak, evangélikus iskolában taní­tottak. Felmenőimtől kaptam az indítta­tást, bizonyára nemzedékről nemzedék­re „öröklődik” a pálya iránti vonzalom. —Nem is lehettél volna más, mint pedagó­gus, ez tiszta sor, egyértelmű, mint egy mate­matikai képlet... A matematika-fizika szak is „genetikailag volt kódolva"?- Nem volt matematikus a családban, nekem viszont kezdettől a matematika volt a kedvenc tantárgyam.- Győrből aztán Pestre kerültél.- Az érettségiig éltem szülővárosom­ban. Akkor költöztem Budapestre, ami­kor az egyetem harmadik éve után férj­hez mentem. Miután végezetem, a Len­gyel Gyula Kereskedelmi Szakközépis­kolában kezdtem tanítani; huszonhat éven keresztül voltam az intézmény ta­nára, majd igazgatóhelyettes lettem. Ezt az igazgatóhelyettesi állást cseréltem fel a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának vezetői posztjára. Ez itt tehát a második munkahelyem.- A hívást nem várt helyen, de a legjobb időben kaptad...- Szinte napra pontosan tizenkét év­vel ezelőtt a fasori gimnázium jótékony- sági hangversenyéről kijőve Szebik püs­pök úr megszólított, és megkérdezte, lenne-e kedvem elvállalni ezt a feladatot. Kisvártatva Sólyom Jenő is feltette ugyan­ezt a kérdést. Egy hónapnyi gondolko­dási idő után és azzal a feltétellel, hogy az akkor éppen folyó tanévet még befe­jezem az iskolában, vállaltam. Más terü­let várt itt, bár abszolút pedagógusfel­adat, ezért szívesen vágtam bele. A dön­tő szempont, amely az állás elfogadása mellett szólt, az volt, hogy itt egyházi szolgálatot végezhetek, módom van tenni az egyházi oktatásért.- Mit sajnáltál a legjobban otthagyni?- Ez egyszerű kérdés: a gyerekeket! Ezért örülök, ha elmehetek egy iskolá­ba, és közvetlen közelről élhetem át az iskolai hangulatot, légkört, amiért tulaj­donképpen tizenkettedik éve dolgozom - mert végül is kiért dolgozik egy okta­tási osztályvezető, ha nem az iskolában lévő gyerekekért és pedagógusokért? Bár jókor jött a hívás, bevallom: nagyon szerettem tanítani, szeretem a gyereke­ket, és ha valami hiányzik, akkor az a velük töltött idő. „Muszáj” időnként megérezni az iskolai levegőt, ami egé­szen más, mint egy hivatalé... Aki nem tanított iskolában, az nem is tudja, hogy milyen jó.- Amikor idekerültél, nem volt osztályveze­mást tartottak fontosnak. Működött az oktatási bizottság, a maguk területén vé­geztek munkát többen is, de az evangéli­kus oktatás még nem volt egységes, nem volt rendszerbe szervezve. Nagyon so­kat segítettek nekem az intézményveze­tők a kezdetektől fogva. Az elismertsé­gért bizony keményen meg kellett dol­goznom. Én mindig igen fontosnak tar­tottam, hogy közösséget tudjunk terem­teni, ezért tartunk intézményvezetői csendesnapokat egy évben legalább két­szer. Mindig van ezeknek töltekező és szakmai oldaluk is. Hiszem, hogy ezek az alkalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy a vezetői gárdából igazán jó kö­zösség alakuljon ki. Nem volt könnyű munka a keretek ki­alakítása, tekintettel arra, hogy egyaránt vannak az országos egyház, illetve a gyülekezetek fenntartásában lévő intéz­ményeink. Viszont minden oktatási in­tézmény - összesen negyven - az osz­tályhoz tartozik szakmailag. Bár a fenn­tartók különbözőek, egyformán törő­dünk velük, és segítjük a munkájukat. jancsó Kálmánné és Krug Ferenc pedagógus kollégáim nagyon sokat segítettek az elmúlt években. Vallom, hogy türelemmel, szeretettel, sok beszélgetéssel lehet eredményt elér­ni. Minden évben megszervezzük az or­szágos pedagóguskonferenciát valame­lyik iskolával közösen. Ilyenkor az egy­mástól távol dolgozó pedagógusok is ta­lálkozhatnak, megbeszélhetik közös problémáikat, átadhatják egymásnak ta­pasztalataikat, felszabadultan örülhet­nek a befejezett tanévnek, készülhetnek a következőre. Ennek is nagy közösség- formáló szerepe van. Az oktatás csapatmunka, csak jó kö­zösséggel lehet jó munkát végezni, kö­zös célokat kitűzni és elérni őket, to­vábblépni új célok irányába. Az egyházi vezetőktől, munkatársaimtól és az or­szágos irodától is nagyon sok támoga­tást kaptam mindehhez.- Az itt töltött tizenkét évből mire emlékszel a legszívesebben, mi volt a legnagyobb siker? Akár úgy is kérdezhetem: melyik „gyermeke­det” szereted a legjobban?- Nehéz lenne egyet kiemelni... Mindegyik kedves a szívemnek.- Na és Győr?- Az nagyon jó iskola, nagy intéz­mény... Viszont ennek történetesen nem az országos egyház, hanem a győ­ri gyülekezet a fenntartója, tehát csak szakmailag tartozik az oktatási osz­tályhoz.- Milyen a hírük, a rangjuk az evangélikus oktatási intézményeknek a világban, és milyen képet látsz te róluk? Vonzó ma pedagógusok és diákok számára evangélikus iskolában taníta­ni, tanulni?- Határozottan igen, hiszen jók az evangélikus iskolák! A tanulmányi muta­tók, a mérések is ezt bizonyítják, a közép­iskolai rangsorban is előkelő helyen sze­repelünk. Sok gyerek jelentkezik iskolá­inkba, mindegyik intézményünk kere­sett, van rangja a saját városában, régiójá­ban Soprontól Nyíregyházáig, Békéscsa­bától Bonyhádig. A pedagógusok is sze­retnek nálunk dolgozni; ha nem így vol­na, nagyobb volna az elvándorlás. Nem zártunk be egyetlen óvodát, iskolát sem, míg önkormányzatiak bizony bezártak.- Említetted, hogy időnként felkeresed az in­tézményeket, ez a munkád része. Mi a célja egy-egy ilyen látogatásnak? '- Törvényességi ellenőrzést kell tarta­ni a különböző intézménytípusokban; ilyenkor órát is látogatunk, hogy belülről is megismerjük az iskola működését. De természetesen nagy öröm egy adott isko­la ünnepi alkalmain is - tanulmányi ver­senyen, valamilyen jubileumon, az alapí­tás évfordulóján, évnyitókon és évzáró­kon - részt venni. Gyereknek és tanárnak egyaránt fontos, hogy egy iskolának le­gyenek ünnepei. Hiszem, hogy az ünne­pek összegzésre késztetnek, és különle­ges nevelő hatásuk van. Nemcsak azért, mert ilyenkor szépen fel kell öltözni, ha­nem mert a diák megtanulja, hogy mire valók az ünnepek az ember életében. Mit milyen módon kell és lehet megünnepel­ni, illetve miként kell ezekért az örömö­kért hálát adni a Mindenhatónak. Ez a gyermekek számára olyan példamutatás, amely egy életen át elkíséri őket.- Van-e valamilyen álmod, vágyad? Mit kívánsz magadnak és az egyházi intézmé­nyeknek?- Szeretnék néhány nyugalmas, bé­kés tanévet, szeretném, ha a külső kö­rülmények megengednék, hogy az in­tézmények vezetői és pedagógusai kizá­rólag a gyerekekkel foglalkozhassanak. Az elmúlt öt-hat év sajnos nem ilyen volt... Sokat és gyorsan változott a köz­oktatási jogrendszer, nehéz követni, a tanítási követelmények is változtak. Szeretném, ha olyan évek követezné- nek, amelyekben lemérhetnénk, hogy a bevezetett új módszerek, eszközök va­lójában jók-e, hasznosak-e, segítik-e az oktató-nevelő munkát.- Végezetül áruld el: az unokáid ugye evan­gélikus óvodában-iskolában cseperednek?- Öt unokám van, de egyik sem jár evangélikus intézménybe.- Hogyhogy?- Szentendrén és Foton egy ilyen sincs, így a két nagyobb katolikus iskolába jár, a kicsik pedig az önkormányzati óvodába. Nagyon szeretik, a szülők is elégedettek vele, és én is az vagyok mint nagyszülő.- Akkor netán Szentendre lehetne a követ­kező projekt - itt indulhatna esetleg egy új evangélikus intézmény?- Még meglátjuk... De mielőtt lezár­nánk a beszélgetést, hadd mondjak kö­szönetét azoknak, akik ajánlottak, föl­terjesztettek a díjra, és odaítélték! Sokat jelent számomra, hogy a tizediket én ve­hettem át. ■ Kőháti Dóra Péterfy Sándor (1841-1913), a „tanítók atyja” szegény sorú nemescsói család szülöt­te. A soproni evangélikus tanítóképző diákja volt, majd tanítói oklevelét Győr­ben szerezte meg kitűnő eredménnyel. Tanított Nagykanizsán, Győrött, majd a pesti evangélikus elemi iskola tanítója lett (1874-77). Innen az Állami Tanítókép­zőbe került tanárnak (1877-95). 1871-től a Népnevelők Lapjának szerkesztőjeként is dolgozott, ezen keresztül szervezte kora tanítóságát. 1889-1899 között betöltöt­te a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének elnöki tisztét. Korá­nak egyik legtermékenyebb tankönyvírója volt. Jelentős pedagógiai szakírói munkásága is, megírta többek között a magyar elemi iskolai népoktatás történe­tét. Munkáját nagyra értékelte Eötvös József kultuszminiszter is. „Fakadóban lévő szép oltovány ágok” Iskoladráma-fesztivál a Biblia évének végén Igazi adventi lélekkel kísérték figyelem­mel az egybegyűltek az evangélikus is­kolák színjátszóinak bibliai jeleneteit, amelyeket a Biblia évének záró rendez­vényeként mutattak be december 12-én az Evangélikus Pedagógiai Központ meghívására. Az eseménynek a buda­pesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium adott otthont: az iskola dísztermében ti­zenegy csapat idézte meg a könyvek könyvének egy-egy szép részletét. Érde­kes volt látni a zenés-táncos feldolgozá­sokat, a József-történet filmes és bábos betéteit, a bűnbeesés 21. századi varián­sát vagy a Salamon király bölcsességére rácsodálkozó kedves kicsi lány megható komolyságát. A délelőttöt Gáncs Péternek, a Déli Egy­házkerület püspökének rövid áhítata A zsűri két kategóriában értékelt: az 5-8. osztályosok versenyében megosz­tott első díjat kapott a szarvasi Benka Gyula Általános Iskola és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium csapata; har­madik lett a szombathelyi Reményik Sándor Általános Iskola; második díjat nem adtak ki. A 9-12. osztályosok kö­zül a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanulói értek el első helyezést, második lett a Bonyhádi Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, a harmadik díjat megosztva kapta az Orosházi Evangélikus Óvoda, Általá­nos Iskola és Gimnázium, valamint a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázi­um csapata. A verseny végén valamennyi résztve­vő örömmel fogadta Gáncs püspök ja­A szarvasi Benka Gyula Általános Iskola diákjainak díjnyertes előadása nyitotta meg, s a zsűri elnökeként ő is zárta le a nemes vetélkedést. A bírálóbi­zottság tagja volt még Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Mihályi Zoltánné, egyházunk oktatási osztályá­nak vezetője, Kertész Eszter költő és Hor- váth-Hegyi Olivér szentendrei lelkész; a fi­gyelmes szervezés pedig Őze Sándomé tantárgygondozó munkáját dicséri. vaslatát: legyen ez a fesztivál egy szép hagyomány nyitánya, hiszen a Biblia ki­apadhatatlan gazdagságából - ahogy a versengést megnyitó, 1749-ből való evangélikus iskoladráma beköszöntő verse mondja - mindig meríthetnek ..... gye nge nevendék deákok, / Fakadóban lévő szép oltovány ágok”. a K. Sebestyén Nóra Nagyváradi advent Sok-sok gyermek hangjától volt hangos november 29-én a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme, ahol - Mátyás Judit óvodaigazgató kezdeményezésére - a Nagyváradi Evangélikus-Lutheránus Óvo­da és a lutheránus gyülekezet szervezett adventi kézműves-foglalkozást. Óvodások, kisiskolások, vallásórások, gimnazisták, szülők és nagyszülők, test­vérek és barátok jöttek el részt venni a második alkalommal megszervezett, bensőséges hangulatú alkalomra. Meg­hívottként jelen volt a mezőtelki óvoda csapata is; a tíz óvodást egy óvónő, vala­mint a helybeli református lelkész is el­kísérte. Nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is szívesen kapcsolódtak bele a lázas készülődésbe, hogy ők is részesei lehessenek az alkotó örömnek. Mátyás Attila helybeli evangélikus lel­kész lelki táplálékként a napi igéket (Zak 14,9; Lk 19,37-38) olvasta fel, és a részt vevő testvéreknek az advent lényegéről beszélt. A foglalkozás reggel tíz órakor kezdődött, és több mint három órán át tartott. A sok munkába belefáradt kislá­nyok, kisfiúk népi táncot és népdalokat tanulhattak a helybéli filharmónia tánc­csoportja egyik tagjának vezetésével. így • hitbéli örökségünk mellett kulturális ér­tékeinket is ápolhatták. Senki sem nem ment el üres kézzel. Minden családnak, résztvevőnek jutott valami: karácsonyfára váró mézeska­lács, boldogságot teremtő üdvözlet, aj­tóra, asztalra tehető adventi dísz vagy a fenyvesek suhogását magában hordozó adventi koszorú, amely titkos módon nemcsak a szobákban, de még a szívek­ben is világosságot tud árasztani. Ad­venti fényt és karácsonyi meleget, Krisz­tus szeretetének melegét, Isten közelsé­gének világosságát. ■ M.A. HIRDETÉS Vacogós téli hétvégék Balatonszárszón 2009. január 30. -február 1. és 2009. február 6-8. Intézményünk szeretettel várja mindazokat, akik szívesen eltöltenének egy nyu­godt, csendes, a tél szépségeiben gazdag hétvégét a Balaton partján. Reménység szerint addig befagy a tó, és lehetőség lesz korcsolyázásra is. Intézményünk sza­unája jó lehetőséget kínál az ellazulásra. Bátrabbaknak ajánljuk szaunázás után a jeges Balatonba merülést. A hétvégi pihenésre pénteken a délutáni órákban várjuk a vendégeket. Péntek vacsorától vasárnap ebédig teljes ellátást nyújtunk a jelentkezőknek, melynek dí­ja felnőtteknek összesen 10 400 forint, 14 év alatti gyermekeknek 6000 forint (3 éves kor alatt ingyenes). Érdeklődés, jelentkezés intézményünk elérhetőségein: Evangélikus Konferen­cia- és Missziói Otthon, 8624 Balatonszárszó, Jókai u. 41. Tel.: 84/563-950. Fax: 84/563-951. Mobil: 20/824-6389 vagy 20/824-3143. Honlap: http://balatonszar- szo.lutheran.hu (on-line foglalás). E-mail: balatonszarszo@lutheran.hu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom