Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-12-21 / 51-52. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET 2008. december 21-28. 15 "Evangélikus Éltó ÓÉVESTE Szép Hajnalcsillag, setét égre írlak ► Óév estéje - az évbúcsúztató szilvesztereste - a liturgikus naptár szerint meglehetősen összetett nevű ünnep: karácsony nyolcadának előestéje. Régi hagyomány ugyanis, hogy az ünnepeknek nyolcnapos „kisugárzásuk” van, nagy ünnepeink nyolc napig tartanak. A nyolcadik napon még egyszer megszólaltatjuk az adott ünnep fő gondolatait. Pünkösd nyolcada lett Szentháromság ünnepe, húsvét nyolcada fehérvasárnap (Quasi modo geni- ti), karácsony nyolcada pedig éppen január elseje. Népies nevén ezt a napot kiskarácsonynak hívják. A január elsejét megelőző este tehát valóban a kiskarácsony előestéje, amikor az egyház népe elsősorban a gyermekként testet öltő Megváltó érkezésére emlékezik. Természetes azonban, hogy istentiszteleti életünk figyelemmel van a polgári élet eseményeire is, így az ünnep igehirdetése nem kerüli el a múló kegyelmi időről és a számadás szükségességéről szóló tanítást sem. Óév estéjének evangéliuma így figyelmeztet: „Ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amikor nem is gondoljátok!" (Lk 12,40) Az epistola a Timóte- ustól búcsúzó Pál apostolt idézi: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem (...), végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr (...), de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” ÉNEKKINCSTÁR (2Tim 4,7-8) Az ószövetségi ige pedig az önmagukban bízók felett mond prófétai ítéletet, s így tanít: ,A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek!" (Ézs 30,15) Az ünnep éneke - Szép Hajnalcsillag, setét égre írlak (EÉ 397) - arról tesz bizonyságot, hogy a bűn, a reménytelenség és a kérlelhetetlenül múló idő sötétségében van, aki fényt és reményt ad: Jézus, a Megváltó. Érdekes történet fűződik a különleges erejű Scholz László-vers megszületéséhez. A Felséges jézus, világ fejedelme kezdetű ének (EÉ 371, németül: Schönster Herr Jesu) két dallammal volt használatos Németországban, s a magyar énekeskönyv szerkesztői szerették volna mindkettőt ismertté tenni egyházunkban. A 371. számú ének dallama viseli az eredeti szöveg magyar fordítását, a másik értékes dallamhoz azonban új költésű szövegre volt szükség. A Prőhle család tagjaival való beszélgetésből úgy tudom, hogy a kérdéssel foglalkozó bizottsági ülésen Prőhle Károly professzor javasolta, hogy ez a dallam is Krisztust imádó szöveget kapjon, s amolyan rögtönzött igehirdetésben azonnal vázolta is az általa elképzelt gondolati ívet. A sötétség és a világosság, a bűn és a kegyelem szembeállítása, valamint az egyházon belüli ébredés szükségessége és Jézus, az egyedüli reménység szerepelhetett gondolatai között. A nemrég elhunyt Sulyok Imre him- nológiai jegyzete (amelyet a teológiai oktatásban használt) írja le, hogy amikor bemutatták ezt a másik dallamot az énekeskönyv szerkesztőbizottságának ülésén, az - és vélhetően Prőhle professzor tanúságtétele - annyira megillette Scholz László lelkészt, költőt, hogy a következő ülésre már vitte is az elkészült szép verset. Scholz László (1911-2005) az énekköltészetben valami olyasmit tudott, ami a reformáció korának költőit is jellemezte: énekszövegei mindig lényegre mutató, tiszta igehirdetések, mondatai a ma embere számára személyesen is átélhe- tőek, mégis a teljes gyülekezet nevében szólnak, s a vers úgy használ igényes költői eszközöket, hogy azok sohasem térítik el a figyelmet a mondandóról. Az először 1677-ben Münsterben megjelent dallam is kitűnik koráljaink közül hajlékonyságával, finommívűsé- gével. Jellegzetes barokk zenei fordulatai, melizmái a korban divatos lelki énekekhez (Geistliches Lied) és kisáriákhoz teszik hasonlóvá. Énekeskönyvünk énekei közül talán az lm, jászlad mellett térdelek (EÉ 161) kezdetű Bach-kompozíció áll hozzá legközelebb. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e dallam már a közös énekel- hetőség határait próbálgatja, de az, hogy több mint fél évszázada kedvelik hazánkban, bizonyítja: helye van gyülekezeti énekeink között. ■ Bence Gábor ^ V, , v ~vw 'I, ■&. ÚJÉV Jézus legyen jelszavunk ► Újév napja karácsony ünnepének nyolcada. Bár tudomásul veszi rendtartásunk azt is, hogy a naptárreform óta az esztendők múlásának számfordulója lett, ezt hozzákapcsolja az ünnep ősi evangéliumához, ahol a gyermek Jézus körülmetélésének és névadásának történetét olvashatjuk (Lk 2,21). Az epistola (Gál 3,23-29) azt hangsúlyozza, hogy Isten gyermekei vagyunk a Jézus Krisztusban való hit által. Ez az evangéliumi és epis- tolai üzenet világítja meg a polgári „újév” helyes értelmét Krisztus gyülekezetének, amely Jézus nevében - kegyelmében, az ő hatalma alatt - indul el az új esztendőbe. A Jézus név éppen ezt jelenti: az Úr a segítség, az Úr a megmentő. Az ünnep graduáléneke, a Jézus legyen jelszavunk (EÉ 182) is ezt a gondolatot járja körül. A vers költője, Benjamin Schmolck (1672-1737) egy lelkésznek a fia; születésekor édesapja fogadalmat tett, hogy gyermeke is Isten szolgálatába lép. Lipcsei teológiai tanulmányai után arra számított, hogy édesapja gyülekezetében folytatja a munkát, de 1702 végén Sch- weidnitzbe hívták, ahol az ellenreformáció harcainak közepében találta magát. Igen megerőltető volt az ottani munka, mert a tizennégyezer lelkes gyülekezet gondozását mindössze három lelkész végezte. Schmolck harmincöt évig szolgált hűségesen ezen a helyen. Szinte hihetetlen, hogy a sok munkával megterhelt embernek versírásra is maradt ideje, és ezerkétszáz költeményt jelentetett meg nyomtatásban. Ebben az időben az emberek énekeskönyv nélkül mentek a templomba, és fejből énekelték azt a néhány éneket, amelyet ismertek. Schmolcknak lehetősége volt arra, hogy megismertesse a gyülekezettel prédikációihoz kapcsolódó verseit. Mivel egyszerű versformában, ismert dallamokra írta, a gyülekezet diktálás után meg tudta szólaltatni őket. Bár Schmolck nem érte el sem a refor- mációs énekek megingathatatlan hitbeli bizonyosságát, sem azt a költészeti szépséget, amely Paul Gerhardt verseiben oly mélyen érint bennünket, sikerült ellenállnia a túlzott szubjektivitásnak, és tartotta magát a hitvallási iratokhoz. Újévi énekünk 1725-ben készült el, és 1726-ban jelent meg egy gyűjteményben, melynek címe magyarul megközelítőleg így hangzik: Mara és manna, vagy: passiós és vigasztaló, panasz- és öröménekek új gyűjteménye (a mara keserűt, a manna édeset jelent). Az eredeti kilenc versszakból a jelenlegi német énekeskönyv ötöt tart meg. A Dunántúli énekeskönyv (1911) Záb- rák Dénes fordításában hat versszakot közöl, jelenlegi énekeskönyvünk ezt négy strófára rövidíti. A kihagyások és a fordítás szabadsága miatt ma már nemigen lehet megtalálni az eredeti, hármas gondolatmenetet. Az első három versszak az alcímet - „Jézus neve az új évre” - bontja ki: Jézus neve kísérjen minket mindenütt. A második gondolat (5-8. versszak): Jézus ÉNEKKINCSTÁR fa ||L-------------------------ijcÁÍ Eged Idén diczminc, nevének hatása a világi felsőbbségekre, a császártól kezdve a magisztrátusig, összekötve a hivatásukért szóló kéréssel. Ez az ív az utolsó versszakban a város és az ország minden lakójának jólétére vonatkozó fohásszal végződik. A harmadik irány Schmolck gyűjteményének címéhez vezet. A negyedik versszakban megjelenik a vigasztalás motívuma Clairvaux-i Bemát himnuszából, a Jézus, édes emlékezetből átvéve. A vers eredetileg a Meinen Jesus laß ich nicht dallamával kapcsolódik össze; maga Schmolck nyolcvan (!) verset írt erre a dallamra. Mivel ez nem ismert nálunk, énekeskönyvünk a Jesus, meine Zuversicht -Jézus én bizodalmám, EÉ 369 - dallamához rendeli a verset. Nem önkényesen: a német énekeskönyvben ez a második dallamjavaslat. (A Meinen Jesus laß ich nicht fordítását - Nem hagyom el Jézusom, EÉ 367 - szintén a Jézus én bizodalmám dallamára énekeljük.) Nem véletlen a népszerűsége: az egyszerű stíófaszerkezet (7, 8, 7, 8, 7,7), a hármashangzat-felbon- tások és szekvenciák, az alaphangnem és párhuzamos molljának használata mind könnyen énekelhetővé teszik ezt a dallamot. Bár énekeskönyvünkben dallamszerzőként Johann Crüger neve áll, ez csak annyiban igaz, hogy az 1653-ban megjelent berlini énekeskönyv az ő szerkesztői munkáját dicséri. B Ecsedi Zsuzsa Evangélikus pályázati szabályrendelet ► Egyházunk országos presbitériuma 2008. október 16-i határozatával elfogadta az ez év tavaszán életbe lépett pályázati szabályrendelet néhány kiegészítését és módosítását. Mivel a szabályrendelet és módosítása eléggé friss, célszerű megismertetni a szélesebb egyházi közvéleménnyel, hiszen ez év őszén számos egyházközség aktívan kapcsolódik azokhoz a pályázati felhívásokhoz, melyek esetében az egyházi szabályrendelet ismerete nélkülözhetetlen. A szabályrendelet hatályos szövege az Evangélikus Közlönyben történő megjelenés előtt is elérhető egyházunk pályázati honlapján, a http://palya- zat.lutheran.hu címen, a szabályozás legfontosabb részeit azonban e cikk keretében is szeretnénk közreadni az Evangélikus Élet olvasói számára. Gyakran ismételt kérdések a pályázati szabályrendeletről 1. Mi indokolja a szabályrendelet megszületését? A szabályrendelet létét részben az érvényes állami szabályozás, részben a pályázó egyházi szervezetek segítése indokolja. Az állami előírások szerint egyházi szervezetek csak akkor nyújthatnak be pályázatot az európai uniós forrásokra (az Új M agyarországfej- lesztési terv pályázataira), ha rendelkeznek az egyházi központ garanciavállalási nyilatkozatával. Ezenfelül az egyházi szervezeteknek a pályázati cél megvalósításához szükségük lehet a pályázati önrész kiegészítésére és a költségek részbeni vagy teljes előfinanszírozására. Az ezzel kapcsolatos igények elbírálása átlátható és egyértelmű szabályozást igényel. 2. Milyen pályázati körre vonatkozik a szabályrendelet? A szabályrendelet alapvetően az európai uniós pályázati kiírások lebonyolításával kapcsolatos tudni- és tennivalókat tartalmazza. Alapvetően a 2007-2013 közötti években az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó pályázatokra vonatkozik. A következő hónapokban-években számos olyan pályázati kiírás jelenik majd meg, melyekhez egyházi jogi személyek és intézmények is kapcsolódhatnak. Nem kell azonban alkalmazni a szabályrendelet előírásait az evangélikus egyház által meghirdetett belső pályázatokra, ezeknél az elbírálás a pályázati kiírásban meghirdetett lebonyolítási rend alapján történik. 3. Melyek a pályázati célok elbírálásában közreműködő egyházi szervezetek? A célt megvalósító egyházi szervezet pályázata alapján a döntést az Országos Iroda hozza meg. Számos egyházi szervezeti egység működik azonban közre a garanciavállalásra, önrész-kiegészítésre vonatkozó döntés meghozatalában. Az elektronikus úton rögzített pályázati anyagot az illetékes egyházmegye jóváhagyásának birtokában kell beterjeszteni, s építési beruházás esetén ki kell kérni az Országos Iroda Építési Osztályának véleményét is. A pályázatot véleményezi az egyházkerületi pályázati felelős is, mielőtt a támogatásra vonatkozó döntés megszületik. Az országos fenntartású intézmények pályázatainak elbírálását előzetesen a működésük szerint illetékes szakmai osztály is véleményezi az Országos Irodánál, s a döntést az országos elnökség hozza meg. 4. Van-e lehetőség jogorvoslatra elutasító döntés esetében? Az egyházkerületek és egyéb egyházi szervezetek az országos elnökséghez, az egyházmegyék és az egyházközségek az illetékes egyházkerülethez fordulhatnak az Országos Iroda döntésének felülvizsgálata érdekében. A felülvizsgálat eredményeként azonban már végleges döntés születik, mely ellen nem lehet fellebbezni. 5. A pályázatok elkészülte és beadási határideje között általában nincs sok idő. Nem veszélyezteti-e ez a döntéshozatali eljárás a pályázati anyag időben történő leadását? A garanciavállalási igény beadása és elbírálása között mindössze 14 nap telhet el a szabályrendelet szerint, az önrészigényeknél ez az idő 21 nap. Ezt a döntés esetleges felülvizsgálatának időigénye még növelheti. A pályázati anyagoknak úgy kell elkészülniük, hogy a bírálathoz szükséges idő rendelkezésre álljon. Mivel a garanciavállalás és az önrésztámogatás az egyház forrásait terheli, az alapos elbírálás közegyházi érdek, ettől eltekinteni nem lehet. 6. Külön szabályok vonatkoznak a nyertes pályázatok finanszírozására. Mit érdemes ezekről tudni? A pályázatokhoz szükséges önrész kiegészítését a pályázati anyag benyújtásával együtt kell igényelni, legalább 21 nappal a pályázat beadási határideje előtt. Ezt az indokolja, hogy az önrész kiegészítésére vonatkozó döntést az országos presbitérium hozza meg. Az európai uniós pályázatok esetében szükség lesz előfinanszírozásra is, hiszen a nyertes pályázóknak meg kell előlegezniük a pályázat megvalósításához szükséges ráfordításokat. Erre vonatkozóan a 2009. évi egyházi költségvetésben várhatólag rendelkezésre áll majd a forrás, összege azonban jelenleg nem ismert, és az ennek igénylésére vonatkozó szabályok még nem születtek meg. 7. Mit kockáztatnak azok az egyházi szervezetek, melyek nem veszik figyelembe a szabályrendelet előírásait? Azok az egyházközségek, egyházkormányzati szervek és intézmények, melyek pályázatukat a pályázati előírások mellőzésével kívánják benyújtani a külső szervekhez, kellemetlen meglepetésben részesülhetnek. Pályázatukat egyházi garanciavállalás hiányában nem fogadják be, s a későbbiek során garanciavállalásban, önrésztámogatásban nem részesülhetnek, a később megnyíló előfinanszírozási rendszerből pedig kizárják magukat. A szankciók hatálya ötéves időtartamra érvényes. 8. 2008 novemberében kezdődik a vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó templomfelújítási pályázatok első üteme, melyben számos gyülekezetünk érintett. Mennyiben érinti pályázataikat a szabályrendelet módosítása? Szerencsére a pályázati kiírás az általános előírásoktól eltérő, gördülékenyebb megvalósítást ígér. A templomfelújítási pályázatok beadásához nincs szükség az egyházi központok egyedi garanciavállalására, az együttesen történik meg valamennyi induló projektre. Az előkészítés során alapos kiválasztási folyamat zajlott le, melyben az egyházkerületek a pályázati ötleteket előzetesen minősítették és ütemezték, jelenleg ennek alapján kerül sor a pályázatok összeállítására. Mivel ezek a projektek száz százalékban európai uniós forrás segítségével valósulnak meg, önrésztámogatás igénylése sem szükséges. Felmerül azonban a megvalósítás költségeinek előfinanszírozási igénye. Az erre vonatkozó eljárás a 2009. évi egyházi költségvetés jóváhagyása után születik majd meg, a részletekről ezt követően számolhatunk be. B Dr. Zsugyel János, az Északi Egyházkerület pályázati referense HIRDETÉS A Líceumi Alapítvány (9400 Sopron, Széchenyi tér 11.) kuratóriuma köszöni a magánszemélyek 2006. cvi személyi jövedelemadója i%-ának a felajánlását, mellyel támogatták közalapítványunk alapító okiratban szereplő céljait. A felajánlott 2 120 112 Ft-ot jubileumi lapkiadásra, diákok kirándulásainak támogatására és diákok jutalmazására fordítottuk. Támogatásukat megköszönve jövőre is számítunk felajánlásukra. Adószám: 19112714-1-08. A Líceumi Alapítvány kuratóriuma
