Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-11-30 / 48. szám

to 2008. november 30. KRÓNIKA "Evangélikus Élet3 Evangélikusok labdalesen Tácon rendezték meg tíz csapat részvételével múlt szombaton a II. fejér-komáromi evangélikus focikupát. Az idei bajnokságot Bakonycsernye csapata nyerte a két tata­bányai együttes előtt. ■ Bokor Béla felvétele HIRDFTf S______________________________________________________________________________________________________________ Pályázat belső ellenőri munkakör betöltésére A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodája pályázatot hirdet belső ellenőri munkakör betöltésére. A munkaviszony kezdete: 2009. január 1. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő, alkalmazott. A munkavégzés helye: 1085 Budapest, Üllői út 24. és a vidéken lévő intézményekben. Ellátandó feladatok: a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának és intézményeinek gazdasági ellenőrzése, vizsgálata. A munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök belső ellenőrzési feladatok. Az MEE Országos Irodája és intézményei belső szabályzatainak, illetve a külső jog­szabályi környezetnek való megfelelésnek a vizsgálata, a vizsgálatról jelentés ké­szítése és javaslatok tétele az országos presbitérium részére: a kijelölt területen audit vizsgálat végzése, jelentés készítése és a vizsgálat során tett javaslatok nyo­mon követése; a működéssel kapcsolatos kockázatok feltárása, javaslattétel a kockázatok minimalizálására, javaslattétel a felmerülő problémák kezelésére. Illetmény és juttatások: megegyezés szerint. Pályázati feltételek: magyar állampolgárság; büntetlen előélet; egyetem, az 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet 11. § (1) bekezdése alapján (felsőfokú szakirá- nyú - gazdasági - végzettség); legalább ötéves szakmai tapasztalat; az MS Office (irodai alkalmazások) felhasználói szintű ismerete. Előny: költségvetési intézmény területén szerzett szakmai tapasztalat, norma­tív finanszírozás területén szerzett jártasság; angol- vagy németnyelv-ismeret. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: részletes fényképes szakmai ön­életrajz a pályázó eddigi munkahelyeinek és szakmai tevékenységének az ismer­tetésével; három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; iskolai végzettsé­get, szakképesítést tanúsító okiratok másolata. A munkakör betölthetőségének időpontja: a munkakör legkorábban 2009. január i-jétől tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2008. december 8. A pályázatok benyújtásának módja: postai úton a pályázatnak a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája címére történő eljuttatásával (1085 Buda­pest, Üllői út 24.). Kérjük, a borítékon tüntessék fel a munkakör megnevezését: „Belső ellenőr”. A pályázati anyagot három példányban kell benyújtani (két pél­dányt papíron, egyet pedig elektronikus adathordozón). A pályázat elbírálásának határideje: 2008. december 15. A pályázattal kapcsolatban további információ az 1/486-3552-es telefonszá­mon Kákay István országos irodaigazgatótól kérhető. ISTENTISZTELETI REND I 2008. november30. Advent 1. vasárnapja. Liturgikus szín: lila. Lekció: iPt 1,22-25; Ézs 55,6-11. Alapige: Mk 1,1-5. Énekek 131., 141. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv., kantátazenés) Zászkaliczky Péter; du. 6. (orgonazenés) Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; du. 6. (ifjúsági) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Arpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., szuplikáció) Jorsics Attila; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. n. (úrv., templomszentelési hálaadó) Baranyai Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél u. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út itt. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; du. 5. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. László Lajos; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú: XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Mezőmegyeri imaházszentelés A helyi evangélikus imaház felszentelé­sének negyvenedik évfordulója alkalmá­ból hálaadó istentiszteletet tartottak no­vember 18-án, kedden a Békéscsabához tartozó Mezőmegyeren. A hétköznapi időpont ellenére csordultig telt az épü­let, az eseményre közel százötvenen gyűltek össze. A helyiek régi vágya volt templomot építeni. Kétszer is hozzáfogtak az ado­mányok gyűjtéséhez, ám a világhábo­rúk miatt mindkétszer odalett a pén­zük. Végül a kommunizmus évei alatt, 1968-ban, a békéscsabai evangélikus gyülekezet alapításának kétszázötvene­dik évfordulóján épült fel a jelenleg is álló imaház. Az itt élők tornyot is sze­rettek volna, ám az akkori hatóság nem engedélyezte - beszélt a gyülekezet múltjának egyik fontos szeletéről Né­meth Mihály békéscsabai lelkész. A településre látogató Gáncs Péter püs­pök ünnepi igehirdetésében a Példabeszé­dek könyvéből idézett: „Erős torony az Úr ne­ve, odafut az igaz, és védelmet talál." (18,10) A rendezvényen köszöntőt mondott Radosné Lengyel Anna, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületé­nek felügyelője, valamint Hricsovinyi Tamás, a körzet önkormányzati képviselője is. ■ Molnár Pál Márton Sóhaj a lőcsei temető megmentéséért ■ Czenthe Miklós gad: ott van kezében az 1950-es években készült kéziratos temetőkatalógus, amely­ben megtalálható részletes temetővázlat, a sírok pontos, számozott helye, sőt a ne­ves sírfeliratok jó részét is megörökítették. A szocializmusban a városi pártvezetés azért, hogy ne ismerjék ezt a régi cipszer temetőt, 1958-ban elrendelte, hogy ne te­metkezzenek többet ide. Ennek azonban jó hatása is volt, mert nem kellett új sírok miatt háborgatni a régieket. műalkotásoknak. Sírszobrok letört ma­radványai jelzik a hiányt. Bár a temetőt ma már kulcsra zárják, a sírok őrzése és védelme egyelőre mégis megoldatlan. Pedig a lőcsei temetőben is megjelent a Késmárkon oly aktív Messerschmitt- Stiftung, de itt csak egyes sírokat hoznak rendbe, főleg amelyeket németnek ítél­nek. Így fordulhat elő, hogy amíg példá­ul az egyik neves lőcsei polgárdinasztia, a Probstnerek sírja gyönyörűen helyre van A Szepességbe vetődve a magyar utazó találkozhat a szellemi és művészeti gaz­dagság emlékeivel, a hajdani lakókat azonban már nem találja a helyükön, ki­haltak, kényszer hatására elhagyták szü­lőföldjüket. Bizony a hajdani német aj­kú, de magyar érzelmű cipszerek már csak mutatóban vannak itt, a magyar és német szó csak egy-két idős ajkán hang­zik fel. A régi cipszer világgal való talál­kozásért ezért ki kell zarándokolni az ódon, féltett városi temetőkbe. Ezek a cipszer nekropoliszok hűségesen őrzik lakóikat, tanúskodnak a hajdani virág­zásról. A temetők így válnak hallgatag, de mégis sugárzó emlékeivé a Felvidék mára már nagyrészt Atlantiszként el­süllyedt polgári kultúrájának. A Szepesség két városában, Késmár­kon és Lőcsén ellátogatva az evangélikus temetőkbe a különbség mellbevágó volt. A késmárki temetőről a Németországba kitelepített szlovákiai németek (kárpátné­metek) szervezetének támogatásával, Nóra Baráthová avatott tollú késmárki helytörténész adatai alapján szép kiállítá­sú, német-szlovák nyelvű temetőkönyv jelent meg, amelyet az űj evangélikus templomban megvehet a látogató. Színes térkép, a fontosabb sírokat és családokat jelző számozott térképvázlat segít az el­igazodásban. A temetőkapun belépve tábla fogadja a látogatót a temetőben nyugvó legneve­sebb személyek neveivel. Nem utolsósor­ban felirat hívja fel a figyelmet rá, hogy egy németországi alapítvány, a Messer- schmitt-Stiftung támogatásával tartják rendben a sírokat. Ilyen előzmények után nem is csodálkozunk, mikor a sírokat va­lóban rendben, a kovácsoltvas kerítéseket pedig a helyükön találjuk. A temetőt lát­Zsedény i Ede egyetemes felügyelő sírfelirata hatóan őrzik, gondozzák, ápolják, az ér­deklődőt segítőkész helyiek kalauzolják el a legtávolabbi zugokba is. Sajnos Lőcsén éppen az ellenkező kép fogad. Pedig a helyi evangélikus gyüleke­zet felügyelője, Astrid Kostelníková asz- szony nagy szeretettel és felkészülten fo­állítva, addig a magyar evangélikus egy­háztörténetben nagy szerepet játszó, ne­vét is magyarosító másik - ugyancsak lőcsei - családé, a Zsedényieké (Pfannsch- midteké) omlik-romlik. Az evangélikus gyülekezet megteszi, ami saját erejéből telik, de nincs-elegen- dő anyagi forrása a temető őrzésére, a sí­rok teljes körű gondozására. A gyüleke­zet tagjai a temető történeti és művésze­ti értékének tudatosítása végett a szép temetőkápolnában jó időben áhítatot tartanak, majd felkeresik az itt nyugvó nagy személyiségeket, akik Lőcse és a Szepesség fontos szereplői voltak, és megemlékeznek róluk. Jó lenne átgondolni és felmérni, hogy esetleg szervezhető-e külső, magyaror­szági segítség, amely hozzájárulna e nagy értékű, egyházi múltunk és nemze­ti önbecsülésünk szempontjából fontos temető további romlásának megállításá­hoz, a sírok gondos ápolásához. Első­ként talán fontos lenne egy, a késmárki­hoz hasonló, gondosan összeállított te­metődokumentáció, temetőkönyv kiadása. jó lenne, ha a Magyarországi Evangé­likus Egyház képviselői is érdeklődné­nek, meglátogatnák a temetőt. Egyhá­zunk talán vállalhatná a Zsedényi- Pfannschmidt-sír rendbehozását! Hi­szen itt nyugszik például Zsedényi Ede egyetemes felügyelő, aki hatalmas ala­pítvánnyal segítette annak idején az egy­házat, de ebből a családból került ki Pfannschmidt Keresztély is, aki lőcsei lel­készként az első tiszakerületi szuperin­tendens volt. Figyelemfelkeltéssel, ösz- szefogással talán még lehetne valamit tenni a lőcsei temető megőrzéséért, bár már a huszonnegyedik órában vagyunk. Egyes sírok valóságos műremekek; szomorú nőalakok, görög vázák, kőszar­kofágok őrzik a hajdani polgári jólét em­lékét. Az idő vasfoga megrágta őket, de főleg a - rendszerváltás óta egyre gyako­ribb - sírlopások és vandál rombolások nem kegyelmeznek ezeknek a gyö vörű A Zsedényi-Pfannschmidt család leromlott sírja A lőcsei sírkert állapota mára azonban vészesen leromlott. A hajdani nagy evan­gélikus gyülekezet létszáma kétszáz főre csökkent. A temetőben nyugvó régi nagy német és magyar ajkú cipszer családok utódai, akik gondos kézzel ápolták volna a sírokat, nagyrészt elfogytak, vagy távol élnek. A nagy hírű, történelmi temető gondozásához szükséges jelentős anyagi és szellemi erő így nem áll rendelkezésre. A temető szélén egy sávot utcakialakítás miatt fel kellett számolni, egy sor míves, faragványos sírt, kerítést, nagy lőcsei csa­ládok emlékeit fel kellett forgatni, odébb kellett tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom