Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-11-23 / 47. szám
Evangélikus ÉletS MOZAIK 2008. november 23. 11 A szeretetvendégség ökológiai vonatkozásai ► Gondoljunk csak bele egy pillanatra: mi fogadja az embert, ha egy evangélikus szeretetvendégségbe csöppen? Tipikus esetben az asztalokon gőzölgő virsli, mellette műanyag tubusban mustár, ketchup, a kenyereskosárban vastagon szeletelt kenyér. Az ember veszi a papírtányérját, szed mindenből, és sorba áll a harmincliteres fazék előtt, ahol előre becukrozott és citrompótlóval ízesített teát kap műanyag poharába. Tudom, hogy számos helyen más egy szeretetvendégség menüje, de tegyük szívünkre a kezünket: ugye voltunk már ilyenen is? Kívülállók számára - vagy talán nem is csak számukra - kicsit furcsa ez az megnevezés, hiszen mintha ezen az általában évi kettő-öt alkalommal megrendezett gyülekezeti alkalmon nagyobb hangsúlyt kapna a szeretet, mint egyébként. Az agapé szó kicsit hosszúra sikerült fordítása ez: olyan hely és lehetőség, ahol a hittestvérek együtt lehetnek, fehérasztal mellett beszélgethetnek. A lényeg a találkozás. Baráti, rokoni összejöveteleken a beszélgetések kísérője néhány falat finom étek, néhány korty nemes nedű, mely még jobban összekovácsolja a társaságot, oldja a gátlásokat. (Külön cikket lehetne írni a családi ünnepek túlkapásairól, arról, ha minden a túlcsorduló ételital körül forog, és a vele járó stressz - előkészület, kivitelezés, megemésztés - elvonja a figyelmet a lényegről: a baráti szóról, a találkozásról.) A lényeget tehát már tudjuk, most essen szó a nem mellékes kísérőről is. Ha valakiket megvendégelünk, a célunk, hogy az általunk szeretett személyeket megtiszteljük, örömet szerezzünk nekik, jót, esetleg különlegeset, „értékeset” (ami nem azonos a drágával!) kínáljunk nekik. Megnyilvánul ez a felkínált ételben, italban és persze a „csomagolásban” is. Szeretetvendégség alkalmával szokás a gyülekezet asszonyait megkérni, hogy készítsenek édes és sós süteményeket, a hozott (és gyakran már boltban vásárolt) aprósüteményhez pedig üdítőt, teát, kávét kínálni. Ha a vendéglátás főétkezés idejére esik, akkor egytálételt (bográcsgulyás), gyors meleg ételt (virsli, pizza) vagy hidegkonyhai svédasztalos ételeket (szendvicsek, saláták) lehet készíteni. Fő szempont a minőség, és fontos, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelőt. Gondoljunk a cukorbeteg, lisztérzékeny és a reformtáplálkozást előtérbe helyező testvérekre is: legyen számukra cukormentes, gluténmentes, teljes kiőrlésű gabonából készített sütemény is, hogy ne érezzék magukat kirekesztve az asztalközösségből. Ezeket kis kártyával jelezzük is a megterített asztalon. Ha főétkezésről kell gondoskodnunk, ne felejtsük el a húsmentesen táplálkozók egyre nagyobb táborát sem, és legyen számukra is elegendő gabonás-zöldséges fogás. Az italokról is érdemes néhány szót ejteni. Feltétlenül álljon az asztalokon kancsókban víz. A cukros üdítőkre nincs szükség (drágák, egészségtelenek és a műanyag palackok, a „Tetra Pak-os”, többrétegű dobozok a környezetet is szennyezik), azonban nagyon kellemes délelőtti-délutáni ital a tea és a kávé. Itt is figyeljünk a jó minőségre, érdemes a fekete tea mellett gyümölcsteát és illatos gyógyteát is kínálni, ízesítés nélkül, hogy azt mindenki a maga ízlése szerint végezhesse el. Ehhez ízléses tartókban tegyünk ki cukrot, édesítőszert, tejet, tejszínt (és hozzá való kiskanalakat is). AlÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu kalmanként előfordul pezsgő és bor is az ilyen eseményeken. Ebben az esetben feltétlenül legyen alkoholmentes is, és természetesen elengedhetetlen a megfelelő pohár. Ezzel elérkeztünk a „mi”-től a „ho- gyarí’-ig. Rendkívül fontos a csomagolás, esztétikai és ökológiai szempontból is. Az eldobható evőeszközöket, poharakat, tányérokat nem kell mosogatni, de pazarlás ilyennel tálalni, ugyanis használatukkal rengeteg hulladék keletkezik. Jó megoldás lehet az, amit több gyülekezet megvalósított: otthon már nem használt eszközökből összegyűjtött egy nagyobb méretű, ötven-száz ember megvendégelésére is elegendő tálalókészletet (nem baj, ha nem egyforma mintás, legalább meg lehet jegyezni, melyik kié). Ezt minden alkalommal el lehet mosogatni és újra felhasználni. Az asztalterítőket hasonló módon beszerezni és otthon kimosni szintén nagyon környezet- barát, így jó szívvel ajánlható megoldás. Jó szervezéssel elkerülhető-az is, hogy mindig ugyanazok végezzék el ezeket a feladatokat, így olykor-olykor ők is szívesen látott és jól tartott vendégként érezhessék magukat. Mindezeket szem előtt tartva méltó körülményeket teremthetünk egy valódi szeretetközösség számára, akár lelkészi munkaközösségi ülés, akár más, gyülekezeti összejövetel, vendéglátás alkalmával. ■ Bogdányi Mária Két gyerek: 192 ezer forint Egy kétgyermekes család egy főre számolt létminimuma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felmérése szerint jelenleg 48 ezer forint. Ha a részleteket nézzük, akkor a jelentés elárulja, hogy a családok bevételeit és kiadásait rögzítő felmérés, vagyis az úgynevezett háztartási naplók tanúsága szerint egy átlagos família bevételének 23,9 százalékát költi élelmiszerre. A lakásokhoz kötődő szolgáltatások, vagyis a víz, a villany és a gáz a bevételek további 21,6 százalékát viszi el. Összehasonlításképpen: 2ooo-ben ez az arány még csak 18,5 százalék volt. Ehhez hasonlóan az utóbbi időben a közlekedésre fordított kiadások aránya is növekedett a családi büdzsében, hiszen amíg manapság a bevételek ír,9 százalékát fordítja erre a célra egy átlag família, addig 2 ooo-ben ez a tétel még csak 10,6 százalékkal apasztotta a pénztárcát. A KSH felméréséből kiderült: a magyar népesség legszegényebb egytizede jövedelmének harmadát költi élelmiszerre, míg a leggazdagabb egytized ennek csak a felét. Lakásfelszerelésre ezzel szemben a szegények csupán a jövedelmük 3,5 százalékátfordítják, míg a gazdagok 5,7 százalékot. Az élelmiszerkiadások mögött amúgy minőségi eltérések is tapasztalhatók A közbeszédben egyszerűen csak, felső tízezerként" emlegetett gazdag egytized harmadával kevesebb kenyeret és másfélszer annyi péksüteményt eszik, mint a legszegényebb egytized. Ugyanakkor tejből és tejtermékből, valamint friss gyümölcsből több mint háromszor annyit fogyasztanak a gazdagok mint a szegények A KSH adatai azt is elárulták hogy a legszegényebbek jövedelmének 48 százaléka származik munkából, 52 százaléka ugyanis társadalmi jövedelem, vagyis segély, illetve valamilyen juttatás. A leggazdagabbak jövedelmének azonban a nyolctizede munkából származik — legalábbis a KSH adatai erről árulkodnak. m Jezsó Ákos mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmwMm „Kemény lesz a játék” Eszmecsere a közéleti klubban A tőke fogságában - Pártok és pénzemberek címmel rendezték meg a Deák Ferenc Közéleti Klub legutóbbi estjét november 13-án a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. A meghívott vendégek között volt Tamás Pál szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója és Bauer Tamás közgazdász, volt országgyűlési képviselő. (Debreczeni József közíró - betegség miatt - nem tudta vállalni a részvételt.) A beszélgetést Szűcs Péter, a Zoom internetes hírportál főszerkesztő-helyettese irányította. A megvitatásra szánt téma a mintegy hatvanfős nézőközönséget sem hagyta hidegen. Tanúi lehettünk mély indulatok táplálta felháborodásnak és tapsnak, ovációnak egyaránt. Bauer Tamás már az előadás elején kifejtette: véleménye szerint nem igaz, hogy a politikai pártok túlzottan a tőke befolyása alá kerültek, így a cím sem éppen helytálló. Szerinte a gazdasági élet van a pártok, a politikai osztály fogságában. Ma Magyarországon a vállalkozások tiszta piaci alapon nem képesek önállóan megélni, szükségük van az állam támogatására - állította Tamás Pál. Ez kétféleképpen valósulhat meg: direkt állami támogatással és a nemzetközi versenytársak kiszorításával. Nem szem elől tévesztendő probléma az sem, hogy a lobbizás és a durva korrupció közötti határ mára teljesen elmosódott. A szabályokat mindenkinek be kell tartania, nekünk, hétköznapi embereknek is, és a hatalmon lévőknek is; ám ha a hatalmon lévők szegik meg őket, annak sokkal súlyosabb következményei vannak a társadalomra nézve. Bauer Tamás szerint csak komoly botrányok érhetik el, hogy valamiféle változás történjen. „Kemény lesz a játék - vélekedett Tamás Pál. - A társadalom nem hiszi el, hogy valódi krízishelyzet van.” Az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott pénz nem oldja meg a problémánkat, csak mentőövként szolgál. Hazánkban nem megszorításokra, hanem való- § di reformokra volna szükség. így ha Magyarország nem képes változtatni jelen1 légi helyzetén, hosszú távon tönkre- ö megy mind morálisan, mind gazdasági2 lag - összegződött az est végére. ■ Jen ei Orsolya Tamás Pál, Szűcs Péter és Bauer Tamás Az MTV Mai hitvallások című műsorának november 23-án, vasárnap 10.20-kor kezdődő részében dr. Kéry Lajos ortopédfőorvost, a fasori gyülekezet presbiterét, a Pesti Egyházmegye volt felügyelőjét mutatják be az mi-es csatornán (ismétlés az m2-n 13.40-kor). Szerkesztő: Nagy László; rendező: Nemes Takách Ágnes. HIRDETÉS Biblia Sacra Hungarica - a könyv, „mely örök életet ad” A Biblia éve 2008 elnevezésű programsorozat harmadik központi rendezvényeként nagyszabású bibliakiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban (Budapest 1. kér., Budavári Palota F épület). A megnyitóünnepségre november 21-én, pénteken 14.30-kor kerül sor. Köszöntőbeszédet mond: Monok István, a könyvtár főigazgatója, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Miller Milloy, a United Bible Societies főtitkára. Köszöntőbeszédet mond és a kiállítást megnyitja: Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. A kiállítást bemutatja: Gáborjáni Szabó Bolond, a kiállítás kurátora. Közreműködik az Országos Széchényi Könyvtár kórusa. A kiállítás megtekinthető 2008. november 21. és 2009. március 29. között keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig. mtv Bibliakiállítás a rácsok mögött ► Különleges helyszínen, a Győr-Mo- son-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet győri intézményében szerveztek bibliakiállítást az elmúlt héten a fogvatartottak részére a Biblia éve alkalmából. A Győr város területén működő történelmi egyházak gyűjteményeinek segítő közreműködésével létrehozott kiállítást Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke nyitotta meg. A megnyitót színesítő rövid kulturális műsorban egy fogvatartott mondott verset, zongorán Várai Rita zenetanár játszott. A történelmi egyházak képviselőit, valamint a megnyitón részt vevő mintegy két tucat fogvatartottat Mihály Attila ezredes, intézetparancsnok köszöntötte. Elmondta, hogy a bibliakiállítás különleres lelkigondozói szolgálat az evangélikus egyház részvételével. „Feladatunk, hogy hidat építsünk a segíteni akarók és a segítségre szorulók között egy olyan intézményben, ahol a bűnelkövetés miatti büntetés végrehajtása történik. Ezt a célt nagyszerűen szolgálja ez a kiállítás” - hangsúlyozta Mihály Attila. Ittzés János megnyitójában elmondta, hogy a Szentírás minden ember számára fontos üzenetet hordoz. Az egyházakat a missziói felelősség indította arra, hogy meghirdessék a Biblia évét. Ezzel a kezdeményezéssel sokak érdeklődését sikerült felkelteni a Szentírás iránt, és sokan fedezték fel újra a Bibliát. Nem vitás, hogy az emberi kultúra egyik legnagyobb kincse a könyvek könyve, sikerének titka pedig abban rejlik, hogy a bűnöket megbocsátó, szerető Istenről tesz tanúbizonyságot. Aki meghallja a Biblia ezen üzenetét, az szívébe fogadja az Isten hívó szavából áradó szeretetet. Ezután Jánosa Attiláné, a kiállítás összeges, felemelő esemény a százhuszonkét éves intézmény életében. Az országban elsőként itt szenteltek börtönkápolnát a rendszerváltozás után; 2000 nyarán kezdődött meg a börtönben a rendszeállítója mutatta be a tárlókban és tablókon látható - legnagyobbrészt az egyházkerület vándorkiállításából származó - anyagot. ■ Kiss Miklós Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Eletet EH egy hónapra: 865 forintért EH fél évre: 5170 forintért EH három hónapra: 2585 forintért EH egy évre: 10340 forintért Név: Cím: A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el. FOTO: MENYES GYULA