Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-11-23 / 47. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. november 23. 5 Hetven éve egyazon orgonánál Beszélgetés Bencze István orgonista karnaggyal ► Egészen rendhagyó évforduló alkalmából tartott ünnepséget a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség: idén immár hetven éve, hogy a gyülekezet hűséges orgonista karnagya, Bencze István először ült oda a pesterzsébeti templom orgonapadjához, és azóta megszakítás nélkül végzi a kántori szolgálatot. Ennek a Guinness-rekordok könyvébe illő, a maga nemében páratlan szolgálati időnek a tiszteletére jubileumi zenés áhítatot és hangversenyt rendeztek november 16-án Pesterzsébeten a dr. Bence Gábor vezette kelenföldi evangélikus ének- és zenekar közreműködésével. Orgonán természetesen maga az ünnepelt játszott. Az ünnepi áhítaton Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A sokak által tisztelt Bencze István a hangversenyt követő állófogadáson adott interjút hetilapunknak. Díjazták az osztályvezetőt- Pista bácsi, hogyan kezdődött a kántori szolgálata Pesterzsébeten?- Zenei érdeklődésem korán megnyilvánult, nyolcéves koromban kezdtem zongorán játszani. Tízéves voltam, amikor Pesterzsébetre költöztünk. A gyülekezetben rendszeresen szerveztek teadélutánokat, és engem kértek meg, hogy játsszam a harmóniumon. Az akkori orgonák még „fújtatásos” hangszerek voltak, és az istentiszteleteken megtiszteltetésnek számított, ha valaki fújtathatott. A pesterzsébeti orgona üzembe helyezésétől, 1934-től mindössze négy év telt el a kántori szolgálatba állásomig. A gyülekezet hitoktató kántora 1938-ban a soproni teológiára került, és ekkor Falvay Jenő, az egyházközség első, templomépítő lelkésze megkért, hogy egy teljes istentiszteletet orgonáljak végig. A szüléimét kérdezte, megengednék-e, hogy én tölt- sem be a gyülekezet orgonista állását. Nagyon büszkék voltak rám. így ragadtam ott...- Es tizenöt éves korától megszakítás nélkül minden vasárnap és ünnepnap ugyanannál az orgonánál ül...- Majdnem minden ünnepnap. Hetven húsvétot, hetven pünkösdöt, de csak hatvankilenc karácsonyt orgonáltam végig. Azért csak hatvankilencet, mert 1970 szentestéjén belázasodtam. Arra azonban mindig ügyeltem, hogy munkám Férje, családja, a Magyar Állami Operaház tagjai, a művészetét becsülök népes tábora és a Deák téri gyülekezet november 13-án vett végső búcsút a nyolcvanöt éves korában elhunyt Sándor Judittól, a neves opera- és oratóriuménekestől. Sándor Judit zenei pályája a Deák téri leánygimnáziumból indult. Itt kapott életre szóló indíttatást énektanárától, Kapi-Králik Jenőtől, itt szerette meg az evangélikus koráit és az egyházzenét. Az iskolai kórusban idővel már szólószereppel bízták meg, és - saját vallomása szerint - innen már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy a Deák téri templom karzatán istentiszteleteken, majd kantáta- és oratórium-előadásokon a szopránáriákat és recitativókat énekelje mintegy három évtizedig. Az oratóriuméneklés elsajátítása terén sokat köszönhetett a barokk zene két nagy ismerőjének, ZalánJy Aladár professzornak, főorgonásnak és Weltler Jenő karnagynak. A Zeneakadémia elvégzése után 1949- ben az Operaház színpadán mutatkozott be a Figaro házassága című operában. Ezután számos szerepet kapott, többek mellett úgy menjek szabadságra, hogy az a vasárnapi szolgálatokat ne érintse.- Mit jelentett akkoriban az evangélikus egyházban „orgonista állásban" lenni?- Miután az egyházközségi elnökség hivatalosan is felkért az állás betöltésére, kezdetben huszonöt pengő volt a kántori fizetésem. Ez akkoriban nagyjából egy pár cipő ára volt, az évek alatt legfeljebb az inflációval arányosan emelkedett. Zongoratanári diplomám megszerzése és pályám megkezdése után azonban már nem fogadtam el ezt az összeget, és körülbelül ötvenöt éve teljesen ingyen végzem ezt a szolgálatot.- Mindeközben szervezte a gyülekezet zenei életét, és hivatásául is a zeneművészetet választotta.- Középiskolai tanulmányaim mellett a híres Eördögh család zeneiskolájában tanultam zongorázni. A Kossuth Lajos Végső búcsú Sándor Judittól között Mozart, Beethoven és Wagner dalműveiben. Tudása és művészete elismeréseként Kossuth-, Liszt- és Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki. Elismert művészként sem feledkezett meg lelki otthonáról, a Deák térről. A diktatúra éveiben hiába figyelmeztették, hogy ne énekeljen templomban, Sándor Judit hűséges maradt hitéhez és Reálgimnáziumban letett érettségi után a Zeneakadémián - ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - folytattam tanulmányaimat, és 1948-ban zongoratanári, 1950-ben pedig középiskolai énekés zenetanári diplomát szereztem. Ezalatt egy ideig a csepeli papírgyárban is dolgoztam. 1949-ben kezdtem zongoratanári pályafutásomat, először a Maso- pust-féle magán-zeneiskolában, 1957-től a Lázár Vilmos Általános Iskolában, 1960-tól pedig a Bagi Ilona Leánygimnáziumban. Ezzel egyidejűleg több üzemi énekkar karnagyaként is tevékenykedtem. 1988-ban vonultam nyugdíjba, de óraadóként egészen 2004-ig tanítottam.- Melyik időszakra emlékezik a legszívesebben ebből a hét évtizedből? ■- Az 1945-ös bombázásokat követően a bátyámat, Bencze Imrét helyezték Pesterzsébetre segédlelkésznek, 1947-től pedig ő lett a gyülekezet parókus lelkésze. Talán furcsán hangzik, amit mondok, de a legszebb számomra az 1948-tól ’58-ig tartó időszak volt, amikor a legkeményebb Rákosi-korszakot is végig kellett élnünk. Bátyám is szerette a zenét, hegedűn játszott, nagyon'jól működött a gyülekezeti énekkar, rendszeresen rendeztünk hangversenyeket, és szakmai ismeretségeim révén olyan neves meghívott vendégek, operaházi muzsikusok jöttek el hozzánk fellépni ingyen, mint Melis György, Réti József, Szabó Miklós. Máig emlékszem arra a rendkívül éles kontrasztra, ami az egyházon kívüli élet elvadult borzalmai és az egyházi zenei élet szépsége között feszült.- Hosszú lista tanúskodik arról, hogy Pista bácsi hűséges szolgálatát az évek során mennyi kitüntetéssel ismerték el. A mai ünnepi alkalmon ez a sor tovább bővült, hiszen Pesterzsébet polgármestere jubileumi díszoklevelet adott át Önnek. Az elismerések közül melyik a legkedvesebb a számára?- Világi vonalon a pesterzsébeti díszpolgári címre vagyok a legbüszkébb, amelyet 2003-ban kaptam. Egyházi kitüntetést elsőként 2007-ben ítéltek oda nekem: ez a Déli Egyházkerület hűségérme, amelyet egész eddigi egyházi szolgálatom megbecsüléséért kaptam, s talán ez áll legközelebb a szívemhez. ■ Petri Gábor egyházához: továbbra is vállalt templomi szolgálatokat. A zene zarándokútján című önéletrajzi írásában hitét is megvall- ja: „Hinni kell, hogy van megérkezés oda, ami nem más, mint a Zene örök birodalma.” Művészetéhez, hithűségéhez méltó volt emberi magatartása. Nem kereste az elismerést. „A címek és rangok csak esetlegesen utalnak a belső tartalomra, amelynek valódi értékét soha nem képesek tökéletesen tükrözni" - mondta. Számára a tiszta művészet közvetítése volt a fontos. Színpadon kívül pedig szerénység, békés, szeretetteljes élet, magasrendű erkölcsiség és műveltség jellemezte. A Magyar Állami Operaház. részéről Kovács János első karmester méltatta a művész pályafutását és emberi értékeit. A temetési igehirdetést Jób 1,21 és Jn 14,19 alapján Gerőfi Gyuláné lelkész végezte. Szolgálata végén a János-passió zárókorálját idézte, amelyet Sándor Judit is számos ízben énekelt: „Végső órám ha már közel, / Szent angyalod küldd értem el, / Vigyen örök hazámba...” ■ Trajtler Gábor Mi lesz velük? Azokkal a diákokkal, akik az evangélikus iskolákból elballagva egyetemen vagy főiskolán tanulnak tovább? Vajon bekerülnek-e az egyetemi lelkészségek vonzáskörébe, vagy elvesznek az evangélikus egyház számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a november 10-én és 11-én megrendezett révfülöpi konferencián. E két napon az evangélikus oktatási intézmények vezetésében részt vevők közül gyűltek össze mintegy hetvenen az Or- dass Lajos Evangélikus Oktatási Köz► A tízéves művészeti szakközépiskola elindulására, egy valamikori kiváló pedagógusra és egy néhai növendékre, későbbi festőművészre emlékeztek november 15-én, szombaton a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközép- iskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Az iskolában kezdettől folyik művészeti képzés, de az öt évfolyamos művészeti szakképzés, a szakközépiskola a strukturális és tartalmi fejlesztés eredményeként 1998 szeptemberében indult - emlékezett Kolarovszki Zoltán, az intézmény igazgatója. Jelenleg festő, grafika, kerámia és textiltervező szakon folyik képzés elismert művésztanárok segítségével. Az itt tanuló diákok felkészültségét és tehetségét kiválóan érzékeltette az a jubileumi kiállítás, amelyet az ünnepségnek helyet adó díszaulában rendeztek meg. A tárlatot Kákay István, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója nyitotta meg. Beszédében nagyrabecsülését fejezte ki a képzés elindítói és a jelenlegi tanári kar iránt. Szólt az értékteremtés átadásának fontosságáról, méltatta az iskolában folyó művészeti oktatás színvonalát, illetve a diákok kreativitását, tehetségét és hogy „pálya- választásukat nem a kordivat, hanem az alkotási vágy határozza meg”. Az évfordulós megemlékezéssel egy időben került sor a tornaterem elnevezésére, valamint a Brózik-emléktábla felavatására, amit az Öregdiákok Baráti Köre kezdeményezett. A névadóra a baráti kör egyik tagja, Hursán László emlékezett. Brózik János élete felölelte csaknem az Eves találkozóját tartotta a 2000- ben megalakult Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre. Bemutatták azt a terjedelmes kiadványt, amelyet Tanárok és tanítványok címmel a baráti kör jelentetett meg Fórján János szerkesztésében. Alcíme: Életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. A könyvet, mely az 1930-1955 közötti időszakra koncentrál, ezer forintért lehet megvásárolni a gimnáziumban. pontban, hogy mind a szakmai, mind pedig a hitmélyítő előadások által tölte- kezhessenek. Ez alkalommal került sor a Péterfy Sán- dor-díj átadására is. Egyházunk tíz éve alapított rangos oktatási kitüntetését ezúttal Mihályi Zoltánné, a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának vezetője vehette át Ittzés János elnökpüspöktől és Profile Gergely országos felügyelőtől (képünkön) több mint egy évtizedes kiemelkedő munkája elismeréseként. ■ Sz.Á. egész huszadik századot, 1909 és 2005 között élt. 1936-ban lett az evangélikus gimnázium testnevelő tanára. Nagy lelkesedéssel kezdett munkának, rövid idő alatt tíz iskolai szakosztályt szervezett meg. Maga is eredményesen sportolt atlétika, torna, úszás és tenisz sportágban; még időskorában is versenyzett. „Legnagyobb tette az volt, hogy mindenkivel megszerettette a sportot; rendkívül fontosnak tartotta az úgynevezett tömegsportot, de természetesen nem hanyagolta el a tehetségesekre épülő verseny- sportot sem. Rendszeres munkára, egymásra figyelésre és fegyelemre tanított mélységes gyermekszeretettel” - emlékezett vissza Hursán László. BRÓZIK JÁNOS * 1909 - 2005 ) < mt, - 1<)K , aki a Spott sxvrttrten nevelte <t/ ifjúságot 200«. Brózik János az evangélikus gimnáziumnak 1952-ig lehetett a tanára, aztán máshova helyezték, de szíve mindig visszahúzta ide. 2002-ben adományt tett az iskola javára, melyből évente a jó tanuló, jó sportoló diákokat jutalmazzák. Az immár a nevét őrző tornaterem bejáratánál a néhai pedagógus két fia, János és Gusztáv leplezte le az emléktáblát annak reményében, hogy édesapjuk neve még évtizedeken keresztül megmarad, mint azé, „aki a sport szeretetére nevelte az ifjúságot”. A táblát Nagy Zoltán lelkész szentelte fel. Az ünnepség harmadik felvonása volt, amikor a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület képviseletében ijj. Hankó András megkoszorúzta az iskola több mint száz évvel ezelőtti növendékének, Vidovszky Béla festőművésznek az iskola külső falán 1996-ban elhelyezett emléktábláját. ■ Szegfű Katalin Bencze István kitüntetései 1974 - Az oktatásügy kiváló dolgozója 1988 - Pedagógus Szolgálati Emlékérem *997 ~ A Magyar Köztársaság bronz érdemkeresztje 1998 - A 100 éves Pesterzsébetért Emlékérem 2003 - Pesterzsébet díszpolgára cím 2007 - A Déli Evangélikus Egyházkerület hűségérme 2008 - Díszoklevél Pesterzsébet díszpolgárának hetvenéves kántori szolgálatáért A zarándokút véget ért Tízéves a művészeti szakközépiskola Néhai testnevelő tanár nevét őrzi a tornaterem
