Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-11-16 / 46. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. november 16. 5 A Veni Creator Spiritustól a Veni redemptor gentiumig ► Nagyszabású rendezvényre került sor november 8-án, szombaton délután az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és a zuglói evangélikus templomban. A Magyar Egyházzenei Társaság (MET) „Veni Creator Spiritus” címmel ökumenikus kórustalálkozóra hívta össze a gyülekezeti és iskolai kórusokat. Örvendetesen sok, több mint húsz - különböző felekezetű, jellegű és létszámú - kórus fogadta el a meghívást, és vállalta a felkészüléssel járó kemény munkát. A találkozó a himnusz köré rendeződött: hogyan jelenik meg ez a kiemelt fontosságú gregorián műfaj az egyházi kórusirodalomban? Hallhattunk könnyebb és nehezebb, homofón és polifon feldolgozásokat a középkortól egészen napjainkig. Nagy létszámú gyülekezeti kórusokat leginkább a reformátusok vonultattak fel. Katolikus részről több kamarakórus és szkóla volt jelen. Külön öröm volt az énekes iskolák diákjainak fegyelmezett éneklése: minden mozdulatukon látszott, hogy rendszeres liturgikus szolgálatot végeznek. Az evangélikusok a zuglói és a fasori gyülekezeti kórussal, valamint a teológia együttesével képviseltették magukat. A délután csúcspontja az volt, amikor az egyesített kórus Johann Sebastian Bach Nun komm, der Heiden Heiland (Jöjj, népek Megváltója - BWV 61) kantátájának nyitókórusát és zárókorálját énekelte a kelenföldi evangélikus gyülekezet zenekarának közreműködésével, Bence Gábor vezényletével. Mivel ezt a koráldallamot Luther a Veni redemptor gentium adventikarácsonyi himnusz átdolgozásaként írta, azonkívül hamarosan az új egyházi év beköszöntének örülhetünk, a lehető legjobb döntés volt ennek a műnek a kiválasztása. Dobszay László, a MET tiszteletbeli elnöke (aki nélkül a szervezet nem létezne) köszöntötte az egybegyűlteket; igei útmutatóval Balogh Péter Piusz O. Praem., a társaság alelnöke szolgált. A szervezéssel járó tengernyi - többnyire hálátlan - feladatot W. Kinczler Zsuzsanna, Bódiss Tamás és Finta Gergely vállalta magára. Reménység szerint nem egyszeri alkalom volt ez a délután, hanem máskor is sikerül lehetőséget találni a közös Isten-dicséretre. ■ Ecsedi Zsuzsa Magyar Örökség Díjat kapott az orvostörténész Dr. Schultheisz Emil professzor - gazdag életútja elismeréseként - Magyar Örökség Díjat vehetett át szeptember 20-án. Budapesten született 1923-ban. Diákkora kalandos, izgalmas volt; mivel katonatiszt édesapját nagyon gyakran áthelyezték, tanulmányait több helyütt végezte. Elemibe Budán, Cegléden és Pesten járt. 1934-től két évig a budapesti fasori evangélikus főgimnázium tanulója volt. A harmadik osztályt Szegeden járta, negyediktől pedig - kitűnő eredménnyel - a soproni evangélikus líceumban tanult, két rövidebb kitérővel. „Az ötödik első felében egy kiruccanást tettem Munkácsra - nyilatkozta -, mert akkor foglaltuk vissza a Felvidéket...” Édesapja őrnagyként vonult be ezredével Munkácsra. Itt az ifjú Schultheisz a magyar tannyelvű állami gimnáziumba járt, majd visszament Sopronba. Mivel édesapját Párkányba vezényelték, fél évet Esztergomban, a bencés gimnáziumban töltött, majd visszakerült a líceumba. Nem egy kiváló tanára volt, a Fasorban például tanította őt Mikola Sándor, a neves fizikatanár, az iskola igazgatója, az Akadémia tagja. Egyetemi tanulmányait is több helyütt végezte. 1942-ben bölcsészetet tanult Kolozsváron, majd átkerült Debrecenbe, az orvosi egyetemre. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1949-ben. Mint belgyógyász beosztott orvosként, majd osztályvezető főorvosként dolgozott, 1970-től a Központi Állami Kórház (a „Kútvölgyi”) igazgató főorvosa volt. 1972-74-ben egészségügyi miniszterhelyettesi, illetve államtitkári pozíciót töltött be. 1974-től 1984-ig - nyugdíjazásáig - egészségügyi miniszter volt. Nem akart elszakadni a betegeitől, úgy fogadta el a miniszteri posztot, hogy mellette megtarthassa a kórházi kórtermet, illetve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatói tisztét. Nyugdíjazását követően egyetemi tanár, majd tanszékvezető lett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvostörténeti tanszékén. Mint az orvostörténeti múzeum igazgatója 1963-ban ismerte meg dr. Antall Józsefet, a későbbi miniszterelnököt. Mikor Schultheisz volt az egészségügyi miniszter, ő nevezte ki Antalit a múzeum főigazgatójává. Antall miniszterelnöksége idején is állandó kapcsolatban voltak egymással. A kormányfő 1993. december 12-én, délután öt órakor a Kútvölgyi kórházban, a professzor kórtermében hunyt el. Schultheisz nevéhez számos orvos- történeti tárgyú könyv és nagyszámú publikáció fűződik. ■ Gőcze Tibor Hamvas Béláról halálának 40. évfordulóján Junior Príma Díj az egykori bonyhádi gimnazistának A lélekvezetés mestere Egész életét meghatározta szülőföldjének szelleme. 1897-ben született a ma Szlovákiában található Eperjesen, evangélikus lelkész fiaként. Az I. világháborúban az orosz frontra került, többször megsebesült, majd családjával együtt kitelepítették. Rebellis apja nem volt hajlandó a trianoni békekötést követően letenni a hűségesküt. Budapesten Hamvas Béla az egyetem magyar-német szakán végzett. Újságíró lett, majd a Fővárosi Könyvtárban dolgozott. 1944 telén csapatával Németországban fagyoskodott, ahonnan hazaszökött. A háború után újabb munkákba kezdett: könyvsorozatot tervezett, előadásokat tartott, és írta fáradhatatlanul saját köteteit. Társa, felesége, Kemény Katalin író és művészettörténész haláláig segítette roppant vállalkozásában. Mert az volt élete, a lehetetlen ostroma. S ha nem akkor él, a zsarnoki korban, ha nem akadályozza annyi gáncs, ha nem zúdul rá annyi rosszindulat, a 20. század legnagyobb gondolkodói között lenne a helye. Mircea Eliade, Carl Gustav Jung, Kari Kerényi, Julius Evola, Leopold Ziegler vagy René Guénon nevével együtt említenénk az övét. 1945 után a kirekesztettség fojtó csendje vette körül. Ebbe számos írótársa belerokkant; Hamvas egészséges hívő lélekkel, mondhatni, derűs humorral viselte elkomoruló sorsát. Nézem a róla készült kopott, amatőr fényképet. Sűrű füstöt ontó gyártelep mögötte. Barakkok. Halott fekete tó. A láthatatlan termőföldet elöntötte a gépolaj és a rozsda. Egy kényszermunkás, a száműzött Hamvas Béla ül a fáradt alkonyaiban. A múlt század páratlan gondolkodója Tiszapalkonyán segédraktáros! A pártkomisszár, Lukács György gyűlölettel intézkedett ellene; Készi Imre gyorsan megtagadta. Mégis rendíthetetlen maradt. Nem alázkodott meg. Az asztalfiókba rejtett szótárral szanszkrit nyelvről fordított. Esszéket fogalmazott kora hajnalban, hatalmas regényének, a Karneválnak a vázát vetette papírra. ► Junior Prima Díjat vehetett át októberben iß. dr. Katz Sándor fizikus, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium egykori diákja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének adjunktusát a hazai tudományos elit jelölte a díjra a magyar tudomány kategóriában. A 2003 óta évente átadott Prima Pri- missima Díj mellett tavaly osztották ki első alkalommal az elismerést a junior korosztályban. Az első díjazottak között ugyancsak volt egy hajdani bonyhádi gimnazista, Szépszó Gabriella meteorológus. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium - illetve elődje, a hasonló nevű állami intézmény - harminc éve élen jár a tehetséggondozásban. A középiskolában jelenleg két olyan osztály is van, melynek tanulói sokkal több ismeretet szereznek matematikából, mint egy átlagos iskolában. A hat- osztályos tagozat fele emelt szinten tanulja a tantárgyat heti öt-hat órában, a négyosztályos struktúrában pedig egy természettudományos osztály működik. Egyre több tantárgyból van lehetőség a gyerekek külön felkészítésére. Országosan egyedülálló a bonyhádi gimnáziumban működő úgynevezett Csillag program. Ez azt jelenti, hogy ha a diák a tizedik'évfolyamig valamelyik tantárgyból különleges érdeklődést és tehetséget mutat, lehetősége van arra, hogy előrehozott vizsgát tegyen belőle. Ezután az általa kiválasztott tanárral és egy-két diáktárssal különórákon vesz részt a délelőtti tanórák idején, ami messze hatékonyabb, mint egy délutáni foglalkozás. A Junior Prima Díj kitüntetettje, a bonyhádi gimnázium egykori diákja, a harminchárom éves ifj. dr. Katz Sándor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett 1998-ban fizikus szakon, 2001- ben pedig doktori fokozatot szerzett. Ezután két évig Hamburgban dolgozott egy kutatóintézetben, majd Wuppertal- ban, illetve hazánkban is tevékenykedett. A részecskefizikusok általában a világegyetem korai történéseit próbálják megfejteni. Katz Sándor ezen belül azzal „A művész mindig ragaszkodni fog, nem a társadalom helyzeti előnyeihez, hanem a társadalmon kívül és felül kínálkozó távlathoz: az Egészhez. Ragaszkodni fog nem a kivételhez, hanem a kivételesekhez; nem a privilégiumokhoz, hanem az igazsághoz” - írta Füstparipán című esszéjében. Hamvasra is érvényes a megállapítás: szenvedélye az igazságkeresés, a lázas kutakodás, hogy a létezést életidejében megértse és birtokba vegye. Sárban, piszokban és elviselhetetlen zajban dolgozott. Esszék, tanulmányok, kommentárok, regények, filozófiai művek kerültek ki keze alól. Upanisádokat, amit évezredek alatt megtagadott és feledett: az ősi hagyományokból. Az ősök nagy csarnoka, a Scientia Sacra című könyvei ezek föltárására tesznek kísérletet. Izgalmas és lenyűgöző olvasmányok. A II. rész a kereszténység bírálata, Hamvas istenkeresésének sok vitát kiváltó remeklése. „Jézus biztosan tapasztalta Isten dicsőségét és mindenhatóságát. Nagyságát azonban nem ebben látta, hanem a tapintatban, ahogy senkinek és semminek útjában nem áll. A gyengédségben, ahogy enged, a kedvességben, ahogy kitér. (...) Ami Jézust megrendítette, az nem Isten félelmetes ereje és össze nem hasonlítható zent, szufit, tibeti misztériumokat ültetett át magyarra. A világot akarta megismerni, átlátni, az egyetemest és a részlegest ötvözni. Hamvas is, miként Heidegger és Jaspers vagy az orosz emigráció teoretikusai, arra keresett választ, hogy léteznek-e olyan szellemi gyökerek és források, amelyek az idő betemette mélyben még élnek, és táplálva csörgedeznek. Azt sugallta, hogy az európai civilizáció talán a legtöbbet abból meríthet, tudása és világalkotó akarata, amely előtt leborult. Ami szívét megindította, az volt, hogy Isten apa, akit nem imádott, hanem akit szeretett.” - Tegyük hozzá, Hamvas gondolatainak kevés közük van a biblikus keresztény felfogáshoz. A negyven éve, 1968. november 7-én elhunyt Hamvas Béla lelket ölő magányban élt és állt helyt Isten és ember előtt nehéz időben. m Fenyvesi Félix Lajos Ifj. dr. Katz Sándor a közelmúltban egy európai uniós pályázaton nyert támogatást. Ennek köszönhetően öt évig hazánkban fog dolgozni: kutatócsoportot hoz létre a világegyetem történéseinek megértésére. ■ Máté Réka az időszakkal foglalkozik, amikor - ahogy hűlt a világegyetem - létrejöttek a protonok és a neutronok az őket alkotó kvarkokból. A bonyhádi származású fiatalember az elméleti oldallal foglalkozik: megpróbálja kiszámolni az ismert egyenletekből, hogy mindez hogyan zajlott. Mint mondja, az a jó ebben a munkában, hogy folyamatosan gondolkozni kell, hiszen mindig újabb és újabb ötletekre van szükség. 2009-ben több kedvező változás várható a tehetséggondozás támogatása terén. Például a személyi jövedelemadó egy százalékát erre a célra is fel lehet majd ajánlani. Az összeggel a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács fog rendelkezni, és az úgynevezett tehetségpontok - az ország különböző területein működő iskolák, művelődési házak stb. - működtetésére fordítja a befolyt pénzt. Ezenkívül a tehetséggondozásra mintegy 500 millió forinttal több lesz a minisztérium kerete, mint tavaly, de az európai uniós Új tudás programból is lehet erre a területre fordítani. A tehetségpontok száma folyamatosan bővül. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium közelfél éve működik tehetségpontként, a régióban pillanatnyilag egyedüliként.
