Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-11-02 / 44. szám

14 2oo8. november 2. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletB Szentföldi utazás A miskolci evangélikus gyülekezet - Sándor Frigyes esperes vezetésével - az elmúlt években különféle kulturális, hitmélyítő utazásokat (Luther-út, Firenze és Róma stb.) szervezett. Legközelebbi programja - az idei zarándokút megismétléseként - 2009. február 26. és március 5. között egy szentföldi látogatás lesz. A várható rész­vételi díj 266 500 Ft/fő. Bővebb információt kérni, illetve jelentkezni - november 2-ig - az alábbi címeken és elér­hetőségeken lehet: Miskolci Evangélikus Egyházközség Lelkc'szi Hivatala, 5530 Miskolc, Hu­nyadi u. 8.; telefon: 46/505-726, 46/505-727; 20/824-3222; e-mail; luther@chello.hu. Pályázat ápolási igazgatói (vezető ápolói) munkakör betöltésére A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség pályázatot hirdet a Békásmegyeri Evan­gélikus Szeretetház vezető ápolói munkakörének betöltésére. A hatvannégy apart­mant tartalmazó új szeretetintézmény 2009. január i-jén kezdi meg működését. A pályázat feltételei: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 SZCSM-rendelet- ben meghatározott képesítés, ezt igazoló oklevél; megfelelő, legalább három­éves, vezető munkakörben szerzett gyakorlat a szociális és/vagy egészségügyi el­látás területén; büntetlen előélet. A állás betöltésének tervezett kezdő időpontja: 2008. december 1. A megbízás időtartama: határozatlan. Bérezés a Kjt.-ben meghatározottak alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 2008. november 12. (a postai feladás bé­lyegzőjének dátuma). A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó jelenlegi munkakörét, beosztását; rész­letes szakmai életrajzát; motivációs levelet; nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a pályázati anyagba foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez. A pályázathoz kötelezően csatolandó mellékletek: az iskolai végzettséget igazoló ok­mányok másolata; három hónapnál nem régebbi, érvényes erkölcsi bizonyít­vány (vagy a bizonyítvány megkérését igazoló feladóvevény). Nem kötelezően csatolandó dokumentumok: lelkész! ajánlás; egyéb szakmai képesí­téseket igazoló dokumentumok (további végzettségek, képesítések igazolása, nyelvvizsga-dokumentumok stb.); a szociális és/vagy egészségügyi ellátás terüle­tén szerzett szakmai gyakorlatot igazoló referencia. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad dr. Breuer Katalin gyülekezeti fel­ügyelő a következő telefonszámon: 20/979-4808. A pályázatot egy eredeti és négy másolati példányban küldjék meg az egyház- község címére: 1038 Budapest, Mező u. 12. Várjuk ápoló-gondozó munkatársak jelentkezését A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség felvételt hirdet a Békásmegyeri Evan­gélikus Szeretetházba szakképzett ápoló-gondozó munkatársak részére. A felvételek tervezett kezdő időpontja: december 10-től folyamatosan. Kérjük az érdeklődőket, hogy írásbeli jelentkezésüket juttassák el az egyház- község címére: 1038 Budapest, Mező u. 12. A jelentkezések tartalmazzák a pályá­zó jelenlegi munkakörét, beosztását és szakmai életrajzát. Felvilágosítás a 20/979-4808-as telefonszámon kérhető. Kérjük a pályázókat, hogy csatolják a szakirányú végezettséget igazoló ok­mányok) másolatát. Nem kötelezően csatolandó dokumentumok: lelkészi ajánlás, szakmai gya­korlatot igazoló referencia. MagyarRádió^ Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Október 31-én, pénteken, a reformáció ünnepén 10.04-től isten­tiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Kiskőrösről. Igét hirdet Lupták György esperes. ISTENTISZTELETI REND j 2008. november 2. Szentháromság ünnepe után 24. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 9,18-26; Préd 3,1-11. Alapige: Kol 1,9-14. Énekek: 500., 449. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás: Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv., kantátazenés) Gáncs Péter; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. fél to. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél ii. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Arpádné; de. fél 10. (úrv., családi) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi) Keczkó Pál; de. fél 12. (úrv.) Keczkó Szilvia; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV.,Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák térde, fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játéku. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. Lacknerné Puskás Sára. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Befejezetlen igehirdetés? Id. Benczúr László (1915-2008) halálára 1937-ben történt Cegléden, ahol Benczúr László segédlelkészként szolgált. Sokat vívódott, hogy a helyén van-e. Megküz- dött az igehirdetésekért. Egy alkalommal a belső feszültség miatt nem tudta végig­mondani a prédikációt. Elnézést kért a gyülekezettől, és lejött a szószékről. Azt a prédikációját soha nem fejezte be, de azt követően még hetvenegy éven keresztül prédikált. Szavakkal és egész életével hirdette az igét. Lelkészként és családfő­ként, teológusként és püspöki titkárként, alkalmas és alkal­matlan időben. Igényes ember volt. Ezt a lelki finomságot nemcsak génjeiben hordozta, hanem egyebek mellett kolozsvári cserediáksága idején sajátítot­ta el. Ott járosi Andor lelkipász­tor, teológiai tanár volt atyai jó barátja. Őt és diáktársát, Ko­ren Emilt nemcsak a teológiai tudományokkal ismertette meg Járosi, hanem az erdélyi kulturális élet számos kiváló­ságával is. Reményik Sándor egy alkalommal ezt mondta ked­ves lelkipásztorának, Járosi- nak: „Úgy jársz-kelsz itt ezzel a két magyarországi teológus­sal, mint Krisztus Urunk két tanítványával, Péterrel és Já­nossal.” Majd hozzátette: Ben­czúr Lászlót tartja Jánosnak, mert ő a szelídebb... Lelkészi szolgálatában meghatározó jelentőségű volt a kelenföldi gyülekezet, ahol vallástanárként szolgált. Az öku- mené iránti elkötelezettségében bos- sey-i, a teológia iránti szeretetében bá­zeli tanulmányútján erősödött meg. Utóbbi területen életre szólóan megha­tározta őt a 20. század egyik legna­gyobb teológusával, Karl Barthtal való találkozás. Szerette és értette a művészetet, ihle­tett módon bánt a tollal és az ecsettel is. Fiatalon szépen zongorázott: családi áhítataik énekét ő maga kísérte. Érzé­kenységét mutatja, hogy első felesége, Szántó Márta - kétéves rákbetegséget kö­vető - halála után egyáltalán nem ült a zongorához. Két fia és két leánya nevelé­sében aztán nagy segítséget kapott má­sodik feleségétől, dr. Kada Judittól. Reményik Sándor a szelíd Jánosnak tartotta Benczúr Lászlót, rajta mégis a másik tanítvány, Péter sorsa teljesedett be. Jézus ezt mondta Péternek: .....amikor fi atalabb voltál, felövezted magad, és oda men­tél, ahova akartál; de amikor megöregszel, ki­nyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod." (Jn 21,18) Benczúr László - ellentétben Péterrel - már fiata­lon is azt kellett, hogy átélje: „...más övez fel téged..." A vele való beszélgetésekből és az általa mélységes alázattal és őszin­teséggel leírtakból tudjuk, mennyi vias­kodással tudta csak elfogadni ezt. Nehéz történelmi korban, amelyben éppen Re­ményikre is hivatkozva, az „ahogy lehet” jegyében szolgált. Három püspök - Dezséry László, Or- dass Lajos és Káldy Zoltán - mellett volt püspöki titkár. Mindig a szó legneme­sebb értelmében titkár tudott maradni, mert mind a szolgálati, mind a lelki­pásztori titkot megőrizte. Dezséry Lász­lót akkor sem tagadta meg, amikor so­kan megfordították köpönyegüket. Ép­pen ez volt a jellemző rá: mindenkiben a jót, a vállalhatót és a szerethetőt keres­te. Voltak közben tévedései? Voltak. De jóhiszeműségét és emberi tisztességét soha senki nem vonhatta és nem is von­ta kétségbe. A „más övez fel téged" jegyében aztán meg kellett válnia a püspöki titkárság­tól, és Angyalföldön szolgált lelkész­ként. Szociológiai. tanulmányoknak beillő naplókat vezetett a hívei köré­ben végzett szolgálatairól. Közben, ha kellett, létrán állva, a templom ablak­keretét mázolva is szolgált. Majd pedig előadást tartott Áprilyról és jungról, Kós Károlyról és leginkább Jézusról... Nyug­díjasként is szívesen szolgált, akár gyü­lekezetekben, akár idős lelkésztársai körében. Mindeközben Benczúr László mond­ta, egyre csak mondta a Cegléden 1937- ben abbahagyott igehirdetését! Tudatosan'készült az öregségre. Köny­veit szétosztogatta, életpályájának ösz­szegzését .....et nos mutamur...” címen me gírta. Rendszeresen ápolta a barátsá­got idős lelkésztársaival. Hafenscher Ká­rollyal - Áprily versére utalva — „keddi kalácsnak” nevezték szokásos keddi be­szélgetéseiket, amelynek keretében egy­házunk nagy generációjának e két tagja eszmét cserélt bibliai és közéleti, művé­szeti és személyes kérdésekről. (Lassan már csak Hafenscher Károly marad hír­mondónak ebből a nemzedékből. Ezért is volt megindító, ahogy ő elhunyt ba­rátjára emlékezett a népes gyászoló gyü­lekezet körében.) Benczúr László élete utolsó pillanatáig friss maradt szellemileg. Beteg­sége idején, ágyhoz kötötten is filozófusokat idézett, majd ál­matlan éjszakákon - jobb híján - a „Falu végén kurta kocsmát” próbálta németre fordítani... Élete utolsó hét évében gya­korlatilag már nem látott. Ő, aki világéletében tudós ember volt, sem írni, sem olvasni nem volt már képes, így magnóra mondta gondolatait. Egyebek mellett hosszan elmélkedett Jézus szaván: „...boldogok, akik nem látnak és hisznek." (Jn 20,29) így vallott: „Milyen nagy aján­dék az a váratlan felismerés, hogy vakságom és bénaságom támasza, fehér botom egyszer­re csak varázsbottá változik! Amikor átmegyek a zebrán, és feltartva lengetem, mint egy zászlót, megállnak az autók. Amikor vásárolni megyek, csak odaadom a leírt listát, összeszednek mindent, becso­magolják a táskámba, oda­adom a pénztárcámat, kive­szik belőle a pénzt, visszaadnak. Fehér botomat látva nagyon sok emberről ki­derül, hogy ő potenciális irgalmas sa- maritánus.” Íme, így folytatódott az az igehirde­tés, amelyet a ceglédi segédlelkész 1937- ben abba kellett, hogy hagyjon. Egész életével arra tanított, hogy nemcsak szószéken lehet prédikálni. Nagyvizit során a János-kórházban a professzor és az orvosok elképedésére szót kért, és a láthatatlan és mégis jelen lévő Krisz­tusról tett tanúbizonyságot. Ezek után nem csoda, hogy orvosával is elmélyül- ten imádkozott. Utolsó szolgálata pedig az volt, hogy a nyugdíjaslelkész-otthon lakóit és egy­házi szolgálatát továbbvivő fiát úrvacso­rái istentiszteletre halálos ágyához hívta. Megrendültén, de Urunkra tekintő re­ménnyel álltunk mellette. Életével és halálával is prédikált. Na­gyon készült arra, hogy végre befejezze azt a prédikációt, amelyet ceglédi segéd­lelkészként nem tudott végigmondani. 2008. október 4-e hajnalán aztán el­hangzott az ámen. Azonban nem Ben­czúr László mondta ki, hanem maga az élő Úr. így szól ugyanis az ige: „...vala­hány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk.” (2Kor 1,20) ■ Fabiny Tamás Európa földjének sója Missziói konferencia Marosvásárhelyen „Az erdélyi testvérektől mindig tanulhatunk” - ez a gondolat fogalmazó­dott meg a résztvevőkben, amikor hazafelé utaztak Marosvásárhelyről. Eb­ben az évben került sor először Erdélyben a Gesellschaft zur Ausbreitung des Evangeliums nevű nemzetközi missziói egyesület konferenciájára. A szep­tember 18. és 21. között a nemrégiben felújított Bőd Péter egészségügyi főis­kola és diakóniai centrumban tartott összejövetelen egyházunkat Smidéliusz Zoltán nemespátrói lelkész és felesége, Drobina Erzsébet surdi lelkésznő, Ben­ce Imre esperes, valamint e sorok írója képviselte. A konferencia a Keresztény kisebbségek - Európa földjének sója címet viselte. Jobb helyszínt nem is lehetett volna találni ennek a kifejtésére. Ötvös József reformá­tus esperes képekkel illusztrált előadásá­ban részletesen bemutatta a székelyek életét, szokásait, jó alapot adva a későb­bi előadásokhoz és gyülekezeti szolgála­tokhoz. Wolfgang Lahoda regensburgi igazgató lelkész Többség és kisebbség a Biblia fényében címmel tartott bevezető teológiai elő­adást, amelyet csoportos megbeszélés követett. Ezután a konferenciázók meg­ismerhették az úgynevezett augsburgi modellt; Frank Witzel lelkész bemutatta a belvárosi missziói centrum hatásos és egyben hasznos munkáját. Másnap reggel Bence Imre tartott áhí­tatot. Ezután Friedhelm Hans lelkész be­mutatta a kisebbségeket segítő pfalzi Gustav-Adolf-Werk több országra kiter­jedő tevékenységét. A Londonban és környékén folyó sokrétű egyházi életről David Thomas anglikán lelkész tartott rendkívül érdekes előadást a számunkra ismeretlen államegyházi és más egyházi szervezetek közös tevékenységéről. A konferencia harmadik napján a résztvevők megtekintették a város neve­zetességeit, illetve ellátogattak a szépen felújított Meggyesre - amely Sopron testvérvárosa - és egy tipikus erdélyi szász erődtemplomba is. Vasárnap Bence Imre az evangéliku­sok között, a többi magyar résztvevő pedig a város különböző református gyülekezeteiben szolgált. Ekkor még jobban meglátszott, hogy milyen dina­mikus az egyházi élet a városban, a lát­ványos fejlődésben ők is részt vesznek. Évekkel ezelőtt mintegy tíz gyülekezet­re tagolták a valamikori egyet, mind­egyikben új templom is épült, ezáltal sokkal aktívabbak, és bizakodással te­kintenek a jövőbe. H Koháry Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom