Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-09-07 / 36. szám

io «fi 2008. szeptember/. KRÓNIKA 'Evangélikus Éltó tiRPFTfS_____________________________________________________________________ Az EBBE programja 2008 őszén Az előadások minden hó második csütörtökén 17 órakor kezdődnek, kivéve szep­temberben, amikorszeptember 9-én, kedden lesz az alkalom, ugyanúgy 17 órakor. Helyszín: 1085 Budapest, Üllői út 24., a földszinti terem a könyvesbolt mellett. Téma: Serkenj fel, aki aluszol! - A magyar evangélikus ezredes kiemelkedő egyéniségei a 20. században. • 1. Szeptember 9., kedd (!): Sréter Ferenc. Előadó: Zsamai Krisztián beosztott lelkész, Nyíregyháza. (Az előadáson jelen lesz Sréter Ferenc Amerikában élő fia is.) • 2. Október 9.: Gáncs Aladár. Előadó: Győri Tamás iskolalelkész (Budapest-Fasor). • 3. November 13.: Zászkaliczky Pál. Előadó: Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész. • 4. December 11.: Csepregi Béla. Előadó: Fehér Károly nyugalmazott lelkész. ■JIRDFTFS_______________________________________________________________________________________________________________ ____________ Kö zlemény Szeretettel értesítjük a gyülekezeteket és a hitoktatókat, hogy a Keresztfa tündököl című bibliai olvasókönyvet és a hozzá tartozó munkafüzeteket az 1-5. osztályo­sok számára, illetve a Krisztus népe Isten nagy csodája című egyházismereti tanköny­vet és munkafüzetét a 6. osztályosok számára megrendelhetik a kiadónál, a veszprémi lelkészi hivatalban, vagy megvásárolhatják és megrendelhetik őket a Luther Kiadónál, valamint a Huszár Gál papír- és könyvesboltban. Mindig ügyelni fogunk arra, hogy a tankönyvcsomag minden egyes része év­ről évre, folyamatosan kapható és megrendelhető legyen. (Várjuk a szíves meg­rendelést azoktól is, akik eddig még nem tanítottak ezekből a könyvekből.) A kiadványok árai a kiadónál, Veszprémben: olvasókönyv, 1-5. oszt. (B5, 272 old., fűzött, keménytáblás): 980 Ft, tíz példánynál több rendelés esetén -10%; egy­házismereti könyv, 6. oszt. (B5,76 old., ragasztott, puhatáblás): 380 Ft, tíz példány fölött: -10%. Munkafüzet, 1., 2., 3. oszt. (A4): 380 Ft. Munkafüzet, 4., 5. oszt. (A4): 480 Ft. Munkafüzet, 6. oszt. (A4): 380 Ft. Útmutató az oktató számára (B5): 380 Ft. Isó Dorottya sorozatszerkesztő, Isó Zoltán és Magassy Zoltán, a Fratemitás Lelkészegyesület elnöksége Oktatási offertórium - köszönet és remény Egyházunkban minden évben néhány vasárnapi offertórium nem az egyházközség helyi életét segíti, hanem az ország minden gyülekezete valamely meghatározott célra gyűjt. Ilyen szeptember első vasárnapja, amelyen a tanév indulásának apropójából az evangélikus oktatási intézmények munkájának segítésére gyűjtünk. Szeretnénk megköszönni egyházunk népének is, hogy a 2006-ban összegyűlt offertóriumot (1,528 M Ft) két olyan programsorozatra költhettük, amely az isko- lák/kollégiumok közötti közösségépítést, illetve evangélikus középiskoláinkban a kultúrmissziót segítette elő. Előbbi az idén áprilisban megrendezett EKOSZ- hétvégét, azaz az Evangélikus Kollégiumok Országos Szövetségének soproni megalakulását jelenti, utóbbi pedig az iskolalelkészek és a Mevisz Ladik szakcso­portjának együttműködésével néhány evangélikus középiskolában megtartott, 100 éves a Nyugat című rendhagyó irodalomórát a Mísztrál együttes előadásában. A 2007. évi kétmillió forintos összeggel a Szélrózsát támogattuk, azon belül is az evangélikus középiskoláinkba járók minél nagyobb számban való részvételét, odajutását, illetve ott színvonalas sátorprogram (lásd EvElet, augusztus 3.) bizto­sítását a számukra. A majdnem ezer középiskolás korú diáknak a kőszegi feszti­válon való részvétele mindenképpen azt mutatja, hogy van igény az ilyen típusú programokra, illetve van remény is egyházunk jövőjét szem előtt tartva. Hálásak vagyunk egyházunk adakozó népének, valamint a zsinat oktatási és ne­velési bizottságának, hogy biztosították ezt a lehetőséget, és az idén is biztatunk mindenkit, hogy szeptember első vasárnapján úgy adakozzon az istentiszteleten, hogy tudja: az evangélikus oktatási intézmények diákjai örülnek minden forintnak. Isten áldásával, köszönettel: Mesterházy Balázs iskolalelkész ISTENTISZTELETI REND / 2008. szeptember7. Szentháromság ünnepe után 16. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: E/3,13-21; JSir 3,22-26.31-32. Alapige: Lk 7,11-17. Énekek: 355., 322. I„ Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) dr. Csepregi András; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv., tanévnyitó) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztás- megyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9.'(úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. Gáncs Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél íi. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joob Máté; de. fél 10. (úrv., tanévnyitó, családi) dr. Joob Máté; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Arpádné; du. 6. dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi, tanévnyitó) Keczkó Pál; de. fél 12. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Szirmai Zoltán; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV.,Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVL, Hősök tere 10-n. de. 10. (úrv., tanévnyitó) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv., tanévnyitó) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. n. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (tanévnyitó) Lacknemé Puskás Sára; Názáret-templom, Mátraszentimre- Bagolyirtás de. 11. Fehér Károly. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő Nyíregyházán 2008. augusztus 25-én álltunk meg Megyer Lajos lelkész testvé­rünk ravatalánál, aki Isten igéjét alkal­mas és alkalmatlan időben hűségesen hirdette (2Tim 4,2) 1935-ben történt lel­késszé szentelésétől kezdve 1983-ban akarata ellenére történt nyugdíjazásáig s azután is, amíg Isten testi, lelki, szelle­mi erőt ajándékozott neki betegségei közepette. Megyer Lajos 1911. augusztus 18-án született Miskolcon, kisiparos család­ban. 1930-ban érettségizett kitűnő ered­ménnyel a miskolci Lévay József Refor­mátus Gimnáziumban. Városi ösztön­díjjal 1935-ben fejezte be teológiai tanul­mányait Sopronban. 1972-ben a New York-i magyar evangélikusok, akiknek hosszú ideje nem volt már lelkészük, szerették volna meghívni papjuknak, de a honi egyházi vezetők mereven elzár­kóztak ez elől. Hosszú gyengélkedés és betegeskedés után 2008. augusztus 14- én fejezte be földi életét. Az igeszolgálatnak rendelt alá min­dent: önmagát, családját, lelkészegyesü­leti és tizenhárom évi hajdú-szabolcsi esperesi munkáját, melytől 1965-ben azért vált meg, mert elutasította az ügy- nökösködést. Igehirdetői működése egyéves ózdi segédlelkészi idejének a ki­vételével a nyíregyházi gyülekezethez és szórványaihoz kapcsolódik. Jóval több mint száz gyülekezetben szolgált evan­gélizációs alkalmakon és templomépíté­si gyűjtőutakon. Eredményességét a fel­épült templomok jelzik: 1940-ben a nyírszőlősi, 1942-ben a kálmánházi, 1951-ben pedig a borbányai templomot szentelték fel, és részt vett a nyíregyházi kistemplom létrehozásában is. Kerék­párral, majd segédmotorral, 100-as, ké­sőbb 125-ös Csepelen, végül Trabanton látogatta a családokat, szórványokat. 1937-ben vette feleségül Benyhe Vilmát, aki mindvégig segítő társa volt a szolgá­latban. Házasságukat négy gyermekkel áldotta meg Isten (tÁrpád, Zsuzsa, tVilma és Márta). Sok öröme volt unokáiban és dédunokáiban. Szolgálatában és életútján akadá­lyok, buktatók és olykor súlyos küzdel­mek is jelentkeztek. Mindezeket Isten eszközeinek tekintette, amelyekkel ne­veli, formálja őt és alkalmasabbá teszi a szolgálatra. Nemcsak észrevette mások szenvedését, hanem segített is, ahol tu­dott. Feleségével együtt életük kockáz­tatásával mentettek embereket a vész­korszakban. Esperesi szolgálata alatt igyekezett védeni lelkésztársait a politi­kai támadásoktól, az áthelyezésektől. Élete alkonyán, amikor már lányuk gondoskodott róluk Érden, hosszú, sokszor göröngyös életútjára úgy em­lékezett vissza, mint amelyen Isten ke­gyelmesen megtartotta: úgy érezte, az Úr mindvégig a tenyerén hordozta őt. Isten igéjének szolgálatában nem fu­tott vakvágányra, mert tudta, hogy a gyülekezettel együtt ő is hallgatója Isten igéjének, akkor is, amikor megítél, akkor is, amikor meggyógyít, amikor az öröm­hír hangzik el a megváltásról, a szabadu­lásról és az üdvösségről Jézus Krisztus­ban. Az élet útján maradni annyit jelent, mint Istennek engedelmeskedni, Jézus Krisztust követni. A temetésén elhang­zott igék - Jer 20,9 és 2Tim 4,6 - világí­tották meg hosszú életútját és szolgála­tát, amelyről megemlékeztünk a gyászo­ló család, valamint a nyíregyházi és az érdi gyülekezet tagjainak körében. ■ Rőzse István Sántha Károly halálának nyolcvanadik évfordulójára Isten bölcsen alkotta meg a világot s benne az embert. Mire megöregszünk, s szűkül előttünk a jövő, szeretettel meg­nyitja előttünk a múltat, és engedi, hogy újra rátaláljunk a maradandó emlékekre. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Emlékez­zünk Sántha Károlyra, „anyaSzentegyhá- zunk dalos pacsirtájára”, aki nyolcvan évvel ezelőtt, 1928. szeptember 6-án tért nyugalomra. A Farkasréti temetőben te­mették el. 1840. október 22-én született Kecske­méten. Édesapja nyolc gyermekét lutheri szellemben nevelő, szerető szívű szűcs­mester volt. A munkás napokat imádsá- gos esték követték, amelyek Paul Gerhardt gyönyörű énekeivel fejeződtek be. Az édesanya, Devossa Klára mély hite nagy hatással volt Károly lelkére. Édesanyánk cí­mű verse ékes bizonyítéka ennek. A népiskola és a gimnázium elvégzése .után az evangélikus teológiára ment Bu­dapestre. A beteg lelkek gyógyítása volt a célja. Professzorai Ballagi Mór, Török Pál, Székács József („az ország papja”) voltak. Már ekkor verselni kezdett az ifjú Sántha Károly. Költeményei ismertté tették irodalmi körökben. Egy ízben Székács püspök bemutatta őt Arany Já­nosnak. Arany meleg kézszorítása és írás­ra buzdító szava egy életen át végigkísér­te költői ambíciójában. 1866-ban Sárszentlőrincre került káp- ' lánnak. Utána Tolnanémedi, Sand és Vár­palota következett. 1876-ban visszatért Sárszentlőrincre. Harmincnégy esztendei szolgálat után, 1911. április 16-án nyuga­lomba vonult, és Budapestre költözött. Négy gyülekezet körében élte le gaz­dag életét. Mindegyik helyhez kötötte valami kedves emlék. Tolnanémediben ismerte meg Kirchner Idát, a mucsfai lel­kész lányát, aki egy életen át szeretett, hű társa, „életének fele” volt. Sandon született első gyermekük, Várpalotán két másik, és Sárszentlőrin- cen ismét gyarapodott a család egy fő­vel. E falu lett igazi otthona. A színma­gyar, színevangélikus községben békes­ség, jólét honolt. A szeretett lelkész jól érezte magát. Itt írta legszebb verseit. Mint ember és mint lelkipásztor Az elmondások alapján melegszívű, sze- retetet sugárzó, a rászorulókon segíteni akaró, szelíd ember volt. Valóban „a lel­kek gyógyításának” szentelte életét. Kiváló szónok, igehirdető volt. Mon­datai költői eszközökben bővelkedtek. Lelkipásztori szolgálatát élete legdrá­gább jutalmának tekintette, olvashatjuk a Pályám fordulóján című versében. Szerette a művelt emberek társaságát. Főleg irodalomkedvelő barátokkal vette magát körül. Akkoriban szinte szellemi és irodalmi központtá vált a lőrinci parókia. Sántha Károly hatalmas termetű em­ber volt. Boltozatos homloka alatti sze­líd kék szeme nyájas derűt, szeretetet su­gárzott. Későbbi utódja, Fábián Imre főes­peres (szeretett lelkészem) így ír a költő papról: „Magunk előtt látunk egy Isten­ben gyökerező, élő hitében kiforrott, Krisztus vérében megnyugodott, kereszt tövében álmokat álmodó, életlátással gazdag, örvendező, boldog embert, aki itt járt köztünk, mint ahogy tél után itt jár a tavasz enyhe szellője. Életet fakasz­tó napsugara hirdetve hozza a diadal­mas életet.” Maga Sántha Károly így ír leglényege­sebb tevékenységéről élete végén: „Éne­keltem, imádkoztam / S az eget a földre hoztam.” Epilógus című versének utolsó versszaka aláhúzza előbbi mondását: „Estém itt, jöjj, csendes álom. / Szebb életre hív halálom. / A test lesz csak szál­ló köddé, / Él a lélek, él örökké.” (Ez a versbe költött hitvallás a Harangszóban jelent meg halála napján.) A költő és énekköltő Ő maga így jellemzi költészetét: „Zeng­tem hazát, szerelmet, Istent." Művei kö­zött vannak hazafias versek, például: Ré­gi dal; Apostol; A magyar ifjúsághoz. Anyjá­hoz íródtak: Áldásom az ő szent nevén; Édesanyánk. Álljon itt egy részlet feleségét elsirató versciklusából: „Ott vagy te már a ma­gasban, / Csak tested a mélyben. Úgy hull rád a göröngy, mint gyöngy / Egy falu nevében.” (Ne sírj!) Egyéb művei: Egyházi költemények; Vi­lágosság; Buzgóság könyve, Költemények; Szent hangok; Olajfalevelek; Hárfahangok, Háborús idők imádságoskönyve. Őrangyal cí­mű ifjúsági imádságoskönyvével érte el a legnagyobb sikert. Alkotott még ad­venti és böjti imákat, írt konfirmációi áldásokat, és így tovább. Itt jegyzem meg, hogy Arany János lapjának mun­katársa volt. Megírta Sárszentlőrinc község törté­netét. A magyar Agendában százhúsz imádsága jelent meg. Sántha Károly jelentősége az ének- költészetén alapszik. Énekei követik az egyházi év alkalmait. A Dunántúli éne­keskönyvet létrehozó alkotócsoportból Payr Sándor és Zábrák Dénes munkája mellett az övé volt a legjobb. O írta a Dunántúli énekeskönyv szövegeinek egy- harmadát (százöt saját és hatvankilenc átdolgozott éneket). Csodálatos, himnusszerű alkotása „A hatalom Istenének csendüljön ajkunkon ének...” kezdetű. Egy másik, szinte csa­ládias hangulatú énekszövege: „Én Iste­nem, bemutatom én estéli áldozatom.” Úrvacsorái énekei: Atyám, kegyelmezz!; O, töröld el én vétkem! Karácsonyra születtek a következők: Itt vagy, óh, szent karácsonyeste; Szálljon há­lánk galambszámyon. Újévre: Ki öröktől fog­va voltál. Nagypéntekre: Csendes a sír, Jézus alszik És jött a csendes álom... A Harangszó 1928. szeptemberi száma így búcsúzik tőle: „Miután eldalolta utol­só dalát a Harangszónak, amely valami­kor az ő verseivel indult, fogadta Kapi Béla püspök barátját. Elbeszélgettek. El­jött az utolsó este: jött »a csendes álom«. Sántha Károly, anyaszentegyházunk büszkesége, dalos pacsirtája örökre el­aludt. A lant.kettétört, elhallgatott »szent Dávid kobza«...” Élete valóban nagy találkozás volt a Krisztussal, akinek teljesen foglyul adta magát. Krisztust dicsőítette nap nap után szebbnél szebb verseiben, énekei­ben dalos leikével mindnyájunk nagy lelki gyönyörűségére. „Krisztusért szol­gálta egyházát s egyházáért Krisztusát.” Immár nyolcvan éve elköltözött, de él lelkének öröksége. Emléke legyen áldott! ■ Tóth Márta nyugalmazott tanárnő, okleveles kántor

Next

/
Oldalképek
Tartalom