Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-08-31 / 35. szám
‘Evangélikus ÉletS evangélikus élet LELKÉSZIKTATAS GYÓNÓN... Az irgalmas Istent közvetíteni Ősagárdi lelkészszentelés 2008. augusztus 31. 3 ► „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” - hangzott Isten igéje (Fii 4,13) dr. Fabiny Tamás püspök igehirdetésében Gyónón augusztus 24-én délután, amikor Krámer György esperes hivatalába iktatta a fiatal lelkész házaspárt, Valentinéi Erzsébetet és László Milánt. Pályájuk 2005. július 10-én avatásuk ünnepi alkalmával Aszódon kezdődött. A következő állomás Miskolc volt, ahol Erzsébet iskolalelkészként, Milán pedig a környező szórványok evangélikusainak pásztoraként szolgált. Innen kerültek püspöki kiküldéssel a Pest megyei Gyónra 2007 augusztusában. Több okból is meghatározóvá vált számukra a gyóni gyülekezet. Befogadó, szeretetteljes közösségre, barátokra leltek a városban, a gyülekezet tagjai és a testvérfelekezetek lelkészei és családtagjai között, majd ők maguk is itt váltak igazi „családdá” - első gyermekük, a négy és fél hónapos Hunor már ide érkezett. Két szolgálattevőt kapott a gyülekezet, akik egymás mellett állva, egymást ...ÉS BONYHÁDON Janus, az előre- és hátratekintő, kétarcú isten egyike volt az ókori Róma, az itáliai félsziget legősibb istenségeinek. Eredetileg a nap, a fény istene volt, aki reggel kinyitotta, este pedig bezárta az ég kapuit. A későbbiek folyamán a Janus-arc központi jelentése lényegesen módosult, s Janus Róma főistenéből, a ki- és bemenők szigorú figyelőjéből mai szóhasználatunkban az alakoskodásnak, a kétszínűségnek, az ellentmondásosságnak és a bizonytalanságnak a jelképe lett. Ez a Janus azonban nem egy halott istenség, mely Róma isteneinek gazdag panteonját szaporítja. „Janus kettős arca, amely egyszerre sír és nevet, a mi arcunk” - írja Korányi András (EvÉlet 2006/17). Valóban Janus ma is velünk és bennünk van, főhelyet követel életünkben, áthatja emberi létünk minden parányi részét, megbabonázva, erőszakosan telepszik rá tudatunkra. Valahogy nem tudunk, de nem is akarunk szabadulni öleléséből, hiszen benne, mögötte tudunk nagyszerűen elrejtőzni, esetleg általa tudjuk elrejteni mindazt, amit nem szeretnénk soha a felszínre hozni. „Egyetemes paradoxona az emberi létnek, hogy normateremtő, de ugyanakkor tetteiben minduntalan normákat Kincstartók kiegészítve, közös elköteleződéssel vállalják a szolgálatot. így, együtt hirdették az igét is a gyóni templom oltárterében Ef 2,8 alapján: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez..." A két fiatal így vallott az igéből kiindulva: Erzsébet: „Amikor Gyónra kerültünk, a Dabasi Újság interjút készített velünk. Megkérdeztek minket a múltunkJanussértő lények vagyunk, mindennapi cselekedeteink gyakran ellentmondanak a hittel vallott ideális értékeknek, az »erkölcsi világrendnek«, és saját mércéink alatt botladozunk.” (Cs. Gyimesi Éva) Ez a mi emberi Janus-létünk megkerülhetetlen, szinte nélkülözhetetlen paradoxona, s éppen azért, mert az egyház részben nagyon is e világi, emberi valóság, a földön élő, látható egyház sem kerülheti el Janus ellentmondásosságát, arcának kettősségét. Tulajdonképpen Janus képzetét egy furcsa egyházi híranyag idézte emlékezetembe, nevezetesen egy eset, amely idén júliusban a Román Ortodox Egyház zsinatán történt. Meglepő módon _ nagyon halvány médiavisszhangja volt. A szent szinóduson a zsinati atyák egy jelentős része kérte az egyébként legnépszerűbb ortodox metropolitának, a temesvári Nicolae Comeanunak és Sofro- nie Drincec nagyváradi ortodox püspöknek a tisztségéből való azonnali felmentését és a palástmegvonást. Teljesen egyedi, páratlan történet ez a romániai ortodoxia életében. Vétkük abban állt, hogy Comeanu metropolita a testvér görög katolikus szertartáson nyilvánosan együtt „áldozott”, azaz úrvacsorázott görög katolikus paptársaival. ról, jövőbeli terveinkről. Azt mondtuk, ha igehirdetéseink nyomán csak egy ember is üdvösségre jut, akkor már elértük a célunkat. Kérhetünk-e mástól segítséget, mint Istentől, aki elhívott minket?” Milán: „Isten megtalálta számunkra a megfelelő helyet. Ő adja az igét, mi pedig a cserépedényei lehetünk ennek a kincsnek. Mérhetetlen kegyelem ez!” ■ Túri Krisztina „öröksége” üzenetértékű minden több- lelkészes szolgálati helyen. Aradi András Mik 6,8 alapján tartotta meg iktatási igehirdetését. A hálaadás szavain túl olyan „szolgálati programot” fogalmazott meg a maga és új közössége számára, amely a törvény szerinti életre, a szeretetre és az Istenre való figyelésre épül. A lelkész azonban - akárcsak a többi ember - nem tökéletes, ezért a törvényes életre, a szeretetre való törekvés és az alázatos Istenre figyelés nem mindig sikerül, a gyenge és esendő ember sokszor elbukik ezen az úton. „Krisztus szeretetére van szükségünk - hangsúlyozta az újonnan beiktatott lelkész -, mert megváltásunk és örök életünk az ő kezében van.” A „programot” akkor tudjuk megvalósítani, ha együtt tapasztaljuk meg Istennek azt a határtalan szere- tetét, amellyel odaadta értünk egyszülött Fiát. ■ Petri Gábor ÉGTÁJOLÓ (Egyébként a görögkeleti és a görög katolikus szertartás liturgiája szinte teljesen azonos, és az oltári szentségről való tanításuk is megegyezik.) Drincec püspök pedig abban találtatott bűnösnek, hogy keleti rítusú katolikus papokkal együtt szentelte meg a vizet vízkereszt ünnepén egy szintén nyilvános szabadtéri szertartáson. Kemény, késhegyre menő vita után hazai jó szokás szerint végül is megszületett a salamoni döntés: az egyház nagyvonalúan megbocsátott - nyilvános bűnvalló, exorcizáló aktus után - a két „megtérő bűnösnek”, s újra keblére ölelte őket. Miután a zsinat előtt hivatalosan is megbánták „vétküket”, azzal a komoly és elrettentő figyelmeztetéssel és egyben Szent szinódusi döntéssel oldozták fel őket, hogy aki ortodox hívő létére a jövőben aktív módon részt vesz más felekezet szent cselekményeiben, az visszavon► Mozgalmas időszak köszöntött augusztusban az ősagárdi gyülekezetre. A hónap második szombatján rendezték meg az első nemzetközi agárfesztivált, melyre teljes odaadással készült az egész falu. Két hét múlva, augusztus 23-án, szombaton ismét nagy horderejű esemény mozgatta meg a települést és a gyülekezetett dr. Fabiny Tamás püspök lelkésszé szentelte a falu szülöttét, Tóth Katalint. Katalin szülei mélyen hívő, igét olvasó, imádkozó emberek, akik még id. Harmati Béla lelkész szolgálati ideje alatt indultak el a hit útján. A szülők hite, mint tudjuk, nem száll automatikusan a gyermekekre, de Isten akarata folytán meghatározóvá válhat. Ez történt Katalin esetében is. Mélyről fakadó teológiai érdeklődése személyes életátadással és hittel párosult. Megragadta a Krisztus. Középiskolai tanulmányai után bibliaiskolát végzett, majd három éven át a Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet munkatársa volt. Innen vezetett az útja az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. Egy évig Chicagóban volt ösztöndíjas: a homoszexualitás pasztorálpszicholó- giai aspektusairól írta meg dolgozatát. Hatodévét a kecskeméti gyülekezetben, Kiss János mentor vezetése alatt töltötte. Szolgálatát a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban kezdi meg mint iskolalelkész. Személyes hit•41 Folytatás az 1. oldalról Az istentisztelet után a szép számban megjelent ünneplő gyülekezet átvonult az intézményhez, ahol a Mustármag Óvoda kibővített épületét dr. Fabiny Tamás püspök, Krámer György püspökhelyettes, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye esperese és Erdélyi Csaba, az Irsai Evangélikus Egyházközség lelkésze áldotta meg. A megvalósítást a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Dél-Pest Megyei Egyházmegye támogatása, sok cég és magánszemély adománya, valamint a kivitelező Baksa és Társa Kft. rugalmassága tette lehetővé. hatatlanul kizárattatik az egyedül igaz ortodox egyház tagjainak sorából. Azt is mondhatná valaki, hogy ismerve az ortodox egyház mai szellemiségét, már az is nagy dolog, hogy egy ilyen „ökumenikus eretnekséget” bocsánatos bűnnek tekintenek. Az eset pikantériája pont ez a fajta „keresztényi megbocsátás” - inkább hasonlít az amnesztiához, amely tulajdonképpen a bűnösséget fenntartó büntetés elengedése, nem pedig a bűn eltörlése, a rehabilitálás. Janus másik arca mindig mosolyog, mindig derűs, barátságos, toleráns, nagyvonalú. Egy éve sincs annak, hogy Nagyszebenben lecsengett a III. európai ökumenikus találkozó. Ekkor ország-világ megtudhatta, hogy a Romániai Ortodox Egyház vezetése a legtoleránsabb, a legtestvéribb, a legökumenikusabb, ahol reggel, délben, este kéz a kézben dúl az ökumené, nagy az egység, a szeretet, béke van és tolerancia, és minden másságot szeretnek, tisztelnek és elfogadnak. És így vagyunk itt a szinte mennyei Kánaánban együtt „a kreativitás ágensei egy igazán megvilágosodott Európában”, és ezt a nagy ökumenét beragyogja „Krisztus világossága”. S bár Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek olyan lényegre törően mondta el nagyszebeni vallása, hogy a rábízottaknak az irgalmas, szerető Istent kell közvetítenie, aki Krisztusban jelent meg nekünk. Aki nem dörgedelmes és nem követelődző, hanem irgalmas, mert tudja, hogy porból vagyunk. Az igehirdetés a meghívóra választott ige alapján hangzott: „Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel!” (Zsolt 119,25) A püspök, aki a hittudományi egyetemen professzora volt Katalinnak, két-két ószövetségi és újszövetségi utalás alapján szólt arról, hogy nem elég (bár szükséges) a struktúra, Isten Lelkének megelevenítő erejére van szükségünk, aki a porból is élőlényt, embert teremtett. A liturgiában az Evangélikus Hittudományi Egyetemről dr. Bácskai Károly adjunktus, míg gyülekezeti részről e sorok írója, egy büszke rokon segédkezett, aki sokakkal együtt azt kívánja Katalinnak, hogy tapasztalja meg szolgálatában Isten életet, hitet teremtő erejét. ■ Szabó András A Mustármag Óvoda, amely Fakan Zsuzsanna óvónő vezetésével működik, az előírásoknak megfelelően egy tornaszobával, tetőtér-beépítéssel, szép, világos termekkel és kiegészítő helyiségek kialakításával tette kényelmesebbé és vidámabbá a gyerekek mindennapi életét, lelki és testi fejlődését. Az óvoda szeptemberben kettő helyett három csoporttal indíthatja a 2008/2009. évet. Az óvodások sokszínű műsorral szolgáltak. A gyerekek örömét legpontosabban áz egyik kislány mondata tükrözi: „Ez tényleg csoda!” Milyen igaza van... ■ Pál Marietta megnyitóbeszédében, hogy „az ökumené ösvénye az a hely, ahol a feltámadt Krisztussal találkozhatunk”, úgy látszik, sokaknak még mindig nehéz megtalálniuk ezt az egyetlen keskeny ösvényt. Wolfgang Huber német evangélikus püspök szavait idézem fel: „Egyik egyház sem képviseli önmagában a fényt alkotó összes színt: egyik egyház sem tükrözheti tökéletesen Krisztus fényét. Ha egy egyház igényt támaszt arra nézve, hogy önmaga legyen az egyetlen, igaz kifejeződése az alapnak, Jézus Krisztusnak, elkerülhetetlenül degradálja a többi egyházat, és akadályozza a többi egyház fényének közös kisugárzását és ragyogását.” Talán eljött az ideje annak, hogy Janus kettős arca helyett Krisztus arca jelenjen meg az ökumené tiszta, szép egén. Adorjáni Dezső Zoltán püspök Erdélyi Egyházkerület András apostol nyomdokain ► A Tolna-Baranyai Egyházmegye korábbi esperesi székhelyén, a térség egyik legnagyobb gyülekezetének számító Bonyhád-Hidas-Kis- mányoki Evangélikus Egyházközségben augusztus 23-án Szabó Vilmos Béla, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese ünnepi istentisztelet keretében iktatta be hivatalába Aradi Andrást, a gyülekezet újonnan megválasztott lelkészét. Az ünnepi alkalmon Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A Dombóvár-Kaposszekcső-Csikós- tőttős Társult Evangélikus Egyházközségből érkező Aradi András iktatásának ünnepi istentiszteletén a bonyhádi templomban Kráhling Dániel helyi lelkész és Aradi András Péter nyugalmazott békéscsabai lelkész, az édesapa végezte a liturgiái szolgálatot. Gáncs Péter kifejtette, hogy miért az András apostol elhívásáról szóló igét Jn 1,35-42-t - választotta: a józan gondolkodású, nyitott és tettre kész András egy kései utódának iktatását ünnepli a bonyhádi gyülekezet. András apostol arcú ökumené Ez tényleg csoda!
