Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-08-17 / 33-34. szám
‘Evangélikus ÉletS ÉLŐ VÍZ 2008. augusztus 17-24. 9 A paraszt és a csacsi Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg, és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott, és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette, mi történik, és először rémisztőén üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál: lerázza magáról a földet, és egy lépéssel feljebb mászik Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, az egyre csak lerázta magáról, és egyre feljebb került. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén, és boldogan elsétált! Az élet mindenfajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról, és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha ném adod fel, és nem állsz meg! Rázd meg magad, és lépj egyet feljebb! M Ismeretlen szerző 10 PONT - MEGÚJULÓ EGYHÁZAK, GYÜLEKEZETEK JELLEMZŐI Isten családja 7. Van látásuk a biblikus, egészséges gyülekezetről, és ezt igyekeznek megvalósítani. Közönségből közösség, közösségből család formálódik, amelyben a testi, lelki, szellemi hiányok és többletek kiegyenlítődnek. Isten önmagában is önálló, független létező, de nem akart egyedül maradni. Alkotott maga köré élőlényeket, majd embert, saját képére és hasonlatosságára, a vele való élő, személyes szeretetkapcso- latra. „Magadra nézve teremtettél, Istenem." (Augustinus) Isten nem egyszerűen Ádámot és Évát teremtette meg, hanem személyükön keresztül a családot is: Isten és ember, ember és ember közösségét. Az emberi gőg, istenkedés szétverte ezt az álmot. A helyreállítás fontos határköve a mózesi törvénykönyv, amely különös gonddal, részletességgel szól a kis és nagy család (a nép) összetartozásáról, a közösségi felelősségről. Jézusban a megcsalt „férj”, az Isten jött utánunk, és keresett meg minket: „...én csábítom őt: elvezetem a pusztába, és szívére beszélek (...) Azon a napon férjednek fogsz hívni... Eljegyezlek magamnak örökre...” (Hős 2,i6.i8a.2ia) Az új szövetség helyreállítja a széttört kapcsolatrendszert, a családot, „...aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám" (Mt 12,50) - mondta Jézus. Megváltónknak gondja volt a kis családokra is: meggyógyította Péter anyósát, Zákeus megtérésével üdvösséget kapott az egész ház. Működése alatt számtalan család élte át a helyreállítást. Isten gyülekezete, Krisztus teste nem csoport, közönség, hanem család. Milyen is az Isten akarata szerinti gyülekezeti család? Van családfő, akire hallgatnak; minden korosztály képviselve van benne; ismerik kiegészítik és segítik egymást; a bűnnel harcolnak de a bűnöst szeretik; tiszta, szent, derűs légköre van. Álmodjuk Isten álmát gyülekezetünkről! 1. A gyülekezetét nem a lelkész, a felügyelő és a presbitérium vezeti, hanem Isten, aki a családfő. Pál szerint a házasságon belül a férfi feje Krisztus (iKor 11,3); így kell ennek lennie a gyülekezetben is. A vezetőség tagjai együtt és egyenként tanítványok, nem maguk és a közösség urai. Az emberi gyengeségek és behatároltságok ellenére is érezhető az ilyen gyülekezetben a szent és szerető Isten jelenléte, munkája. 2. A kismamaklubtól a nyugdíjasoknak szánt alkalmakig minden korosztály a maga érdeklődésének és sajátosságainak megfelelően megtalálja a neki szánt programokat: Isten családjában a generációk segítik, kiegészítik egymást. 3. A templomi istentisztelet, amely a legtöbb egyháztag egyetlen közösségi élménye, nem elég családias alkalom. A rögzített padok miatt csak egymás tarkóját látjuk. Keserves tapasztalatom volt egy nagy gyülekezetben: többévnyi ottlétem idején meglátogattam egy rendszeresen templomozó nénit, aki harminc év alatt senkivel nem került kapcsolatba, és őt sem látogatta még meg senki. Meg kell/lehet teremteni a találkozás és az ismerkedés alkalmait. A lelkész és munkatársai összekötik a szálakat, az embereket. Mindenkinek vannak testi, lelki, szellemi szükségletei, hiányai, igényei, de többletei, kincsei is. Ezek a jó légkörű és szervezettségű gyülekezetben kiegyenlítődnek Ereje és vonzása van az ilyen egyházközségnek. Nyolc éven át vezettem egy gyülekezeti ifjúsági kört. Negyven-ötven tagja volt: különböző végzettségű, családi hátterű és kegyességű fiatalok. Mivel Isten igéje ad hitet és új életet, hangsúlyt fektettem az igehirdetésre, a Lélek általi éneklésre é§ a lelkigondozásra. Az alkalmak igei része pontosan kezdődött és végződött, de akik ráértek, és igényük volt rá, jöhettek már 17 órától, és volt időszak, amikor többen éjfél után mentek haza. Szinte mindenkivel volt személyes kapcsolatom. Próbáltam egymásra is bízni őket. A templomi istentiszteletre is szerettek járni, de más egyéb alkalmakat is szerveztünk: többféle imaközösség, házi találkozások, filmklub, étterem, mozi, sport, kirándulás, konferenciák, táborok... Bevontuk őket a gyülekezeti munkába: hitoktatás, áhítatok és előadások tartása, kirándulások szervezése, autósszolgálat, betegek, öregek, nevelőotthonosok látogatása, segítése, kórház- és börtönmisszió, a gyülekezethez tartozó családoknál gyermek- megőrzés, újság- és könyvszerkesztés, cikkek írása. Alkotásaikból kiállításokat rendeztünk, korrepetálták egymást, idősek gondozását vállalta egy doktorátussal rendelkező fiatal, segítettünk építkezéseknél, költöztetésnél... Néhány - különböző gyülekezetekben átélt - esettel illusztrálom témánkat. Volt állami gondozott ifist külföldi üdülésre hívott el az ifjúság egy jobb módú tagja. Idős néni, aki egészségi állapota miatt már nem jutott el a templomába, heti rendszerességgel vendégül látott Pesten tanuló egyetemistákat. Így kapott húszhuszonöt unokát, és a fiatalok egy igazi nagymamát. Falusi gyülekezetben egy vak néni végzi a látogatás szolgálatát. Állami gondozott fiúnak a gyülekezetben több „testvére” is akadt fogorvosi, lelkigondozói, szponzori minőségben: neki a gyülekezet az egyetlen családja. • Sclerosis multiplexes testvérünk évek óta még ágyban sem feküdt, az udvarra se vitte ki senki. Ült egy kivágott ülőkéjű székben, alatta vödörrel. Isten szereteté- től ihletett csapatmunka következtében elviselhetőbb helyzetbe hoztuk: levágtuk a haját, megfürdettük, kifestettük és akadálymentesítettük a lakást, megszerveztük a házigondozást. Mindezek után még a templomba is elkerekezett. Templomba járó idős néninek havonta adtunk némi kis anyagi támogatást. Kiderült, hogy alkoholista unokaöccse, akivel kénytelen volt megosztani csöpp- nyi, egyszobásjakását, elveszi tőle a pénzét, és italra költi. (Ekkor szólt Isten hozzám: ha nem úgy tekintesz erre a nénire, mint anyádra, ne nevezd magad követőmnek.) Többekkel - családsegítő, önkormányzat, gyülekezeti tagok - összefogva, a reménytelen helyzet ellenére is találtunk megoldást mindkettőjük számára. Bibliaiskolát végzett kárpátaljai ácsmester három cigány gyülekezetét gondoz, és tizedéből szervez számukra csendesnapokat. Angliából hazaköltözött idősödő grófnő saját költségén rendbe hozatta a már húsz éve nem lakott plébániát, beköltözött, és szervezi a valamikori vörös faluban az egyházközségi életet, beindítva a hitoktatást, támogatva szegény családokat. Volt munkásőr és lemezlovas, aki ' negyvenhat éves korában tért az élet útjára, és keresztelkedett meg kamasz fiával együtt, fiataloknak szervezett kerékpárklubot, tanítva őket a karbantartásra és a jézusi igazságra. Középkorú kárpátaljai nő, aki leesett egy fáról, lebénulva feküdt ágyában, sokak lelkigondozója lett (lelkésznek is!), mert Isten bölcsessége és szeretete sugárzott belőle. Egy viharsarki pap, aki a plébániát átépítette hatvanszemélyes szeretetotthonná az Állami Egyházügyi Hivatal és néhány ideges híve akarata ellenére, igazi családot hozott létre a kihalt épületben. Esténként a mise és a vacsora után lakói még társasjátékoztak is papjukkal. Nyolcvanéves falusi plébános és húga a tizenöt éves evangélikus fényképész ipari tanulót jóságos szeretettel látta vendégül éveken át. Eszközök voltak Isten kezében az igazságot kereső kamasz számára. (Ez a srác én voltam, és most is hálát adok ezért a megtapasztalásért.) 4. A gyülekezet minden bűnöst, távolról érkezőt befogad, de nem hagyja elve- szettségében, célt tévesztettségében. Jézus családja a szabadulás, a bűnbocsánat és az életrendezés helye is. A tiszta, szent, derűs légkör önmagában is vonzó és gyógyító: .....bemegy egy hi tetlen vagy be nem avatott, annak mindenki a lelkére beszél (...), és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra bóráivá imádja az Istent, és hirdeti, hogy az Isten valóban közöttetek van.” (iKor 14,24-25) Az új- szövetségi gyülekezet a karizmákkal (a kegyelmi ajándékokkal) és a Lélek gyümölcseivel szolgálók közössége; egy- 'másnak és együtt, a még „távoliak” felé. Az,ősgyülekezetről ezt mondta pogány környezete: „Nézzétek, hogy szeretik egymást!” ■ SZEVERÉNYI JÁNOS Szeverényi János pontjaihoz (EvÉlet, május 25-i szám) olvasóink véleményét is várjuk A kilencedik és a tizedik ponthoz - „9. Az épületes intézményközpontú gondolkodást felváltja a missziócentrikusság. Fenntarthatatlan épületektől megszabadulnak legyen az akár templom, és a felszabadult anyagi eszközöket a bel- misszióra költik 10. Célul tűzik ki a gyülekezet anyagi önállóságát, és határozott lépéseket tesznek ennek érdekében" - augusztus 28-ig tudjuk fogadni a hozzászólásokat, melyek közül a legérdekesebbeket lapunkban is közöljük HETI ÚTRAVALÓ Krisztus mondja: Amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40) Szentháromság ünnepe után a 13. héten az Útmutató reggeli és heti igéi az igaz emberszeretet törvényének betöltését szemléltetik. A szeretet apostola megjelöli ennek forrását s indokát: a szeretet Istentől van, mert Isten szeretet, és elküldte Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. De „ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást”. (Lásd íjn 4,7.8.10.11!) A törvénytudó tudta a szeretet kettős nagy parancsolatát, csak azt nem, hogy ki az ő felebarátja. Jézus az irgalmas samaritánus példázatával válaszol, és visszakérdez: „...ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?” Az örök élet elnyeréséről kérdezőnek be kellett látnia, hogy aki elsősegélyben részesítette a félholtra vertet, s irgalmas szeretetével vette őt körül, az teljesítette Isten akaratát. Jézus nekünk is mondja:,Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj.” (Lk 10,36.37) A király az utolsó ítéletkor ezzel a mércével fog mérni, vezérigénk szerint. Luther hozzáfűzi: „Isten olyan mélyre alázkodik, hogy mindent, amit a szegényekkel cselekszünk, úgy vesz, mintha veié magával tettük volna. Jól vigyázz hát, hogy el ne menj az Isten mellett!” De ha a hit által ő él a szívedben, mondd el: „Teljes szívemből szeretlek téged, Uram, én erősségem.” (GyLK 678,1) És én „mindenkor veled vagyok Istenem, te fogod jobb kezemet" (Zsolt 73,23: LK)... De ne feledjük: a hit cselekedetek nélkül halott! Az élő hitnek gyümölcsei vannak; a mózesi törvények is ezt üzenik.,Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot.” „.. .parancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő nyomorult és szegény testvéredhez.” (5MÓZ 15,1.11) A próféta a társadalmi igazságtalanság miatt Isten ítéletét hirdeti: „A jóra törekedjetek ne a rosszra, akkor életben maradtok és veletek lesz az Úr...” (Ám 5,14) Az Úr így indokolja az emberszeretet különböző törvényeit: Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban! Ezért parancsolom neked, hogy így Cselekedj.” (5MÓZ 24,22) Az első keresztény gyülekezetben parancs nélkül is testvéri közösség, egység „és nagy kegyelem volt mindnyájukon. Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem”, mert minden vagyonuk közös volt (ApCsel 4,33-34). A tizenkét tanítvány is egyformán részesülhetett Jézus szeretetéből, ám Júdás csókja nem testvérszeretetének, hanem árulásának ismertetőjele volt: „Akit megcsókolok az lesz 8, azt fogjátok el!” (Mt 26,48) Jézus megkérdezte tőle: Earátom, miért jöttél?” (Mt 26,50; Károli-fordítás) A másik Júdás, aki Jézus Krisztus szolgája lett, Isten szeretetét így hirdeti azoknak, akik Isten hívására eljutottak a Krisztusban való hitre, „akiket az Atya Isten szeretett”: „.. .szeretet adassák nektek bőségesen.”És: „. ..tartsátok meg magatokat Isten szeretetében...” (júd 1-2.21) „Te mint samaritánus / Szolgáltál, Jézusom, / Hogy példádat kövessem...” „Hogy tövises pályámon / Ragyogjon szeretet..(EÉ 455,4.1) ■ Garai András HETI ÚTRAVALÓ Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! (Zsolt 103,2) Szentháromság ünnepe után a 14. héten az Útmutató reggeli és heti igéinek közös kulcsszava a hálaadás. A Szentlélek elevenít meg és tesz késszé - a hálás hit megnyilvánulásaként - az Úr imádására: „Dicsérjétek, keresztyének az Úristent!" (GyLK 779) S „boldog az az ember, akinek te vagy az ereje, aki a te utadragondol szüntelen” (Zsolt 84,6; LK). Jézus tíz leprást gyógyított meg, mégsem akadt más, csak az idegen, samáriai megtisztult férfi, aki „visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent Arcra borult jézus lábánál, és hálát adott neki.” Nem csak a poklosságtól szabadította meg a Mester: „Kelj fel, menj el, hited megtartott téged." (Lk 17,15-16.19) Senki sem vallhatja Jézust Urának, csakis a Szentlélek által!,Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai." „Isten mindenek Atyja, mert ő teremtett mindent. De nem mindenki az ő gyermeke, csak akik hisznek Isten egyetlen Fiában, és hagyják magukat vezettetni Isten Leikétől.” (Lásd: Magyarázatos Káro- li-Biblia, 1610. o.) „Ha pedig gyermekek akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak ha vele együtt szenvedünk hogy vele együtt meg is dicsőüljünk" (Róm 8,14.17) „íme, a keresztyének felséges dicsekvése, tisztessége és dicsősége. Akiben Krisztus-hit van, annak szívében a Szentlélek vigasztalást és erős gyermeki bizodalmát teremt.” (Luther) Pál írja Timóteusnak: „Hálát adok az Istennek... ” Eszembe jutott ugyanis a benned élő, képmutatás nélküli hit...” (2Tim 1,3.5) Á vakon született ember nem engedelmeskedett a farizeusok felszólításának: EHcsőítsd az Istent: mi tudjuk hogy ez az ember bűnös." Ő prófétának tartotta Jézust, ezért kiközösítették. Amikor szemtől szemben állt Jézussal, így szólt: „Hiszek Uram." fin 9,24.38) És térdre hullva hódolt gyógyítója előtt. Pál írja Filemonnak: „Hálát adok mindenkor az én Istenemnek amikor megemlékezem rólad imádságaimban, mert hallok a te hitedről és szeretetedről, amely az Úr Jézus és minden szent (azaz: keresztény) iránt van benned...” (Filem 4-5) Az első jeruzsálemi templom építését szolgáló önkéntes adakozást Dávid hálaimája zárta: „Áldott vagy te, Uram, ősatyánknak Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! (...) Most azért, Istenünk hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet.” (iKrón 29,10.13) Az Atya- és a Fiúisten kölcsönösen megdicsőíti egymást Jézus halálában és feltámadásában. Tanítványainak új parancsolatot adott az Ún „.. .ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” fin 13,34) Pál pedig állhatatosságra buzdítja mindenkori olvasóit, és egy mondatban összefoglalja e hét fő gondolatát: „Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettőlfogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által.” (2Thessz 2,13) Ezért: „Áldjad, én lelkem, a dicsőség örök Királyát! / Onéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! (...) / Őt áldjad örökké! Ámen.” (Lásd EÉ 57,1-5!) ■ Garai András /
