Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-07-20 / 29. szám
O ◄< 2008. július 20. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Országos evangélikus gitártábor - Nagybörzsönyben először A fiatalok vallásosabbak,mint feltételezzük A fiatalok és a fiatal felnőttek számára a vallás sokkal fontosabb, mint általában hisszük - állapította meg a német Bertelsmann Alapítvány által a július 15. és 20. között az ausztráliai Sydneyben zajló katolikus világifjúsági találkozó alkalmából készített tanulmány. Világszerte öt fiatal felnőttből -18 és 29 év közöttiek - négy vallásos, 44 százalékuk mélyen vallásos, vagyis élénken foglalkoztatják őket hitbeli kérdések, gyakran imádkoznak, és a vallás a hétköznapi életükre is kihat. Csak 13 százalék számára nem jelent semmit a vallás - írják a tanulmány szerzői, akik 2007. június és október között 21 országban mintegy 21 ezer fiatal véleményét tudakolták meg. Különösen vallásosak a fiatal felnőttek az iszlám államokban és a fejlődő országokban. Európán kívül a fiatal protestánsok 80 százaléka mélyen vallásos és 18 százalék éppenhogy. A 18-29 éves európai protestánsok között hét százalék a mélyen vallásos. Hasonló a helyzet a fiatal katolikusok körében, akiknek Európában egynegyede, Európán kívül azonban 68 százaléka mélyen vallásos. A nagymértékben vallásos országokban - mint Nigéria vagy Guatemala - a fiatal felnőttek 90 százaléka naponta legkevesebb egyszer imádkozik, Indiában, Marokkóban vagy Törökországban négy megkérdezett közül három. Franciaországban viszont a fiatal felnőtteknek csupán kilenc százaléka imádkozik napjában, ez az arány Oroszországban nyolc, Ausztriában pedig hét százalék. Kivételt képez a fejlett ipari országok közül az Amerikai Egyesült Államok, ahol a fiatalok .57 százaléka imádkozik naponta. „Tipikusan európainak, nyugatinak” minősítette az alapítvány azt a feltevést, hogy a fiatalok kevésbé vallásosak, mint szüleik és nagyszüleik. Brazíliában, Törökországban és Nigériában a fiatal felnőttek 90 százaléka, Izraelben, Indonéziában és Olaszországban 80 százaléka hisz Istenben, illetve a halál utáni életben; Marokkóban ez az arány 99 százalék. M MTI Minden a misszió eszközévé válhat Beszélgetés Verasztó János'lelkésszel ► Utolsó emlékem szerint Békásmegyeren szervezett gyülekezetét a lakótelepen élő evangélikusokból. Napjainkban azonban már Répcelakon kell keresnem Verasztó Jánost, aki egyúttal a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület kerületi missziói lelkésze. A lelkipásztorral egy ünnepi istentiszteletet követő gyülekezeti ebéden beszélgettem. A répcelaki és csánigi evangélikusoknak az adott okot a hálaadásra, hogy a közelmúltban befejeződött a lelkészlakás külső felújítása, és így Rostáné Piri Magda esperes május 18-án felszentelhette a megszépült parókiát és az azt körülölelő kerítést, amelyet - hazánkban egyedülálló módon - Luther-rózsa díszít. ► Nem az első országos gitártáborról van szó, hisz alighanem a nagy múltú Mevisz-gitártáborok voltak az elsők. Miért első országos evangélikus gitártábor lett mégis a neve a június 30. és július 6. között Nagybörzsönyben rendezett szaktábornak? Nos, a szervezők azt szerették volna, ha az ország egész területéről érkező evangélikus fiatalokból egy gitárzenekar alakul... Sokan szeretnek és tudnak gitározni, de a közös zenélés öröme a muzsikusokat „egységbe hozza”. Nagyobb az öröm, amikor nem egyedül zenél valaki, hanem társakkal együtt muzsikálva tudja az Isten dicsőségére megszólaltatni azt, ami a lelkében van. A nagybörzsönyi táborba hét egyházmegyéből érkeztek fiatalok - Kővágó- őrstől Gyöngyösig, Szekszárdtól Galga- mácsáig. Az idei tábornak a jövő megalapozása is a célja volt. A tizenöt lelkes táborozóból ugyanis tíz gyerek ott és akkor fogott először szakszerűen gitárt a kezébe. Szinte mindenki saját hangszerrel érkezett, így nem jelentett gondot a három helyszínen egyszerre történő, vetésforgóban zajló oktatás. Volt, aki az egy hét alatt két zeneiskolai tanév anyagát teljesítette, és volt, aki a negyedik napon kezét pihentetni kényszerült a keletkezett vízhólyagok miatt. De ez sem jelentett az oktatók számára akadályt a zenére való nevelésben, hiszen a „gyengélkedőknek” jutott konga vagy valamilyen ritmushangszer, no és persze az éneklés. A táborban'három, felsőfokú zenei végzettséggel rendelkező neves szaktanár avatta be a gitáros újoncokat a hangszeres játék apró rejtelmeibe. A tábor szakmai vezetője Bozzay Izabella Katalin (zenei alapismeretek, gitár), művészeti vezetője Tóth Mónika (kamarazene, gitár) volt, és szakoktatóként jelen volt Nemes. András (populáris gitárkíséret, gitár) is. A tábor ötletgazdája és szervezője e sorok írója volt. A reggeli és esti áhítatok Jákob történetét kísérték végig a lelki vezető, Kollár Zsolt nógrádi evangélikus lelkész segítségével; a fiatalok megtudhatták, hogyan lehet a csalóból Izrael (Istennel küzdő és győztes). A gyerekek rajzokat is készítettek a történethez, és a beszélgetések során szó esett az életben való érvényesülésről, istenhitről, megbánásról, bűnbánatról, megbocsátásról, az Istennel való küzdelemről s a győzelemről is. A hét folyamán persze nemcsak gitároztak: több túrát is tehettek a táborozok, és erdei kisvasúttal utazva is gyönyörködhettek a csodálatos börzsönyi tájban. Délutánonként, a hangszertilalom alatt sem unatkozhatott senki, mert minden napra jutott valamilyen kreatív foglalkozás: gyöngyfűzés, fonás, tolltartódíszítés, hímzés. mm. n 1 A tábor befejezéseként zárókoncerten mutathatták be a fiatalok, mit tanultak a héten. Az oktatók odaadó munkájának eredményeképpen három ifjúsági éneket minden gitáros együtt kísért, a megalakult kamarazenekarok pedig argentin, mexikói és ír darabokat játszottak. ■ Bozzay Cecília- Ha nem tévedek, nem sokkal a hittudományi egyetem elvégzése után kerültek párjával Békásmegyerre. Minden bizonnyal nagy kihívást jelentett két fiatal kezdőnek, hogy a nulláról indulva kellett gyülekezetei szervezniük...- Feleségem, Magyar Melinda 1991-hen végzett a teológián, én 1993-ban fejeztem be tanulmányaimat. Nemescsó volt az első egyházközség, ahol szolgáltunk, innen kerültünk Békásmegyerre, akkor még csak két - egy már megszületett és egy születendő - gyermekkel. (A lelkész házaspár jelenleg négy gyermeket nevel. - A szerk) D. Szebik Imre püspök úgy küldött ki bennünket, hogy arra kért, tegyünk meg mindent a panelházakban élő evangélikusok megkeresése és gyülekezetté formálása érdekében.- Hogyan igyekeztek eleget tenni e kérésnek, miként kezdtek.hozzá ehhez a szolgálathoz?- Idő hiányában sajnos nem mesélhetem el minden kalandunkat, de az tény, hogy regénybe illő vállalkozás volt. Úgy vette kezdetét, hogy kaptunk egy lakást a helyi önkormányzattól. Miután beköltöztünk, becsöngetett hozzánk egy itt élő evangélikus asszony egy olyan listával, amely azoknak a testvéreinknek a nevét és címét tartalmazta, akiket ő ismert. Ebből az „adattárból” kiindulva kezdtük el aztán megszervezni a gyülekezetei. De „csak” másfél évet töltöttünk Budapesten, mert a lelkészvizsga letétele után szerettünk volna vidékre költözni, így kerültünk ide, Répcelakra.- Mostani szolgálati helyükön az ünnepi istentisztelet és a szentelés előtt még volt egy kis idő arra is, hogy körbenézzünk a gyülekezetben. Mindenütt szebbnél szebb épületeket láttam.- 1996-ban jöttünk ide, és folytattuk az elődök által megkezdett lelki munkát. De tudtuk, előbb-utóbb fizikai értelemben véve is építkeznünk kell, olyan leromlott állapotban voltak a Répce- lak-Csánigi Evangélikus Egyházközség tulajdonában lévő ingatlanok. A répcelaki templom belsejét 1998-ban renováltuk, a hangszerek királynőjét ebben a hajlékban 1999 és 2000 között újítottuk fel és építtettük át hangversenyorgonává. 2000-ben ezenkívül épült még egy garázs is.- Ha jól tudom, ekkor rövid szünet következett az építkezések sorában.- Három év elteltével, 2003-ban fogtunk hozzá a répcelaki gyülekezeti ház külső felújításához, 2004-ben a szórvány, Csánig akkorra már nagyon rossz állapotban lévő evangélikus imaházát renováltuk az európai uniós SAPARD- pályázat segítségével. A rá következő esztendőben készült el a répcelaki templom külső felújítása és az épület díszkivilágítása. Ekkor öntettünk új harangot is.- Számomra eddig ismeretlen és kedves volt az a gesztus, hogy a harang az. ünnepi istentisztelet közben is megszólalt a keresztelési imádság után.- Úgy tartja a mondás, hogy a harang az élőket hívogatja, a halottakat elsiratja, és a villámok erejét megtöri. Amikor az új harangunk elkészült, akkor merült fel az az ötlet, hogy ne csak a gyászt jelezze, hanerrl minden egyes keresztelőn - a keresztelési imádság elhangzása alatt - szólaljon meg, utalva az élet továbbélésére, egy gyermek születésére és arra, hogy egy újabb taggal bővült a gyülekezetünk.- Visszatérve az építkezésekre, „lezárásképp" következett a parókia: 2006-ban a belső, idén a külső felújítás, az udvar rendbetétele és a Luther-rózsás kerítés. Hogyan fogalmazódott meg Önben az utóbbi, hazánkban tudomásom szerint egyedülálló ötlet?- Településünk 2001. július elsején nyerte el a városi rangot. Az evangélikus templom és a lelkészlakás a helység központjában áll, ezért fontos volt számomra, hogy itt egyszerű, méltóságteljes eszközökkel fejezzük ki felekezeti hovatartozásunkat. Erre a legmegfelelőbbnek a Luther-rózsa ősi szimbóluma találtatott, amely egyszerre utal mind az egyetemes kereszténységre, mind pedig az evangélikusságra. Sokat beszélgettem Gecset Miklós kovácsmesterrel, aki a szomszédos Páliban lakik. O egyébként római katolikus, de örömmel vállalta - és munkatársaival szerintem nagyon jól meg is oldotta - ezt a feladatot.- Gondolom, most már egy darabig nem kell, hogy több építkezés miatt fájjon a feje...- Azért még vannak terveink, szeretnénk építeni egy vendégházat, amely más gyülekezetek ideérkező, kiránduló tagjait, úgy tíz főt tudna befogadni.- Aki az evangélikus templom és parókia felé igyekszik, láthatja a megszépült római katolikus templomot is. A vélhetően nagyobb lélekszámú katolikusság mellett hány lutheránus él itt?- A répcelak-csánigi evangélikus gyülekezet 1250 főt számlál, közülük hét- százan fizetnek egyházfenntartói járulékot. Nagyon lelkesek és aktívak, szívesen állnak rendelkezésre, ha valamilyen gyülekezeti eseményről vagy akár építkezésről van szó. Legutóbb, a parókia külső felújításakor is körülbelül ötmillió forintot tett ki az egyházközség tagjainak ingyen, önkéntes adományként végzett munkája.- A felügyelő, Gömböcz Róbert az ünnepi istentisztelet utáni közgyűlésen utalt is arra, hogy az együttes fáradozás milyen sok örömet tartogatott a résztvevőknek, erősítve össze tartozásukat. Hasonló „közösségépítő eszköz" lehet zenekaruk, a Vekker is. De Ön mint a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület kerületi missziói lelkésze bizonnyal a misszió lehetőségét is meglátta, amikor létrejött ez a fiatalokból álló csapat.- A Vekkerről valóban elmondhatjuk, hogy alapítása és működése a tudatos missziói stratégia része, de természetes, hogy nem pusztán észérvekből kiindulva, hanem Isten indítására hozták létre közösségünk zenész tagjai - kántorunk, Szalay Szabolcs és másodfelügyelőnk, Csontár Gábor - 1997-ben. Ok írták a dalszövegeket is. A Vekker első önálló albuma 2002-ben jelent meg Jöjj, Uram címmel, a rajta lévő számok meghallgathatóak Répcelak város honlapján, a www.repcelak.hu oldalon keresztül. Maga az album a lelkészi hivatalban rendelhető meg.- A közeljövőben élőben is hallhatjuk szólni a Vekkert?- Kőszegen, a Szélrózsán fogunk zenélni.- „A Vekkerről valóban elmondhatjuk, hogy alapítása és működése a tudatos missziói stratégia része" - mondta. Ennek milyen egyéb elemeit említené még?- Úgy vélem, hogy minden a misszió eszközévé válhat. Az igehirdetés vagy a zene éppúgy, mint például a már hagyományosnak mondható gyülekezeti csendeshétvégéink, a hitébresztést célzó konfirmandustáboraink vagy azok az évente ismétlődő látogatások, amikor nyári angoltáborunkba amerikai testvérgyülekezetünkből érkezik hozzánk egy misszionárius házaspár és velük néhány fiatal. Egyetértek Rostáné Piri Magda esperessel, aki az ünnepi istentiszteletünkön mondott igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a fizikai értelemben vett építkezés soha nem történhet az úgynevezett lelki építkezés rovására. Véleményem szerint a kettő szorosan összetartozik. Ha élő a gyülekezet tagjainak a hite, akkor az minden tekintetben - így az épületeken is - meglátszik, és a szép, otthonos környezetet könnyebben tekinti bárki lelki otthonának. Egyébként pedig azt gondolom, hogy a gyülekezetnek nem a templomban van a helye. A vasárnapi istentiszteleteken természetesen igen, de különben, a hétköznapokban a templom falain kívül minden hívőnek kötelessége, hogy szavaival és cselekedeteivel, azaz egész életével szelíden, de határozottan tegyen tanúbizonyságot a körülötte és vele élőknek a megváltó Jézus Krisztusról. ■ Gazdag Zsuzsanna ISTENTISZTELETI REND / 2008. július 20. Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: 1 Kor 10,1-13; Jer 1,4-10. Alapige: Lk 16,1-9. Énekek: 395., 439. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Rozsé István; II., Modori u. 6. de. 3/4 n. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár PéterTamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél II. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. .(úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szentpétery Péter: XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Szentpétery Péter; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Széchey Béla; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. To. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél II. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) Lacknemé Puskás Sára; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. László Lajos. ISTENTISZTELETI REND/2008. július 20.- Balaton Alsódörgicse de. 11.; Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfured de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9.; Fonyód de. fél 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél ii.; Kisdörgicse du. fél#2.: Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nemesleányfalu du. 2.: Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. ■ Összeállította: Vitális Judit