Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-07-20 / 29. szám

O ◄< 2008. július 20. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Országos evangélikus gitártábor - Nagybörzsönyben először A fiatalok vallásosabbak,mint feltételezzük A fiatalok és a fiatal felnőttek számára a vallás sokkal fonto­sabb, mint általában hisszük - állapította meg a német Bertels­mann Alapítvány által a július 15. és 20. között az ausztráliai Sydneyben zajló katolikus világifjúsági találkozó alkalmából készített tanulmány. Világszerte öt fiatal felnőttből -18 és 29 év közöttiek - négy vallásos, 44 százalékuk mélyen vallásos, vagyis élénken foglal­koztatják őket hitbeli kérdések, gyakran imádkoznak, és a val­lás a hétköznapi életükre is kihat. Csak 13 százalék számára nem jelent semmit a vallás - írják a tanulmány szerzői, akik 2007. június és október között 21 országban mintegy 21 ezer fi­atal véleményét tudakolták meg. Különösen vallásosak a fiatal felnőttek az iszlám államok­ban és a fejlődő országokban. Európán kívül a fiatal protestánsok 80 százaléka mélyen val­lásos és 18 százalék éppenhogy. A 18-29 éves európai protes­tánsok között hét százalék a mélyen vallásos. Hasonló a hely­zet a fiatal katolikusok körében, akiknek Európában egynegye­de, Európán kívül azonban 68 százaléka mélyen vallásos. A nagymértékben vallásos országokban - mint Nigéria vagy Guatemala - a fiatal felnőttek 90 százaléka naponta legkevesebb egyszer imádkozik, Indiában, Marokkóban vagy Törökország­ban négy megkérdezett közül három. Franciaországban viszont a fiatal felnőtteknek csupán kilenc százaléka imádkozik napjában, ez az arány Oroszországban nyolc, Ausztriában pedig hét száza­lék. Kivételt képez a fejlett ipari országok közül az Amerikai Egye­sült Államok, ahol a fiatalok .57 százaléka imádkozik naponta. „Tipikusan európainak, nyugatinak” minősítette az alapít­vány azt a feltevést, hogy a fiatalok kevésbé vallásosak, mint szüleik és nagyszüleik. Brazíliában, Törökországban és Nigériá­ban a fiatal felnőttek 90 százaléka, Izraelben, Indonéziában és Olaszországban 80 százaléka hisz Istenben, illetve a halál utáni életben; Marokkóban ez az arány 99 százalék. M MTI Minden a misszió eszközévé válhat Beszélgetés Verasztó János'lelkésszel ► Utolsó emlékem szerint Békásmegyeren szervezett gyülekezetét a lakótele­pen élő evangélikusokból. Napjainkban azonban már Répcelakon kell ke­resnem Verasztó Jánost, aki egyúttal a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület ke­rületi missziói lelkésze. A lelkipásztorral egy ünnepi istentiszteletet követő gyülekezeti ebéden beszélgettem. A répcelaki és csánigi evangélikusoknak az adott okot a hálaadásra, hogy a közelmúltban befejeződött a lelkészlakás külső felújítása, és így Rostáné Piri Magda esperes május 18-án felszentelhet­te a megszépült parókiát és az azt körülölelő kerítést, amelyet - hazánkban egyedülálló módon - Luther-rózsa díszít. ► Nem az első országos gitártáborról van szó, hisz alighanem a nagy múltú Mevisz-gitártáborok voltak az elsők. Miért első országos evan­gélikus gitártábor lett mégis a neve a június 30. és július 6. között Nagybörzsönyben rendezett szak­tábornak? Nos, a szervezők azt szerették volna, ha az ország egész területéről érkező evangélikus fia­talokból egy gitárzenekar alakul... Sokan szeretnek és tudnak gitározni, de a közös zenélés öröme a muzsikusokat „egységbe hozza”. Nagyobb az öröm, amikor nem egyedül zenél valaki, ha­nem társakkal együtt muzsikálva tudja az Isten dicsőségére megszólaltatni azt, ami a lelkében van. A nagybörzsönyi táborba hét egyház­megyéből érkeztek fiatalok - Kővágó- őrstől Gyöngyösig, Szekszárdtól Galga- mácsáig. Az idei tábornak a jövő meg­alapozása is a célja volt. A tizenöt lelkes táborozóból ugyanis tíz gyerek ott és akkor fogott először szakszerűen gitárt a kezébe. Szinte mindenki saját hangszerrel ér­kezett, így nem jelentett gondot a három helyszínen egyszerre történő, vetésfor­góban zajló oktatás. Volt, aki az egy hét alatt két zeneiskolai tanév anyagát telje­sítette, és volt, aki a negyedik napon ke­zét pihentetni kényszerült a keletkezett vízhólyagok miatt. De ez sem jelentett az oktatók számára akadályt a zenére való nevelésben, hiszen a „gyengélke­dőknek” jutott konga vagy valamilyen ritmushangszer, no és persze az éneklés. A táborban'három, felsőfokú zenei végzettséggel rendelkező neves szakta­nár avatta be a gitáros újoncokat a hang­szeres játék apró rejtelmeibe. A tábor szakmai vezetője Bozzay Izabella Katalin (zenei alapismeretek, gitár), művészeti vezetője Tóth Mónika (kamarazene, gitár) volt, és szakoktatóként jelen volt Nemes. András (populáris gitárkíséret, gitár) is. A tábor ötletgazdája és szervezője e sorok írója volt. A reggeli és esti áhítatok Jákob törté­netét kísérték végig a lelki vezető, Kollár Zsolt nógrádi evangélikus lelkész segít­ségével; a fiatalok megtudhatták, ho­gyan lehet a csalóból Izrael (Istennel küzdő és győztes). A gyerekek rajzokat is készítettek a történethez, és a beszél­getések során szó esett az életben való érvényesülésről, istenhitről, megbánás­ról, bűnbánatról, megbocsátásról, az Is­tennel való küzdelemről s a győzelem­ről is. A hét folyamán persze nemcsak gitá­roztak: több túrát is tehettek a táboro­zok, és erdei kisvasúttal utazva is gyö­nyörködhettek a csodálatos börzsönyi tájban. Délutánonként, a hangszertila­lom alatt sem unatkozhatott senki, mert minden napra jutott valamilyen kreatív foglalkozás: gyöngyfűzés, fonás, tolltar­tódíszítés, hímzés. mm. n 1 A tábor befejezéseként zárókoncerten mutathatták be a fiatalok, mit tanultak a héten. Az oktatók odaadó munkájának eredményeképpen három ifjúsági éneket minden gitáros együtt kísért, a megala­kult kamarazenekarok pedig argentin, mexikói és ír darabokat játszottak. ■ Bozzay Cecília- Ha nem tévedek, nem sokkal a hittudomá­nyi egyetem elvégzése után kerültek párjával Békásmegyerre. Minden bizonnyal nagy kihí­vást jelentett két fiatal kezdőnek, hogy a nullá­ról indulva kellett gyülekezetei szervezniük...- Feleségem, Magyar Melinda 1991-hen végzett a teológián, én 1993-ban fejez­tem be tanulmányaimat. Nemescsó volt az első egyházközség, ahol szolgáltunk, innen kerültünk Békásmegyerre, akkor még csak két - egy már megszületett és egy születendő - gyermekkel. (A lelkész házaspár jelenleg négy gyermeket nevel. - A szerk) D. Szebik Imre püspök úgy küldött ki bennünket, hogy arra kért, tegyünk meg mindent a panelházakban élő evan­gélikusok megkeresése és gyülekezetté formálása érdekében.- Hogyan igyekeztek eleget tenni e kérésnek, miként kezdtek.hozzá ehhez a szolgálathoz?- Idő hiányában sajnos nem mesélhe­tem el minden kalandunkat, de az tény, hogy regénybe illő vállalkozás volt. Úgy vette kezdetét, hogy kaptunk egy lakást a helyi önkormányzattól. Miután beköl­töztünk, becsöngetett hozzánk egy itt élő evangélikus asszony egy olyan listá­val, amely azoknak a testvéreinknek a nevét és címét tartalmazta, akiket ő is­mert. Ebből az „adattárból” kiindulva kezdtük el aztán megszervezni a gyüle­kezetei. De „csak” másfél évet töltöttünk Budapesten, mert a lelkészvizsga letétele után szerettünk volna vidékre költözni, így kerültünk ide, Répcelakra.- Mostani szolgálati helyükön az ünnepi istentisztelet és a szentelés előtt még volt egy kis idő arra is, hogy körbenézzünk a gyüleke­zetben. Mindenütt szebbnél szebb épületeket láttam.- 1996-ban jöttünk ide, és folytattuk az elődök által megkezdett lelki munkát. De tudtuk, előbb-utóbb fizikai értelem­ben véve is építkeznünk kell, olyan le­romlott állapotban voltak a Répce- lak-Csánigi Evangélikus Egyházközség tulajdonában lévő ingatlanok. A répce­laki templom belsejét 1998-ban renovál­tuk, a hangszerek királynőjét ebben a hajlékban 1999 és 2000 között újítottuk fel és építtettük át hangversenyorgoná­vá. 2000-ben ezenkívül épült még egy garázs is.- Ha jól tudom, ekkor rövid szünet követke­zett az építkezések sorában.- Három év elteltével, 2003-ban fog­tunk hozzá a répcelaki gyülekezeti ház külső felújításához, 2004-ben a szór­vány, Csánig akkorra már nagyon rossz állapotban lévő evangélikus imaházát renováltuk az európai uniós SAPARD- pályázat segítségével. A rá következő esztendőben készült el a répcelaki temp­lom külső felújítása és az épület díszkivi­lágítása. Ekkor öntettünk új harangot is.- Számomra eddig ismeretlen és kedves volt az a gesztus, hogy a harang az. ünnepi isten­tisztelet közben is megszólalt a keresztelési imádság után.- Úgy tartja a mondás, hogy a harang az élőket hívogatja, a halottakat elsiratja, és a villámok erejét megtöri. Amikor az új harangunk elkészült, akkor merült fel az az ötlet, hogy ne csak a gyászt jelezze, hanerrl minden egyes keresztelőn - a ke­resztelési imádság elhangzása alatt - szólaljon meg, utalva az élet továbbélé­sére, egy gyermek születésére és arra, hogy egy újabb taggal bővült a gyüleke­zetünk.- Visszatérve az építkezésekre, „lezárás­képp" következett a parókia: 2006-ban a belső, idén a külső felújítás, az udvar rendbetétele és a Luther-rózsás kerítés. Hogyan fogalmazódott meg Önben az utóbbi, hazánkban tudomásom szerint egyedülálló ötlet?- Településünk 2001. július elsején nyerte el a városi rangot. Az evangélikus templom és a lelkészlakás a helység köz­pontjában áll, ezért fontos volt szá­momra, hogy itt egyszerű, méltóságtel­jes eszközökkel fejezzük ki felekezeti hovatartozásunkat. Erre a legmegfele­lőbbnek a Luther-rózsa ősi szimbóluma találtatott, amely egyszerre utal mind az egyetemes kereszténységre, mind pedig az evangélikusságra. Sokat beszélgettem Gecset Miklós kovácsmesterrel, aki a szomszédos Páliban lakik. O egyébként római katolikus, de örömmel vállalta - és munkatársaival szerintem nagyon jól meg is oldotta - ezt a feladatot.- Gondolom, most már egy darabig nem kell, hogy több építkezés miatt fájjon a feje...- Azért még vannak terveink, szeret­nénk építeni egy vendégházat, amely más gyülekezetek ideérkező, kiránduló tagjait, úgy tíz főt tudna befogadni.- Aki az evangélikus templom és parókia felé igyekszik, láthatja a megszépült római ka­tolikus templomot is. A vélhetően nagyobb lé­lekszámú katolikusság mellett hány lutherá­nus él itt?- A répcelak-csánigi evangélikus gyü­lekezet 1250 főt számlál, közülük hét- százan fizetnek egyházfenntartói járulé­kot. Nagyon lelkesek és aktívak, szíve­sen állnak rendelkezésre, ha valamilyen gyülekezeti eseményről vagy akár épít­kezésről van szó. Legutóbb, a parókia külső felújításakor is körülbelül ötmillió forintot tett ki az egyházközség tagjai­nak ingyen, önkéntes adományként végzett munkája.- A felügyelő, Gömböcz Róbert az ünne­pi istentisztelet utáni közgyűlésen utalt is arra, hogy az együttes fáradozás milyen sok örömet tartogatott a résztvevőknek, erősítve össze tar­tozásukat. Hasonló „közösségépítő eszköz" le­het zenekaruk, a Vekker is. De Ön mint a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület kerületi missziói lelkésze bizonnyal a misszió lehetősé­gét is meglátta, amikor létrejött ez a fiatalokból álló csapat.- A Vekkerről valóban elmondhatjuk, hogy alapítása és működése a tudatos missziói stratégia része, de természetes, hogy nem pusztán észérvekből kiindul­va, hanem Isten indítására hozták létre közösségünk zenész tagjai - kántorunk, Szalay Szabolcs és másodfelügyelőnk, Csontár Gábor - 1997-ben. Ok írták a dal­szövegeket is. A Vekker első önálló al­buma 2002-ben jelent meg Jöjj, Uram címmel, a rajta lévő számok meghallgat­hatóak Répcelak város honlapján, a www.repcelak.hu oldalon keresztül. Maga az album a lelkészi hivatalban rendelhe­tő meg.- A közeljövőben élőben is hallhatjuk szól­ni a Vekkert?- Kőszegen, a Szélrózsán fogunk ze­nélni.- „A Vekkerről valóban elmondhatjuk, hogy alapítása és működése a tudatos missziói stratégia része" - mondta. Ennek milyen egyéb elemeit említené még?- Úgy vélem, hogy minden a misszió eszközévé válhat. Az igehirdetés vagy a zene éppúgy, mint például a már hagyo­mányosnak mondható gyülekezeti csen­deshétvégéink, a hitébresztést célzó kon­firmandustáboraink vagy azok az éven­te ismétlődő látogatások, amikor nyári angoltáborunkba amerikai testvérgyüle­kezetünkből érkezik hozzánk egy misszionárius házaspár és velük néhány fiatal. Egyetértek Rostáné Piri Magda esperes­sel, aki az ünnepi istentiszteletünkön mondott igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a fizikai értelemben vett építkezés soha nem történhet az úgynevezett lelki építkezés rovására. Véleményem szerint a kettő szorosan összetartozik. Ha élő a gyülekezet tagjainak a hite, akkor az min­den tekintetben - így az épületeken is - meglátszik, és a szép, otthonos környeze­tet könnyebben tekinti bárki lelki ottho­nának. Egyébként pedig azt gondolom, hogy a gyülekezetnek nem a templomban van a helye. A vasárnapi istentiszteleteken ter­mészetesen igen, de különben, a hétköz­napokban a templom falain kívül minden hívőnek kötelessége, hogy szavaival és cselekedeteivel, azaz egész életével szelí­den, de határozottan tegyen tanúbizony­ságot a körülötte és vele élőknek a meg­váltó Jézus Krisztusról. ■ Gazdag Zsuzsanna ISTENTISZTELETI REND / 2008. július 20. Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: 1 Kor 10,1-13; Jer 1,4-10. Alapige: Lk 16,1-9. Énekek: 395., 439. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Rozsé István; II., Modori u. 6. de. 3/4 n. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár PéterTamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél II. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. .(úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szentpétery Péter: XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Szentpétery Péter; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Széchey Béla; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. To. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél II. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) Lacknemé Puskás Sára; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. László Lajos. ISTENTISZTELETI REND/2008. július 20.- Balaton Alsódörgicse de. 11.; Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfured de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9.; Fonyód de. fél 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél ii.; Kisdörgicse du. fél#2.: Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nemesleányfalu du. 2.: Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. ■ Összeállította: Vitális Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom