Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-07-20 / 29. szám
4 2008. július 20. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS A BIBLIA ÉVE 2008 Bővebb információ: www.csaladoknapja.hu ÖKUMENIKUS CSALÁDI NAP A BIBLIA EVE JEGYEBEN KISVARDA - VARKERT 2008. július 26. (szombat) EGÉSZ NAPOS CSALÁDI PROGRAMOK: ökumenikus Istentisztelet, kiállítások, játszóház, KORMORAN KONCERT, KALÁKA KONCERT, A MEGFESZÍTETT—ROCKOPERA, VÖRÖS RÉBÉK KONCERT, bábszínház, kézművesség, zenés családi színház, íjászat, táncház, gyermcksziget, Árpád-kori harci bemutató, stb, KOI DOC. AM OIVASIA MMAtVf )tt* Bibliával a mindennapokban Október a reformáció hónapja ► A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) június 18-i ülésén - egyebek mellett - meghatározta az idei reformációi programsorozat fő irányvonalát. A reformáció hónapja témájában csatlakozik a Biblia évéhez; ezt mottójában így fejezi ki: Bibliával a mindennapokban. E mottó nyilvánvalóan utalni akar arra, hogy számunkra sem a Biblia, sem pedig az abban gyökerező protestáns értékrend nem szorítkozhat a jeles napok spirituális vagy kulturális emelkedettségére, hanem - mint az éltető s meg nem unható jó kenyér - mindennapos táplálékunk. A hétköznapi élethelyzetek is felelős döntésekre, megnyilatkozásokra hívnak, amelyekben vagy a bibliai értékekre hagyatkozunk, hivatkozunk, vagy pedig ingoványos talajra térünk. A reformáció sok középkori ünnepnapot azzal a szándékkal szüntetett meg, hogy hirdesse, Isten üdyözítő jelenléte mindennap személyesen megerősít, és mindennap a közösség javát is szolgáló gyümölcstermésre hív. A'protestáns (szoci- áljetikának/értékrendnek ez az alaptétele nyer kifejezést a mottóban, és vár sokfajta megtestesülést a rendezvényekben. Október i-jén 14 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődnek majd a rendezvények az ökumenikus tanács és az egyetemi lelkészségek székházának kápolnájában. A megnyitó egyben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa alapításának hatvanötödik évfordulójáról való megemlékezés lesz. 1943 óta sokat változott a világ, de a hívő testvériségre hívó krisztusi szó ma is érvényes. A megnyitón részt vevők továbbá gazdag bibliakiállításban is gyönyörködhetnek. Október 19-én 17 órakor rendezzük meg az ünnepi gálát az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Ünnepi beszédet dr. Csermely Péter egyetemi tanár mond Közös kincsünk a Biblia címmel. A gazdag programot - terveink szerint - az Unicum Laude énekegyüttes, valamint a Baptista Központi Énekkar biztosítja! Elhangzik Handel Messiásának harmadik része. Október 26-án 17 órára az országos reformációi istentiszteletre várjuk a híveket a pécsi baptista templomba. Az istentisztelet igei alapvetése így hangzik: „Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve." (2Tim 2,9) Az úrvacsorás istentiszteleten igét hirdet Ittzés János evangélikus püspök, bizonyságot tesz Csemák István metodista szuperintendens. További liturgikus szolgálatokat a református és baptista püspökök és lelkipásztorok végeznek. A felemelő spirituális élményhez a pécsi egyházi énekkarok szolgálatai járulnak hozzá. Október 31 -én 16 órakor megemlékezést tartunk Budapesten a Reformációi emlékparkban; erre - elsősorban - a budapesti és a főváros környéki gyülekezetek, egyházi intézmények és szervezetek híveit várjuk. Mint ismeretes, az emlékparkot a Damjanich utca és a Városligeti fasor sarkán, az evangélikus és a református templom között ez év pünkösdjén szentelték fel. Az emlékparki ünnepséggel, koszorúzással hagyományt kívánunk teremteni. * * * > Szeretetteljes bizalommal buzdítjuk a gyülekezeteket, intézményeket és szervezeteket, hogy - lehetőleg profiljuknak megfelelően, de nem kizárólagosan - e főtémához kapcsolódva a maguk helyi programját szervezzék meg, s erről a programfüzetünkben való regisztráció érdekében legkésőbb szeptember 10-ig szíveskedjenek tájékoztatást küldeni: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.; tel.: 1/371-2690; e-mail: oikume- ne@meot.hu. Bizalommal kérem, hogy az október 19-én 17 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezendő ünnepi gálára - tekintettel a filmszínház befogadóképességére - szintén legkésőbb szeptember 10-ig szíveskedjenek megrendelni a jegyeket (a rendeléshez 500 forint/fő adományt is remélünk) a fenti elérhetőségek egyikén. Az október a reformáció hónapja 2008 rendezvénysorozat iránt érdeklődők imádságos, aktív részvételét és a határidők szem előtt tartását kéri a szervező- bizottság nevében: ■ Dr. Bóna Zoltán református lelkész, a ME ÖT főtitkára „Ecce quam bonum.. ► „Ecce quam bonum...” - íme, mily jó és mily gyönyörűséges, ha egyetértésben élnek a testvérek! A133. (132.) zsoltár versei szóltak egy gyönyörű gra- duále dallamán - mintegy közös nevezőként - a IV. váci nemzetközi gregoriánfesztivál minden közreműködő együttesének előadásában, amelynek tagjai között ortodox pap és protestánsok is énekeltek. Nagy érdeklődés közepette zajlottak le július 3. és 6. között Vácott a Gregorián Társaság és a váci püspökség rendezésében azok az ünnepi napok, amelyeken az egyház legünnepibb cselekménye, a liturgia töltötte be a legfontosabb szerepet, éspedig nem akármilyen módon. Ezeken az alkalmakon kizárólag az hangzott, ami a kereszténység legjellemzőbb sajátja, ami nem sokkal fiatalabb magánál az egyháznál, ami maga is együtt született, alakult a liturgiával, ami a Biblia szent szövegeit a legszentebb módon hordozza a legemberibb nyelven: az ének. A gregorián ének zengett négy napig Vác három templomában a főpapi szentmiséken és a zsolozsmákon. A most megrendezett fesztivál gerincét - éppen úgy, mint 1998-ban, 2002-ben és 2005-ben - a liturgikus alkalmak alkották, mivel ott tapasztalható meg a gregorián ének imádságos lelkülete és művészi értéke. A gregorián szentmisék állandó részeinek éneklésébe éppen ezért mindenki bekapcsolódhatott, a változó részeket (proprium) és a gregorián zsolozsmákat (laudes, vesperás) pedig a meghívott szkólák énekelték. Az idei fesztiválra a világhírű gregorián együttesek közül nyolc szkóla érkezett Ausztriából, Észtországból, Japánból, Magyarországról és Olaszországból, hogy bemutassa, hogyan interpretálja a közös római hagyomány gregorián énekeit. Csodálatos volt megtapasztalni azt a közelítést, amely az első fesztivál óta eltelt tíz év alatt is folyamatosan hallható volt: a szkólák énekében a szövegértelmezés alig tért el egymástól. Ez nyilván egy fejlődésnek a következménye. A tudományos kutatások, amelyek ennek az interpretációnak a hátterében állnak, biztosítják ezt az egységes éneklést. A gregorián szemiológia ugyanis a legrégebbi kódexek neumáiból (a szöveg fölé írt vezénylő intések grafémái- ból, írásjegyeiből) következtet az éneklés megformálására, azaz a szent szövegek értelmezésére. Hiszen a gregorián nem más, mint énekelt imádság, ezért megszólaltatását mindig a szövegben való elmélyedés, elemzés előzi meg, a szavaknak és mondatoknak át kell járniuk az értelem, a szív és a lélek rétegeit. Ehhez nyújtanak hiteles segítséget a neumák, hiszen ezeket nem sokkal azután írták a kódexekbe, hogy a gregorián ének klasszikus repertoárja kialakult, azaz a 8-9. században. A meghívott együttesek közül a legtöbb kizárólag gregoriánt énekel, de mindegyik rendszeresen végez liturgikus szolgálatot. Ez elengedhetetlen a gregorián igazi lelkiségének átéléséhez. A fesztivál eseményei között jelentős helyet foglalt el a nyolc gregorián hangverseny is, amelyből öt Vácott, három pedig Budapesten zajlott zsúfolásig megtelt templomokban. Ezeken hangzott el az együttesek gregorián interpretációjának összehasonlításához mindegyik együttes bemutatásában az Ecce quam bonum kezdetű graduále, amely’a fesztivál központi gondolatát is kifejezte: „mily jó és mily gyönyörűséges, ha egyetértésben élnek a testvérek”, hiszen ez a liturgiában valósul meg a leginkább, éppen abban, ami a gregorián ének igazi közege. A liturgiái gondolkodást tükrözte a fesztiválnak az a különleges vonása is, hogy az együttesek tematikus anyagot adtak elő, a hangversenyeken egy-egy ünnep vagy évközi vasárnap énekeit szólaltatták meg, olyan anyagot, amely a szkólák gyakorlatában is gyakran előfordul, tehát sokan ismerik. A Tallinból érkezett Vox Clamantis együttes (vezetőjük Jaan-Eik Tulve) könnyed, lendületes éneke, az óriási, egy levegőre áténekelt ívek, a fokozás és a csúcspontok zenei-szövegi összefüggése lenyűgöző volt. A bécsi Schola Resupi- na vezetője, Isabell Köstler maga is énekes. Természetes hangjuk, szép, életteli, legato énekük átélt imádságként szárnyalt. A dr. Alberto Turco professzor által vezetett veronai In Dúld Jubilo méltóságteljes, mégis lendületes tempói, árnyalt kifejezőereje mellett kimagasló képességű szólistájának erőteljesen zengő, hajlékony énekével tűnt ki. Különleges volt a Tokióból érkezett Capella Gregoriana (vezetőjük Veronika Hashimoto) finom, áttetsző hangzása, amelyből angyali ragyogással szikrázott fel az alleluja. Feltűnő volt a grazi Institut für Kirchenmusik női szkólája (vezetőjük prof. dr. Kari Prassl és Eugeen Liven d’Abelar- do) sötét tónusú hangszíne; mint kiderült, az együttes fele ortodox vidékről származik. A Schola Gregoriana Budapestinensis Béres Györgynek, a fesztivál művészeti vezetőjének irányításával tizennégy éve minden héten énekel gregorián misét, ennek köszönhetően sok kifejezésbeli finomsággal árnyalta a gregorián éneklését. A Cantate Schola és a Jubilate Schola a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolából érkezett, és ifi. Sapszon Ferenc keze alatt páratlanul csodálatos élményt nyújtott nemcsak a hangversenyeken, hanem a laudes és a vesperás imaórákon is. Gyönyörű kiegyenlítettség, puha és erőteljes, hajlékony legato, hangzásban és kifejezésben teljesen homogén megszólalás, az imádság szövegének átgondolt, átérzett értelmezése, szárnyalás, sugárzás és méltóság jellemezte éneküket. A gregorián itt, a IV. váci nemzetközi gregoriánfesztiválon méltó módon szólalt meg, s így érvényesülhetett igazi lényege, az az életteli, dinamikus nyugalom, amely erőt és egységet sugároz a hallgatóság felé, előrevetítve a hívek egységének reménységét. ■ Ruthner Judith Köszönet a (nagy)családért „Hárman vagyunk testvérek...” „Olyan sokan?!” - kérdeznek vissza megdöbbenve (megbotránkozva?) az egyke ismerősök. Vajon mit szólnának - talán szóhoz sem jutnának -, ha négy, öt, hat vagy még több testvért megnevezni tudó fiatalokkal kerülnének szembe?! (Utóbbiakéhoz képest a miénk csak „kis nagycsalád”.) „És egy anyától és egy apától - folytatódik a rácsodálkozás -, akik tényleg huszonhat éve tartanak ki - házasságban - egymás mellett?” Igen, tényleg. * * * Természetes. Olyan természetes, mint a levegővétel. Vagy az, hogy réggel felkel a nap, este pedig eltűnik a horizont mögött. Eltűnik - de attól még ott van (és másnap újra felbukkan az égen). Ugyanígy a család is mindig ott van. Akkor is, amikor tagjai teljes létszámban egy fedél alatt tartózkodnak, és akkor is, amikor soksok kilométer választja el őket egymástól. Akkor is, amikor teljes közöttük az összhang, és akkor is, amikor viták, nézeteltérések „színesítik” a mindennapjaikat. Akkor is, amikor legszívesebben egyedül lennének, elfeledkeznének róla, és egy- egy pillanatra púpnak, kötöttségnek, tehernek érzik a létét, és akkor is, amikor az otthon, a család biztonságára, védelemére, támogatására van szükségük. * * * „Köszönet a családért” - ezt a mondatot választotta a július 10. és 13. között Veszprémben megrendezett hetedik családkongresszusa mottójául a Nagy- családosok Országos Egyesülete (NOÉ). A civil szervezet vezetői szerint a téma- választás annál is inkább aktuális, mivel a jelenlegi társadalmi „csődhelyzetre” az egyetlen helyes válasz a család, a családban élés, a családok megerősítése. * * * „Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet” - hangzóit fel a jól ismert strófa közel harminc éve A Mézga család című rajzfilmsorozat minden epizódjának elején. Igen, bármilyen közegből, bármilyen tapasztalatokkal a tarsolyában jön is valaki, ha megkérdezik tőle, mi jut eszébe a családról, még ma is, amikor mindenféle együttélési formát hajlamosak családként definiálni, ideálisnak ezt a papa- mama-gyerekek felállást tekinti. A „hagyományos” család létjogosultságáért - pláne elismeréséért - mégis harcolni kell, hovatovább (ön)védelemre szorul. Pedig az egyén is, és a társadalom is sokat köszönhet az igazi családnak! * * * Az ép, egészséges, jól működő családnak az egyén csupa-csupa természetes és magától értetődő, mégis nagyon fontos és sajnos gyakran hiányzó dolgot köszönhet: szülői és testvéri szeretetet, boldog, élményekben gazdag gyermek- és ifjúkort, biztonságérzetet, odafigyelést, törődést... A társadalom testileg-lelkileg egészséges, hosszú távon és közösségben gondolkodó, kitartó és küzdeni tudó, határozott értékrenddel bíró embereket, akik - túl azon, hogy egyszerre termelői és fogyasztói is a javaknak - a társadalom építői, az értékek őrzői és továbbadói.' És mit köszönhet kifejezetten a nagycsaládoknak a nemzet? Röviden: a fennmaradását. Csakhogy míg a köztudatban továbbra is a tradicionális kép él a családról, és a szociológiai felmérések szerint a fiatalok legalább két (de inkább több) gyereket szeretnének - vagyis elméletben meg lehetne állítani a népesség fogyását -, a valóságban az elmúlt bő húsz évben hazánkban a termékenységi ráta az egyharmadával csökkent... A társadalomban a nagycsalád tehát már csak ezért sem problémák forrása, hanem - a megoldás kulcsa. ■ Vitális Judit