Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-06-22 / 25. szám
8 2oo8. június 22. FÓKUSZ "Evangélikus ÉletS HIRDETÉS__________________________________________________________________________________________________________________________ Nyári angol-, hittan- és zenei tábor a szarvasi angol iskolánál július 28-tól augusztus i-jéig tartjuk idei táborunkat, melyre ez évtől kezdve vidékieket is fogadunk szállást és teljes ellátást biztosítva. Korcsoportonkénti foglalkozásokat tartunk óvodáskorúaktól kezdve felnőttekig. Ifjúsági csoportok és családok jelentkezését is várjuk, jelentkezni lehet július 25-ig címünkön vagy telefonszámunkon: Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, 5540 Szarvas, Kossuth u. 43.; 66/313-131, 20/770-0202. HIRDETÉS__________________________________________________________________________________________________________________________ Szentföldre a Bibliával! A fokozott érdeklődés miatt szeptember 18-25. között megismétli szentföldi (Izrael) zarándokútját az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK). A programban a zarándokok bibliai történetek helyszíneit keresik föl „Jézus nyomában járva”: Názáret, Kapernaum, Kána, boldogmondások hegye, Betlehem, Holt-tenger és a Földközi-tenger partja (Karmel-hegy, Cézárea, Akkó, Joppe, Jeruzsálem) stb. Különös jelentőséget ad ennek a zarándoklatnak, hogy a csoport tagjai a különböző ó- és újszövetségi események helyszínein maguk olvassák fel a vonatkozó bibliai történeteket. A zarándoklat minden tagja - ha kívánja - ajándékul kap egy teljes Szentírást. A szervezés alatt álló útra még van néhány hely; jelentkezni az ÖTK-nál lehet. Az út ára félpanzióval 255 000 Ft, amely minden költséget tartalmaz. Részletes tájékoztatást ad az ÖTK (1114 Budapest, Bocskai u. 15. III. em. 3.: tel./fax: 1/466- 4790) vagy Gimesi Zsuzsa szervező lelkész (70/508-7624). HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________ Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe az EKE közösség nyári és őszi alkalmait.- Gyermekhetek: június 23-28., Garbók, Terény; július 6-12., Bököd; július 7-12., Körmend; július 14-19., Lucfalva- Ifjúsági hét: július 14-19., Piliscsaba- Családos hét: július 21-26., Piliscsaba- Felnőtt hitmélyítő hét: augusztus 11-16., Piliscsaba- Csendesnap: szeptember 20., Kispest- Presbiteri hétvége: november 7-9., Piliscsaba- Ifjúsági hétvége: november 28-30., Piliscsaba- Házaspárok családos hétvégéje: október 24-26., Piliscsaba- Bibliaiskola „A” tanév szeptember 26-i hétvégével indul, (jelentkezési határidő: augusztus 20.) Bővebb információt kérni és jelentkezni az alábbi elérhetőségek bármelyikén lehet. (Azoknak a testvéreknek a jelentkezését, akik koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva segítségre szorulnak, csak közeli hozzátartozó segítővel együtt tudjuk elfogadni.) EKE Evangéliumi Alapítvány, levélcím: 1068 Budapest, Szondi u. 95.; tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu; honlap: http://eke.lutheran.hu. HIRDETÉS Pályázat lelkészi állásra A Vadosfai Evangélikus Egyházközség meghirdeti megüresedett lelkészi állását. A gyülekezet a lelkészválasztási folyamatban második alkalommal a pályázati meghirdetés szakaszába lépett. Az egyházközség várja azon lelkészek jelentkezését, akik szívesen szolgálnának az ősi artikuláris helyen, Vadosfán és a hozzá tartozó filiákban. A lelkészt teljesen felújított parókia és korrekt javadalmazás várja. Pályázatukat egy példányban kérjük benyújtani a Soproni Egyházmegye Espe- resi Hivatalába (9400 Sopron, Bünker köz 2.), ahol a lelkészi állásról, az elvégzendő szolgálatokról, a díjlevélről és az esetleges bemutatkozó alkalomról is részletes információkat kaphatnak Gabnai Sándor esperestől (20/824-6902; gab- mas@freemail.hu). Pályázatukhoz, kérjük, csatolják a kézzel írt önéletrajzot, a gyülekezeti szolgálatról való elképzeléseket és terveket, majd a teljes pályázati anyagot postai úton küldjék el 2008. június 30-ig az esperesi hivatal címére. Az állást 2008. augusztus i-jétől lehet betölteni. A gyülekezet presbitériuma fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatokat előzetesen értékelje. Az új lelkész megválasztásáról a törvényi előírásoknak megfelelően a gyülekezeti közgyűlés dönt. Várja jelentkezését a Vadosfai Evangélikus Egyházközség és a Soproni Egyházmegye. HIRDETÉS Pályázat intézményvezetői állásra Albertirsán Az Alberti Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon (Albertirsa, Dózsa György út 5-7.) intézményvezetői állására. ' " A pályázat feltételei: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló I/2000 (I.7.) SZCSM-rendelet 3.‘sz. mellékletében meghatározott képesítés, szakirányú végzettséget igazoló felsőfokú oklevél, büntetlen előélet, legalább ötéves szakmai gyakorlat. Az intézményvezetői állás betöltésének kezdő időpontja: 2008. augusztus 1. A megbízás időtartama hat évre szól. A munkakörhöz kapcsolódó juttatások: bérezés, vezetői pótlék a Kjt.-ben meghatározottak alapján. Lakást nem tudunk biztosítani a pályázó részére. A pályázat benyújtásának határideje: a Szociális Közlönyben való megjelenéstől számított harmincadik nap. A pályázat elbírálásának határideje: 2008. július 20. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, önéletrajzát, részletes szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programját, szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okmányok hiteles másolatát, szociális szakvizsga-bizonyítványt vagy a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a kinevezést követő két éven belül vállalja a szakvizsga megszerzését; harminc napnál nem régebbi, érvényes erkölcsi bizonyítványt, keresztlevelet, lelkészi ajánlást. A pályázat kiírója biztosítja a pályázó részére a szükséges mértékű tájékoztatást, illetve az intézmény megtekintését. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítás kérhető Szmolár Attila evangélikus lelkésztől a 20/824-4480-as telefonszámon. A pályázatot három példányban, zárt borítékban kérjük benyújtani az alábbi jeligével: „Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon intézményvezetői pályázata". Postacím: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2730 Albertirsa, Pesti út 106. A történelem emberi sorsok tükrében Interjú Veres Emese-Gyöngyvérrel A német császár csángó magyar leányokkal beszélget ► „A csángó nép és név eredeti mivoltát továbbra is nyílt kérdésnek kell tekinteni” - írta egykor egy internetes oldal tanulsága szerint Zolnai Gyula nyelvészprofesszor. Ennek ellenére - vagy tán éppen ezért - ez a népcsoport áll Veres Emese-Gyöngyvér érdeklődésének középpontjában. A néprajzkutató, aki egyházunk ‘ Vallási Néprajzi Munkacsoportjának alapító tagja, legutóbb is velük kapcsolatos munkát jelentetett meg „Mikor Oláhország háborút izene...” - A barcasági csángók kálváriája címmel. A szerzővel a július 4-ei könyvbemutató után beszélgettünk.- Az Ön által alapított kiadót Barca Kiadónak nevezte el; vélhetően ebben is a Barcaság iránti elkötelezettsége fejeződik ki...- Magam is barcasági csángó vagyok, édesapám, Veres Károly a bácsfalusi evangélikus gyülekezet lelkésze volt, természetes hát az érdeklődés, ami idővel ráadásul küldetéstudattá fejlődött.- Küldetéstudattá...?- Miután Magyarországra jöttem, szembesültem azzal, hogy mennyire nem ismerik itt a barcasági csángókat.- Illetve a köztudat a csángókat Moldvával kapcsolja össze.- Az emberek valóban hajlamosak elfeledkezni az Erdélyben élő csángókról. Szeretném, ha ez a helyzet megváltozna, ezért igyekszem minél többet írni róluk. A Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság 2002-ben adta ki Gergely napjától Péter-Pá- lig - Ünnepek és jeles napok a barcasági csángóknál című munkámat. A mostantól kézbe vehető kötet a Barcasági Könyvek sorozat második darabja; az első Ma leszek először házadban vendéged - Felnőtté válás a barcasági csángóknál címmel három évvel ezelőtt jelent meg a Magyarországi Evangélikus Egyház Néprajzi Munkacsoportjának kiadásában, és a konfirmációi gyakorlatot taglalta, készülő doktori dolgozatom pedig a temetkezési szokásaikról szól.- A konfirmációval foglalkozó munkája után csak most, három év elteltével lapozhatunk bele a legújabba; ez utóbbi miket már saját maga adta ki. Ez azt sejteti, hogy nem talált olyan, társulást, amelynek a „csángó téma" ugyanolyan fontos, mint Önnek- Fogalmazhatunk így is. Mondhatjuk, hogy nem maradt más választásom, mint az, hogy kockáztassak, hitelt vegyek fel, és megalapítsam a Barca Kiadót, hogy ez a most megjelent könyv napvilágot láthasson. Merész lépés volt, belátom, de az életemet tettem fel arra, hogy olyasmivel foglalkozhassam, amit lényegesnek tartok.- Azaz a földijeivel, a barcasági csángókkal. A pontosság kedvéért: kik is ők és hol élnek?- Mikecs László meghatározása szerint csángók azok, akik leszakadtak az úgynevezett „tömbmagyarságról”, és románok vagy szászok közé ékelődve, egyfajta szórványlétben élnek. A barcasági- ak Négyfalu területén laknak, idetartozik Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, valamint Háromfalu települései: Tatrang, Zajzon és Pürkerec. Én magam egyébként azért a barcasági vagy tízfalusi csángó kifejezést használom, mert nem szeretném „kirekeszte- ni” a további másik három település - Apáca, Krizba, Barcaújfalu - csángó közösségét sem.- A földrajzi adottságokon kívül miben különböznek egymástól a Moldvában, illetve a Barcaságon élő csángók?- A legszembetűnőbb különbség az, hogy a barcaságiak nem római katolikusok, hanem - a szász hatás következtében - evangélikusként élik meg hitüket. Az eltérő vallási hovatartozás pedig teljesen más identitást is ad ennek a népcsoportnak.- Mint említette, írt már a barcasági csángók ünnepnapjairól, illetve a konfirmációval kapcsolatos szokásaikról. Legutóbbi könyvében pedig a tragédiájukról. Pontosan miről is van szó itt, és hogyan került figyelmének középpontjába éppen ez a téma?- A konfirmációi szokásokról beszélgettem emberekkel, amikor egf idős hölgy idézte fel a történelem e kevéssé ismert epizódját, anélkül hogy pontosította volna, miről beszél. Aztán kéziratos visszaemlékezésekben találkoztam újra a meneküléssel, ami azonnal fel is keltette az érdeklődésemet. 1916. augusztus 27-én este kilenc órakor Bécs- ben Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, és a román katonák azonnal át is lépték a határt; tehát meglepték a lakosságot, még akkor is, ha lehetett számítani erre a lépésre.- Mikor pedig ez megtörtént, „mikor Oláhország háborút izene”-hogy a könyve címét idézzem -, menekülnieübkellett az embereknek...- Már előzetésen megvoltak a tervek, hogy mi a teendő abban az esetben, ha Románia támadásba lendül. Augusztus 15-én már létezett az a rendelet, amely alapján aztán később elkezdték menekíteni a Barcaságban élőket.- Vannak pontos adatok arról, hány embernek kellett elhagynia az otthonát?- Egyesek ötvenezer, mások százezer főt említenek, de akad olyan forrás is, amely szerint a menekülők száma elérte a félmilliót.- Az érintetteknek gyorsan kellett cselekedniük, sebtében néha talán csak az irataikat volt idejük magukhoz venni...- Néha még azokat sem, illetve kérdés, hogy milyen iratok is voltak akkoriban. Sokak személyazonosságát a menekülők közé tartozó falusi tisztviselők, lelkészek segítettek meghatározni, ők azután Budapesten vagy a kirendelt helyen kaphattak menekültigazolványt, amibe még azt is bejegyezték, hogy ki hol dolgozott korábban, illetve milyen segélyre jogosult.- Mikor térhettek vissza szülőföldjükre azok, akik távozásra kényszerültek?-1916. október 8-án volt a brassói csata; ekkor verték vissza ä román hadsereget. A város vezetőségét már másnap hazarendelték, a lakosságot pedig november közepe táján kezdték szervezetten hazaengedni, addigra felszámolták a belső hadműveleti területet.- A könyvbemutatón utaltak rá, hogy kutatásai alapját a korabeli sajtó részletes beszámolói, illetve az Evangélikus Országos Levéltár - EOL - anyagai adták.- 1915-ben, az oroszok betörésekor a Monarchia már átélt egy menekülthullámot. Ekkor a galíciaiak és a márama- rosiak, szatmáriak - elsősorban zsidók - kerestek menedéket. Közülük sokan még 1916-ban is itt voltak, mert nem volt hová visszatérniük, hisz az oroszok a lakóhelyüket is elpusztították. A lapok hírül adták, hogy gyűjtést szerveztek a kárpáti falvak újjáépítésére. A tudósításokból az is kiderült, hogy nem sokkal később a csángó menekülők érdekében ismét teljes társadalmi összefogás valósult meg, nagyon sokan segítettek. Úgy érzem, az emberek akkor ébredtek igazán tudatára annak, hogy Erdély is Magyarországhoz tartozik. Ami levéltárunkat illeti: az EOL olyan kincseket rejtett, amelyekről a kutatóknak, úgy tűnik, korábban nem volt tudomásuk. Az itt talált két lelkészi jelentés, Bohus Pál és Nikodémusz Károly híradásai, valamint a korabeli levelezés püspök és lelkipásztorok között fontos történelmi forrás volt számomra. Ezekből tudható például, hogy milyen segélyekért folyamodtak, hány csángó gyermeket sikerült beiskolázni, és így tovább. Az első világháborúról a szélesebb olvasóközönségnek automatikusan harctéri események jutnak az eszébe; arról, hogy ebben a nagy világégésben létezett egy civilekből álló hátország, és hogy a történések kihatottak a lakosság életére is, kevés szó esik. Ezért örülök különösen is annak, hogy elmélyedhettem e barcasági tragédia kutatásában. A gyűjtőmunka során megtalált újabb, de más jellegű kézirat is a fronton született, így azt szeretném a következőkben megjelentetni. Fóris István parasztköltő Székely Sári története című regényének érdekessége, hogy körbejárt az akkor a fronton harcoló férfiak között, és ezt a kézirat végén sokan kézjegyükkel igazolták. Ez a könyv a barcasági csángók mindennapjaiba enged majd belepillantani, feldolgozva a korábbi idők szegény leány, gazdag legény problematikáját. B Gazdag Zsuzsanna
