Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-06-15 / 24. szám

‘Evangélikus Elet®? mozáik 2008. június 15. 7 Zöld vadművelet ► Néhány tucatnyi „gerilla” kezdett akcióba a 2007. június 5-ét megelő­ző éjszakán Budapesten, Debre­cenben, Miskolcon és Nyíregyhá­zán, hogy a környezetvédelmi vi­lágnapra virradóra megszépítse­nek néhány közterületet. A Zöld vadművelet elnevezésű program annyira sikeres volt, hogy idén már másfél hónapot szántak a megvalósítására. A kertészkommandók az éj leple alatt dolgoznak, kitakarítják a környezetüket, és meghökkentő helyekre virágokat, zöld növényeket ültetnek. Azoknak, akik csatlakozni szerettek volna a csapathoz, átgondolt, gondosan előkészített „kerté­szeti haditervet” kellett készíteniük és je­lentkezniük a www.zoldvadmuvelet.hu olda­lon. A tevékenység jogi értelemben - pa­radox módon - rongálásnak minősül, ám az esetek nagy részében a hatóságok jól reagáltak, és eddig még egyetlen eset­ben sem büntették meg a fiatalokat. A Hegyalja fesztivál által kezdemé­nyezett környezetszépítő akció célja a figyelemfelhívás, hiszen általában ki­sebb területekről van szó, amelyeken az elhelyezett növények nem minden esetben maradnak ott tartósan. Bár volt már rá példa, hogy az önkormányzat a továbbiakban vállalta a növények gon­dozását. A szervezők a meghökkentő helyek­kel (buszmegálló teteje, betonkerítés) szeretnék elgondolkodásra késztetni a járókelőket; felhívni a figyelmüket kör­nyezetük megóvásának fontosságára, sőt biztatni őket, hogy próbálják meg maguk is - akár apró dolgokkal - kelle­mesebbé tenni azt. Az ültetést fényképezéssel vagy filme­zéssel dokumentálni kellett, majd fel kellett tölteni a már említett honlapra. A legérdekesebb akciókat jutalomban ré­szesítették. Remélhetőleg a kezdeményezés jövő­re tovább folytatódik, ám addig sem kell vámunk környezetünk szépítésével... Nemzeti parkok hete Az egy évvel korábban hagyományte­remtő szándékkal indított kezdeménye­zésre, a nemzeti parkok hetére idén június 6-15. között kerül sor. A hétvégi nyitó­rendezvények után június 9-étől, hétfő­től egész héten át gazdag programkíná­lat, nyílt szakvezetéses túrák, a bemuta­tóhelyeken mérsékelt árú belépők, kü­lönleges programok várják - budapesti és vidéki helyszíneken egyaránt - azokat, akik szeretnék közvetlenül is megismer­ni hazánk természeti örökségét, vagy csak egy jó kirándulásra vágynak. A ma­gyar nemzeti parkok hetének részletes programjai és a csatlakozó szállások lis­tája megtalálhatók a www.zoldut.itthon.hu és a www.nemzetipark.gov.hu oldalon, vala­mint a Tourinform-irodákban. Magyarországon 1973 óta tíz - össze­függő vagy mozaikos elrendezésű - nem­zeti park létesült a természet értékeinek megóvása érdekében. A „legidősebb” a Hortobágyi, a „legfiatalabb” pedig az 1997- ben alapított Körös-Maros Nemzeti Park. A hét programjának számtalan lehető­sége közül most egyet szeretnék különös­képpen az olvasók figyelmébe ajánlani. A Kápolnapusztai Bivalyrezervátum Zala- karostól nem messze, a Kis-Balaton kö­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu zelében található. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kisszámú bivalyállomány összegyűjtésére a Kápol­napusztai Állami Gazdaság kapott meg­bízást, amely - a mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ide­ális területen - Zimánypusztán helyezte el az akkor negyven-ötven -egyedet számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére - amely 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része - 1976-ban került. A harminchektáros területen ma kö­zel kétszázötven bivaly él. A telep fontos szerepet játszik az őshonos bivaly fenn­maradásában, génállományának megőr­zésében, és egyben a faj bemutatásának hazai központja. A „vízi” bivaly háziasí­tott fajtáját egykor igavonóként hasz­nálták, de húsát, zsíros tejét is fogyasz­tották. A rezervátumban az állatok visel­kedése pihenőhelyekkel és kilátóponttal ellátott másfél kilométeres sétaút bejárá­sával ismerhető meg. A rezervátum természetesen az egy­hetes programsorozat lezárása után is látogatható. Elérhetőség: www.bfnpi.hu. Nyitva tar­tás; egész évben (!) 9 órától sötétedésig. Belépő: felnőtt - 500 forint, diák - 400 forint, gyerek (4-14 éves kor között): 200 forint. ■ Összeállította: JCsCs Szeretetlen intolerancia vagy halálos szeretet Válasz Gáncs Péter Megférsz vagy... című cikkére (Evangélikus Élet, 2008. június 8.) Sajnálom, hogy Gáncs Péter püspök úr negatívumokat olvasott ki a Megtérsz vagy meghalsz című - főszerkesztői felkérésre írt - vezércik­kemből, amely a május 25-i számban jelent meg hetilapunkban. Ugyanakkor számtalan olyan jelzést kaptam egyházunk tagjaitól, melyben örömüknek adnak kifejezést a cikkben leírtak miatt. Nem szeretnék „testtel és vérrel tanácskozni”, csupán Isten igéjén tájékozódni. Püspök úr megtérésre való felhívásom stílusát és tartalmát nem érzi jézusinak, inkább Keresztelő János kemény beszédé­re emlékezteti őt. Valóban, Jézus nem vágta ki Izraelt, mint hal­dokló fát, ahogy János meghirdette. A „fejsze" Isten Bárányát sújtotta mindannyiunk bűnéért. Ugyanakkor hirdette Jézus is világosan, egyértelműen, például a siloámi tragédia kapcsán: .....ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el." (Lk' 13,5) Jézus sokat és hangsúlyosan beszélt a megtérni nem akaró egyén és egyház halálos veszedelméről: „jaj nektek, törvénytudók, mert magatokhoz vettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azp- kat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni." (Lk 11,52) Ezek szerint egyházunkban már Jézus is az intoleráns bélyeget kap­ja meg? Nem inkább dicsőítenünk kellene őt halálos szereteté- ért? Hiszen nem az a szeretetlen, aki megtérésre hív, hanem az, aki hallgat a bűnről, és így hagyja az embereket elveszettségük- ben. Német tengerparton olvasható a következő mondat: Wer nicht rettet, tötet. - Aki nem ment, az öl. Az Égtájoló rovatban múlt héten megjelent írásában Gáncs Péter csonkán idézi mondataimat. Kiragadja és az evangélikus teológiával ellentétesnek minősíti azt a mondatrészt, amely­ben ezt írom: mindennek a célja az egyházban a megtérés. Úgy gon­dolom, ez sem hangzik rosszul, főleg ha a bibliai üzenet teljes összefüggésében értelmezzük a megtérést: elfordulás a bűntől, odafordulás Istenhez, hazatérés az Isten országába, abban élni, naponta Jézus útjára térni; ez az állapot az üdvösség kezdete már a földön. O, Istenem, bárcsak igaz lenne ez sokak életében! Miért nem egyező ez az evangélikus látásunkkal? De lássuk az eredeti mondatot: „Mindennek a célja az egyházban a megtérés, megújulás és Krisztus követése.Gondoljunk Bonhoejfer- nek a Követés című könyvében leírtakra, a keresztény életprog­ramra. Úgy gondolom, nem lehet fontosabb célunk, mint a Mester követése, de ez csak újjászületésünk után válik lehetsé­gessé, naponkénti megtéréssel. Van honi evangélikus egyhá­zunknak ennél fontosabb célja? Csak remélni lehet, hogy nincs. Bírálóm szerint ítéletes az a megállapításom, mely szerint a liberalizmus, kultúrprotestantizmus, liturgiái buzgóság mind annak a jele egyházunkban, hogy az élő Krisztus nincs jelen a szívünkben. Egy szó maradt ki az idézetből, amely értelmet ad a mondandónak. Ez a kifejezés a túlzott. Igen, ha túlzásba visszük a másodlagos dolgokat az elsődleges helyett. Hiányra utaló magatartás ez. Gondoljunk Mária és Márta történetére. Nem a konyhában való forgolódással van a gond (az igazság keresése, kulturális élet, liturgiái reform), hanem azzal, ha Jé­zus élő, aktuális szava és a megtérés hiányzik életünkből. Ilyen­kor jön a kompenzálás. Jézus Isten elől elbújó rablóknak neve­zi a jeruzsálemi templomban buzgólkodókat. Püspök úr teológiailag kétségesnek gondolja ezt a mondatot is: „A titkos recept ismeretéhez, megértéséhez és megvalósí­tásához szükség van beavatásra: az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten lényébe, valóságába való bemerülésre.” A keresztség szó a bibliai szövegben alámerülést, bemerü­lést jelent (Mt 28,18b): .....megkeresztelve [bementve] őket az Atyá­na k, a Fiúnak és a Szentlejeknek nevében...” Görögül: Baptidzontes autus eis tu onoma. Ez annyit jelent: valaki számára bemeríte­ni; bemeríteni, s ezáltal hozzá tartozóvá tenni. Ha nem csak mágikus módon használjuk a szentháromsági formulát, a keresztség jelenti számunkra az isteni személyekkel való találkozást, egységet. Számtalan utalást találhatunk a Szentírásban arra, hogy Istennel egységre lehet jutni: mi Krisz­tusban, ő bennünk, a Szentlélek a szívünkbe költözhet. Átélhe­tem a valóságban azt, hogy Isten teremtménye vagyok, Krisztus megváltott, és a Szentlélek mindezt valósággá teheti számomra. Püspök úr arra utal, hogy nem örültem az utóbbi missziói napnak. Ezt a cikkemből nem lehet kiolvasni. Én mint missziói lelkész koordinálom a kerületi missziói nap szervezésének elin­dítását. Mindenkinek megvan évek óta ebben a feladata. Az or­szágos missziói bizottság vezetésemmel végzi a plakátok elké­szítését, postázását, a találkozó hirdetését is. Nem nagy hiba, ha egy missziói lelkész felhívja a figyelmet arra is, hogy a létszám mellett fontos az evangéliumi tartalom is. Értékes minden ilyen program, de a prioritásra figyelni kell. Különös, hogy a cikkem megjelenése utáni vasárnapon templomainkban a következő prédikációs ige hangzott el: „...nem kívánom én a bűnös ember halálát (...), hanem azt, hogy meg­térjen útjáról, és éljen.” (Ez 18,23) Elet és halál kérdéséről van itt szó. Világosan ír erről Véghelyi Antal is az EvÉlet A vasárnap igéje című rovatában: „Megtérünk vagy meghalunk - Ezékiel által Isten ma elénk is két lehetőséget állít. De nem a halálunkat akarja!" Megtérsz vagy meghalsz című írásomban nem támadtam sze­mélyeket, hanem jelenségekre, szellemiségre hívtam fel a figyel­met, és az újszövetségi gyülekezet karakterjegyeit ismertettem. ^Szeretettel kérem bírálóimtól, ne fogásokat keressenek rajtam és a cikkben, hanem kutassuk együtt Isten akaratát, ps kérjük ve­zetését egyházunkra vonatkozóan ezekben a zavaros időkben! Felajánlottam, hogy a vezércikkben vázolt tíz pontom tar­talmát a következő hetekben tételesen kifejtem lapunkban, hogy érdemben hozzájáruljak a Gáncs püspök úr által szorgal­mazott disputához. Testvérek, ne engedjük, hogy a diabolosz másodlagos kérdé­sekre ugrasszon rá minket! Beszéljünk a lényegről, a tartalomról. .....ha valaki nem születik újonnan,-nem láthatja meg az Isten orszá­gát.” (Jn 3,3) ■ SZEVERÉNYI JÁNOS Sz. ]. vitatott tíz pontjával kapcsolatosan természetesen olvasóink vélemé­nyére is kíváncsiak vagyunk. Az első ponthoz („1. A felelős vezetők hitre ju­tott, Lélekkel betöltött emberek, akik igyekeznek megtérésben, szentségben élni. Bűnben élő, megváltozni nem akaró vezető nem maradhat státusá­ban.”) június 20-ig várjuk az észrevételeket, melyek közül a legérdekeseb­beket lapunkban is közöljük. EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉ „Áthelyeződött” gyermeknap Vannak olyan időszakok, amikor semmi sem akar sikerülni. Valahogy így voltunk mi is a tavaszra tervezett gyermeknapunkkal. Hiába vettem bele a lelkészi munkater­vembe, amikor összejöttünk egyik megbeszélésünkre segítőimmel - óvónőkkel, szü­lőkéi -, sehogy sem találtunk olyan időpontot, amely mindenkinek megfelelő lett volna. így - bár szomorúan - tudomásul vettük, hogy idén ez kimarad. Nem sokkal ez után történt, hogy lelkészi munkaközösségi ülésen csabacsűdi lelkész testvérem kezembe nyomott egy meghívót, melyben egy egyházmegyeinek tervezett szavalóversenyre és sportnapra hívott meg. Akkor rögtön azt mondtam, hogy me­gyünk. Arra gondoltam, hogy aki tud, annak feltétlenül el kell jutnia erre az alkalomra. Segítőim a három községben - Ambrózfalván, Pitvaroson, Csanádalbertin - gyorsan körbejárták a hittanos családokat, így össze is jött egy kis csapat, mely időközben bő­vült is. Mivel a közlekedés nagyon jó, vonattal mentünk Csabacsűdre. Számomra jel, hogy az időpont is ugyanaz maradt, mint amelyet eredetileg terveztünk: május 31. Végül tizenhét hittanos indult útnak hét felnőtt kíséretében. Élményekkel gazda­gon tértünk haza. A szavalóverseny a Biblia éve kapcsán zajlott. Azok a gyermekek, akik magyar költők istenes verseit mondták - nem kis lámpalázzal -, rácsodálkoz­hattak, hogy a jól ismert alkotóknak ilyen verseik is vannak. A sportolók pedig, a ver­seny izgalma mellett, a közösségi életben gazdagodtak. Számunkra, akik kiszakítottunk rohanó életünkből néhány órát, sok áldást hozott ez a nap. Olyan élményekkel gazdagodhattunk, melyek segítenek, nem pedig hátráltatnak. Valóban sok az iskolai és óvodai elfoglaltság, a lelkésznek is jöhetnek közbe nem terve­zett programok, mégis úgy alakult, hogy idén is megtartottuk a gyermeknapot. Tervezhetünk mi bármit, szépet és jót is, a nagy Tervező másképpen szervezi a dolgo­kat. Valahogy mindig úgy alakul, hogy az a jó, amit Urunk szervez át nekünk. Sokat tanul­hatunk ebből, és így lesz még nagyobb áldássá számunkra ez a nap. Ezért csak hálával tar­tozunk Urunknak, hogy eljuthattunk Csabacsűdre, ahol nagy szeretettel vártak minket, és megtapasztalhattuk, hogy a kis gyülekezetek is tudnak összefogni jó ügy érdekében. Csonka Zsuzsanna, az Ambrózfalva-Pitvaros-Csanádalberti Evangélikus Egyházközség helyettes lelkésze SZÖVETKEZZEN OLVASÓTÁBORUNK GYARAPÍTÁSÁRA! Előfizetői akció Páratlan páros kedvezmény az Evangélikus Életre előfizetőknek Tisztelt Olvasónk! Júniustól jelentős kedvezménnyel hosszabbíthatja meg előfizetését, ha egy új előfizetőt toboroz az Evangélikus Élet olvasótáborába - ráadásul az új előfizető is ked­vezményben részesül! Ha tudomása van arról, hogy gyülekezetében - ismerősei, barátai körében - valaki fontolgatja, hogy előfizet a lapra, hívja fel figyelmét a Luther Kiadó mosta­ni, akciós ajánlatára, és szövetkezzenek. Önnek mindössze annyit kell tennie, hogy - mielőtt meghosszabbítja meglé­vő saját előfizetését (azaz díjbekérő levelünk kézhezvételét követően postán vagy banki átutalással befizeti az előfizetési díjat) - kapcsolatba lép az Evangélikus Élet szerkesztőségével, és megadja annak az új előfizetőnek a nevét és az elérhe­tőségét (postázási címét és esetleg a telefonszámát), aki az Ön közvetítésével ké­szül megrendelni lapunkat. S hogy milyen kedvezményekre számíthat? Ha Ön negyed évvel hosszabbítja meg előfizetését, akkor további egy hónapig ingyen kapja újságunkat. Dönthet ennél nagyobb időtartamú hosszabbítás mel­lett is, ez esetben arányosan nő az „ajándékhónapok” száma: féléves előfizetéshez két, háromnegyed éveshez három, egész éveshez pedig négy további hónap az ajándék. Az „ajándékhónapokat” természetesen akkor írjuk jóvá az Ön számára, amikor az Ön által megnevezett személy ténylegesen előfizetett az EvEletre. Lapunk új előfizetői szintén előfizetésük időtartamának függvényében kapják majd további egy, két, három vagy négy hónapon át ingyenesen az EvÉletet. Akik egynél több új előfizetőt toboroznak, külön ajándékban részesülnek. Azok számára pedig, akik öt vagy annál is több új előfizetővel gyarapítják olvasó­táborunkat, ráadásként ugyanannyi ideig küldjük ingyenesen az Evangélikus Életet, mint amennyi időre előfizetésüket az akció keretében meghosszabbították. Az akcióval kapcsolatban az érdeklődők Vitális Judithoz, az Evangélikus Élet elő­fizetési és terjesztési ügyekben is illetékes szerkesztőségi titkárához fordulhatnak (elérhetősége lapunk impresszumában olvasható). Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója Az akcióban meghirdetett kedvezmények mindig a meglévő előfizetés (legközelebb esedékes) meghosszabbításakor érvényesíthetők. Az akció visszavonásig érvényes. Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Élfetet EH egy hónapra: 865 forintért EH fél évre: 5170 forintért EH három hónapra: 2585 forintért EH egy évre: 10340 forintért Név: Cím: A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés".) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom