Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-25 / 21. szám

"Evangélikus ÉletS MELLÉKLET 2008. június i. 7 / r 2008. ÉVI DÍJAZOTTJAI Tessedik-díjasok Galli Tamás Galli Tamás 1972. május 5-én szü­letett. Tizennégy éves korától él gyülekezeti közösségben. Tanulmányait Magyarorszá­gon és Németországban végezte, két főiskolai mérnöki diplomát szerzett. Tíz éve szoftverfejlesz­tőként dolgozik a Siemens PSE Kft.-nél. Könyvélménye és diakóniával foglalkozó lelkészek hatására ér­lelődött meg benne a gyülekezeti szintű szeretetszolgálat beindítá­sának gondolata. A szeretetszol­gálat gyakorlatával a polgári szolgálatos időszak alatt ismer­kedett meg. A Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközségben - az előkészületeket is beleszámít­va - több mint tíz évig végezte és vezette a hajléktalanszolgálatot, illetve ezzel párhuzamosan a gyülekezet rászoruló tagjainak gondozását. Az egyedül elkez­dett munkához a gyülekezet több tagja csatlakozott. A több év alatt kiforrott gyüle­kezeti modellt és a felhalmozó­dott tapasztalatokat brosúrában publikálta, és püspöki jóváha­Andorka Árpád NéKatiy hónap híján közel hat­van esztendővel ezelőtt, 1948- ban a Tolna megyei Kéty közsé­gében született Andorka Árpád. Édesapja a helyi gyülekezet, ké­sőbb pedig még hat település evangélikus lelkésze volt. Édes­anyja a községi tanácsnál volt adóügyi előadó. Szüleire An­dorka Árpád példaképként te­kintett bátyjával együtt. A hitet és a hűséget örökölte szüleitől. Édesapja negyvenegy évig szolgált az egykori főespe- resi székhelyen, ahol eleinte még ezerkétszáz ember lelki atyja volt, majd á kitelepítés után és egyéb elköltözések mi­att nyugdíjba vonulásakor már alig száz főé. A Szekszárdi Állami Gazda­ságban kezdett dolgozni szőlész­borászként, majd statisztikai vég­zettségének megszerzése után a Központi Statisztikai Hivatal Tol­na Megyei Igazgatóságának mun­katársa lett. Előbb a hivatal elő­adói, majd a kereskedelmi, ide­genforgalmi és közlekedési rész­leg vezetői tisztségét töltötte be harmincöt éven keresztül egé­szen nyugdíjba vonulásáig. Hivatali és közéleti tevékeny­ségéért számos elismerésben, ki­tüntetésben részesült, amelyek közül a belügyminisztertől ka­gyással eljuttatta a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház egyház- községeihez. (A brosúra jelenleg is elérhető az interneten, a http://szeretetszolgalat.lutheran.hu címen.) Galli Tamás így vall a munká­járól: „A kialakított gyülekezeti szeretetszolgálati modellt nem a magam vagy a munkatársaim ér­demének tartom, hanem Isten ál­talunk is működő szent kegyel­mének, és örülök, hogy Isten munkatársai lehetünk. Ha visz- szatekintek az elvégzett felada­tokra, hálás vagyok Istennek az ő gondoskodásáért, a sok-sok ke­gyelemért, azért, hogy talán mi is egy kicsit emberebb emberekké váltunk, miközben szeretetet igyekeztünk adni a kiosztott éte­lekkel vagy ruhákkal, esetleg egy- egy jó szóval.” Köhlemé Schiszler Ágnes „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr... ” (5MÓZ 8,2) Köhlemé Schiszler Ágnes tizen­nyolc éve, az intézmény alapításá­tól kezdve hűségesen szolgál a soltvadkerti Evangélikus Óvodá­ban. Közel harmincévnyi óvoda- pedagógusi szolgálata és példa­mutató, erkölcsös élete iránt ér­zett megbecsülésünk kifejezése­képpen szeretnénk méltatni őt. Munkásságát, kulturális tevé­kenységét, az óvodás- és kisisko­láskorú gyermekekért folytatott pedagógiai munkáját lakóhe­lyén, Soltvadkerten is sokan is­merik és nagyra értékelik, külö­nösen azért, mert a keze alatt fel­növekvő nemzedék lelki fejlődé­pott Közbiztonsági Érem arany­fokozatára lehet a legbüszkébb, valamint arra, hogy 2004-ben megkapta az ország Príma Statis- tica díját, vagyis az év statisztiku­sa elismerést. Harmincegy esztendeje él bol­dog házasságban feleségével, Gyöngyivel, aki gyógyszertári asz- szisztens, és immár húsz éve a Szekszárdi Evangélikus Egyház- község pénztárosa. Gábor fiuk a helyi Garay János Gimnázium történelem-, etika- és társada­lomismeret-tanára, menyük, Be­atrix a megyei kórház belgyó­gyász szakorvosa. Mindketten elvégezték a vallástanári szakot. Unokáik: Csende, Kende és Zselyke - ha segítséggel is, de - már most rendszeresen látogatják az isten­tiszteleteket szüleikkel, nagyszü- leikkel együtt. Amíg Kétyen laktak a szülők, Andorka Árpád a helyi gyüleke­zetben „mindenes”, de legfőkép­pen harangozó és versmondó volt. Szekszárdra költözésük után aktívan részt vett a helyi gyülekezet életében. Több mint húsz éve a szekszárdi gyülekezet presbitere. 1992. december 12-én D. dr. Harmati Béla püspök Hafen- scher Károly esperes mellett a Tol­na-Baranyai Egyházmegye fel­ügyelői tisztébe iktatta, mely tisztséget azóta is folyamatosan, lelkiismeretesen ellátja. Harmadik ciklusban tagja a zsinatnak, egy ciklusban a gré­mium világi alelnöki tisztét töl­tötte be. Az egyházkerületi köz­gyűlésnek előbb az egyik jegyző­je, a második ciklusban - és je­lenleg is - egyházkerületi fel­ügyelőhelyettes, egyben a kerüle­ti statisztikák gondozója. sét a felnőtté válásig figyelemmel kíséri. Azokhoz az óvónőkhöz tarto­zik, akik hiszik, hogy jövőt építe­ni csak a múlt ápolásával együtt lehet. Több évtizede tagja a Solt­vadkerti Evangélikus Egyház- községnek, így élénken kapcso­lódik be az evangélikus egyház életébe és munkájába. Az Evan­gélikus Óvoda alapító óvónője, aki 1990-ben az indulás nehézsé­gei közepette, de a folytatás re­ménységével kezdte meg tevé­kenységét keresztény pedagó­gusként az állami óvodákban el­töltött tíz év után. Tizennyolc éve immár, hogy kellő szakértelemmel és pontos­sággal vezeti az intézmény újság­jának a Lelki percek nevű rovatát, ezzel is gazdagítva az olvasók kultúráját és erősítve egyházhoz való kötődésüket. Mivel Soltvadkert őslakossága német származású, fontosnak tar­totta, hogy a gyermekekkel már óvodáskorban elkezdje a német A Déli Egyházkerület aktív ve­zetőségi tagjaként Andorka Ár­pádot nagy örömmel tölti el, hogy sok, ma már rendszeressé vált országos, kerületi, egyház- megyei találkozó megrendezésé­ben fontos szerepet vállalhat, így többek között: kerületi gyüleke­zetvezetői konferencia, kerületi lelkész- és egyházmegyei fel­ügyelői találkozó, egyházmegyei ökumenikus találkozó, országos evangélikus találkozó. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kol­légium igazgatótanácsának ti­zenhat éve tagja. Andorka Árpád életének - a konfirmációkor áldásként kapott - vezérlő igéje:,istenem, benned bí­zom; ne szégyenüljek meg... Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár...” (Zsolt 25.2a.3a; Károli-fordítás) Dr. Kéry Lajos Dr. Kéty Lajos 1937. december 27- én született. A sárszentlőrinci Kéry család életre szóló indítta­tása mind orvosi hivatásának gyakorlása során, mind pedig mindennapi életének cselekede­teiben meghatározó volt. A fa­sori gyülekezet az ő anyagi ál­dozatot vállaló szeretetének kö­szönheti a fasori templom tor­nyából a II. világháború során elvitt nagyharang pótlását, vala­mint kedves templomában az oltártér ruszkicai márványbur­kolatát. Kéry Lajos jelenleg a Buda- pest-Fasori Evangélikus Egyház- község tiszteletbeli presbitere. Korábban a gyülekezet másod­felügyelői, valamint két cikluson keresztül a Pesti Egyházmegye nyelvvel való játékos ismerkedést. Az óvodából kikerülő gyermekek számára délutánonként német nyelvi foglalkozásokat és táboro­kat szervez minden évben, ezzel is biztosítva az idegen nyelvi kultúra fennmaradását. Szüntelenül, gyakorló szere­tettel végzi munkáját a rábízotta- kért. Pedagógiájában különös hangsúlyt kap a pedagógusnak a gyermek értékválasztását befo­lyásoló szerepe. Munkájában tud alázatos lenni, mert átérzi, hogy neki azt kell továbbadnia a leg­magasabb szinten, ami az örök emberi értékeket képviseli. Ma minden szakterületnek és hivatásnak rendkívül fontos ré­sze a továbbképzés. Ezt az általá­nos megállapítást erősítették meg azok az állami, egyházi és németországi továbbképzések, melyeken évről évre aktívan részt vesz. így kapcsolódott be az Evangélikus Hittudományi Egyetem pedagógusoknak meg­hirdetett hitoktatói kurzusába is. Tudományos konferenciákon való részvételével is azt a szemlé­letet erősíti, hogy a szakembernek először tartalommal kell feltölte- keznie ahhoz, hogy utána meg­újult erővel és lélekkel haladjon tovább a szolgalat útján, és így váljék végül nélkülözhetetlenné. Lazar Zsolt 2000-től beiktatott lelkésze az egykoron Tessedik Sámuel vezeté­felügyelői tisztségét is betöltötte. Egész életében egyházunkban te­vékenykedett a gyülekezetéért, a gyülekezetekért hittel és áldoza­tos munkával. Szeretetreméltó, kedves egyé­niségével a fasori gyülekezet­ben, valamint a Pesti Egyház­megyében hitéből fakadóan min­denkor, minden kérdésben meghatározó, érdekeinket kép­viselő álláspontot foglalt el. Fá­radságot nem ismerve tervsze­rűen látogatta a gyülekezeteket. Minden jelentős egyházi ese­ményen képviselte az egyház­megyét úgy,' hogy lélekben mindvégig fasori tudott marad­ni. Pácienseit és a gyülekezetek tagjait mindenkor és minden helyzetben családtagjainak te­kintette. Segítséget nyújtott sok-sok testi bajban, de nem fe­ledkezett meg sohasem arról, hogy a hozzá fordulóknak szük­ségük van lelki támogatásra is. A hozzá fordulók mindezt szin­te észrevétlenül mindenkor meg­kapták tőle. A fasori templom felszente­lésének centenáriumára készült emlékkönyvben Kéry Lajos a harangokkal foglalkozó feje­zetben szépen fogalmazta meg sével életre hívott Szarvas- Otemplomi Evangélikus Egyház- községnek. Debrecenben született 1973. február 27-én. Ötesztendős ko­ráig édesanyja szülőhelyén, Nyír- mihálydiban élt a Lázár család, majd édesapja szülővárosába, Orosházára költöztek. A 4-es számú iskolában végezte általá­nos iskolai tanulmányait, ké­sőbb a patinás múltú Debreceni Református Kollégium Gimná­ziumába járt, ahol 1991-ben érettségizett. Orosházán konfirmált. Mind­három lelkészére - Pintér Jánosra, Kis Jánosra, Gyarmati Istvánra - tisztelettel tekintett. Máig őrzi szép emlékeit a Győri Gábor lel­kész vezette egyházzenei alkal­makról, a Paraklétosz együttes­ről, amelynek tagjaként szívesen énekelt. Egy nyári evangélikus if­júsági táborban ismerte meg Ri- bár János lelkészt, akinek szemé­lyisége szintén hozzájárult ah­hoz, hogy 1991-től a papi pályát válassza. Teológiai tanulmányai köz­ben 1995-ben fél évet Izraelben töltött, majd az 1996/1997-es életének hitvallását: „Bárcsak mind többen ne csak hallgat­nánk, de meg is hallanánk e hangok üzenetét, minden ke­resztény harang ősi szavát: hí­vom az élőket, siratom a holta­kat, megtöröm a villámokat.” A fasori templom nagyharangjá­nak egyik oldalán ércbe öntöt­ten olvashatjuk Kéry Lajos hit­vallását 2Tim 2,19 verséből: „Is­meri az Úr az övéit...” Marschalkó Gyula 1921. december 26-án született Rákoskeresztúron. Édesapja álla­mi tanító volt, akit egy Csorvás melletti tanyai iskolába neveztek ki. Az ő keze alatt kezdte el elemi iskolai tanulmányait, azután a Békéscsabai Evangélikus Gimná­ziumban folytatta a tanulást az első hat osztályban, az utolsó két évet pedig a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte. Felső­fokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem böl­csészkarán kezdte meg, de ezt félbehagyva a soproni hittudo­mányi karra jelentkezett. A teo­lógia elvégzése után 1945. július 8-án szentelte lelkésszé Raffay Sándor püspök. Szegedi segédlelkészi évei után Ordass Lajos püspök a Budapest- Kelenföldi Evangélikus Egyház- községbe küldte segédlelkészi szolgálatra. 1948-tól a mezőhe- gyesi gyülekezet lelkészeként szolgált, és ebben az évben kö­tött házasságot Szentirmai Anná­val. 1955-től 1990-ben történt nyugdíjba vonulásáig a vecsési gyülekezet lelkésze. Jelenleg fele­ségével Budapesten, a XVII. kerü­leti Rákoshegyen él. tanévben az USA-ban, a chica­gói evangélikus teológián tanult ösztöndíjas hallgatóként. 1998- tól mint szigorló teológus Szar­vason kezdte szolgálatát, 1999- ben szentelték lelkésszé, majd ugyanitt parókus lelkésszé vá­lasztották. A napi lelkipásztori szolgálat lelkiismeretes elvégzése mellett új feladatok vártak rá. 2000-től egyik elindítója és szervezője volt a ma is szépen fejlődő Benka Gyula Evangélikus Általános Is­kola és Óvodának. 2002-től át­vette az Ótemplomi Szeretet­szolgálat vezetését, több sikeres pályázat fűződik a nevéhez. 2005Ttől projektmenedzsere a Tessedikkel a XXL Századba - Második Esély Népfőiskola euró­pai uniós támogatást élvező Equal-programjának. A Déli Egyházkerület, vala­mint a Magyarországi Evangéli­kus Egyház országos közgyűlé­sének és zsinatának tagja, Szar­vas város önkormányzatának képviselője, a népjóléti bizottság elnöke, valamint a Habitat for Humanity helyi szervezetének elnöke. Ez irányú önkéntes mun­káját 2006-ban Arany Kalapács díjjal ismerték el. 2007-ben Bé­kés megyében az év embere címet nyerte el a megyei hírlap olvasói­nak szavazatai alapján. Igyekszik válaszokat adni a kor kihívásaira és folytatni a tessediki hagyomá­nyokat. Szülei Orosházán az evangéli­kus gyülekezet presbitériumá­nak tagjai. Felesége, dr. Dani Dóra .Szarvason bíró; két gyermeket nevelnek. Marschalkó Gyula nagyon szé­les skálán végezte a lelkészi munkát. Alapos teológiai fölké­szültséggel dolgozott különféle lelkészi közösségekben, és pré­dikált az egyszerű emberek nyelvén. Zenei készségét és is­mereteit is kamatoztatta, ami­kor részt vett az 1982-es énekes­könyv szerkesztésében. Nyugdíjasként sem tétlenke­dik. Igehirdetéssel és az énekkar vezetésével részt vesz a rákos- keresztúri gyülekezet életében, sőt aktívan jelen van egyházunk közéletében is. Találkozhatunk vele egyházi rendezvényeken, konferenciákon. Párhuzamosan látogatja a Pesti és a Dél-Pest Megyei Egyházmegye lelkészi értekezleteit, igehirdetési vázla­taival segítve a homiletikai munkát. 2006-ban megszervez­• ^ te a NYÍLT-kört (Nyugdíjas Imádkozó Lelkész Testvérek Köre) - egyházunk több évtize­des mulasztását pótolta ezzel a kezdeményezéssel .a nyugdíjas lelkészek lelkigondozása terén. Az utóbbi években többször kényszerült kórházi ápolásra, műtétre, de számára a betegség is mindig újabb lehetőség a bi­zonyságtevő szolgálatra. Mun­kásságát, hitvalló hűségét min­denki megismerheti a Nem vol­tam egyedül című könyv második kötetéből. Ordass- és Prónay-díjasok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom