Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-18 / 20. szám

‘Evangélikus ÉletB MOZAIK 2008. május 18. 11 Túlnépesedés vagy túlfogyasztás? Nagycsaládosként nem először találko­zom a kérdéssel: vajon mennyire va­gyunk felelősek földünk túlnépesedésé­ért? Állítólag túl sokan vagyunk ezen a glóbuszon. Ökológiai lábnyomunk már messze lelóg róla, nem sok idő kell hoz­zá, hogy ne tudja kielégíteni a homo consumens igényeit. De biztos, hogy ezért mi, több gyermeket nevelő csalá­dok vagyunk a felelősek? Nekünk kell, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen? Erről leveleztünk nemrégiben a Kuka- Búvár Egyesület levelezőlistáján is. Érdekes volt látni, tapasztalni, hogy tagságunk körében igen sok a nagycsa­ládos. Nem készült persze pontos sta­tisztika, de biztos, hogy az országos át­lag felett vagyunk. Vajon mi ennek az oka? Aki odafigyel a környezetére, az könnyebben vállal több gyermeket? Azt hiszem, nem errefelé halad a világ. Jóval többen vannak, akik - látva a tendenciá­kat - inkább azt gondolják: erre a világra szüljek? Lesz még élhető környezet, mi­re felnő a gyermekem? Talán inkább az az ok, hogy aki gyermeket vállalt, job­ban odafigyel a környezetére. Mert nem áll meg ott, hogy aggódjon a környeze­tért és gyermekei jövőéért, hanem tenni is akar valamit. De talán nem is az a baj, hogy sokan vagyunk, hanem az, hogy túl sokat fo­gyasztunk. Feleslegesen sokat. Vannak dolgok, amelyeken egy több gyermeket nevelő család - főleg ha vidéken, iskolá­tól, munkahelytől távol él egy gyér tö- megközlekedésű országban - nem tud spórolni. Én sem tudom nap közben ki­kapcsolni a fűtést, ha otthon vagyok a kisgyerekkel egész nap. Hatfős csalá­domra szinte mindennap mosnom kell. Ha már eljárok dolgozni, tömegközleke­dés híján kénytelen vagyok az. autót használni. Nem is akármilyet, hanem nagy, családi autót. Ezt kellett megven­nünk, másban hogyan férnénk el? Mivel nem egy helyen dolgozunk a férjemmel, ő egy másik autót használ. Egy hatfős család nyilvánvalóan töb­bet eszik, több vizet fogyaszt, és több szemetet termel, mint egy háromfős. Abszolút értékben többet fogyasztunk, mint egy egygyermekes család. (Meg­jegyzem, több fogyasztási adót is fize­tünk.) De biztos, hogy nem fogyasztunk kétszer annyit, mint egy háromtagú csa­lád, és nem fogyasztunk hatszor annyit, mint egy egyedülálló. Főleg akkor nem, ha tudatosan törekszünk arra, hogy ne fogyasszunk feleslegesen semmit, és szemetet se termeljünk feleslegesen. Érdekes eredményre juthat, aki elkez­di figyelni saját és családja fogyasztói szokásait. Mi az, amit csak a kényelmi szempontok, társadalmi elvárások miatt vásárol meg; mi az, amit csak megszo­kásból fogyaszt, holott helyettesíthető lenne környezetkímélőbb cikkekkel, esetleg teljesen el is hagyhatná anélkül, hogy rosszabbul érezné magát a bőré­ben, vagy a megszokott életszínvonalá­ból engednie kellene? És vajon nagy baj lenne, ha egy kicsit eltérne a már meg­szokott, kényelmes életétől? Biztos, hogy attól boldog egy csecse­mő, ha szuper nedvszívó képességű pe­lenkába csomagolva huppanhat a föld­re? Vagy esetleg attól, hogy aki pelen­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu kázza, közben rámosolyog, beszélget vele, énekel neki? Biztos, hogy attól tud­juk biztonságban gyermekünket, ha már hat-nyolc éves korában mobiltelefont nyomunk a kezébe? Biztos, hogy az az olcsó, ami akciós a szupermarketben? Biztos, hogy akkor szép egy nő, ha ma­nökenalkata van, ha hibátlan a bőre, a szempillája háromszor hosszabb és öt­ször dúsabb, a haja pedig csillog, és per­sze nincs egy ősz hajszála sem? A férfit pedig természetesen a dezodorja és az autója teszi igazán férfiassá, ugye? Biz­tos, hogy azoknak az elvárásoknak kell megfelelnünk, amelyeket a média sugá­roz felénk nap mint nap? Azt gondolom, egy nagycsaládosnak sem kell, hogy lelkiismeret-furdalása le­gyen a föld túlnépesedése miatt. Azért viszont mindenki sokat tehet, hogy a túlfogyasztást csökkentse. Az pedig már csak a ráadás, hogy a környezettudatos családokból kikerülő gyerekek is nagy valószínűség szerint ezt az életformát viszik majd tovább. Ha csak ezért vállal­nák a több gyereket, már az is megérné! ■ Mozsár Gabi (Megjelent a KukaBúvár 2007. tavaszi számában) Néha az ember ereje teljében érzi magát, és úgy gondolja, hogy akár egy hegyet is odébb tudna tolni, aztán ha a tettek mezejére kell lépni, ere­je cserbenhagyja. Máskor meg gyengének érzi magát, mégis erős embereket megszégyenítő mutatványokat hajt végre. Nem vagyok valami erős, de a minap egyetlen finom mozdulattal sikerült beletör­nöm a kulcsomat a zárba. Hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, a hevederzárba. Most már csak nevetek, ha visszagondolok az esetre, de abban a pillanatban egyáltalán nem tűnt mulatságosnak a helyzet, sőt ki­mondottan rosszul éreztem magam. Fél óra jajveszékelés, telefonálgatás és vára­kozás után végül egy perc sem kellett a problé­ma megoldásához, ugyanis szerencsémre egy éppen arra járó ügyes férfi egyetlen mozdulat­tal kiszedte a kulcsnak a zárban maradt felét, valamint megnyugtatott, hogy a zár ép ma­radt. Még jó, hogy nálam volt a pótkulcsom! Erről viszont kellett egy biztonsági másolat. Azt hittem, ez volt a neheze, de tévedtem: csak ezután jött. Az egyik fővárosi kulcsmásoló üzlet­lánc egyik boltjához igyekeztem nagyságukból, jó hírükből kiindulva, abban reménykedve, hogy mindenre gyors megoldást találnak Sajnos to­vább kellett állnom, mert pusztán ígéretet kap­tam. Utam a következő ilyen szolgáltatóhoz vitt, Kulcskérdés ám ott ugyanígy jártam, majd egy harmadik és egy negyedik helyen is. Hihetetlen, hogy ennyire nehéz dolog egy egyszerű kulcsot lemásolni. Se­baj, kivártam a másnapot, majd még egyet, ám az újra meglátogatott kulcsmásoló üzletek egyi­kében sem tudtak továbbra sem segíteni. Orromat lógatva indultam haza, amikor is lakóhelyem közelében egy kis utcába tévedtem. Ott találtam egy mini ezermesterműhelyt, aho­vá próba szerencse alapon bementem. Kissé megrökönyödtem, mert két nőt láttam a satu, a csavarhúzók és más eszközök között: egyikük csavarokat tett vissza a helyére, másikuk éppen cipőt javított. „Hogyan érthet egy nő a kulcs­másoláshoz?” -fogalmazódott meg bennem a kérdés, s tele kétséggel, de kíváncsian szegeztem neki a közelmúltban oly sokszor feltett kérdést: „Le tudná-e másolni a kulcsomat?" Az idősödő hölgy elvette a kulcsot, majd azonnal munká­hoz látott. Gyorsan, körültekintően dolgozott, ráadásul a fővárosi kulcsmásoló üzletlánchoz képest töredék áron. Megköszöntem, és távozni készültem. Az ajtóhoz fordulva épp azon gondolkod­tam, hogy az Úristen teremthet-e egy nőből jó lakatost, cipészt, ezermestert, autóbusz-veze­tőt. .. Ugyanígy: teremthet-e egy férfiból jó fod­rászt, ápolót, óvó bácsit...? Mert vannak olyan területek, ahol a férfi és a nő jelenléte egyaránt természetes, de vannak egyértelműen férfias és nőies szakmák. Furcsálltám, hogy egy nő laka­tosként tevékenykedik, talán még a fejemet is csóváltam. Mielőtt kiléptem volna az üzletből, hátrapillantottam, s ekkor megláttam egy férfit a műhelyből nyíló kis konyhában - kis kötény­kében éppen szendvicseket készített... ■ Gergely Judit PQ BERES Az egészséges emberért Aktiválás korhatár nélkül Számosán vannak olyanok, akik amikor elérik a bűvös ötven­éves kort, és a naptárra tekintenek, el sem hiszik, hogy már ennyi idősek, hiszen lélekben sokkal fiatalabbnak érzik ma­gukat. Ötvenéves kor felett is ugyanolyan sok feladatnak és kihí­vásnak kell eleget tenni, mint korábban. A legtöbben tovább­ra is aktív szerepet vállalnak a munkában, segítik a családi fé­szekből kirepülő gyermekeiket, vigyáznak az unokákra, és persze az otthoni teendőkről sem feledkezhetnek meg. Ter­mészetesen nemcsak a feladatok elvégzéséből áll az élet. Hi­szen sokaknak van valamilyen hobbija, van, aki kirándulni, moziba, színházba szeret járni, és van, aki egyszerűen csak szeret egy-egy hétvégén összeülni a barátokkal beszélgetni. Életmódunk és terheink tehát ebben a korban is ugyan­olyanok, mint korábban, azonban szervezetünknek másfajta és más mennyiségű tápanyagokra, vitaminokra, ásványi anyagokra van szüksége, mint húsz-harminc éves korunkban. Ám a szervezetünk számára fontos vitaminokat és ásványi anyagokat során nem mindig tudjuk megfelelőképpen pótol­ni a napi táplálkozásunk. Fiatalos lendületünk megőrzéséhez erre is oda kell figyelnünk. Aktivitásunk megőrzésében segítségünkre lehet a Béres Gyógyszergyár Zrt. kutatói által kifejlesztett Actival 50+ multivitamin filmtabletta is. Az Actival 50+, ahogy a neve is mutatja, az ötven év felettiek számára a hazai szükségletek­nek megfelelően kifejlesztett, korszerű étrend-kiegészítő ké­szítmény, amely a szervezet mindennapi vitamin-, ásványia­nyag- és nyomelemszükségletének biztosításához ajánlott. Az Actival 50+ többek között olyan hatóanyagokat is tar­talmaz, mint ginszeng, amely hozzájárul a szervezet fizikai és szellemi teljesítőképességének fenntartásához; a glükózamin, amely hozzájárul a normális porcképződéshez, így elősegíti az ízületek egészséges működését; a lutein, amely elősegíti a szem egészségének és az érrendszer épségének megőrzését, és a likopin, amely hatékony antioxidáns, ezáltal hozzájárul az öregedési folyamatok lassításához. ÉVÉ L&LEVÉL&EVÉL& LEVÉL Egészséges indítvány Javaslom, hogy az „Apróval az aprókért” akció után indítsunk kampányt a füstmen­tes egyházért. A nikotin 1. árt az egészségnek; 2. nem használ a léleknek; 3. kiüresíti a pénztárcát. Gyülekezeteink szorított anyagi helyzete késztessen megsegítésre. „Vá­laszd hát az életet...” (5MÓZ 30,19) Balázs Béláné (Kozármisleny) Személyes történelem Rőzse István Hulvely Istvánként született Nyíregyházán 1899. április 27-én. Érettségi után 1917-ben, tizennyolc évesen az orosz, majd a román frontra került, ahol meg is sérült. A háború után Budapesten az egyesített protestáns teológián szerzett lelkészi képesítést. Szülővárosában lett segédlelkész, majd 1929-től Kiskőrösön vezető lel­kész, ahol akkor Balczó András későbbi nyíregyházi, illetőleg Dedinszky Gyula későbbi békéscsabai lelkész is szolgált. Hatvan évvel ezelőtt, 1948. május 17-én volt a tízéves konfirmandustalálkozónk. Az oltár előtt Túróczy Zoltán püspök úr imádkozott, és Rőzse nagytiszteletű úr arról beszélt, hogy mit jelent a lelkész számára a konfirmáció. Én a tízéves konfirmandu­sok nevében szóltam János evangéliumának 6,66-69 versei alapján. „Jézus megkérdezte tanítványait: »Ti is el akartok hagyni engem?« Péter válaszolt: »Mi elhittük és megis­mertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten fia.«” Egy hónapon belül államosították az iskoláinkat. Nyíregyházán elvették a Kos- suth-gimnáziumot, a Geduly-leánygimnáziumot, a központi elemi iskolát, négy kör­zeti kisiskolát és valamennyi tanyai iskolánkat. Akkor Nyíregyházán száz evangéli­kus pedagógus működött. A tanítónőképzés Nyíregyházán 1928-ban - nyolcvan évvel ezelőtt - kezdődött. Az első képesítő vizsgálatra 1933-ban került sor. Köztük volt Huray Mária is, elemista tanítóm leánya, aki édesapját betegsége alatt helyettesítette. Marcsu néni életem első és egyetlen tanítónője, akit a nyíregyháziak Rőzse István esperes, igazgató lelkész fe­leségeként ismernek. Marcsu néni megtartotta a negyedik parancsolatot: „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön...” (2MÓZ 20,12; Károli-fordítás) Ebben az évben kapja meg a rubindiplomát a Nyíregyházi Főiskolán. Ez a legmagasabb pedagógusi kitüntetés. Isten gazdag áldását kívánom életére jó egészségben! Dr. Reményi Mihály (Nyíregyháza) HIRDFTFS ______________.________________________________________________________________________________________________ Pá lyázat A Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség presbitériuma (5940 Tótkomlós, Lu­ther u. 1.) mint intézményfenntartó pályázatot hirdet az Evangélikus Egyházi Óvoda (5940 Tótkomlós, Aradi út 2.) vezető óvónői állásának betöltésére. A pályázati feltételek a vonatkozó állami és egyházi jogszabályok alapján a következők: óvodában intézményvezető az lehet, aki óvodapedagógusi, konduktor-óvodape­dagógusi végzettséggel rendelkezik. Azonos feltétellel rendelkező pályázók ese­tén előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával. A je­lentkezés feltételei: főiskolai pedagógus-oklevél; legalább ötéves pedagógusi gyakorlat; evangélikus vallás; a jelentkező öt éve feleljen meg az egyházközségi tagság feltételeinek; konfirmáció; lelkészi ajánlás. Előnyt jelent: egyházi oktatási intézményrés vegyes csoporti gyakorlat. juttatások, illetmény, pótlék, egyéb: az állás elfoglalásának ideje: 2008. augusztus 1.; a megbízás hat évre szól. A pályázat benyújtásának határideje az Oktatási Közlönyben va­ló fnegjelenéstől számított harminc nap. A pályázat elbírálásának határideje: a törvé­nyi előírásnak megfelelően. Juttatások a közalkalmazotti törvénynek megfelelően. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat; a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; az in­tézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot és a szakmai helyzetelem­zésre épülő elképzeléseket; lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől. HIRDFTFS___________________________________________________________________________________________________________________________ Pályázati kiírás A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója nyílt pályázatot ír ki a Lu­ther Kiadó emblémájának (lógójának) megtervezésére. A pályaművek leadási határideje: 2008. június 15. A pályaműveket a Luther Kiadó címére kell elküldeni a határidő napjáig pos­tán a 1085 Budapest, Üllői út 24. postacímre, valamint elektronikus formában a kiado@lutheran.hu e-mail címre. Pályázati feltételek: a) Egy pályázó több pályaművel is pályázhat. b) A pályaműveket egy példányban kell benyújtani papíron, színes nyomtatott formában, valamint elektronikusan, ai, eps, jpg, tiff vagy psd képformátum­ban. c) A pályázaton előnyt élveznek azok a pályaművek, amelyek az embléma grafikai tervében minél hatékonyabban fejezik ki a Luther Kiadó megjelentetett kiadvá­nyai által közvetített evangélikus jelleget, szellemiséget, gondolatiságot és a kiadó sajátos küldetését, ugyanakkor különös figyelmet fordítanak az embléma mo­dem, korszerű, a mai marketingszempontoknak is megfelelő, hatásos megjelené­sére és versenyképes, látványos, ízléses designjára. A pályaműnek tartalmaznia kell: a) az embléma (lógó) grafikai tervét; b) rövid (legfeljebb 2500 karakteres) műleírást, amely a grafikai kidolgozás alapöt­letén, elemein és technikáján túl a mű(vek)ben kifejezett gondolatiság, jelkép- rendszer és szimbólumértelmezés megfogalmazására és elemzésére is kitér; c) a pályázó személyi adatait (név, születési hely és dátum, lakcím, telefonszám, e-mail cím, néhány mondatos szakmai életrajz). A pályázatra beérkezett műveket a Magyarországi Evartgélikus Egyház Luther Ki­adójának igazgatótanácsi tagjaiból és grafikusokból álló zsűri bírálja el a határidő utáni két héten belül. Az eredményről minden pályázó írásos értesítést kap. A nyertesek névsorát a Luther Kiadó honlapja és az Evangélikus Élet című hetilap közli. Pályadíjak: a) A nyertes pályamű díjazására 200 000 Ft áll rendelkezésre. b) Az elbírálás során helyezést elérők a Luther Kiadó kiadványaiból összeállított ajándékcsomagot kapnak. További információ az 1/317-5478-as, az 1/486-1228-as telefonszámon, a 20/824- 5518-as mobilszámon, valamint a kiado@lutheran.hu e-mail címen kérhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom