Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-11 / 19. szám

‘Evangélikus ÉletS

FÓKUSZ

2008. május ii.

13

Egy tiltott könyv szerzőjének nyomában

Beszélgetés egyházunk új egyháztörténeti doktorával Blázy Árpád lelkésszel

► Blázy Árpád kelenföldi lelkész az elmúlt évben védte meg A humanista Simon Gri- ner (Grynaeus) és Buda (1521- 1523) - adalékok a magyarországi reformáció kezdeteihez című egyháztörténeti doktori dolgozatát a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, kimagasló, „summa cum laude” minősítéssel. Doktorrá avatására a karácsony előtti napokban került sor - ezzel a beszélgetéssel gratulálunk evangélikus hetilapunk nevében egyházunk új doktorának.- Gratulálunk a tudományos ered- • ményekhez! Egyházunkban eddig inkább lelkészi szolgálatod kapcsán voltál szélesebb körben ismert.- Mindenekelőtt köszönöm a gratulációt és a mostani lehetőséget. Mintha csak most lett vol-. na, mégis immár több mint húsz éve, hogy 1987-ben végeztem az Evangélikus Teológiai Akadémián. A mozgalmas segédlelkészi éveket a siófoki és a kötcsei gyülekezetekben töltöttem. Nagy örömömre szolgált, hogy végigkísérhettem „Siófok hajójának” - a Makovecz Imre által tervezett új evangélikus templomnak - a felépülését, az alapkőletételtől egészen a „vízre bocsátásáig”. Ezután Gödöllőre kerültem, ahol kereken egy évtizedig élvezhettem az ottani testvérek igazi sze- retetét és megbecsülését.

2001 tavaszán kaptam meghívást Kelenföldre, ahol jelenleg is szolgálok. Mindeközben többször folytathattam ösztöndíjas tanulmányokat Svájcban és Németországban: Bázelben 1989- ben, Wuppertalban 1990-91-ben és Tübingenben 1998-99-ben.- Ki ébresztette fel benned az egyháztörténeti érdeklődést?- A történelem mindig is érdekelt, már gimnazista koromban megtanultam az antik bölcsességet: a történelem az élet tanító- mesteré. Ez irányú érdeklődésem a teológián töltött évek alatt tovább mélyült, amiért köszönettel tartozom - többek között - a közelmúltban elhunyt Fabiny Tibor professzornak is.- Mi fordított a hazai reformáció történetének alaposabb megismerése felé?- Már teológiai tanulmányaim alatt kiderült, hogy a hazai egyháztörténet - és azon belül a reformáció története - még igen sok tisztázásra váró kérdést rejt magában. Ilyen például a - doktori dolgozatom témájául is szolgáló - neves humanista tudósnak, Simon Grynaeusnak (1494/95- 1541) a hazai reformációtörténetben betöltött szerepe.

Grynaeus személye és műve közel sem ismert annyira, mint például a nagy reformátoroké, például Lutheré, Kálviné, Zwinglié vagy éppen Melanchthoné. Életútjának kutatása során azonban kiderült, hogy aligha volt a reformáció első két évtizedében olyan döntő és fontos esemény, amelyhez valamilyen szállal ne kötődött volna.

Gondolok itt mindenekelőtt a reformáció kezdetét követően nem sokkal kitörő úrvacsoravitára, amelynek - Zwingli mellett - az egyik első helvét irányú előfutára és jeles képviselője volt. Euk- leidész A geometria elemei című művének újabb kiadásához - amely Bázelben jelent meg 1533-ban - írt előszaváért ugyanakkor Gry- naeust manapság már úgy is emlegetik, mint aki utat nyitott a

Descartes által képviselt újkori gondolkodás és filozófia felé.

Élete utolsó évtizedében közel harminc kiadványt rendezett sajtó alá és jelentetett meg Bázelben, szinte egytől egyig ókori - keresztény és nem keresztény - szerzők műveit. Saját, helvét irányú reformátori meggyőződéséről teológiai értekezést ugyan sohasem írt, neve - érdekes módon- mégis felkerült a katolikus egyház által 1559-ben először közzétett „Tiltott könyvek listájára” (Index Librorum Prohibitorum).- Magyar kutatóként találtál-e Grynaeus személyével kapcsolatban a hazai kutatás szamara is fontos adatokat?- Miként az imént utaltam rá, Grynaeus szerepe nem kevésbé izgalmas a magyar reformáció története szempontjából sem. Tanári pályája elején ugyanis, a magyarországi reformáció hajnalán, 1521 és ’23 között Budán, a Boldogasszony plébániához - a- mai Mátyás-templomhoz - tartozó iskolában, a korszak talán legnevesebb városi iskolájában oktatott iskolamesterként. A régebbi szakirodalmi hagyomány szerint budai diákjai között ott találjuk az ifjú Dévai Bíró Mátyást is.

Kiderült azonban: egyáltalán nem biztos, hogy Grynaeus járt Magyarországon, pontosabban Budán. S ha járt is, akkor vajon mikor és milyen céllal érkezett hazánk akkori székvárosába? Eltér a kutatók véleménye abban is, hogy Grynaeus mikor hagyta el Budát, és mikor érkezett innen a reformáció fellegvárába, Witten- bergbe. Máig kérdéses továbbá, hogy Grynaeus egyedül vagy másodmagával - a Luther-tanítvány, a későbbi wittenbergi, majd jénai egyetemi tanár -, Winsemiusszal érkezett-e a magyar fővárosba.

A kérdések, kérdőjelek idővel tovább szaporodtak: biztos, hogy Grynaeus a neves budai - német- humanista iskola rektora volt, mivel erre nézve sem egységes a szakirodalom?

Nem kevésbé izgalmas kérdés, vajon milyen kapcsolat fűzte Grynaeust Buda akkori humanista és az új tanokra köztudottan nyitott, reformszellemű szereplőihez, mint például Bartholo- meus Francfordinus Pannoniushoz, Konrad Cordatushoz, Johannes Kres- linghez vagy éppen Brandenburgi György őrgrófhoz. És az oktatáson túl vajon mivel tölthette szabad idejét az ifjú humanista? Mondhatunk-e valami konkrétabbat Grynaeus és a Corvina könyvtár vonatkozásában? A dolgozatban a fellelhető források alapján - többek között - ezekre a vitás kérdésekre próbáltam meg választ adni.- Említettél még egy sor érdekességet rejtő reformációtörténeti összefüggést...- A múlt század magyar egyháztörténészeinek egy másik izgalmas vitatémája Dévai Disputa- tio de statu, in quo sint beatorum ani- maepost hanc vitám ante ultimi iudi- ríi diem [...] című, Nümbergben 1537-ben megjelent művének keletkezési körülményeihez kapcsolódik. A régebbi szakiroda- lom szerint Dévai 1537 nyarán Bázelben járt, ahol eme műve megjelentetésén túl felkereste egykori budai tanárát, Grynaeust is. Elsősorban Sólyom Jenő józan forráskritikai vizsgálódásának köszönhetően azonban erről az újabb irodalom már hallgat.

Meglepetésemre viszont a bázeli egyetemi könyvtár kézirattárában kezembe került a „magyar Luthernek” egy 16. század közepéről származó, éppen eme híres hitvitázó művét tartalmazó kézirata. Az ehhez használt papír

vízjeleinek azonosítása után azonban kiderült, hogy az csak Dévai 1545-ben bekövetkezett halálát követően készülhetett, ezért nem kerülhetett Dévai által a Rajna-parti városba. Ennek ellenére továbbra is izgalmas kérdés, és még pontosításra vár, hogy vajon mikor, hogyan és miért került Dévai művének eme kézirata éppen Bázelbe?!- Mit jelenthet nekünk az egyházi, gyülekezeti életben a reformáció- és szélesebben az egyháztörténeti kutatás sok-sok érdekessége és eredménye? Miben kell esetleg újra felfedeznünk a reformáció korszakát?- Biztos mások is tapasztalták már, hogy egy-egy nevesebb történelmi személyiség életművének tüzetesebb vizsgálata során arra a megállapításra jutunk, hogy ők sem voltak csodabogarak, hatodik érzékkel megáldott „szuperegyéniségek”. Sokkal inkább, hozzánk hasonlóan, hús- vgf emberek, akiknek olykor ugyanúgy meg kellett küzdeniük a hétköznapi problémákkal, mint például betegség, csalódás, igazi konfliktusok, olykor anyagi nehézségek... Mindemellettazonban sohasem feledkeztek meg arról, hogy kinek a szolgálatában állnak, és ezért mindig mindenben tudásuk legjavát igyekeztek adni.

Az általam választott korszak kutatása ugyanakkor nehézségekkel is jár. Grynaeus budai működésének időszakát például azért nagyon nehéz kutatni, mert a királyi kancelláriának a mohácsi vész előtt keletkezett irattári anyaga - a „liber regius”- okkal, királyi könyvekkel együtt - köztudottan teljes egészében elpusztult. Az eddig ismert egy, illetve két írásos forrás mellé azonban sikerült még további kettőt találnom, melyek alapján teljesen egyértelművé vált, hogy Grynaeus járt Budán, és a magyarországi városi humanista iskolák egyik legkiemelkedőbbi- kének, a Buda főtemplomához tartozó iskolának a rektora volt.

Forrásokkal azonban aligha lehet bizonyítani azt a személyével kapcsolatos és magát évszázadokon át tartó nézetet, mely szerint Grynaeus egyike lett volna azoknak, akik elsőként hirdettek lutheri tanokat Magyarországon. Budai tanárkodásáról inkább csak annyit mondhatunk, hogy azt már egész biztosan tudatos humanista és - valószínűleg - az új, evangéliumi hitre nyitott szellemben végezte.- A doktori avatás ünnepségéig hosszú út vezetett a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ki segítette témavezetőként a munkádat? Milyen volt református környezetben végigjárni a doktorálás útját?- A doktorálásra való jelentkezésemet megelőzően mindenekelőtt a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Doktori Tanácsának akkori elnökével, Karasszon István professzorral, illetve az egyháztörté- ' neti tanszék professzorával, későbbi témavezetőmmel, Ladányi Sándorral konzultáltam. Mindketten nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadtak, s miután röviden beszámoltam Grynaeusszal kapcsolatos kutatásaimról, témámat érdemesnek találták arra, hogy doktori értekezés kerekedjen belőle.

Grynaeus budai működése - szerintük is - többek között azért nagyon izgalmas témakör, mert Bázelbe kerülését, 1529-et követően egyértelműen a reformáció helvét irányának markáns képviselőjévé vált - gondolhatunk itt mindenekelőtt az 1536

elején elkészült I. helvét hitvallásra, melynek egyik társszerzője továbbá azért is, mert a Grynaeus nemzetség egyik ágának leszármazottai a későbbi évszázadok során „visszakerültek” a magyar királyi székvárosba. így ma is Budán él a neves - és vallására nézve egyébként evangélikus - neurológus-pszichiáter, Grynaeus Tamás és családja.

A doktori értekezés írása során rendszeresen konzultáltam Ladányi professzorral, aki tanácsaival nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozat végül kerek egésszé lett. Az avatásra tavaly december 20-án került sor a hit- tudományi kar Ráday utcai dísztermében, amikor is két kutatótársunk habilitációs oklevelet vehetett át, kettőnket pedig - egy református lelkipásztort és engem - doktorrá avattak.- Mivel folytatódik szolgálatod a jövőben? Milyen tervekkel folytatod lelkészi és kutatói munkádat?- Nem szoktam nagyon előre tervezni. Az élet adta kihívásoknak, feladatoknak azonban mindig igyekszem eleget tenni. Eddig is szívesen végeztem a gimnáziumi hitoktatást, különösen amikor egyetemes vagy hazai egyháztörténetet taníthattam. Remélem, ez irányú szolgálatom tovább folytatódhat, s a megszerzett újabb ismeretekkel színesedhet, gazdagodhat.

A gyülekezeti, illetve közegyházi teendők mellett ugyanakkor magától értetődően szeretném tovább folytatni kutatásaimat Grynaeusszal kapcsolatban is. Annál is inkább, mert életútja - a budai tartózkodásán túl - még igen sok izgalmas, részleteiben fel nem tárt eseményt és nyitott kérdést rejt magában. Gondolok itt például az 1527-ben a lorschi bencés monostorban történt jelentős felfedezésére, arra, hogy megtalálta Livius Ab űrbe condita című száznegyvenöt kötetes fő művének öt, addig még ismeretlen könyvét; vagy az 1531-es angliai tanulmány- és kutatókörútjá- ra, illetve arra, hogy 1534-35-ben aktívan részt vett a tübingeni egyetem megreformálásában.

■ Dr. Korányi András

™dftfs

__________________________________________________________________________:_________________________

Pá

lyázati kiírás

A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója nyílt pályázatot ír ki a Luther Kiadó emblémájának (lógójának) megtervezésére.

A pályaművek leadási határideje: 2008. június 15.

A pályaműveket a Luther Kiadó címére kell elküldeni a határidő napjáig postán a 1085 Budapest, Üllői út 24. postacímre, valamint elektronikus formában a kiado@lutheran.hu e-mail címre.

Pályázati feltételek:

a) Egy pályázó több pályaművel is pályázhat.

b) A pályaműveket egy példányban kell benyújtani papíron, színes nyomtatott formában, valamint elektronikusan, ai, eps, jpg, tiff vagy psd képformátumban.

c) A pályázaton előnyt élveznek azok a pályaművek, amelyek az embléma grafikai tervében minél hatékonyabban fejezik ki a Luther Kiadó megjelentetett kiadványai által közvetített evangélikus jelleget, szellemiséget, gondolatiságot és a kiadó sajátos küldetését, ugyanakkor különös figyelmet fordítanak az embléma modem, korszerű, a mai marketingszempontoknak is megfelelő, hatásos megjelenésére és versenyképes, látványos, ízléses designjára.

A pályaműnek tartalmaznia kell:

a) az embléma (lógó) grafikai tervét;

b) rövid (legfeljebb 2500 karakteres) műleírást, amely a grafikai kidolgozás alapötletén, elemein és technikáján túl a mű(vek)ben kifejezett gondolatiság, jelképrendszer és szimbólumértelmezés megfogalmazására és elemzésére is kitér;

c) ,a pályázó személyi adatait (név, születési hely és dátum, lakcím, telefonszám, e-mail cím, néhány mondatos szakmai életrajz).

A pályázatra beérkezett műveket a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadójának igazgatótanácsi tagjaiból és grafikusokból álló zsűri bírálja el a határidő utáni két héten belül. Az eredményről minden pályázó írásos értesítést kap. A nyertesek névsorát a Luther Kiadó honlapja és az Evangélikus Elet című hetilap közli.

Pályadíjak:

a) A nyertes pályamű díjazására 200 000 Ft áll rendelkezésre.

b) Az elbírálás során helyezést elérők a Luther Kiadó kiadványaiból összeállított ajándékcsomagot kapnak.

További információ az 1/317-5478-as, az 1/486-1228-as telefonszámon, a 20/824-5518-as mobilszámon, valamint a kiado@luthé- ran.hu e-mail címen kérhető.

HIRDFTFÜ___________________________________________________________________________________________________

A 2008. évi missziói pályázat nyertesei *

Ajka 50 000; Apostag 50 000: Arnót 40 000; Baja 80 000; Ba- konytamási 50 000; Bátonyterenye 80 000; Beled 80 000; Békéscsaba - kórházmisszió 30 000; Békéscsaba - Telekgerendás 100 000; Bénye 50 000; Boba 50 000; Bőny 50 000; Budaörs 100 000; Budapest-Budavár 80 000; Budapest-Ferencváros 80 000; Budapest-Kelenföld 50 000; Budapest-Kőbánya 70 000; Budapest-Pesterzsébet 100 000; Budapest-Pestlőrinc 100 000: Budapest-Pestújhely-Újpalota 80 000; Budapest-Rákosszentmi- hály 60 000; Budapest-Újpest 50 000; Budapest-Zugló too 000; Bük 50 000; Cegléd 50 000; Celldömölk-Alsóság 60 000; Csák- vár 60 000; Dombóvár 80 000; Domony 60 000; Dunaegyháza 60 000; Dunaföldvár 100 000; Dunaharaszti 60 000; Dunaújváros 70 000; Esztergom (Dorog) 50 000; Fancsal 20 000; Fejér-Komáromi Egyházmegye 80 000: Felsőpetény 80 000; Gyoma 50 000; Gyón (Dabas) 70 000; Gyömöre 30 000; Gyömrő 80 000; Győr-Mosoni Egyházmegye 100 000; Gyula 50 000; Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye 80 000; Harka 30 000; Hatvan 60 000; Hódmezővásárhely 30 000; Kecskemét 50 000; Kelet- Békési Egyházmegye 80 000; Kisapostag 30 000: Kondoros 30 ooo; Kőszeg 80 000; Kővágóörs 50 000; Lébény 40 000: Maglód 80 000; Medgyesegyháza 30 ooo; Mencshely 50 000; Mező- berény I. 70 ooo; Miskolc, Hunyadi u. 80 ooo; Nagytarcsa 80 ooo; Nádasd 40 ooo; Nemescsó 40 ooo; Nógrádi Egyházmegye 100 ooo; Nyíregyháza, Korányi u. 40 ooo; Nyírszőlős 100 ooo; Őrimagyarósd 40000; Pécs 40 ooo; Piliscsaba 80 ooo; Pitvaros (Ambrózfalva) 60 ooo; Pusztaföldvár 60 ooo; Répcelak 100 ooo; Somogy-Zalai Egyházmegye 30 ooo; Sopron 80 ooo; Soproni Egyházmegye 50 ooo; Szakony 50 ooo; Szarvas Otemp- lom 70 ooo; Szák-Szend 40 ooo; Szeged 40 ooo; Szekszárd 80 ooo; Székesfehérvár 100 ooo; Szentgotthárd 30 ooo; Szolnok 80 ooo; Tab 60 ooo; Tatabánya 50 ooo; Tés 90 ooo; Tét 30 ooo; Tolna-Baranyai Egyházmegye 50 ooo; Tordas 70 ooo; Uraiújfalu 50 ooo; Vadosfa 30 ooo; Vasi Egyházmegye 50 ooo; Váralja 60 ooo; Várpalota 70 ooo; Veszprémi Egyházmegye 50 ooo; Zalaegerszeg 40 ooo.

.. .ahol megkapták a Szentlélek ajándékát

Szeptember 18. és 25. között megismétli szentföldi (Izrael) zarándokúját az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK). A programban szerepelnek azok a bibliai történetek, amelyeknek helyszíneit a zarándokok felkeresik „Jézus nyomában járva”: Názáret, Kapernaum, Kána, a boldogmondások hegye és így tovább.

Különös jelentőségű lesz a jeruzsálemi látogatás, ahol az első pünkösd napján elhangzott Péter apostol beszéde, és ahol az első tanítványok „mindnyájan megteltek Szentlélekkel", és „mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni" (ApCsel 2,4.6). Az anyaszentegyház születésnapja, pünkösd ünnepe volt ez.

A szervezés alatt álló útra van még néhány hely; jelentkezni lehet az ÖTK-nál. Az út ára félpanzióva! 255 ooo forint, amely minden költséget tartalmaz. Részletes tájékoztatást ad az ÖTK (1114 Budapest, Bocskai út 15. III. em. 3.; tel./fax: 1/466-4790) vagy Gime- si Zsuzsa szervező lelkész (70/508-7624).