Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-04 / 18. szám

'Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2008. május 4. Hb . 3 Lezárult az „Aprókkal az aprókéit” gyűjtőakció Mint ismeretes, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház (MEE) püspöki tanácsa „Aprókkal az aprókért" elnevezéssel mozgalmat indított a február végén for­galomból kivont egy- és kétforintosok összegyűjtésére. Az egyház arra kérte gyülekezeteit, hogy külön perselybe gyűjtsék az aprókból származó adomá­nyokat. Az MEE ezekkel az aprókkal is szeretné támogatni az aprók (gyerme­kek) között végzett munkát. A Magyar Távirati Irodának nyilatkoz­va dr. Fabiny Tamás püspök elmondta, hogy az országosan 90 gyülekezetből, idősek otthonából és oktatási intéz­ményből származó pénzt az országos presbitérium által kinevezett háromtagú testület ítéli oda. Az óvodák kifejezetten fejlesztésre, berendezési és használati tárgyak vásárlására fordíthatják majd a kapott összeget. A Magyar Nemzeti Bankban beváltott pénzérmékből 1 786 260 forint gyűlt össze. Az akció technikai lebonyolítását az Északi Egyházkerületben szolgáló Czöndör István püspöki titkár végezte. Köszönet az adakozóknak! N Forrás: Evangélikus Hírszolgálat 17. országos evangélikus hittanverseny 4 Folytatás az 1. oldalról A lelkészképzés kielégíti az egyházközségek igényeit A Magyarországi Evangélikus Egyház lel­készképzése jelenleg éppen kielégíti az egyházközségek igényeit, az Evangélikus Hittudományi Egyetem által évente ki­bocsátott mintegy húsz lelkész pótolja a nyugdíjba menőket - nyilatkozta Fabiny Tamás, az egyház teológiai képzésért ez évben felelős püspöke a Magyar Távirati Irodának. Közlése szerint azonban van­nak olyan egyházközségek, amelyek ke­véssé vonzók az újonnan végzett lelké­szek számára, például a szerény anyagi kondícióik miatt. Idetartozik a keleti és az északi régió, ahol a lelkészállások be­töltése komoly problémákba ütközik. Rámutatott arra, hogy a rendszervál­tás után ugrásszerűen nőtt az érdeklő­dés a lelkészi pálya iránt, csaknem há­romszorosára emelkedett a teológián ta­nulók létszáma. Az 1993 óta újra egyete­mi szinten zajló, hat évfolyamos evan­gélikus lelkészképzés keretei között százötven hallgató folytatja tanulmá­nyait; az első öt év - az elméleti oktatás - után egy évet lelkész mellett, gyakorla­ton töltenek a jelöltek. Ahhoz, hogy va­laki mellé be lehessen osztani egy lel­készjelöltet, püspöki ajánlás és az egye­tem beleegyezése kell, s legalább ötéves, a pályán töltött szakmai gyakorlat szük­séges. A hatodévések negyedévente egy hétre bevonulnak az egyetemre konzul­tációra - mondta Fabiny Tamás. Mint kifejtette, a teológiai képzés idő­tartama az ötvenes évek vége óta négyről hat évre nőtt; ennek az a magyarázata, hogy a jelentkezők egyre kevésbé rendel- wmmmmMmzwmmMMizmwmmmmmmMMzm keznek egyházi ismeretekkel. Amíg évti­zedekkel korábban szinte csak lelkészek gyermekei jelentkeztek erre a pályára, ad­dig ez ma már nem jellemző egyértelmű­en, így a képzés elején a résztvevők nem ismerik olyan mélyen a lelkészi hivatás hátterét sem, mint néhány évtizeddel ko­rábbi elődeik. Arra is akad példa, hogy re­formátus vagy bencés gimnáziumból je­lentkeznek az evangéJikus teológiára. Fabiny Tamás az MTI-nek arról is be­szélt, hogy egyre magasabb az evangéli­kus teológiára járók átlagéletkora, sokan már diplomásként jelentkeznek hozzá­juk. Az sem ritka, hogy családosok je­lentkeznek lelkészképzésre, ám azok, akik házaspárként lépnek erre a pályára, nehezebben tudnak elhelyezkedni. Arra is akad példa, hogy végzettek elhagyják vagy módosítják a pályát - mondta. Az Északi Egyházkerület püspöke fel­hívta a figyelmet arra, hogy Kolozsvár­ról, az ottani protestáns főiskoláról, va­lamint Kanadából, Norvégiából, Szlové­niából és Finnországból is jönnek tanul­ni Budapestre, s az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem hallgatóinak is van lehe­tőségük arra, hogy legalább egy félévet eltöltsenek ösztöndíjjal Németország­ban, a skandináv országok valamelyiké­ben vagy az Egyesült Államokban. A püspök hozzátette, hogy nemcsak nemzetközi, hanem felekezetközi kép­zést is vállalnak; a Magyarországi Meto­dista Egyház lelkészeit is az evangélikus teológián oktatják. H MTI Sok hűhó semmiért! A nemes versengés előtt a zuglói temp­lomban oldódhatott az izgalom. A szerve­ző - a Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Osztálya - nevében Balog Eszter re­ferens üdvözölte a résztvevőket, és a Fűke Szabolcs galgagutai lelkész, Huszák Zsolt if­júsági referens és Kovács Viktor teológus­hallgató alkotta alkalmi zenei együttes énekeltette meg őket. Ezután a porrog- szentkirályi gyülekezet lelkésze tartott rö­vid áhítatot. Sikter János a 104. zsoltár 1-3. és 10-12. versein alapuló elmélkedésében hangot adott abbéli reményének, hogy a felkészülés során szerzett tudás a verseny­zők szívét is megérintette. Mert nem az az igazán lényeges, hogy elémek-e dobogós helyezést, vagy sem, hanem hogy első-e a Szívükben és az életükben az Isten. A versenyző csapatok három hely­színen - a zuglói egyházközség gyüle­kezeti termében, a hittudományi egye­tem termeiben és a teológusotthonban - veselkedtek neki a néha korántsem könnyű feladatok megoldásának. A 17. országos evangélikus hittanver­seny kora délutáni eredményhirdetésé­nek helyszíne ismét a zuglói templom volt. A helyezettek oklevelet és ajándé­kokat kaptak, az első díjasok pedig ezen­felül a vándorkupát is átvehették. A verseny történetében először töl­tettek ki a játékvezetők a gyerekekkel „résztvevői adatlapot”, amelyek feldol­gozása már természetesen a szervezők feladata lesz - az egyházi gyermek- munka színvonalának további emelése érdekében. ■ Gazdag Zsuzsanna Április 2. és 4. között kis híján Bukarest lett a világ közepe. Végre teljesülhetett Basescu államelnök történelmi vágyálma: „kelet Párizsát”, Bukarestet senki sem fogja többé összetéveszteni a „nagy rivá­lissal”, Budapesttel - mert, mint mondá az elnök, „vagyunk, akik vagyunk, talán még annál is több”. Irigylésre méltó, szívós és kitartó ro­mán diplomáciai offenzívának, illetve egyebek mellett a szerencsés politikai konstellációnak köszönhetően április elején Bukarest adott otthont ugyanis az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO egyik legnagyobb katonai, politi­kai csúcstalálkozójának. El kell mondani, hogy ez volt minden idők eddigi legjelentősebb és legnagyobb romániai rendezvénye, melyen huszon­hat tagország állam- és kormányfője, nyolcvanhat minisztere, huszonhárom partnerország magas rangú tisztségvise­lője, háromezer rangos diplomata, politi­kus, az ENSZ, az Európai Unió, a Világ­bank és más szervezetek vezetői vettek részt. Itteni szokás szerint még a Román Ortodox Egyház is kivette a részét a nemzet méltó és hathatós megjelenítésé­ből, és áldásával biztosította a mennyei­ek támogatását és jóindulatát. De ne fe­ledkezzünk el a közel négyezer akkredi­tált sajtosról sem, akik csupa szemként- fülként kísérték hűségesen figyelemmel a korszakos eseményt, közvetítve a fel­emelő üdvbizonyosságokat. A hetek óta tartó, nagy előkészületek minden eddigit fölülmúltak - hadd lás­sa a világ, hogy milyen csodákra va­gyunk képesek! Csodákra, mert hason­ló irreális iparkodásról csak Ceausescu idejéből maradtak szórványos emléke­im, amikor a brassói központi park fái­nak őszbe sárguló leveleit zöld festék­kel fújták be. Szóval soha nem látott lázas készülő­dés vette kezdetét, a hivatalosságok pe­dig valamiféle eszkatologikus váradal- makat sejtető fokozott buzgalommal láttak hozzá Augiász istállójának herku- lesi megtisztításához. A „befejezetlen” világcsodát, a parlamentet több ezren sminkelték, cicomázták. Bevezették a hírhedt „Bush-sávot”, főútvonalat, me­lyen a világ urai zavartalanul jöhettek- mehettek az egyébként kaotikus város­ban. A jeles vendégek számára fenntar­tott központi útvonal új foltokat, néhol új aszfaltrétegeket is kapott, és többéves kihagyás után a forgalmi sávokat is fel­festették. Lezárták, lehegesztették a stratégiai útvonalak csatomafedőit is, előtte azon­ban - tisztán emberségből - kitelepítet­ték a csatomalakók ezreit, és gondos­kodtak a koldusokról, a hajléktalanok­ról (néhány napi továbbképzésre szociá­lisnak nevezett központokba zárták őket), illetve a százezernyi kóbor ebről. (Megjegyzem, a kutyák azóta épen, sér­tetlenül és töretlen harapási kedvvel újra mény? Mert az ország presztízsén túl - ami talán sovány vigasz - a csúcstalálko­zó tényleges eredménye, reális, pozitív hozadéka nem indokolta a rengeteg fel­hajtást, a sok hűhót, ami körüllengte az egészet. Egy sokkal szerényebb számú, de morálisan és szakmailag elhivatottabb testület talán hatékonyabb lett volna. De hát „Párizs megér egy misét” - mondanák, az egyik hegyes tollú erdélyi riporter pedig így ír az eseményről: „Hő­sök voltunk, testvéreim, történelmet ír­tunk. Mi, a csúcsra akkreditált újságírók. [Bekezdés] Egy csúcsút írtunk történel­met, kedveseim, szakmailag ezt úgy hív­ják, hogy profi szócsövek voltunk. Azt írtuk, amit ők akartak, és abból is annyit, amennyit ők akartak. [...] Természete­sen hírértékű esemény nem történt, minden küldöttség otthonról tudta, hogy itt mit fog csinálni, és mit akar csi­nálni, kiszámítható volt minden, ráadá­sul azt is tudták, hogy a másik mit fog csinálni, nem is kellett volna iderepülje­nek Bukarestbe, hogy összegezzék a végeredményt. [...] Gyorsan megírtuk, amit hatóságaink akartak elhitetni a néppel: azért volt fontos ennyi pénzt el­verni a csúcsra, mert a jó történelemírás rengetegbe kerül.” Ne feledjük, hogy lesz egy másik, sok­kal jelentősebb, sorsdöntőbb csúcstalál­kozó is, ahová a világ igazi Ura jön el, s ahová mindenki hivatalos lesz! Oda nemcsak páncélozott limuzinos diplo­ÉGTÁJOLÓ megjelentek a belvárosban, de a többiek is elfoglalták régi helyüket.) Megkezdődött a máskor elmaradt tavaszi nagytakarítás is, persze legin­kább ott, ahol a hivatalosságok jöttek- mentek; sok helyen lemázolták a ko­pott, régi tömbházakat, csak úgy csil- logott-villogott minden. És hogy min­dennek teteje legyen, több tízezer rendőr és biztonsági ember, töménte­len felszerelés gondoskodott a résztve­vők nyugalmáról. Pesszimistább vélemények szerint akár hetvenmillió euróra is rúgtak a költségek és a társuló veszteségek. S bár közhelyként hat, mégis kimondom, hogy ezt a szép kis összeget sokkal fon­tosabb célokra, szükségesebb dolgokra is el lehetett volna költeni; talán néhány életmentő műtétre, melyre soha sincs pénz, netán az arra rászorulóknak gyógyszerre, élelemre, iskolára, munka­helyteremtésre - de hát ne legyek naiv. Nem erről szól ennek a filozófiája. Mi is volt a hozadéka az egésznek? A konkrét, kézzel fogható, pozitív ered­maták, közéleti méltóságok, a kiválasz­tottak hívatnak meg, hanem minden em­ber, a hétköznapi, szürke kisember, a csatomalakó, a hajléktalan és a koldus is. És tudjuk, hogy ez lesz az igazi csúcs, ahol nem ideiglenesen, nem részlegesen, hanem örökre és végérvényesen eldől a teljes emberiség, az egész teremtett világ sorsa. Ott a dolgok végső és tökéletes megoldása következik, ott feleletet ka­punk megválaszolatlan kérdéseinkre, ott helyére kerül minden, és megoldódnak a megoldhatatlannak tűnő problémák. A nagy kérdés azonban az, hogy- mi miként készülünk erre a végső nagy csúcstalálkozóra; van e bennünk valami abból az elragadó, lelkesítő eszkatológi- ai dinamizmusból, amely Jézus első ta­nítványait jellemezte? Vajon készek va­gyunk-e életünk, szívünk főutcáit úgy megtisztítani, felújítani, hogy megérkez­hessen oda ő, aki a legnagyobb, aki előtt végül minden térd meghajlik? Adorjáni Dezső' Zoltán püspök Erdélyi Egyházkerület A17. országos hittanverseny helyezettjei Gyülekezeti csapatok t-2. osztályosok: 1. Domony; 2. Nemescsó;3. Szügy 3-4. osztályosok-1. Iklad; 2. Budakeszi-Obuda; 3. Pilis 5-6. osztályosok: 1. Kispest; 2. Szügy; 3. Csömör 7-8. osztályosok: 1. Gödöllő; 2. Budaörs; 3. Apáca (Erdély) Iskolai csapatok 1-2. osztályosok: 1. Nyír­egyházi Evangélikus Általános Iskola; ’ 2. Alberti Evangélikus Általános Iskola; 3. Hu­nyadi János Evangélikus Általános Iskola. Sopron 3-4. osztályosok: 1. Árpád-há­zi Szent Margit Általános Iskola, Kőszeg; 2. Benka Gyula Evangélikus Álta­lános Iskola, Szarvas; 3. Julianna Református Általános Iskola, Buda­pest 5-6. osztályosok: 1. Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest; 2. Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium; 3. Berzsenyi Dániel Evan­gélikus (Líceum) Gimná­zium, Szakképző Iskola és Kollégium, Sopron 7-8. osztályosok: 1. Budapest- Fasori Evangélikus Gim­názium; 2. Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola, Szarvas; 3. Hunya­di János Evangélikus Általános Iskola, Sopron

Next

/
Oldalképek
Tartalom