Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-04-27 / 17. szám

4 2oo8. április 27. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet^ Közelítések A jó sáfárok nagykorúsága Ülésezett a Déli Egyházkerület közgyűlése ► „Örömök és gondok, áldások és terhek kölcsönös megosztásában rejlik a gazdagodás lehetősége” - Gáncs Péter püspök e szavai a Déli Egyházkerület idei tavaszi közgyűlésén hangzottak el, amelyet ezúttal Szegeden rendeztek meg április 18-án az egyházközség gyülekezeti termében. A kerület mögött álló munkaév eseményeit összefoglaló, gondjaira és örömeire visszatekintő püspöki, felügyelői és püspökhelyettesi jelentés elfogadásán túl sok egyéb aktuális ügy szerepelt a napirendi pontok között: a közgyűlés tagjai előre te­kintve a feladatokra, a tervezésre koncentráltak. Lelkileg felemelő esemény volt április 17- én az ökumenikus lelkészkörök idén ne­gyedik alkalommal megrendezett orszá­gos találkozója, melynek ezúttal Szeged volt a helyszíne. A téma a Biblia évéhez kapcsolódott: Isten igéjének életre váltása. Az ökumenikus lelkészkörök a kü­lönböző egyházak lelkipásztorainak közösségei egy-egy településen. Képvi­selőik évente egyszer közös lelki napra gyűlnek össze a Krisztusban való test­véri találkozás céljából, melyen jelen vannak katolikus, református, evangé­likus, pünkösdi, baptista és ortodox lel­készek egyaránt. Idén az egész Kárpát-medencéből ér­keztek magyar, szerb és román ajkú vendégek: több éve eredményesen mű­ködő lelkészkörök képviselői és olyan lelkipásztorok is, akik most tervezik, hogy intenzívebb együttműködést épít­senek ki a testvéregyházakkal saját tele­pülésükön. Zámbó András református lelkész A Biblia a lelkészi életben és a gyülekezet építésé­ben című előadásában az ige erejéről be­szélt. Többek között arról is szólt, hogy az ige - mint életünk alapvető tápláléka - nem biztos, hogy azonnal „hasznosul”, de „elraktározódik”, és Isten szándékai szerint a megfelelő pillanatban gyümöl­csözik. Kiemelte a „prioritáskontroH" je­lentőségét, mely szerint mindig Isten le­gyen az első helyen, azután következnek az emberek, a közösség és végül a tárgyi eszközök. Hangsúlyozta, hogy a harma­dik elem jelentőségét nem szabad túlér­tékelni. Günter Ratthey evangélikus diakónus és dr. Gerard Bauer katolikus plébános a hét­köznapokban különösen szépen megélt, kézzelfogható ökumenéről tett tanúsá­got. A bajorországi Ottmaringban talál­ható Ökumenikus Eletcentrumot mutat­ták be (www.lebenszentrum.org). Ottmaringban 1905 óta létezik egy evangélikus testvéries közösség, a Testvé­ridet. A múlt század közepén alakult a Fokoláre mozgalom közössége a város­kában. 1968-ban e kettőből jött létre az életcentrum, amelynek lakói az ige meg­élésére, a szeretetre, az Istennel való ta­lálkozásra törekszenek. Az életcentrum­nak ma százhúsz állandó lakosa van: hu­szonöt család és nyolc kisközösség tag­jai lakják (evangélikus és katolikus csalá­dok, illetve cölibátusban élő férfi és női közösségek). A német vendégek hangsúlyozták: a legfontosabb, hogy Istenhez közelít­sünk; minél teljesebben próbálják a két felekezet tagjai megélni saját egyházuk tanítását, annál szorosabb lesz köztük az egység - amelyet csak a Szentlélek ad­hat meg. Kölcsönösen tiszteletben tart­ják, hogy mindenki a lelkiismerete sze­rint gyakorolja hitét. így, bár részt vesz­nek egymás szertartásain, a katolikusok nem járulnak úrvacsorához, az evangéli­kusok pedig szentáldozáshoz. A meg­osztottságnak ezt a sebét, keresztjét el­fogadva törekszenek megélni a testvéri­séget a mindennapokban is. Idén közel százötvenen vettek részt az ökumenikus lelkészkörök találkozó­ján, mely évről évre az egységen mun­kálkodó lelkipásztorok egyre szélesebb körét éri el. ■ Bartucz Katalin Az ülés nyitóáhítatát a rendezvény házi­gazdája, iß. Cserháti Sándor szegedi lelkész tartotta. Gáncs Péter, az egyházkerület lelké­szi vezetője a márciusi gyülekezetveze- tői konferencia izgalmas és provokatív témájára (Növekedés - kiskorúságból nagy­korúságba) alapozta a jelentésében bon­colgatott központi kérdést: milyen ko­rúak a Déli Egyházkerület gyülekeze­tei? Ha csak az önfenntartó képességet tennénk meg a nagykorúság fokmérő­jévé, akkor igen kevés gyülekezet men­ne át a rostán, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy igazságtalan dolog lenne kizáró­lag az anyagi teherbíró képesség alap­ján minősíteni lelki-hitbeli alapon szer­veződő közösségeket. Felelős nagyko­rúságról csak akkor beszélhetünk, ha a gyülekezet nem csupán megél a kapott forrásokból, hanem jól is sáfárkodik ► A Nyugati (Dunántúli) Egyházke­rület elnöksége április 19-re hívta össze nyilvános ülésre a kerület közgyűlésének szavazati és tanács­kozási joggal rendelkező tagjait. Az ülésnek ezúttal a mosonma­gyaróvári polgármesteri hivatal ta­nácsterme adott otthont. Kiss Miklós mosonmagyaróvári lelkész­nek, a Győr-Mosoni Egyházmegye espe­resének áhítata után az elnökség - Ittzés János püspök és Szabó György egyházke­rületi felügyelő - jelentése következett, melyet a grémium egyhangúlag elfoga­dott. A közgyűlés tagjai hozzászólásuk­ban túlságosan pesszimistának találták a püspöki jelentést, amely az egyháznak a jelen társadalmában betöltött nyugtala­nító helyzetét tárgyalja. Ittzés János sze­rint jelentése nem pesszimista, hanem realista. Amint mondta: ne frusztráltsá­gunkat vetítsük ki a helyzet elemzésére, hanem helyzetünkből fakadó realitásér­zékünkkel közelítsük meg a problémá­kat, és így próbáljunk beszélni a gon­dokról vagy - ha vannak - az eredmé­nyekről. Szó esett még arról is, hogy a lelké­szek által nyújtott adatszolgáltatás hiá­nyos: ezt többen a számítógép és az in­ternet használatában való járatlansággal magyarázzák. Kérdésként hangzott el, hogy miként lehetne a lelkészeket a határidők betartá­sára kötelezni. A közgyűlés megszavaz­ta Szabó György felügyelő azon felveté­velük, és kész áldozni is belőlük mások javára. A kerület püspöke egyházmegyei körképekkel folytatta jelentését; lajst­romba vette a leginkább említésre méltó gyülekezeti gondok és örömök, a tenni­valók és feladatok konkrét példáit is. Gáncs Péter változatlanul úgy látja, hogy a kerület különböző jellegű gyülekezetei közötti testvér- és partnerkapcsolatok kiépítésének gazdag lehetőségét nem használják ki eléggé közösségeink. Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő jelentésében az egyik leghangsúlyosabb felügyelői feladatra, a kerületi elnökség egyházmegyei látogatásaira, az úgyne­vezett canonica visitatiókra összponto­sított. Külön kiemelte az egyházunkban eddig ismeretlen kezdeményezésnek, a Déli Egyházkerület által bevezetett újí­tásnak, a felügyelői munkaközösségek sét, hogy ezt a kérdést tárgyalják az őszi gyülekezeti elnökségi konferencián, és akkor döntsenek az esetleges motiváci­ókról, illetve a szankciókról. A közgyűlésen részt vett, és bemutat­kozott Kákay István, az Országos Egyházi Iroda megválasztott igazgatója, vala­mint dr. Mekis Viktória igazgatóhelyettes; rögtönzött fórum keretében válaszoltak a feltett kérdésekre. Az anyagi ügyekre térve Ittzés János püspök beszámolt a történelmi egyhá­zak közös - előző napi - sajtótájékozta­tójáról, amelynek fő témája az egyhá­zaknak az i%-os adófelajánlások növelé­se érdekében folytatandó kampánya volt. Majd elmondta, hogy az egyházke­rület hatáskörébe tartozó tizennyolc- millió forintos külön keret nyolcszáz­(FMK) regionális konferenciáinak eddig elért sikereit. Lengyel Anna köszönetét fejezte ki a bonyhádi gyülekezetvezetői konferencia mintaszerű megszervezésé­ért Andorka Árpád kerületifelügyelő-he- lyettesnek, a Tolna-Baranyai Egyházme­gye felügyelőjének. Szabóné Mátrai Marianna püspökhe­lyettes a fiatalok és gyermekek között végzett szolgálatról szólva az iskolalel­készek speciális problémáit, az ifjúsági lelkészek együttműködésének nélkülöz­hetetlenségét és a kerületi iskolalátoga­tások tapasztalatait körvonalazta. A ta­nulmányi munkákkal kapcsolatban tájé­koztatta a közgyűlést a hiányzó hittan­könyvek és az új szemléletű, interaktív konfirmációs kézikönyv előkészületei­ről. Örömmel számolt be arról, hogy a kerület által kiírt teológiai és fotópályá­zatra a várakozásokon felüli számú, ki­váló színvonalú dolgozat és fotósorozat érkezett; az eredményhirdetésre a kerü­leti missziói napon kerül sor. Szabóné Mátrai Marianna beszámolt a kerület ha­tárain „túlnyúló” tevékenységéről is, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház stratégiai munkacsoportjában a teológiai munka irányvonalának kidol­gozásában végez. A püspökhelyettes kü­lön köszönetét mondott azért a ritkán megtapasztalható csapatmunkáért, köl­ezer forinttal bővült. Az idei évben a Va­si Egyházmegye kapta a külön ötmillió forintos támogatást. A közgyűlés azzal a feltétellel fogadta el a marcalgergelyi gyülekezetnek a pa­rókiájuk nyílászáróinak a cseréjére vo­natkozó támogatási kérelmét, hogy az egyházkerület jelenlegi egymillió forin­tos támogatásának a felét a Veszprémi Egyházmegye visszautalja a kerületnek a jövő évi keretéből. A grémium a beérkezett gépkocsiké­relmekkel kapcsolatban is döntött: a rie- meskéri, illetve közösen a zalaegerszegi és a pusztaszentlászlói gyülekezet kap egy-egy millió forintos támogatást szol­gálati gépkocsi vásárlására. Végül Ittzés János püspök bejelentet­te, hogy egyházi törvényeink értelmé­csönös megbecsülésért és bizalomért, amely a kerület életét minden szinten jellemzi. A közgyűlés röviden tárgyalta és elfo­gadta a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat előadójának, Káposzta Lajosnak a jelenté­sét, aki arra is javaslatot tett, hogy a lel­készi munkaközösségek (LMK-k) mun­káját, az ott elhangzó előadásokat leg­alább kerületi szinten dokumentálják, és átnyújtotta Gáncs Péternek a Bács-Kis- kun Egyházmegye 2007. évi LMK-ülése- in elhangzott előadások gyűjteményét. Laczi Roland kiskőrösi lelkész a kerü­leti konfirmandustábor és a Bonyhád- ról Kőszegre, a Szélrózsa találkozóra induló zarándoklat előkészületeiről számolt be a közgyűlésnek. A testület szavazás útján hozott elvi döntést ar­ról, hogy a közeljövőben létre kívánja hozni az egyházkerületi ifjúsági lelké­szi tisztséget. Ribár János esperes örömteli hírt osz­tott meg a jelenlévőkkel: a Deák László lelkész által tavaly novemberben életre hívott orosházi szeretetszolgálat bein­dult, és jól működik. A Nyugat-Békési Egyházmegye esperese a közgyűlés jó­váhagyását kérte a Győry Vilmos Evan­gélikus Szeretetszolgálat országos egy­házi elismerése érdekében. ■ — PETRI — ben jövőre eléri a lelkészek számára megszabott nyugdíjkorhatárt. Mivel a törvény lehetőséget ad arra, hogy a püs­pökök két évvel meghosszabbítsák hiva­tali idejüket, ezzel kapcsolatban kiosz­tott egy kérdőívet a közgyűlés tagjainak, melyben állásfoglalást kér. Külön felhív­ta a figyelmet, hogy ne a saját vélekedé­süket írják le, hanem kérjék ki az őket delegálok véleményét. A kérdőívet az őszi közgyűlésen kéri - név nélkül - le­adni. A beérkezett vélemények alapján dönt visszavonulásáról vagy hivatali idejének meghosszabbításáról. A tanácskozás a kerület és a moson­magyaróvári gyülekezet ajándékaként közös ebéddel és testvéri beszélgetéssel ért véget. ■ Menyes Gyula Lajta-parti közgyűlés wmmm M a fk 1 f Közösen kampányolunk Történelmi egyházak összefogása az szja-felajánlásokért ► Együtt lép fel a négy történelmi egyház annak érdekében, hogy az eddiginél több állampolgár ajánlja föl személyi jövedelemadója egy százalékát valamelyikük számára. A katolikus, a református és az evangélikus egyház első ízben ta­valy fogott össze e célért; az idén csatlakozott hozzájuk a Magyar- országi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége (Mazsihisz) is. A kam- . pányt közös sajtótájékoztató nyi­totta április 18-án a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia buda­pesti székházában. Az egyházi vezetők - Erdő' Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Refor­mátus Egyház Zsinatának lelkészi elnö­ke, Ittzés János, a Magyarországi Evangéli­kus Egyház elnök-püspöke, valamint Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke - egy­behangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az állampolgári felajánlásokat a négy fele­kezet az államtól átvállalt feladatok (ok­tatás, egészségügy, szociális terület), il­letve közgyűjteményeik finanszírozásá­ra, fenntartására fordítja. Az összefogás azt igyekszik ellensúlyozni, hogy 2009- től változnak a vonatkozó jogszabályok: az egyházak az összes állami személyi- jövedelemadó-bevételnek maximum egy százalékát kaphatják. Erdő Péter elmondta: a katolikus egyházban az egyházmegyék és a szer­zetesrendek részesülnek az adófelaján­lásokból befolyó összegből, illetőleg a közgyűjtemények mellett a műemlék­védelmet támogatják. A református egyház hazai és határon túli intézmé­nyeinek működtetését kívánja segíteni, valamint életmentő gyógykezelések­hez szándékozik pénzalapot létrehoz­ni. A Mazsihisz szeretetkórházát és két szociális otthonát fejleszti a felajánlá­sokból. Ittzés János - az egyházak társadalmi szerepének jelentőségét kiemelve - a saj­tótájékoztatón az idősek szolgálatáról és az ifjúság neveléséről szólt. Elmondta, hogy egyházunk esetében nőtt az alapít­ványoknak, illetve a civil szervezeteknek felajánlható „második egy százalékból” származó összeg is; ez annak köszönhe­tő, hogy - például az iskolák révén - egyházon kívüli személyek is élvezik egyházunk szolgáltatásait. M EvÉlet-infó A kampányról bővebben a www.bizalmiszava- zat.hu oldalon olvashatunk. Hűség Istenhez és az emberhez I Adjon egy bizalmi szavazatot! Adója 1%-ával támogassa a Magyarorszagi Evangélikus Egyház társadalmi szolgálatát! Technikai szám: 0035

Next

/
Oldalképek
Tartalom