Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-04-13 / 15. szám

io ◄< 2008. április 13. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Férfimissziói nap Verőfényes tavaszi idő köszöntött ápri­lis 5-én a - Budapesten rendezett - férfi­missziói nap résztvevőire. A messziről érkezettek különösen örüljek ennek, hi­szen a hosszú utazás után jólesett a me­lengető napsugár a kőrengetegben. A nyitóáhítatot Széli Bulcsú kispesti lel­kész tartotta 2Kor 6,1-10 alapján. Arról szólt, hogy Isten munkatársai vagyunk. Hz nagy biztatás a számunkra, ugyanak­kor azt is jelenti, hogy nem szabad meg­sértődnünk, ha valakinek eltér a vélemé­nye a miénktől, ennek ellenére is együtt kell dolgoznunk, mert - mai szóval élve - Isten ügyében nem lehet maszekolni. Isten munkája ott kezdődik, ahol a mi erőnk véget ér. Ezt különösen akkor kell komolyan vennünk, amikor világossá válik számunkra, hogy milyen kevés időt fordítunk családunkra, embertársa­inkra. Isten helyettünk is szereti őket. Ezután e sorok írója mint a férfi­misszió referense tartott előadást a munkaág időszerű kérdéseiről. Amíg a nyugati államokban a férfiak egyházi életben való részvétele megmaradt, ad­dig a volt szocialista országokban nagy­mértékben korlátozva lett. Sok esetben a munkahely megtartása miatt kellett visszavonulniuk, vagy ha például a gyer­mekek vallásos nevelését kérték számon rajtuk, akkor azzal kellett védekezniük, hogy a gyermeknevelés az édesanya dol­ga. A szükség azután sok esetben meg­szokássá, mostanra pedig kényelmes­séggé vált. Azt mindenki elismeri, hogy a nyugati egyházakban sokkal nagyobb az elkötelezett keresztény férfiak ará­nya. Pedig erre itthon is szükség lenne. Melyek az úgynevezett időszerű kér­dések? Ezek közül talán a legelsőd „sike­rült” élet utáni vágy. Szándékosan nem a sikeres életet említjük; a kettő nem ugyanaz. Mert ami esetleg sikeres, vagy annak látszik, az nem feltétlenül sikerült is. Ugyanígy: a haladás nem feltétlenül jelent fejlődést is. A férfiaknak segítséget kell nyújtani a munkára, a hivatásra, a párkapcsolatra és a családi életre való felkészülésben. A nehézség abban áll, hogy kevés a pozitív minta, a példakép. Nagyon sok fiatalember nő fel olyan csa­ládban, ahol nem volt jelen az apa, vagy éppen ott volt, de rossz példát mutatott. A társadalmi viszonyok gyors változása miatt a korábban jó megoldások is ha­mar idejétmúlttá váltak. Nagyon boldog lehet az, aki atyjától jó és mindmostaná­ig használható megoldásokat tanult. Nem könnyebb az egyedülálló vagy éppen a gyermeküket egyedül nevelő férfiak helyzete sem. Kisebb települése­ken különösen nagy veszedelem fenye­geti őket, nagy az esélye a szenvedélybe­tegségek kialakulásnak. Ez könnyen az egészségük megromlásához, önpusztító életmód kialakulásához és korai halál­hoz vezet. Megszűnt sok hagyományos férfimunkakör, az újabbak pedig keve­sebb önállóságot, kreativitást engednek, ami depresszióhoz vezet. Olyan korszerű lelkiséget kellene ki­alakítani, amely a férfiaknak segít abban, hogy könnyebben beszéljenek egyéni hitükről, csüggedésről és reménységről, az élet nagy dolgairól. Ez nem könnyű kérdés, mert a magyar ember - különö­sen ha férfi - nem szívesen beszél a hité­ről. Ezért jó, ha vannak olyan férfiak a közelben, akik jó példát adnak egy fiatal­embernek, vagy segíteni tudnak egy idő­sebb egyedülálló férfinak (akinek alkal­masint az önbecsülése is megnő ezáltal). Mindezek a gyülekezetnek is javára vál­nak, mert onnan kiindulva jön a segítség - másként szólva a tanúságtétel és oda tér vissza annak „eredménye” is az új kö­zösséget találó személyében. A találkozó következő előadója dr. Angyalics Attila lébényi állatorvos volt, aki tavaly huszonhat nap alatt végigjárta a Santiago de Compostelába vezető, több mint nyolcszáz kilométeres Szent Jakab-zarándokutat. Elmondta, hogy bár sportember, mégsem a sportteljesít­mény kedvéért vállalkozott a nagy útra, hanem azért, hogy megtudja, valóban lehet-e olyan lelki békességet találni, amilyenről a korábbi résztvevők beszél­tek. Gyönyörű felvételek sokasága mu­tatta be a spanyol táj szépségét, az út so­rán látott templomokat és műemléke­ket. Az előadó szólt arról is, milyen nagy türelemmel és szeretettel viseltettek egy­más iránt a zarándokok a magányosan rótt kilométerek során. Kérdésre vála­szolva elmondta: tudja, hogy Isten ezt nem számítja be neki érdemül, mert csak a Krisztusban való hit számít. Ettől függetlenül szívesen elmenne még egy­szer, és másokat is biztat erre. Az út so­rán egyébként sok emberrel találkozott, köztük evangélikussal is. A nap további részében a résztvevők a június 13-15-re időre tervezett piliscsa­bai férfikonferencia programját és a to­vábbi feladatokat beszélték meg. ■ Koháry Ferenc Magyar Rádióul Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Április 13-án, a húsvét ünnepe utáni harmadik vasárnapon 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Fót- ról. Igét hirdet dr. Cserhátiné Szabó Izabella lelkész. ISTENTISZTELETI REND / 2008. április 13. Húsvét ünnepe után 3. vasárnap (jubilate). Liturgikus szín: fehér. Lekció: )n 16,16-23; iPt 2,11-20. Alapige: iMóz 1,1-4.26-31:2,1-40. Énekek: 364., 48. L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bittner Abigél; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Czöndör István; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfl Gyuláné; de. 11. (úrv., óvodás) Cselovszky Ferenc; du. 5. (asztali beszélgetések) Gáncs Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szántó Enikő; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11, (úrv.) Győri Veronika; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Győri Veronika; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI. , Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. 9. (konfirmáció) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII. , Gőzön Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endrefiy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa * Növekszik a Szélrózsa-bimbó Előkészítő hétvége a szervezőknek ► Június a rózsa hónapja mondják a kertészek, és most egy egészen különleges fajta bontogatja szir­mait. A legtöbbek számára még csak a felszín alatt fejlődik, hogy aztán „későn érő típusként” - júli­us 16. és 20. között - újra kivirá­gozhasson a Szélrózsa evangéli­kus ifjúsági találkozó. Hogy nyár­ra elérje teljes pompáját, arról az elmúlt hét végén Kőszegen meg­rendezett előkészítő együttlét mintegy nyolcvan résztvevője, a munkaági vezetők és segítőik gon­doskodnak majd. Az érkezőket jó házigazdához méltóan Baranyay Csaba kőszegi lelkész fogadta, majd a találkozó helyszínéhez, a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intéz­ményhez vezette a csapatot. A vacsora és a csomagok lepakolása után követ­keztek az első közös programok; ismer­kedés, bemutatkozás, beszámoló az ed­dig elvégzett munkáról, a találkozó ren­dezvényeinek ismertetése - ez utóbbit Smidéliusz Gábor végezte a „tízek” és a munkaági vezetők segítségével -, vala­mint az esti áhítat. Másnap reggel Szeverényi János orszá­gos missziói lelkész látta el igei útravaló- val a csapatot, majd a szervezők Marton Tamás vezetésével meglátogatták az egyes helyszíneket - a területbejárás vé­geztével minden programnak sikerült megtalálni a helyét. Ezt a munkaágak megbeszélései követték: más-más cso­port felel ugyanis a technikai háttérért, a kulturális programokért, a középiskolá­sokat érintő eseményekért, a korosztályi rendezvényekért, a Lehetőségek Piacá­ért, az előadások lebonyolításáért, vala­mint a regisztrációs és információs rendszerért. Ebéd után a résztvevők beszámoltak egymásnak délelőtti egyeztető munká­juk eredményéről, ki-ki feltehette a kér­déseit, megoszthatta még megoldatlan problémáit a többiekkel. A regisztrációs A rendezvény helyszínének főbejárata és beléptető rendszer is ekkor mutatko­zott be; egyelőre - mintegy tesztüzem­ként - csak a munkatársak számára te­szi lehetővé a regisztrációt. Az estét a gyógypedagógiai intézmény egyik nagytermében elköltött közös vacsora zárta, amelyet a Deák téri ifjúság rész­ben színdarab jellegű, meditativ áhítata vezetett be. Vasárnap a résztvevők a kőszegi gyüle­kezet istentiszteletén vettek részt. Igehir­detéssel és úrvacsoraosztással Gáncs Péter püspök szolgált, aki - mint az ifjúságért felelős lelkészi vezető -.egész hétvégén fi­gyelemmel kísérte a munkát. Prédikáció­jának alapját a jó pásztor ezékieli példája adta: mi mindannyian - nem csak a lelké­szek, püspökök - pásztorok vagyunk, s feladatunk megkeresni az elveszettet, visszaterelni az eltévedtet, bekötözni a se­besültet, erősíteni a beteget és megőrizni a jót, a kövéret. Mert, mint azt a történet vége ki is mondja, ez rólunk szól; „Ti pedig az én juhaim, legelőm nyája vagytok, emberek vagytok, én pedig Istenetek, ezt mondja az Úr Is­ten." (Ez 34,31; Károli-fordítás) A püspök kifejtette, hogy a szervezőknek mint pásztoroknák kell összeterelniük a Szél­rózsára is ez elveszetteket és eltévedteket, hogy minél nagyobb lehessen Isten nyája a nyári találkozón is. Végezetül a résztvevők „maradéka” - akik nem utaztak haza - a lelki töltekezés után megmászta a kőszegi kálváriát, és megcsodálta a kilátást a városra. Egy biz­tos: érdekes lesz látni a most még üres helyszíneket nyáron, amikor megtelnek emberekkel és programokkal a 7. Szélró­zsa evangélikus ifjúsági találkozón. ■ Tóth Cseperke Szerkesztőségünk a csillagok útján Családos látogatás a Polaris Csillagvizsgálóban ► Bár a Galileo Galilei nevéhez fűző­dő első távcsöves megfigyelés négyszázadik évfordulójának ap­ropójából 2009 lesz a csillagászat nemzetközi éve, szerkesztősé­günk már az idén megindult a csil­lagok útján. Szervezett látogatást tettünk ugyanis nemrégiben az or­szág első számú bemutató obszer­vatóriumában, a legnagyobb hazai csillagászati szervezet, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) ál­tal működtetett óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. Az Evangélikus Elet szerkesztőségének is helyet adó Üllői úti székházban izgatot­tan, de kissé szomorkásán készülődtünk az indulásra. Szomorkásán, hiszen a gyönyörűen derült megelőző hetet kö­vetően ezen a napon is csak borús eget láthattunk, kora estétől vigasztalanul csöpögő esővel. Égitestek megpillantá­sára semmi esély nem mutatkozott. De útnak kellett indulni, hiszen vártak min­ket, és mivel a tervezett programban elő­adás is szerepelt, úgy tűnt, legalább ez kárpótolja majd csapatunkat a cudar időjárásért. A szervezést és az idegenvezetést e sorok írója vállalta kettős „identitásából” adódóan: mint az MCSE csillagászattör­téneti honlapjának szerkesztője, illetve mint az Evangélikus Élet külső munkatár­sa. A 3-as metró, majd az i-es villamos pillanatok alatt elröpített minket Óbu­dára, ahol megindultunk a Labore utcai emelkedőn a Barátság Szabadidőpark felé, mely otthont ad az 1979-ben emelt, a III. kerületi önkormányzat tulajdoná­ban lévő és 2001 óta az MCSE által üze­meltetett csillagdának. És ekkor megtör­tént az, amiben igazán már senki sem re­ménykedett: egyre nagyobb és nagyobb égterületek váltak derültté, egyre több és több csillag fénye ragyogott fel a bár­sonyfekete égbolton. A kétszintes, takaros, kupolával meg­koronázott épület előadótermében Mi- zser Attila üdvözölte a szerkesztőség munkatársaiból és „csatolt részeiből" álló csoportot. A Magyar Csillagászati Egye­sület főtitkára kellemes és hasznos szóra­kozást kívánt, megemlítve a közös pon­tot, az MCSE napi életét szintén átható lapszerkesztési és kiadói munkálatokat. A program nyitányaként egy kétfel- vonásos, kiválóan megkomponált elő­Földlakók fürkészik a Mars-lakók lehetséges nyomait adást élvezhettünk Boros-Oláh Mónika tolmácsolásában. Jóvoltából először szűkebb kozmikus környezetünket - a Naprendszert - ismerhettük meg, bete­kintve központi égitestünk, a Nap mű­ködésébe, megvizsgálva továbbá nagy­bolygóit és kisebb objektumait. Ezt kö­vetően páratlan háromdimenziós uta­zásra indulhattunk, melynek során 3D- s szemüveg és 3D-S technikával készí­tett felvételek segítségével „jártuk be” a Mars felszínét, bekukucskálva a Nap­rendszer legnagyobb vulkánjának kal­derájába, leereszkedve legmélyebb sza­kadékéba, képzeletbeli űrhajónkkal a vörös bolygó szabálytalan alakú hold­jain landolva. Átballagva a csillagvizsgáló húsz cen­timéteres objektívlencsével felszerelt, monumentális bemutatótávcsövét rejtő, kézi erővel forgatható kupolája alá, kissé párás, de teljesen derült ég köszönt vissza. És Görgei Zoltán segítségével meg­nyílt előttünk a Naprendszer és a csilla­gok világa. Nem a Hubble űrtávcső köz­ismert felvételein, nem színes-szagos asztronómiai ismeretterjesztő albumok lapjain, hanem a maguk valóságában. Igaz, kisebb méretben, elsőre talán na­gyobb odafigyelést igényelve, de a világ­mindenség valódiságát és egyfajta „kéz- zelfoghatóságát” megmutatva. Élvezetes és lelkes magyarázatokkal a háttérben láthattuk többek között a Mars bolygókorongját, a Szaturnusz gyűrűjét, felbontott kettős csillagokat, sziporkázó távoli napok alkotta csillag- halmazokat és a felkelő Hold becsapódó meteoritok ütötte krátereit. A több mint háromórás, kellemes hangulatú, ismereteinket gyarapító, vi­láglátásunkat szélesítő vendégeskedés kiadványok és csillagászati képeslapok vásárlásával, majd búcsúzkodással zá­rult. Hogy azután a hegyről lefelé ballag­va mindenki a saját hazafelé vezető út­ján induljon tovább - lelkében a koz­mosz nagyszerűségével és minden szép­ségével, de ismét két lábbal a földön. ■ Rezsabek Nándor A Magyar Csillagászati Egyesület Polaris Csil­lagvizsgálójának elérhetőségei: 1037 Budapest, Labore utca z/c; http://polaris.mcse.hu/; pola- ris@mcse.hu; 1/279-0429; 70/548-9124. FOTÓ: BOROS-OLÁH MÓNIKA FOTÓ: BARANYAY CSABA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom