Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-13 / 2. szám
‘Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2008. január 13. 3 Kényszer, kegyelem, hivatás Interjú Csorba István karnaggyal ► „Én a zenét a teológia után az első helyre teszem” - írta egykor Luther Márton. Előkelő helyen áll a zene, közelebbről az egyházzene Csorba István életében is, aki már ötesztendős korában erős késztetést érzett arra, hogy a zongorához üljön... És bár azóta eltelt néhány évtized, lelkesedése megmaradt. Egyéb elfoglaltságai mellett 19$$ óta (!) dirigálja a budavári evangélikus gyülekezet kórusát.- A Schütz kórus és az ugyanezt a nevet viselő kamarazenekar évről évre - immár másfél évtizede - karácsonyi- adventi koncerttel kedveskedik a templomba látogatóknak. A tavalyi alkalom programjával két neves személyiségre is emlékeztek...- Az elmúlt esztendőben a korai barokk zeneművészet egyik legkiválóbb komponistájának és nemzetünk kiemelkedő zeneszerzőjének egyaránt kettős jubileuma volt. A német Dietrich Buxtehude 370 éve, 1637-ben látta meg a napvilágot, és 300 éve, 1707- ben hunyt el. A magyar Kodály Zoltán pedig 125 éve, 1882. december 16-án született, és negyven esztendeje távozott az élők sorából. Indokolt volt tehát, hogy budavári hangversenyünkön az ő munkásságuk előtt tisztelegjünk.-- Ha jól tudom, ezen a koncerten az Ön egyik műve, a Szép hajnal- csillag is felcsendült, mi több, Kodály című verse is elhangzott. Gondolom, a jelenlévők közül sokakat meglepett, hogy Ön verselő is...- Valószínű, holott a komponálás mellett az írás is jó ideje része az életemnek. Írtam már „alkalmi verseket” családi összejövetelekre, ünnepélyekre, országos evangélizációkra vagy épp a Szélrózsa ifjúsági találkozó verspályázatára. A szívemnek a szonettek a legkedvesebbek; már nyolcvanat papírra vetettem. Mindegyik a zenéhez kapcsolható valahogyan; az első 2005-ben született.-Tervezi-e, hogy közkinccsé teszi költeményeit, kórusműveit?- Örömmel venném, ha megjelennének. A szonettek esetében ez még csupán álom; ami a zenei szerzeményeket illeti, velük kapcsolatban már előrébb tartok. Tizenhét olyan zeneművem született, amely hittudomá- nyi egyetemünk egy-egy konkrét alkalmához, illetve az intézményhez egykor vagy jelenleg kapcsolódó személyiséghez kötődik. Remélem, nyomtatásban is mielőbb megjelenhetnek majd. Már megvan a kötet munkacíme is: Testvéreimért áldlak.- Konkrét alkalmakra és személyekre utalt. Például legutóbbi szerzeménye - a Veni Sancte Spiritus! - egyetemünk tanévnyitó ünnepélyén hangzott el. Ugye jól tudom, hogy Ön már a kilencvenes évek elejétől részt vesz a teológián folyó munkában?- Hosszú út vezetett a teológiára. 1994-ben kerültem oda. Kar- vezetés-énektanár szakon végeztem, 1955 és i960 között voltam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - ma már egyetem - hallgatója. Sokat jelent számomra, hogy járhattam Kodály Zoltán népzeneóráira, és hogy az ő neves tanítványai közül néhány - például Gárdonyi Zoltán, Bárdos Lajos, Adám Jenő, Szőnyi Erzsébet vagy Vásárhelyi Zoltán - a tanárom volt. A diploma megszerzése után különböző fővárosi általános és középiskolákban tanítottam, emellett pedig a KISZ Központi Művészegyüttesének szólistacsoportját, később az akkor még Pénzügyi és Számviteli Főiskola nevet viselő felsőoktatási intézménynek a női karát vezényeltem.- Akkor bizony, hajói sejtem, mozgalmi dalokat is kellett tanítania...- Ez igazából nem jelentett problémát a számomra, a maga helyén tudtam kezelni. Egyébként is, abban a korban az ember nem nagyon tehetett mást... Maga az együtt éneklés öröme, a tehetséges tanítványok - a művészegyüttesben például Sebestyén Márta, Oszvald Marika - mindenképpen nagyon sokat jelentettek. És szerencsére nemcsak mozgalmi dalokat énekeltünk, Csorba István Kodály Felmagaslik Mátra büszke ormán Alakja, mint biztató szivárvány. Népünk sok dalát csokorba szedte, Alázattal elibénk letette. Múltból merítve nékünk énekelt, Az emberek közt tartós hidat vert. Lelke mélyéből új hitet adott, És felzengtek a lelkes kórusok. Októberi izzó lángolásban Felkiáltott „Zrínyi szózatáéban, S a „Magyar zsoltár" új erőt adott! Nemzetének nagy tanítója volt, Igaz ügyekért síkraszállt s dacolt. Emléke él, s formál szebb holnapot! (2007. augusztus 1.) hanem magyar népdalokat, klasszikusokat, más népek dalait és színvonalas új műveket is.- Mikor és hogyan kapcsolódott be az egyház zenei életébe?- A Kelenföldi Evangélikus Egyházközségben konfirmáltam 1949-ben a gyülekezet kórusának - amelyet akkor Sulyok Imre vezetett, aki egyébként az idén ünnepli kilencvenhatodik születésnapját - 1952-ben lettem a tagja. Ő kért időről időre, hogy alkalmi műveket, énekfeldolgozásokat komponáljak, így már fiatalon zeneszerzői gyakorlatra tehettem szert. Ugyancsak Sulyok Imre volt az, aki Várady Lajos budavári lelkésznek azt javasolta, hogy engem bízzanak meg az 1955 nyarán Dóka Zoltán akkori segédlelkész alapította budavári énekkar vezetésével. E kórus 1972-ben vette fel a neves evangélikus zeneszerző, Heinrich Schütz nevét. Az évek során mintegy háromszáz művet adtunk elő, ezek közül néhány az én szerzeményem. Ez idő alatt több százan énekeltek a kórusban. Az alapító tagok közül Madocsai Márta még ma is köztünk van. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemre 1994-ben, az akkori rektor - dr. Reuss András - hívására kerültem. Két évig a főtitkári tisztet töltöttem be, utána a teológusotthon akkori igazgatójának, Zászkaliczky Pál lelkésznek és néhány lelkes hallgatónak a kérésére elvállaltam az egyetem énekkarának vezetését. Ezt a szolgálatot a 2006/2007-es tanév végeztével Wulfné dr. Kinczler Zsuzsannának adtam át. Azóta már „csupán” . óraadó tanár vagyok az egyetemen, éneket, zeneelméletet tanítok, harmóniumoktatást tartok.- Szerényen elhallgatta, hogy Ön mintegy „mellesleg” 1954 óta szervezi az úgynevezett kantátákat, amelyek keretében a Budai Egyházmegye énekkarai lépnek fel Cantate vasárnapján az egyházmegye templomaiban. A budavári evangélikus gyülekezetben presbiter, illetve a zenei bizottság vezetője. Zenei felelős a Budai Egyházmegyében, valamint tagja az országos egyház zenei bizottságának is... Hogy bírja?- Én, köszönöm, jól; a családom, feleségem, gyermekeim, unokáim már néha nehezebben viselik, hogy keveset látnak. Mégis engednek tevékenykedni, mert tudják, hogy a feladataim elvégzése örömöt jelent számomra. Ezért is jó, hogy ebben az esztendőben sem fogok unatkozni. A megszokott teendők mellett formálódik bennem egy Szélrózsa-dal is az idei találkozó Hol a határ? mottójára. Tavaly új megbízást is kaptam egyházunk egyházzenei bizottságától egy két- és háromszólamú kórusgyűjtemény összeállítására. Ezt a munkát egy fiatal, lelkes és tehetséges énekta- námővel, Bihari Nórával együtt végezzük. Az ilyen feladatokban van már némi gyakorlatom - annak köszönhetően, hogy szerkesztőként működtem közre a karénekeskönyv első kötetének, valamint az Új ének című ifjúsági énekeskönyvnek a munkálataiban -, de szeretem az új kihívásokat is. Örömmel tölt el, hogy tehetem a dolgom, és a zenével foglalkozhatom, ami egyben belső kényszer, kegyelem és hivatás is számomra. ■ Gazdag Zsuzsanna ÉGTÁJOLÓ Sajnálattal értesítjük olvasóinkat, hogy Égtájoló rovatunk esedékes írása - technikai okok miatt f JLív nem érkezett meg szerkesztőségünkbe. Méltán népszerű „püspökpublicisztikai” rovatunkat azonban természetesen 2008- ban is folytatjuk. - A szerk. Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2008/2009-es tanévre Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen lelkészek, hittanárok és kántorok képzése folyik. A képzés lehetőségei a következők; A) Nappali tagozaton teológus-lelkész osztatlan mesterszakon (MA) a lelkészi szolgálatra felkészítő teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év. A képzés helye: Budapest. B) Nappali tagozaton bachelor (BA) szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak. A tanulmányi idő három év, A képzés helye; Budapest. C) Nappali tagozaton bachelor (BA) szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak. A tanulmányi idő három év. A képzés helye az EHE Nyíregyházi Főiskolára kihelyezett tagozata. D) Nappali tagozaton bachelor (BA) szintű kántor alapszak. A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest. E) Levelező tagozaton bachelor (BA) szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak. A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem/elvételi rendje a következő: A felvételi (érettségi) pontszámot (legfeljebb 200 pont) a magyar nyelv és irodalom, valamint a hittan tantárgyból tett érettségi eredménye határozza meg. (A nyíregyházi kihelyezett tagozaton a hittanérettségi kiváltható történelem-, a kántor alapszakon ének-zene - zeneművészeti szakközépiskolából érkezők esetén bármely más közismereti tárgyból tett - érettségivel.) Hittan tantárgyból érettségi vizsgát azokban a középiskolákban lehet tenni, amelyek helyi tantervében a hittan tantárgy szerepel. Akinek világi középiskolában nincs módja hittanérettségit tenni, vendégtanulói jogviszonyt létesíthet olyan egyházi iskolával, amelyben a hittan érettségi tárgy. A vendég- tanulói jogviszony nem jár óralátogatási kötelezettséggel, azonban a négy év anyagából az érettségi vizsgát megelőzően osztályozóvizsgát kell tenni. Akinek eddig nem állt módjában hittan tantárgyból érettségi vizsgát tenni, felvételi vizsgát tesz az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a középiskolai evangélikus hittantanterv anyagából. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a felvételt alkalmassági vizsgához köti. Ennek főbb szempontjai a következők: 1. beszédtechnika; 2. ének, zenei hallás; 3. kommunikációs készség; 4. pszichológiai alkalmasság; 5. érdeklődés a keresztény egyház élete iránt; 6. motiváció; 7. elkötelezettség a keresztény élet folytatása mellett. Kántor alapszak esetében az alkalmassági vizsga a zenei készségek és ismeretek felmérésével egészül ki. Ennek szempontjai az EHE honlapján (http://teol.lutheran.hu) olvashatók. Az érdeklődők számára az egyetem a tavaszi szemeszterben előzetes egyeztetés alapján konzultációs lehetőséget biztosít. Érdeklődni a gergely.finta@lutheran.hu e-mail címen vagy a 20/824-4900-s telefonszámon lehet. A nyíregyházi kihelyezett képzés alkalmassági vizsgájáról dr. Cserháti Mártától kérhető információ a 20/824-2432-es telefonszámon. A tanulmányi pontok (legfeljebb 200 pont) kiszámítása a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegye, valamint az érettségi átlaga alapján történik. Többletpontként összesen legfeljebb 80 pont adható. Az emelt szintű érettségi vizsga (30%-ot meghaladó teljesítmény esetén) felvételi tantárgyanként 40 pontot ér. A nyelvtudásért legfeljebb 50 többletpont adható. A középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga 35, a felsőfokú C típusú nyelvvizsga 50 pontot ér. Az EHE rektori hivatalában beszerezhető saját jelentkezési laphoz a következő okmányokat kell mellékelni; I. születési anyakönyvi kivonat; 2. érettségi bizonyítvány; 3. felsőfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha van; 4. keresztelési bizonyítvány; 5. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány; 6. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkező családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait; 7. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány; 8. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgáról kiállított bizonyítvány; 9. a jelentkező nevére megcímzett és felbélyegzett boríték. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető. ' A felvételhez szükséges annak a lelkésznek a jelentkező alkalmasságáról való ajánlása, aki az illetőnek az utóbbi időben a lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvetlenül az EHE rektorának címezve. A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott kitöltött jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak 2008. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; tel.: 1/469-1051; 1/383-4537). Az alkalmassági és az esetleges hittan tantárgyi felvételi vizsgára 2008. július 7-8-án kerül sor. A Magyarországi Evangélikus Egyház hittantanterve megtalálható az Evangélikus Közlöny 2004. július 30-ai számában, mely hozzáférhető a lelkészi hivatalokban, és letölthető a www.lutheran.hu/z/portal/hit- tan weboldalon. A gimnáziumi hittantankönyvek beszerezhetők a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.; tel.: 1/411-0385). Dr. Csepregi Zoltán rektor Kántor alapszak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2007 szeptemberében egyetemünkön megindult a felsőfokú kántorképzés. Evangélikus oktatási rendszelünkben, tanítóképzőinkben egészen a II. világháborút követő évekig * hangsúlyos szerepet kapott a zenei, egyházzenei képzés is. A kántortanítók szolgálata alapvetően határozta meg gyülekezeteink életét a 20. század első felében. A tanítóképzők bezárásával a felsőfokú egyházzenei képzésnek ez a fontos fóruma is megszűnt. A zeneakadémiai egyházzene szak bezárásával pedig teljesen ellehetetlenült a felsőfokú egyházzenei képzés Magyarországon. Míg a Zeneakadémián már több mint tizenöt éve újraindulhatott az egyházzenészképzés, egyházunkban tavaly kezdődött meg a felsőfokú kántorképzés. A hittudományi egyetemen a bolognai rendszer szerint hároméves felsőfokú alapképzésben (bachelor) részesülnek hallgatóink. Képzésünk a teológiai és zenei alapozó tárgyakra építve hangsúlyosan gyakorlati jellegű. A tárgyak két súlypont, a hangszeres és a vokális egyházzene köré rendeződnek. Célunk, hogy a kántor szakon végzettek hatékony munkatársai legyenek gyülekezetüknek, segítsék a gyülekezeti éneklés ébrentartását és megeleve- nedését, kórust szervezzenek, és színvonalas orgonás szolgálatot végezzenek, zenei és pedagógiai eszközökkel támogassák egyházunk liturgikus életének újulását. Tantervűnkkel segíteni szeretnénk az ifjúsági zene színvonalas ápolását is. A fakultatív órakeret lehetőséget biztosít a hittantanári szak tárgyainak felvételére, illetve további tanulmányok után hittantanári diploma megszerzésére. Képzési formánkkal a fóti kántorképzőben végzettek számára felsőfokú továbbtanulási lehetőséget szeretnénk kínálni. A tanterv azonban olyanok számára is biztosítja az egyházzenei ismeretek elsajátítását, akik hivatalos keretek között még nem tanultak egyházzenét, de rendelkeznek kellő zenei előképzettséggel. A felvételi eljárással kapcsolatban a hittudományi egyetem felvételi tájékoztatója az irányadó, mely megtalálható az egyetem weboldalán: http://teol.lutheran.hu, a Tanulmányi információk - Felvételizőknek menüpontra kattintva. Az érdeklődők számára az egyetem a tavaszi szemeszterben előzetes egyeztetés után konzultációs lehetőséget biztosít. Érdeklődni a teologia@lutheran.hu e-mail címen vagy a 20/824-4900-s telefonszámon lehet. Finta Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetője