Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-09 / 10. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2008. március 9. *► 7 A kert ► Rovatunk előző cikkében a temp­lomépítészet lutheránus jellegze­tességeivel ismerkedhettünk meg. Az építészet és a környezet viszo­nyára a későbbiekben szeretnénk még visszatérni, ám most, tavasz közeledtével járjuk körül egy kicsit a templomok, parókiák kertjeit. A kert, a kert... az első, a csodás Adám és Éva tündérkertje volt. Nem lakott abban ember soha más, Csak ketten ők... de rég eltékozolt Már az a kert... S most lám, számunkra is Isten valódi kertet ültetett: Virul, terem, van benne munka is, Gondozzuk hát jó szívvel, míg lehet. (Füle Lajos: A kert) Kertek létesítése és művelése már az ősi kultúrákban is volt. Talán az egyik leghí­resebb példa Szemirámisz - lépcsőzetes teraszon kialakított - függőkertje (Kr. e. 800 körül), melyet az ókor hét csodája közt is számon tartottak. A Biblja is utal rá, hogy a királyok palo­táit és többnyire a templomokat is kertek vették körül. Olvashatunk zöldséges-, ve­teményes- és szőlőskertekről, találko­zunk továbbá dió-, füge- és olajfakerttel. Az is előfordult, hogy a kertet temetkezé­si célra használták. Mivel Palesztina terü­letén mindig is meghatározó tényező volt az élethez szükséges víz közelsége, a kerte­ket is többnyire olyan helyen hozták lét­re, ahol megoldható volt az öntözés. Hogy idegenek és a vadállatok ne te­hessenek kárt bennük, a kerteket általá­ban bekerítették. A kerítés épülhetett kőből, de alkothatta különféle sövény is. A kertek és a kerítések rendszeres gon­dozást igényeltek, és ahogyan a Példabe­szédek könyvében is olvashatjuk, a lusta ember földjét felverte a gaz, kerítése le­omlott (Péld 24,31). A kert jelképes értelemben gyakran szerepel a próféciákban. Ézsaiás Isten szőlőskertjének nevezi Izraelt, amely bű­nei miatt olyanná válhat, mint az elpusztí­tott kert, azonban ha Isten megkönyörül rajta, olyan lesz, mint a megöntözött kert. Isten az első kertet az embernek ajándé­kozta, hogy művelje és őrizze. Az ember bűne miatt örökre kiűzetett ebből a föl­di paradicsomból, Jézus kereszthalála azonban mégis megnyitotta számunkra a mennyei paradicsomba vezető utat. Elmondható, hogy gyülekezeteink többségének van kisebb-nagyobb kertje, temetője; többnyire még a városi temp­lomokhoz, parókiákhoz is tartozik egy „talpalatnyi föld”. Több helyütt tapasz­talható azonban, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a templomok környeze­tének, kertjének rendben tartására. A kertben szinte egész évben akad te­endő, sok gyülekezetben talán mégis a húsvét előtti tavaszi nagytakarítás a leg­gyakoribb - templomon kívül és belül egyaránt. Az őszről maradt levelek, le­tört ágak összegyűjtése, á bokrok, sövé­nyek rendbetétele, a kerítés mentén fel­gyűlt szemét összegyűjtése bőven ad fel­adatot. A kerti munka pedig amellett, hogy hasznos, felüdítő is, a gyerekek ís szívesen részt vesznek benne. Az esztétikus kert közösségi életünk kifejezője lehet, és lakókörnyezetünk dí­szévé válhat. Egy-egy bibliaköri, hitta- nos és egyéb gyülekezeti program alkal­mával pedig mi magunk is részesülhe­tünk a kert számtalan apró szépségéből. Az alábbiakban néhány ötletet adunk közre, melyekkel gazdagíthatjuk gyüle­kezeti életünket, és a természethez is kö­zelebb kerülhetünk. ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu a) Alakítsunk ki kerékpárok tárolására alkalmas területeket, ezzel is ösztönözve a gyülekezeti tagokat, hogy aki teheti, ke­rékpárral érkezzen az alkalmakra. b) Részesítsük előnyben a tömeg- közlekedési formákat, hogy ne legyen szükség újabb parkolóhelyek kialakí­tására. c) Alakítsunk ki kertet, vagy használ­juk ki a már meglévőt a templogitelken; fontos, hogy a kert fekvésének, talajának megfelelő, lehetőleg a tájba illő növé­nyeket válasszunk. A nevüket kis táblá­kon fel is tüntethetjük. d) A gyermek-bibliakörösök, hittano- sok számára kis „tankertet” is létrehoz­hatunk, amelyet közösen gondozhat­nak. (Jézus néhány példázata is jól szem­léltethető ily módon.) e) A bogyót termő bokrok és fák a kertbe vonzzák a madarakat, télen fel­rakhatunk madáretetőt is. f) Ha lehetőségünk van rá, alakítsunk ki avar, fű komposztálására alkalmas he­lyet, vagy helyezzünk ki erre a célra do­bozokat, ládákat. g) Ültessünk fát, virágot minden meg­keresztelt után, vagy buzdítsuk erre a szülőket, keresztszülőket. Szívesen fogadunk további ötleteket, valamint szép kertekről, kerti alkalmak­ról készült felvételeket az ararat@luthe- ran.hu e-mail címen. ■ -JCSCS­Lutheránus természetbúvárok nyomában Hentzius Márton és Leutmann Nándor emlékezete ► Az utóbbi néhány esztendőben az Evangélikus Élet hasábjain rendszeresen foglalkoztunk egyházi szolgálatot végző vagy a világi életben lutheránus hi­tüket megvalló, munkásságuk során természettudományokat, így a csillagá­szatot is aktívan művelő 16. és a 17. századi értelmiségiekkel. Közülük töb­bek neve ma is jól ismert (Hontems Jánosé, Jeszenszky Jánosé, Frölich Dávidé, Bayer Jánosé), de egy-egy évfordulóval kapcsolatban megemlékeztünk olya­nokról is, akiket azóta vagy elfeledtek, vagy akik csak szakemberek körében ismertek (Schnitzler Jakab, Poprádi Adám, Thann András, Basch Simon, Her­mann Dávid). Alábbi írásunkban is ebbe a korszakba tegzünk időutazást; az erdélyi Hentzius Mártont és a felvidéki Leutmann Nándort mutatjuk be. A két evangélikus szerző tudományos tevékenysége kevéssé ismert, működésük­ről kevés írásos forrás maradt ránk, ennek ellenére érdemes számba venni, amit pályájukról tudunk. Hentzius Márton 1520 táján született. Ve­zetékneve Heinz, illetve Hienz formában is ismert. Tanulmányait 1540 körül Hei- delbergben végezte. 1543-ban már Nagy­szebenben találkozhatunk a nevével. (Szeben első lakói német, flamand és vallon telepesek voltak, akiket 1141 és 1161 között II. Géza király hívott az or­szág keleti régiójának benépesítésére. A 16. századra a város a Magyar Királyság, majd az Erdélyi Fejedelemség szász ön- kormányzatának egyik legfontosabb kulturális, vallási és gazdasági központ­jává vált.) E korszak egyben az erdélyi protes­tantizmus megjelenésének és felemel­kedésének ideje is. A lutheri reformáció apostolai, illetve a város vezetői alapve­tő fontosságúnak tekintették a kimű­velt, keresztény emberfők képzését. Nagyszeben így 1545-ben hatszáz forin­tos áron új, az előbbinél tágasabb isko­laépületet vásárolt, s megfelelően be­rendezte. Ebben a - valljuk be, mai szemmel irigylésre méitó - miliőben ta­nított a városi iskolában 1543-tól 1547-ig Hentzius. Ezután évtizedeken át, 1582-ig ötven forint fizetéssel lektorként műkö­dött. Pályájának csúcsaként 425 eszten­dővel ezelőtt, 1583-ban ő lett az iskola igazgatója, százhúsz forintos javadal­mazással; posztját 1585-ig töltötte be. írásos munkái ugyan nem maradtak ránk, töredékes életrajzi adataiból azon­ban tudjuk, hogy az oktatás mellett ter­mészettudománnyal foglalkozó ember­ként, jeles csillagászként is számon tar­tották. Leutmann Nándor az 1630-as évek kör­nyékén született a Felvidéken, a Nyitra vármegyei Németprónán, melyet egyko­ron szintén a II. Géza király által betele­pített német aranybányászok alapítot­tak. Meg kell említeni, hogy Leutmann keresztneve a különböző forrásokban Ferdinand, Márton, Martinus és Mátyás alakban is előfordul, illetve van olyan életrajzi említés, mely szülőhelyéül a kö­zeli Tótprónát említi; ez, amint elneve­zése mutatja, szlovákok lakta falu volt. A korszak lutheránus értelmiségének ti­pikus útját bejárva a híres-neves witten­bergi egyetemen kezdte meg tanulmá­nyait háromszázötven esztendővel ez­előtt, 1658. március 10-én. Az egyetemen szokásos vitaértekezé­se 1659. november 12-én jelent meg. A légkör jelenségei közül a hó, a havazás eredetével, tudományos kérdéseivel fog­lalkozó disputáció (Ex Physicis Disputati- onem Publicam, De Nive, In Electorali ad Al- bim Academia, Sub Praesidio...) elnöke - a nyomtatott verzió kivitelezésében való­színűleg főszerepet játszó - Georg Caspar Kirchmeiert (1635-1700), az egyetem szó- noklattan-professzora volt. A tanulmány, bár olyan kiváló elmék­re hivatkozik, mint René Descartes és Jo hannes-Kepler, teljes egészében skolaszti­kus nézetekről tanúskodik. Megállapítja, hogy a hó vizes meteor, de tartalmaz le-' vegőt és földet is, csak tüzet nem. Úgy keletkezik, hogy a felhők összesűrűsöd­nek, ez esőben feloldódik, majd meg­fagy. Ezt követően az értekezés a kora­beli filozófiai gondolkodásra jellemzően az úgynevezett négy arisztotelészi okot tárgyalja. Megállapítása szerint a dolgot létrehozó ok Isten, mert minden mete­ort ő teremtett. A távolabbi egyetemes ok a csillagokban keresendő, bár nem mindegyiknek van befolyása, csak a Napnak, a hő fejedelmének, a Holdnak, a nedvesség urának, az esőt hozó Plejá- doknak és Hiádoknak, a záporesőt hozó Orionnak és a hideget szerető Szatur- nusznak. Az anyagi ok adja meg a hó összetételét, a vizet, a földet, a levegőt, de könnyű test lévén főképpen gőznek tekinthető. Végül az utolsó ok szintén maga az Isten, az ő természetben betöl­tött szerepe. Leutmann nevével később évtizede­ken át Wittenberggel kapcsolatban ta­lálkozhatunk. Gyakran jegyzett az ak­kori egyetemeken szokásos üdvözlő verseket. Többek között 1678-ban Mi­chaelis Pált, 1681-ben Michaelis Györgyöt köszöntette; 1690-ben Pilarik Jeremiás, majd 1707-ben Kassai Mihály halálára emlékezett ilyen formában. Egy 1676-79- es bejegyzéseket tartalmazó emlék­könyv (Manipulus Virorum Excellentissi- morum...) is hűen őrzi nevét; ebbe pro­testáns lelkészek -Tcöztük több magyar protestáns gályarab lelkész - írtak em­lékező sorokat, bizonyítva az utókor számára a németprónai születésű, wit­tenbergi Leuttmann Nándor egyházi kapcsolódásait, evangélikus lelkészi szolgálatát. ■ Rezsabek Nándor EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Találkozások - a Bibliával és egymással Találkozni jó. Azzal, akit ritkábban látunk, és azzal is, aki naponta jelen van életünk­ben. Azzal, amit régóta ismerünk, és azzal, amit újra és újra felfedezhetünk. Aszó­don ismét lehetőségünk volt a találkozásra. Az Aszódi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében több mint százan gyűltünk össze, s reménység szerint ezután minden hónap utolsó hétfőjén megtehetjük. A Biblia éve«tlkalmából az aszódi evangélikus gyülekezet és az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kol­légiuma közös előadás-sorozatot szervezett, melynek február 25-én tartottuk az el-’ ső alkalmát. Lőrincz Csaba, az evangélikus gyülekezet lelkésze a bibliaolvasó Útmutató napi igéjé­vel köszöntötte Mekis Ááám esperest és az egyházmegye vezetőségének megjelent tagjait, dr. Roncz Bélát, az evangélikus gimnázium igazgatóját és mindazokat, akik el­fogadták a meghívást D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspöknek, a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Bibliatársulat elnökének A Bib­lia, a könyvek könyve című referátumára. Az előadás több oldalról közelítette meg a Bibliát. Milyen a személyes kapcsola­tunk a Bibliával? - hangzott az első kérdés. Melengető érzés volt felidézni az életün­ket végigkísérő, személyesen nekünk választott igéket a kereszteléstől az esküvőig, s hallhattuk, ahogyan az előadó mintegy bizonyságtételként idézte a sajátjait. Ezt követően Szebik Imréné, Marika néni meleg hangú felolvasásából megismerhet­tük a Nemzetközi Bibliatársulat létrejöttének történetét s folytatásképpen a Magyar Bibliatanács munkáját, melynek egyik eredményeképp otthonunkba kerülhetett az új fordítású Biblia. Természetesen nem maradhatott ki az előadásból az egyes bibliai könyvek megszületésének áttekintése sem. Ennek az előadásnak és a Biblia évének is az az egyik fő gondolata és célja, hogy új­ra megismerjük, felfedezzük a Bibliát, s olvasása, az ige hallgatása mindennapi szük­ségletünkké váljon. Az együttlét Schütz zenei gondolataival és közös énekléssel zárult. Jó volt találkozni egymással a helyi evangélikus, katolikus, református és baptista testvérekből álló ökumenikus gyülekezetben, s jó volt találkozni az évezredekkel ez­előtt született, mégis személyesen nekem is szóló, Istentől elszakadni nem hagyó Bibliával. A tíz előadásból álló sorozat egész évben folytatódik. Az előadásokat lttzés János el­nök-püspök, dr. Fabiny Tamás püspök, dr. Pécsük Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, dr. Beer Miklós váci megyés püspök, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói és az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiumának tanárai tartják. Mindegyik előadáson a Biblia kerül a középpontba a hit forrásaként és úgy is, mint felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsünk. Hallhatunk majd például a bibliafordítá­sokról, Pál apostol alakjáról vagy arról, hogy miként épül be a Szentírás erkölcsi ér­tékrendünkbe, illetve hogyan hatja át a Biblia az irodalmat és a képzőművészetet. Bárdossy Tímea (Aszódj „Felelősök” A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke - Lasztovicza Jenő - immár hagyományosnak mondható találkozóra hívta össze a történelmi egy­házaknak a megye területén szolgáló ve­találkozója junktus Keresztyén felelősséggel a nemzetért címmel tartott előadást, valamint tájé­koztató hangzott el az idén Wittenberg- be tervezett tanulmányúiról. Egyházun­kat lttzés János, a Nyugati (Dunántúli) zetőit, illetve az önkormányzat irá­nyítóit. A február 26-án tartott találko­zónak a Veszprémi Érseki Hittudomá­nyi Főiskola adott otthont. A közös ebéd és az intézmény bejárása után dr. Huszár Pál nyugalmazott egyetemi ad­Egyházkerület püspöke, Szabó György egyházkerületi felügyelő, Menyes Gyula püspöki titkár, valamint Polgárdi Sándor espereshelyettes és Henn László egyház- megyei felügyelő képviselte. ■ Menyes Gyula felvétele Hibaigazítás. Az Evangélikus Élet legutóbbi - 2008. március 2-ai - lapszámának 4. oldalán a nők idei világimanapjával kapcsolatos, Egyértelmű bizonyosság című cikkbe sajnálatos hiba csúszott. A néhány budapesti helyszínt és időpontot felso­roló keretes összeállításban a kelenföldi alkalom időpontja tévesen jelent meg. A helyes időpont: március 10., hétfő, 10 óra. Olvasóinktól elnézést kérünk. HIRDETÉS Pályázat lelkészi állásra Megüresedett a Vecsési Evangélikus Egyházközség lelkészi állása. A lelkészvá­lasztást előkészítő folyamat a meghirdetés szakaszába lépett. Az egyházközség várja azoknak a lelkészeknek a jelentkezését, akik szolgálatukat szívesen folytat­nák Vecsésen, illetve a Gyálon és Üllőn levő szórványokban. Az elvégzendő szolgálatról, a körülményekről és a díjlevélről részletes infor­máció kérhető a Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye esperesi hivatalában (2721 Pilis, Kossuth Lajos u. 34.). E-mailt a gyorgy.kramer@lutheran.hu címre ké­rünk; személyes kapcsolatfelvétel a 20/824-2966-os egyházi mobilszámon vagy a 30/626-8309-es telefonszámon lehetséges. A pályázatokat - önéletrajz pálya­képpel, a motiváció ismertetésével, a gyülekezeti szolgálatra vonatkozó tervek­kel, elképzelésekkel - postai úton 2008. március 31-ig (postabélyeg kelte) a Dél- Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye esperesi hivatalába kell megküldeni. A gyülekezet presbitériuma fenntartja magának a jogot arra, hogy a pályáza­tokat előzetesen értékelje. Az új lelkész megválasztásáról a törvényben meghatá­rozott eljárás szerint a gyülekezet közgyűlése dönt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom