Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-02-18 / 7. szám
6 2007-február 18. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Európai egyházi vezetők nyílt levele az európai politikusokhoz A közös értékekre és a közös reménységre épülő Európáért A római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához közeledvén, 2006. december 12-13-án az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának meghívására egyházi vezetők találkoztak Brüsszelben Európa huszonnyolc országának ötven egyházából. A Magyarországi Református Egyházat ár. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyar- országi Evangélikus Egyházat dr. Fabiny Tamás püspök képviselte, e sorok írója pedig mint a nevezett szervezőbizottság tagja vett részt a tanácskozáson. Európa egyházai jelenleg a 3. európai ökumenikus nagygyűlésre készülnek, amelyre - mint köztudott - az erdélyi Nagyszebenben kerül sor 2007 szeptemberében. E nagygyűlésen az Európa szinte minden országából érkező résztvevők azt fogják tanulmányozni, hogy mit jelent ma egyháznak titásának jellemző vonása marad. A kultúráknak, hagyományoknak és vallási identitásoknak ezt a különbözőségét tiszteletben kell tartani. [...] 2. Európa az egymással megosztott értékek földrésze a) Béke és megbékélés. Az európai integráció még mindig főszerepet játszik az EU-tagálla- mok közötti béke és megbékélés biztosításában. Az EU-nak a hidegháború befejezését követő terjeszkedése reményt nyújt arra, hogy háború és erőszakos konfliktus valamennyi európai ország között egyaránt elképzelhetetlen lesz. Az EU egyre növekvő szerepet játszik a konfliktusok megelőzésében és megoldásában. Azt akarjuk, hogy katonai kapacitásának legutóbbi fokozását egyensúlyozza azzal, hogy lenni Európában. A decemberi konferencia résztvevői az előkészület folyamatában nyílt levéllel fordultak az európai politikusokhoz, amelyben többek között ezt írják: „Hisszük, hogy a hit Jézus Krisztus által az Isten iránti bizalmat a mindennapi valóság aktív tényezőjévé teszi. A kereszténység lelki öröksége inspiráció, gazdagító és erőt adó forrás Európa számára. A vallás a közélet élő és építő tényezője.” Az európai egyházi vezetők három fő pontban fejtették ki aggodalmaikat és reményeiket Európa jövőjével kapcsolatban. A levelet az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. i. Európa a különbözőségeiben is egységes földrész [...] Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az emberi jogokra, a vallásszabadságra, a demokráciára és a törvények uralmára épülő Európa létrehozására törekszik. A megbékélés és a szolidaritás voltak az alapkövei annak, ami ma az Európai Unió. Az alapvető értékeket életben kell tartani, és át kell vinni a gyakorlatba mint a politika alakításának irányelveit. Ma Európában a legtöbb nép szabadságot és alapvető emberi jogokat élvez, és nincs kitéve háborúnak, erőszakos konfliktusoknak. Európa megosztott múltjának negatív következményei azonban még mindig nyilvánvalóak, és ha le akarjuk győzni őket, akkor tudatában kell lennünk az eredeti értékeknek. Az európai intézményeknek és tagállamoknak nagy szerepük van abban, hogy ezek az értékek fennmaradjanak. Miközben Európa egyes részéi a teljesebb egység felé haladnak, a különbözőség a földrész idenerősíti a nem katonai kezdeményezéseket, például egy európai békeintézet létrehozásával. [...] b) Európai integráció. Az európai integráció arra hívja a nemzeteket, hogy kapcsolatokat fejlesszenek ki egymással, és nem csak politikai és gazdasági dimenzióban. Az elmélyülő kapcsolatok és a földrajzi terjeszkedés elválaszthatatlanok. Ezért üdvözöljük, hogy Bulgária és Románia csatlakozott az EU-hoz 2007 januárjában. [...] Minthogy Európában különböző kultúrákban és hagyományokban élő népek kerülnek közelebb egymáshoz, hangsúlyozni akarjuk az interkulturális és vallásközi párbeszédek fontosságát. Európa sok nemzethez, kultúrához és valláshoz tartozó népek hazája. Földrészünk továbbá menedék a bevándorlók, menekültek és menedéket keresők számára. Alá kell húzni az üldöztetéssel, erőszakos konfliktusokkal és igazságtalansággal szembesülő személyek védelmének fontosságát. [...] c) Európa és a globalizáció. Európa gazdagsága szöges ellentétben áll a világ sok részén élő népek szegénységével. Az EU és a többi európai állam felelőssége, hogy dolgozzanak egy kiegyensúlyozott világgazdaság kialakításán, igazságos kereskedelmi viszonyokkal, jogos, méltányos bevándorlási politikával és a gazdasági kizsákmányolás megszüntetésével. [...] Szólni kell a gazdagság egyenlőtlen elosztásáról Európán belül is. Európa gazdagsága ellentétben áll az európai munkanélküliséggel, illetve a gazdagok és a szegények közötti egyre növekvő szakadékkal. Az egyházak és szociális programjaik látják a következményeket a kisemberek szintjén. Sokszor az egyházak jelentik az utolsó menedéket azok számára, akik kiesnek a jóléti rendszerek biztonsági hálójából. Európa gazdagsága tehát azt jelenti, hogy vannak „égethető” erőforrásai. Válaszul az éghajlati változásra, az EU-nak folytatnia kell vezető szerepét annak biztosításában, hogy az összes tagállam eleget tegyen a kiotói okiratban vállalt kötelezettségeinek. [...] Szociális, gazdasági és ökologikus kérdések szorosan összefüggenek a globalizációval. [...] Sürgetjük a politikai vezetőket, hogy kedvezőbb egyensúlyt hozzanak létre a gazdasági, szociális és ökológiai politika között, amelyben a szociális és környezetvédelmi politika integráns része az egész politikának, nem csupán a gazdaságpolitika függeléke. Ennek kell előtérben lennie, amikor Németország lesz az EU elnöke és a G8 elnöke 2007-ben. d) Európa az emberekért. Az emberek távol érzik magukat az EU-intézmények egyre összetettebbé váló döntéshozatali folyamataitól. Az egyházak üdvözlik az EU-polgárokkal folytatott .párbeszédek kezdeményezését, például a „D tervet”, amely elősegíti a demokráciát, a dialógust és a diskurzust. Ugyanakkor aggódunk amiatt, hogy ennek eddig nem volt jelentékeny hatása. Az egyházak remélik, hogy az EU- vezetők tényleges erőfeszítéseket tesznek arra, hogy igazi párbeszédet folytassanak a társadalom minden szegmensével. Ez megvalósítaná a „nyílt, átlátszó és rendszeres párbeszédet”, amelyről az EU alkotmányszerződéstervezetének I-47. és I-52. cikkelyei szólnak. [...] Mint egyházak elkötelezzük magunkat arra, hogy tevékenyen elősegítsük a párbeszédet, és bátorítsuk a széles körű társadalmi részvételt, hogy ezzel alakítsuk ki Európa jövendő arculatát. 3. Európa a remény és az elkötelezettség földrésze Európa történelmét nemcsak háborúk és erőszakos konfliktusok fémjelezték, amelyekben néha az egyházak is dicstelenül részt vettek, hanem a politika, a gazdaság, a tudomány és a kultúra haladása is. A keresztény hit újraéledése segítségére lesz az euró- , pai társadalmaknak abban, hogy megőrizzék identitásukat, és olyan értékeket fejlesszenek ki, amelyek az európai kultúra gerincét adják. Elköteleztük magunkat arra, hogy védjük az alapértékeket mindenfajta csorbítással szemben, hogy ellenálljunk minden olyan kísérletnek, amely politikai célok érdekében visszaél a vallással. [...] így igyekszünk hozzájárulni Európa jövőjéhez és kontinensünket a reménység földrészévé tenni. Istenbe vetjük reménységünket, amint meg van írva Pál apostolnak a rómabeliekhez írott levelében, és amely kifejezi a Charta Oecumenica szellemét is: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Róm 15,13) ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára Egy bibliafordítás margójára Kétezer-négyszáz oldalas könyvet tartok a kezemben. Szép külsejű, elég súlyos kiadvány. Mindenképp megéri beletekinteni és olvasni is. A mű a Bibel in gerechter Sprache („Biblia igazi, helyes nyelven”) címet viseli. Ötvenkét, többségében tudós teológus szorgos munkája e különös kezdeményezés. A tartalomjegyzék gazdag olvasnivalót kínál. Mindenekelőtt az apokrif irodalom tizenegy kevésbé ismert könyvét hozza az olvasó elé (Manassé imája, Jeremiás levele, Dániel görög könyve, Baruch könyve, Eszter görög könyve, Judit könyve, Tóbiás könyve) a szükséges bevezetéstani ismeretek rövid feltárásával. Ez a többi könyv esetében is megtalálható, tudományos igényű és hasznos olvasmány valamennyi. Mi a különlegessége e német fordítású Bibliának? Az előszóban arról olvashatunk, hogy egy új kísérlet a már meglevő fordítások mellett. A többitől nemcsak sajátos profiljában, hanem abban is különbözik, hogy ezt már a mű elején nyilvánvalóvá teszi. A fordításnak három olyan sajátos vonása tűnik a szemünkbe, amely az elmúlt évtizedek teológiai kutatásainak eredményeként hangsúlyt kapott. Ezek a következőkben foglalhatók össze. Elsőként említem, hogy az eddig szokásostól eltérő módon kezeli a személyt jelentő, hím- és nőnemű alakban egyaránt használatos főneveket. A bevett eljárás az a német fordításokban, hogy ezek a hímnemű alakban szerepelnek: tanítvány = jünger, király = König, bíró = Richter (például a Bírák könyvében). Ezzel szemben e fordításban a hímnemű alak mellett ott áll a nőnemű is: Jüngerin, Königin, Richterin. Ennél még fontosabb, hogy Isten nevét nemcsak hímnemű, hanem nőnemű alakban is használja. Mivel Isten neve aligha fordítható egyetlen szóval, több kifejezést is alkalmaz, például Adonáj (Úr), az Egyetlen (der Einzige vagy die Einzige), az Egy, az Elő (der Lebendige vagy die Lebendige), a Szent (der Heilige vagy die Heilige), az Örökkévaló (der Ewige vagy die Ewige), a Sekhina (a velünk lakozó), a veled levő (Ich bin da) - utalás a Vagyok, aki Vagyok megjelölésre. További jellemzője az új fordítási kísérletnek, hogy újraértelmezi az antijudaista kifejezéseket. Például a Hegyi beszédben gyakoriak ezek a fordulatok: „A régieknek megmondatott...’’, „Én pedig azt mondom nektek... ” Ez utóbbit így fordítja: „Én pedig ma ezt így értelmezem...” így a kétféle szövetséget nem egymás ellenében, hanem egymás kiegészítéseként fogja fel. A harmadik sajátossága a szociális igazságosság fogalmának helyes visszaadása. Például a héber rásá szót gyakran istentelennek (Gottlose) fordítják, pedig helyesen arról a személyről van szó, aki jogtalanságot, erőszakot követ el, amely elítélendő, függetlenül attól, hogy az illető személy valamely valláshoz tartozónak tartja-e magát, vagy sem. A fordítók fontosnak vélik, hogy a rabszolga, illetve rabszolganő kifejezést egyaránt alkalmazzák, s így a nemek egyenlőségét kifejezésre juttassák. Bibel in gerechter Sprache ÜÜTÉRSlOHOt V£».lA6SHAifS G E fordításról bizonyára sokféle vélemény lát majd napvilágot. Miután nem magyar nyelven jelent meg a mű, inkább rövid ismertetésére, mint érdemi kritikájára vállalkoztam. Mivel a magyar nyelv nem ismeri a nyelvtani nemeket, a föntebb említett sajátosságok a magyar fordításban aligha lennének érvényesíthetők. Tökéletes fordítás nem képzelhető el, ezért a Biblia helyes értelmezésének szükségességét egyetlen fordítás (fordításkísérlet) sem tudja pótolni. Ez a német nyelvű kiadás is ezt a felismerést illusztrálja. ■ D. Szebik Imre Heves tiltakozás a legújabb német bibliafordítás ellen A www.idea.de internetes portál híradása szerint a németországi Hessen és Nassau tartomány protestáns egyházainak egyes körei egyre erőteljesebben tiltakoznak a tavaly októberben megjelentett bibliafordítás (Bibel in gerechter Sprache - „Biblia igazi, helyes nyelven”) ellen. A vádak a következők: e kiadás a feminista, valamint a felszabadítási teológia és a zsidó-keresztény párbeszéd felismeréseit terjeszti. A hessen-nassaui egyházon belül működő Biblia és Hitvallás Egyesület mindebben a jelenkor értékekről alkotott felfogásához való alkalmazkodást véli felfedezni. A szervezet vezetője, Michael Brück lelkész azt a kérdést veti fel, hogy Jézus küldetésében járó egyház vagyunk-e még akkor, ha e „korszerű Szentírásban” - nem is kevés helyen - a Krisztus nevetJdcserélik vagy elhagyják, illetve a küriosz („úr”) szó uralkodói címként és tiszteletteljes megszólításként már nem felel meg. Világiak is felemelik szavukat a projekt ellen, mondván: úgy látszik, az egyháznak mégis van elég pénze, ha meg tudta teremteni az anyagi alapot - öt éven keresztül finanszíroztak egy lel- készi állást - ahhoz, hogy e fordítás elkészülhessen. ■ GaZsu Szokatlan akció: Biblia nélküli istentisztelet Szokatlan javaslattal állt elő a Német Bibliatársulat, valamint a Wycliff Bibliafordító Társaság: a gyülekezetek május 6-án a Szentírás használata nélkül tartsanak vasárnapi istentiszteletet. Maga az elképzelés Nagy-Bri- tanniából származik; német földön első ízben tavaly tettek hasonló javaslatot. A szervezők célja, hogy a gyülekezeti tagokat emlékeztessék rá: világszerte háromszázmillió kereszténynek nincs Bibliája; napjainkig mintegy kétezer-hatszáz nép nem tudja saját anyanyelvén olvasni az O- és Újszövetség könyveit. További információk a www.sonntag-ohne-bibel.de oldalon. M Forrás: www.idea.de Egyházi szakkiállítás Németországban Az „ecclesia” nevű, háromnapos egyházi szakkiállítás február 8- án nyitotta meg kapuit a német- országi Kölnben. Kilenc országból mintegy kétszáz kiállító mutatta be termékeit, illetve szolgáltatásait. Idén első ízben vettek részt a kiállításon a kölni érsekség és a Katholikentag (katolikus nagygyűlés) nevű rendezvény képviselői. Az első ilyen jellegű rendezvényt 1996-ban tartották; 2003 óta a helyszín mindig Köln. H Forrás: www.ekd.de
