Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-04-29 / 17. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 200/. április 29. 11 8HHHI Hogyan bukkanhat a világháló látogatója egyházi honlapra? ► Egyre több egyházi szervezet ké­szíti vagy készítteti el a honlapját, így egyre több egyházi tartalom ér­hető el az interneten. Az persze csupán az első lépés, hogy egy-egy honlap elkészül, és elérhetővé vá­lik a közölt tartalom; jó esetben a kezdeti anyag bővül, frissül is - de ez mind nem elég, ha a lehetséges közönség nem tud róla. Ha egy gazdálkodó szervezet elkészíti honlapját, vagy egy tartalomszolgálta­tással foglalkozó vállalkozás új portált indít útjára, akkor ezt többnyire követi a honlap bevezetése, a cím és a tartalom hirdetése. Ez persze nem kevés pénzbe kerül, így egy gyülekezet esetében ez a lépés többnyire kimarad. Ha szakértő fejlesztő készíti el a honlapot, akkor ő csak annyit tehet, hogy igyekszik a hon­lapot, illetve a tartalmat internetes kere­sőkre optimalizálni, de ez önmagában nem elég. Milyen lehetőségeink vannak akkor arra, hogy saját, egyébként értékes tartalmú internetes kirakatunkat megis­mertessük? Egyházunk azon honlapjai, amelyek saját szerverünkön futnak, és amelyek címében szerepel a lutheran.hu domain, viszonylag jobb helyzetben vannak. A Google-nál az oldalak értékét, így beso­rolásukat a találati listán alapvetően meghatározza az úgynevezett PageRank érték. Ez leginkább az adott honlap link­kapcsolataiból, indexelt oldalainak szá­mából állapítja meg a honlap értékét. Minél nagyobb egy érték, annál valószí­nűbb, hogy keresés alkalmával a találati lista első néhány oldalára kerül a lap. Természetesen nagyon fontos az is, hogy mi jelenik meg a honlap szövegei­ben. Javaslom minden honlapot szer­kesztőnek, hogy fontolja meg, ő milyen szavakat ima be akkor, ha a saját honlap­ját szeretné kereső segítségével elérni. Ezután igyekezzen ezeket a szavakat mi­nél gyakrabban használni a honlapra fel­kerülő tartalomban. Aki nem a zope-os felületet használja, annak módja van az oldalak fejlécében is megadni adatokat, olyanokat, amelyeket a látogató nem lát, de a keresőmotor feltétlenül keres. Ilyen a honlap címének megadása (title tag), ilyenek a kulcsszavak (keywords méta tag), és ilyen a description méta tag tar­talma. Olyan szavakat, fogalmakat kell ide beírni, amelyek relevánsak a honlap tartalma szempontjából. Egyházunk portáljának 5-ös a Page­Rank értéke, ami kifejezetten jó, de pél­dául a missziói honlap értéke is 4-es. A lutheran.hu domain mellett előnyös he­lyezéseket érnek el zope-os honlapjaink is, hiszen a gyülekezeti honlapok nyitó­oldalán valamennyi oldal linkje megjele­nik. Sokat számít az is, hogy a cím (pél­dául gerce.lutheran.hu) beírása után a por­tál átvált a www.lutheran.hu/z/honlapok címre, és annak aloldalaként jelenik meg a további gyülekezeti tartalom. Ugyancsak a linkkapcsolatokat erősí­ti, ha egy-egy honlap több linkgyűjte­ményben is szerepel. Bizonyára sokan ismerik az evangelikus.lap.hu-t, ahol szán­dékom szerint azonnal elérhető minden elkészült evangélikus honlap. Néhányan már felfigyeltek rá, többen azonban még EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ nem, hogy célszerű elhelyezni gyüleke­zetük, szervezetük linkjét a lap.hu család települési, megyei oldalain (például szombathely.lap.hu vagy bekesmegye.lap.hu). Nem kerül semmibe, de a keresőrobot­nak egy találattal több. Igyekszünk köz­ponti portálunkon is minél több linket elhelyezni, ugyanakkor javasoljuk, hogy a gyülekezeti honlapok szerkesztői is tüntessék fel legalább fontosabb egyházi honlapjaink linkjét. Ha ez a gyakorlat széles körben elterjed, az sokat lendíthet honlapjaink elérhetőségén. Bizonyára az egyházi honlapot szer­kesztők közül többen tisztában vannak az eddig felsorolt szempontokkal. A többieknek viszont melegen ajánlom, hogy fontolják meg őket! Több honlap készült el a számítógépes pályázat kény­szeréből adódóan, vagy mert az adott gyülekezet felismerte ennek fontossá­gát. Ezután viszont (már csak azért is, hogy a befektetett munka gyümölcsöz­zön) arra is figyelni kell, hogy a honla­pok tartalma minél szélesebb körhöz el­jusson. Amiről írtam, talán trükközés­nek tűnhet. De nem az! Ez kőkemény szakmai kérdés, amely bizony egyre in­kább hozzátartozik a honlapszerkesz­téshez. ■ ERDELYIK SPAM, avagy információs terrorizmus Átlagos munkanap. Bekapcsolom a számítógépet, a nagy patrónust, és rutinos mozdulattal elindítom a levelek letöltését. Négyszázhatvankét le­vél öt e-mail címre. Átlagos termés. Feladó szerint rendezem és egyenként törlőm őket. Nem nézem a tartalmat, mert az lelassítja a műveletet - így is hosszú percekbe telik. Csak a feladót figyelem, miközben ritmikusan nyomom a „Del” („Törlés") gombot. Valahol a századik levél környékén találok egy ismerős feladót. Rápillantok a levél tartalmára: igen, ezt a le­velet már vártam. Áthúzom egy másik mappába; később majd elolva­som. Takarítok tovább, miközben újra és újra azon töröm a fejem, milyen fortéllyal lehetne felszámolni ezt a virtuális szemétáradatot. Úgy tűnik, most éppen a „spammerek" állnak győzelemre, jóllehet mi vagyunk többen, mi, akik a kéretlen reklámot napról napra egyre jobban el­ítéljük, a sok lúd - amely tudvalevőleg disznót győz - ezúttal mégis vesztés­re áll. A spamküldők valahogy mindig lépéselőnyben vannak: egyre több embernek szerzik meg az e-mail címét - akár akarja, akár nem -, és egyre több, vásárlásra felszólító röpcédulát küldenek szerte a világhálón. E levelek pedig elárasztják az intemetfelhasználók postaládáit, akik ezért naponta percekig csak azzal foglalkoznak, hogy megszabaduljanak tőlük Számtalan spamszűrő megoldás született már, mely automatikus felis­meréssel elvégzi helyettünk ezt a bosszantó feladatot, ám a leleményes spamküldők újabb és újabb trükköket eszeltek ki, kicselezve az ilyen auto­matizmusokat. Ezek a levelek ma már nem létező e-mail és kiszolgálócímekről érkez­nek maga a reklámszöveg véletlenszerű tartalmakkal van vegyítve, vagy olyan képi formátumban van tárolva, amely némi mozgás révén képes a képi szövegfelismeréssel szemben is védekezni. így aztán szinte lehetet­len egységesen azonosítani és kiszűrni a spameket. Ugyanis ha túl álta­lános a szűrési szabály, akkor a hasznos levehet is kiszűri, ellenkező eset­ben pedig szinte semmit sem ér. Jóllehet ma már a spamküldést a legtöbb országban törvény is tiltja, az országhatárokra fittyet hányó hálózat technikailag szabad áramlást biztosít mindennemű információnak így a kéretlen reklámleveleknek is. Az internet eredetileg egy esetleges atomcsapás ellenszereként született meg. Eredeti feladata annak megakadályozása volt, hogy a támadók egyet­len csapással elpusztítsák a katonai informádós központot; a központ meg­semmisülése ugyanis kizárná a válaszcsapás lehetőségét. Ennek a következ­ménye az, hogy a világháló ma is - még ha nem is minden tekintetben - decentralizált informádós hálózat. Többek között ez tette lehetővé, hogy az internet - egyfajta spontán fejlődés révén - ennyire robbanásszerűen terjed­jen el a civil szférában, és ez a fajta - bizonyos mértékig „központosítatlan” - szabad informááóáramlás okozza azt is, hogy a spamküldőket meglehe­tősen nehéz kizárni a világhálóról, beazonosításuk az átlagos felhasználók számára pedig éppenséggel lehetetlen. Kevés intézmény engedheti meg ma­gának azt a technikai, szakmai apparátust, amely többhetes nyomozómun­kával és nem kevés anyagi befektetéssel képes elcsípni a bűnösöket. A spam­küldők esetében erre azonban szinte soha nem kerül sor. A gyakorlat azt mutatja, hogy a technikai és jogi korlátozások csaknem hatástalanok A probléma eredendően valójában nem is technikai, és nem is jogi ter­mészetű. Forrását a fogyasztói társadalom „alapeszméiben” kell keres­nünk, legfőképpen abban a mentalitásban, amely - minden erkölcsi gát­lás híján - rövid távon profitorientált. Ez a mentalitás mondatja a maga harsány vehemenciájával: „Vegyen Viagrátl"; „Vegyen svájci órát!"; /Je­gyen egyetemi diplomát!” Vegyen, vegyen, vegyen ......Extra termék! Szu­pe rjó! Szinte ingyen van, és mindent tud!” Az ajándék lónak azonban kilóg a foga, hiszen az interneten kereskedőt nem érdekeli a tényleges szükséglet. Az ilyen szatócs nem kérdi, hogy a re­ménybeli vásárlónak mire van szüksége. Bár „tisztes” üzletembernek vallja magát, egyáltalán nem érdeklik a valós igények kizárólag a közvetlenül bankjegyekre váltható nyereség hajtja. A termék egyébként is már „le van gyártva”, tehát el kell adni. Amúgy pedig „mindent el lehet és el kell adni!” Az utóbb idézett kijelentést egy menedzseroktatótól hallottam, aki törté­netesen munka nélküli pedagógusokat képzett át „üzletemberekké”. (Főként olyan elbocsátott vagy elbocsátástól tartó tanárokat, akik kétségbeesésük­ben váltottak ki vállalkozói engedélyt, hogy egy nagy és erős és becsületes biztosítótársaság termékeivel házalhassanak...),Mindent el lehet és el kell adni!” Vagyis nem a szükséglet határozza meg a kínálatot, hanem - némi rábeszéléssel - a kínálat majd megteremti önnön szükségletét. A spam en­nek a mentalitásnak az egyik legolcsóbb megnyilvánulása. Egyenes követ­kezménye annak az üzleti szemléletnek, amely kizárólag a közvetlen és gyors profitra van tekintettel, és már mímelni sem akarja, hogy a legcseké­lyebb módon is humánus lenne. Nem kiszolgálni kívánja a célközönségét, hanem nyers, gátlástalan módon rá akarja venni arra, hogy vásároljon. A spam szó egy angol húskonzerv nevéből („Spiced Pork And Ham") ered. E konzerv löncshús egy angol vígjátéksorozat, a Monty Python egyik epizódja alapján lett a „ránk erőltetett izé” jelölője. A kéretlen rek­lámlevelek zöme igénytelen és kultúrálatlan nyelvezetében és küllemében egyaránt. Nemritkán a megtévesztés eszközével él, hiszen egy nem létező ismerőse nevében szólítja meg a címzettet, vagy eltévedt baráti levélnek próbálja kiadni magát. Minden embert potenciális vásárlónak tekint. Az a kereskedő, aki megveszi a spam alapjául szolgáló címlistát, majd ugyanazokra az e-mail címekre naponta többször elküldi reklámlevelét, ab ovo erkölcstelen. Ezért azután cseppet sem meglepő, hogy árucikke több­nyire bóvli, illegálisan forgalmazott termék - vagy mindkettő. Ezek az árucikkek gyakorta szexuális vagy egyenesen pornográf tartalmúak. (Kap­tam már olyan kéretlen reklámlevelet, amely vérlázítóan kompromittáló jellegű volt, mivel a feladója úgy szólított meg, mintha közeli jó barátom volna, aki szívességből elárulja, hogy - egy emelt díjas SMS „potom" árá­ért - honnan lehet letölteni a legjobb pomófilmeket.) Az ilyen „kereskedő” minden értelemben bűnöző, hiszen a kéretlen levele áradata egyfajta pszi­chológiai terrorként hat a legtöbb emberre. Internetes kufárkodása nem­csak a spamekkel szemben vált ki ellenszenvet: egy idő után a reklám min­denformájával szemben elutasítást szül. A klasszikus közgazdaságtani elméletek egyik alapvetése, hogy „minden kínálat megteremti a maga keresletét". Bár aspamküldés erőszakosságának mértéke szerint kategorikus bűnözés, végső soron nem több és nem kevesebb, mint ennek az alapvetésnek a szélsőséges manifesztuma. Mivel a reklámlevél alig jár költséggel, a spamküldő kereskedő feltehetően még arra sem fordít energiát, hogy bármiféle piád felméréssel ellenőrizze az ilyen reklám haté­konyságát. így aztán valószínűleg az sem jut eszébe, hogy mint minden erő­szak, ez is erős ellenszenvet és hárítást von maga után. Az olcsó termék ugyan sok esetben csábít vásárlásra, ám ha ez erőszakos rábeszéléssel társul, a megcélzott reménybeli vevő idővel szinte mindig,ellenállóvá” válik Vásárlásaim során én ma már tudatosan figyelek arra, hogy pusztán a reklámok sugalmazására ne vásároljak meg egy-egy terméket. Ez az egyetlen lehetséges és egyedül hatékony tiltakozási mód az ellen a piaci és marketing- szemlélet ellen, amely nem a szükségleteim kielégítését keresi, hanem valójá­ban arra törekszik hogy saját igényeinek a kiszolgálására kondicionáljon. ■ SiMONFi Attila EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL De ha mégis igaz lenne... A Jézus elveszett sírjával kapcsolatos írást olvasva (mely az EvElet március n-i számá­ban jelent meg) úgy gondolom, hogy annak sem kellene Krisztus feltámadásába ve­tett hitünket megingatnia, ha egyszer valaki bizonyíthatóan rábukkanna földi ma­radványaira. Nem azért hisszük a feltámadást, mert hiszékenyek vagyunk, hanem azért, mert hiszünk a tanúknak. Péter apostol így ír: „...halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint." (iPt 3,18) Pál apostol azt írja: „.. .van érzéki test, van lelki test is”, illetve „test és vér nem örökölheti Isten országát” (iKor 15,44.50). Lehet, hogy Jézus földi teste a földbe került, hiszen valóságos ember volt. De ő él, mert valóságos Isten, itt van közöttünk, például a kenyérben, a borban és teremtő igéjében is. Feltámadását sem megérteni, sem bizonyítani nem tudjuk, csak megta­pasztalni. Szilas Attila (Várpalota) Még egyszer Tótfalusi Kis Miklósról Az Evangélikus Élet április 15-i számában jelent meg Jezsó Ákos megemlékező cikke Tótfalusi Kis Miklós nyomdászról, aki nem mellékesen teológiát is tanult. A magyar protestantizmus egyik legjelentősebb egyházi nyomdásza volt, aki csodálatos betűket tervezett és metszett, ugyanak­kor nagy példányszámban adta ki a ma­gyar nyelvű Bibliát és egyéb egyházi könyveket, miután 1689-ben Hollandiá­ból hazatért Erdélybe, és Kolozsvárott egyházi nyomdát alapított. Mindezek el­lenére önállósága az akkori erdélyi refor­mátus egyház vezetőinek ellenszenvét váltotta ki, s ez végül Tótfalusinak zsina­ti határozattal való elítéléséhez vezetett szók összefogásával - amelyben jelentős szerepet vállaltak a budapesti Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépisko­la és Szakiskola tanárai és diákjai is -, va­lamint pályázat útján kapott állami pénz felhasználásával 1999-re sikerült a sírkö­vet felújítani. Még abban az évben, no­vember 8-án volt a szépen helyrehozott sír felavatása. (Sajnos a sírkőbe tévesen van belevésve a név.) Tótfalusi halálának háromszázadik évfordulója alkalmából 2002 áprilisá­ban a kolozsvári protestáns teológián az erdélyi magyar református egyház - több erdélyi és magyarországi egyházi és irodalmi szervezettel közösen - Tót­1698-ban. Ez is hozzájárult a nyomdász korai halálához: 1702-ben temették el a kolozsvári Házsongárdi temetőben. A nagy magyar nyomdásszal kapcso­latos események ezzel nem értek véget. Ezért szeretném kiegészíteni Jezsó Ákos írását azokkal az eseményekkel, ame­lyek az utóbbi évtizedben történtek. Egy erdélyi körutazás alkalmával a Há­zsongárdi temetőben megdöbbenve ta­pasztaltuk, hogy Tótfalusi Kis Miklós nyughelyének sírköve elhanyagolt álla­potban van, és a pusztulás fenyegeti. En­nek láttán utaskísérőnkkel - aki szintén nyomdász volt - összefogva idehaza és Erdélyben is elindítottunk egy olyan kez­deményezést, amelynek végső célja a sír felújítása volt. Hazai és erdélyi nyomdá­falusi Kis Miklós-emléknapokat rende­zett. A magyarországi és erdélyi résztve­vőkön kívül több külföldi vendég is je­len volt a szimpóziumon, melynek fő mondanivalója az volt, hogy Tótfalusi tovább élő példakép. Az együttlét Misz- tótfalu református templomában fejező­dött be; itt a vasárnapi istentisztelet után az erdélyi református egyház zsinata ülést tartott Tőkés László és Pap Géza püs­pökök, valamint a két egyházkerület vi­lági vezetőinek elnökletével, amelyen egyhangú szavazással rehabilitálták Tót­falusi Kis Miklóst, és háromszáz év múl­tával semmisnek mondták ki az 1698-i zsinat elítélő határozatát. Ideje volt. ■ Dr. Juhász Géza Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Eletet I I egy hónapra: 780 forintért O fél évre: 4680 forintért dl három hónapra: 2340 forintért O egy évre: 9360 forintért Név: I Cím: 1 I A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! | ! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, . és küldje vissza az alábbi címre: ■ Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. I (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) | I A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. | Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. I Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el. I — — — — — — — _ — — _ — — — —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom