Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-18 / 46. szám
8 4t 2007. november 18. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS ► Amint lapunk múlt heti számának 1. oldalán már hírül adtuk, Raffay Sándor püspök (1866-1947) halálának hatvanadik évfordulója alkalmából konferenciát rendezett a Déli Egyházkerület, az Evangélikus Országos Levéltár és az Evangélikus Országos Múzeum. A november 7-1 tanácskozáson tizenkét előadó - közöttük a Déli Egyházkerület által két évvel ezelőtt a püspök életművének feldolgozására kiírt pályázat résztvevői - szólt Raffay életpályájáról, teológiai, püspöki, politikai tevékenységéről, illetve egy-egy kortársáról. Az egész napos konferenciát Gáncs Péter püspök nyitotta meg, levezető elnökei pedig Balogh Margit történész, az MTA Társadalomkutató Központjának igazgatója, illetve Fabirty Tibor nyugalmazott egyháztörténész-professzor voltak. Az elhangzott előadások írott változata a szervezők tervei szerint kötetben lát majd napvilágot. Az előadókat arra kértük, hogy néhány mondatban fogalmazzák meg, kutatásaik közben milyen „Raffay-kép” rajzolódott ki bennük, milyen hatással volt rájuk az egykori püspök munkássága. „Sziklából vágott ember” Miért jelentős még ma is egy hatvan évvel ezelőtt elhunyt püspök? Hogyan vált a ceglédi iparoscsaládból származó Raffay Sándor -1918 és 1945 között a bányai egyházkerület élén állva - a 20. század egyik legjelentősebb evangélikus püspökévé? Nemrég bukkantak fel a levéltárban Raffay Sándor önéletrajzi feljegyzései, melyek a hagyaték mellett alapvető forrásai a püspök életének és korának. Ugyancsak nem régóta lehet olvasni H. Gaudy László pesti evangélikus vallástanár-igaz- gatónak, Raffay évtizedekig közeli munkatársának több száz oldalas életrajzát. Ezek is hozzájárulhatnak, hogy Raffay Sándort és korát, a két világháború közötti evangélikus egyházat és Magyarországot jobban megismerjük. Raffay Sándor a színmagyar alföldi városban, Cegléden született egyszerű iparoscsaládban, innen hozta mély evangélikus vallásosságát és meghatározó magyarságtudatát. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte, majd a neves pozsonyi evangélikus teológián készült a lelkészi pályára. Tudományos látókörét Németországban és a bázeli egyetemen szélesítette. Egy évig vallástanár volt Besztercebányán. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Dillnberger Mariskával. Házasságukból négy gyermek született. Három évig lelkészként működött Tá- piószentmártonban, tehetségét felismerve innen hívták meg pozsonyi teológiai tanárnak. Az Újszövetség szakértőjévé vált, a reformátusokkal együtt teológiai szaklapot adott ki. Fő műve, az Újszövetség-fordítás többször megjelent nyomtatásban. Hitterjesztő írásai közül különösen a sok kiadást megélt konfirmációs káté volt ismert. A maga korában népszerű prédikációiból egy kötetnyit nyomtattak ki. 1908-ban Raffay Sándor elfogadta a Pesti Evangélikus Egyház meghívását. Deák téri lelkészként igyekezett fellendíteni a századfordulóra kissé ellaposodott gyülekezeti életet: újságot jelentetett meg, egyesületet szervezett. A Deák térről választották meg 1918-ban a bányai egyházkerület püspökének; e tisztséget huszonhét éven keresztül töltötte be. Püspökként jelentős egyházépítő tevékenységet fejtett ki, mintegy harminc új templomot szentelt fel; többségüket a magyaros stílust képviselő Sándy Gyula tervezte. Tekintélyének és kapcsolatainak köszönhető a mai Puskin - akkor még Esterházy - utcai püspöki székház létesítése, amelynek megvételét jelentős állami és fővárosi támogatás tette lehetővé. A Raffay által kidolgozott új énekverses istentiszteleti rendet 1936-ban vezették be országosan; némi módosítással ez képezi a mai liturgia alapját is. Alapvető szerepet játszott Raffay püspök a magyar evangélikusság külföldi kapcsolatépítésében is. Amerikától a skandináv országokig és Németországig evangélikus és ökumenikus találkozókon képviselte egyházát, szervezte az életfontosságú segélyek szétosztását, fiatal teológusok külföldi tanulmányútjait. Raffay Sándor a két világháború közötti Magyarországnak Prohászka Ottokárhoz és Ravasz Lászlóhoz hasonló, jelentős és ismert közéleti személyisége volt. Közéleti és politikai tevékenységét azonban jól össze tudta egyeztetni egyházi hivatásával. Az első világháború utáni összeomlás, a forradalmak és a trianoni országcsonkítás után azt vallotta, hogy az elvilágiasodás- sal, anyagiassággal szemben a kereszténységnek és az elkötelezett magyarságnak kell társadalomszervező erőt biztosítani. Raffay püspök nyilatkozataiban és műveiben harcosan kiállt a domináns helyzetben levő, nagy anyagi erővel rendelkező katolikus egyház reverzálispoliti- kájával szemben. Az evangélikussághoz való hűségre és a felekezeti identitás megőrzésére hívott fel az ökumenikus mozgalom támogatása közben is. Püspökségének utolsó évei a második világháború végére estek. Az idős, lábára megbénult püspök fiatalokat megszégyenítő határozottsággal és példaadással állt ki egyháza és a keresztény érté- kek mellett. 1944-ben a többi keresztény egyházfővel együtt sokat tett az üldözött zsidóság érdekében. A kormány kiürítési parancsaival szemben püspöki körlevélben szólította fel lelkészeit a gyülekezettel való maradásra. Nem járult hozzá a Szálasira történő eskü letételéhez. Budapest ostroma idején együtt szenvedett a lakossággal, amelyet az országot megszálló „felszabadítók” rablásai és erőszakoskodásai tartottak rettegésben. Sikerült elérnie, hogy a papi ruhát viselő lelkészeket az orosz katonák ne hurcolják el munkaszolgálatra. 1945 júniusában Raffay püspök idős kora, betegsége és a fokozódó baloldali hatalmi nyomás miatt lemondott tisztségéről. Utolsó hivatalos tevékenységeként 1945 szeptemberében beiktatta utódját, Ordass Lajost a bányakerületi püspöki tisztségbe. Életének utolsó éveit a Fébé Modori úti panziójában töltötte, a nagybeteget a diakonisszák ápolták egészen 1947. november 4-én bekövetkezett elhunytáig. A hatvan éve, 1947. november 7-én történt temetés emlékezetes egyházi és közéleti eseménnyé vált. A Deák téren felravatalozott püspököt utódja, Ordass Lajos búcsúztatta. A nagy evangélikus püspök földi maradványait kétszáz Luther-kabátos lelkész, fasori cserkészek és nagy tömeg kísérte utolsó útjára Budapest utcáin keresztül a Kerepesi temetőbe. Raffay püspököt már életében nagy tisztelet övezte egyházában és azon kívül is. A személyes visszaemlékezésekből kiderült, hogy idős korában „püspök atyának” (vagy „Atyusnak”) hívták, ami azt jelzi, hogy lelkészeivel és híveivel nemcsak hivatalos, hanem személyes kapcsolatot is ki tudott alakítani. Szülővárosa, Cegléd díszpolgárává választotta, sőt még életében, 1939-ben emléktáblával jelölték meg szülőházát. A lelkész- . egyesület 1944-ben jelentette meg Ötven év távlatából című visszaemlékezését. A szocialista diktatúra négy évtizedében Raffay Sándor sorsa a csendes felejtés volt. Újrafelfedezésére csak 1989 után kerülhetett sor. Alakjának, életének megismerése, szellemi rehabilitálása azért is fontos, mert a két világháború közötti virágzó egyházi élet eredményeire máig lehet építeni. Temetésén püspöktársa, Kupi Béla ja meggyőződés és akarat sziklából vágott emberének" nevezte, őreiben magyar vér folyt, s nem is volt más gondolata, mint nemzetünk és egyházunk egybefonódó szeretele" - mondta. ■ Czenthe Miklós Deák László lelkész Raffay Sándor ifjúkora, tanulmányai Raffay 1944-ben írta ezeket a ma is aktuális sorokat: „Nem a mi buz- góságunk, munkánk és szolgálatunk tartotta meg eddig egyházunkat, nem is a mi gyenge hitünk fogja megtartani ezentúl is e sokat próbált hazánkban a mi legtöbb próbát szenvedő evangélikus egyházunkat, hanem egyedül az egyház hatalmas Ura, akitől várjuk a jobb jövendőt, és akinek legyen dicséret és dicsőség az Úr egyházában öröktől fogva mindörökké!” és pályakezdése Zsamainé Urbán Nóra lelkész Raffay Sándor teológiai munkássága és Újszövetség-fordítása Még teológushallgatóként, szakdolgozati témám kiválasztása előtt olvastam a Déli Egyházkerület pályázati kiírását, és úgy döntöttem, hogy — összekötve a kettőt - a néhai püspök teológiai munkásságáról és bibliafordító tevékenységéről írok. Kutatásaim során érdekes volt látni, hogyan csendesedett az idő előrehaladtával Raffay fiatalkori kritikai hangja. Példamutató számomra, ahogyan önmagát is képes volt felülbírálni - ennek okát lelkisége fejlődésében, gazdagodásában is látom. Sárkány Tibomé nyugalmazott lelkész Raffay Sándor mint igehirdető Isten szereteté- nek a csodája, hogy minden korban gondoskodik evangéliumának továbbadásáról, és tanúinak szolgálata egymásra épül. A kihívások és a tanúk változnak, de a szolgálat ugyanaz marad. Ilyen élményt jelentett számomra az előttünk járt nemzedék egyik tanújának, Raffay életének a kutatása. Lengyelné Gergely Noémi az Evangélikus Országos Levéltár munkatársa Raffay Sándor a Deák téren - a pesti egyház lelkésze i9o8-(i9i8)-i945 Dolgozatom készítése közben, az anyaggyűjtés során elolvastam visszaemlékezéseit, naplófeljegyzéseit, leveleit. Azt hiszem, egy kicsit beleszerettem Raffay stílusába. Igen jól bánt a tollal, gondolom, a szónoklás karizmáját is megkapta. Milyen embernek látom őt? Egyházunkat szerető, érte szíwel-lélekkel tevékenykedő lelkésznek, aki sok talentumát nagy szorgalommal használta az Isten szolgálatában. Ugyanakkor gyarló ember volt, tévedett is. Érzékeny volt, nehezen viselte a sérelmeket, de ezt nemigen mutatta ki. Gondolkodásában inkább volt a 19. század embere, mint a 20. századé - de ez egész generációjának jellemzője. Élvezet volt Raffayt olvasni, róla írni. Zábori László levéltáros, Evangélikus Országos Levéltár Raffay Sándor politikai tevékenysége Raffay Sándor politikai nézeteinek három összetevője volt; evangélikus keresztény hite, magyarságtudata és szociális érzékenysége. Sok esetben szembeállították egymással a szociális érzékenységet a magyarsággal vagy éppen a kereszténységgel. Raffay nagyon jól tudta, hogy ezt nem lehet. És eszméi mellett élete utolsó percéig hűségesen kitartott. Eszméi, állhatatossága, bátorsága rám nagy hatást tett. Úgy gondolom, a felejtés évtizedei után végre a bányai egyházkerület egykori püspöke elfoglalhatja méltó helyét az evangélikus egyház legkiválóbb vezetőinek és gondolkodóinak a sorában. Zászkaliczky Zsuzsanna az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa Sándy Gyula - Egy magyar építész küldetéstudata Sándy Gyula építész evangélikus templomainak nagy többsége éppen Raffay püspöksége idején épült. Ugyanazon a történelmi háttéren áll - ideértve a terület- és gyülekezetvesztés tragédiáját, a kisebbségi egyház nehézségeit, a politikai viharokat - templomépítésünknek ez a virágkora. Sándy visszaemlékezéseiben „egy magasabb Erő intézkedéseinek” tulajdonítja, hogy templomépítő lett Szenvedélyesen hitte: azzal, hogy magyar és evangélikus templomokat tervezett, Krisztuson kívül vagy rajta keresztül hazájának is szolgál. Giczi Zsolt egyháztörténész, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa Raffay Sándor és a katolikus egyház Csonkáné Szabó Magda lelkész Raffay Sándor kortársa, Kovács Sándor egyháztörténész és dunáninneni püspök Régóta foglalko- IhES zom a Horthy- fc ‘tf'ÉHB korszakbeli ka\ 'ff'. tolikus-protesvi' . V.* tans kapcsolaKo■ tokkal és Raffay ' Sándor tevékcnységével is. ezért a HA ^HRI^H mostani előadásomra való felkészülés során már csak az adott témára koncentrálva kellett összefoglalnom a régebben összegyűjtött forrásanyagot. Raffay Sándor személye számomra nagyon rokonszenves. A korszak magyarországi evangélikusságának egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, akinek a katolikus egyházzal való kapcsolatát elemezve azt a fő tanulságot tudom levonni, hogy nekünk, mai lutheránusoknak tiszta evangéliumi hitünkhöz ragaszkodva kell együttműködnünk más keresztény testvéreinkkel, így a katolikusokkal is. Böröcz Enikő az Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársa Raffay Sándor külügyi tevékenysége A Déli Egyházkerület pályázatára elküldött dolgozatomban Raffay Sándorról mint egyházpolitikustól írtam. A Raf- fay-konferencián pedig a két néhai püspökben az embert kívántam láttatni A két rendkívül gazdag életpályán - az önéletírások tükrében - sok egyezést találunk. Már a családi indíttatásban is hasonlóság látható; mindkettőjükre igaz Kovács Sándor mondata: „Mind apai, mind anyai ágon vallásos érzés szállt rám a munkaszeretet mellett örökségül...” Püspökségük előtt 1896-tól tíz esztendőn keresztül tanártársak is voltak a pozsonyi teológián. Kerepeszki Anikó a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanára Raffay Sándor és a zsidókérdés 1938-1944 között Raffay személye és műve arra tanít engem, hogy Isten országának építése, az egyház, a nemzet és a világ szolgálata, de a külföldi ügyek is egyaránt igénylik a spontaneitást és a szigorú tervszerűséget. Némelykor együtt, máskor egymástól szigorúan elválasztva. Mirák Katalin történész Raffay Sándor kortársa, Kapi Béla dunántúli püspök Jó volt Raffayban felismerni az embert — vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet jól dönteni, és a felelősséget vállalni kell. Raffay pályáján és szolgálatában a zsidókérdés volt az egyik legnagyobb lelkiismereti próbatétel és történelmi kihívás. Példaértékű azonban az a felelősségtudat, amellyel kiállt a rábízott evangélikus hívekért. A törvények ellenére a zsidó származású megkeresztelteket továbbra is az evangélikus egyház teljes jogú tagjának tekintette, ahogyan egyik levelében hangsúlyozta: .....men nem hely ezkedhetik senki a Krisztus fölé.” A témabeli kutatás számomra igazi rácsodálko- zást jelentett: Kapi és Raffay nem csupán kortársak és évtizedeken át munkatársak, szolgatársak voltak, hanem számos területen vetélytársak is. Mindenekelőtt azonban hittársai egymásnak; Isten karizmatikus emberei, akik nemcsak vezették, de közösen formálták is egyházuk arculatát. Tiszta szívű és szilárd hitű emberek, akiket tévedéseikkel, gyarlóságaikkal együtt is tisztelnünk lehet. A konferencia résztvevői egy 36 perces dokumentumfilmet is megtekinthettek Szubjektív emlékek D. Raffay Són? dór püspökről címmel a Zákeus Média- centrum munkatársai - Győri András Timótheus és Győri János Sámuel - jóvoltából. Az archív felvételekkel kiegészített filmen olyan, még ma is élő tanúk mesélnek, akik személyesen ismerhették az egykori bányakerületi püspököt. A lemezre kiírt változat gyülekezeti vetítésre elkérhető a ZMC telefonszámán: 20/824-5855. Az összeállítást készítette: Boda Zsuzsa
