Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-07-29 / 30. szám

‘Evangélikus ÉletB KULTÚRKÖRÖK 2007. július 29. 5 Kitüntetés műemlékvédelemért Az idei a műemléki világnapon Forster Gyula-díjat kapott dr. Krdhling János épí­tész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense, megbí­zott tanszékvezetője. Evangélikus temp­lomépítészetünk elkötelezett kutatója, templomaink ismerője és védelmezője a rangos elismerést „a magyar műemlékvé­delem területén kifejtett gazdag oktatói, kutatói, tervezői és publikációs tevékeny­ségéért, valamint a hazai műemlékek és a műemlékvédelem nemzetközi elismerte­téséért végzett munkásságáért” kapta. Újabb leletek igazolják az Ószövetséget A British Museum százharmincezer asz- szíriai ékírásos táblája között Michael jur- sa bécsi vendégprofesszor világraszóló leletre bukkant július 5-én. Száz évre visszamenőleg az egyik legfontosabb bibliai régészeti felfedezést tette, amely igazolja, hogy az Ótestamentum történeti könyvei a valóságon alapulnak. Az asszirológusprofesszor az ókori babilóniai pénzügyi kimutatásokat ke­reste az agyagtáblácskák között, amikor egy számára ismerős névre bukkant: Na- bu-shamissu-ukin; az illető II. Nabukodo- nozor király főeunuchja volt, és több mint kétezer-ötszáz évvel ezelőtt élt. Jursa az Ószövetségben, Jeremiás könyvé­nek a 39. fejezetében megtalálta - igaz, másképp betűzve - a szóban forgó ne­vet: (Nebo)-Sarsekim. Jeremiás próféta sze­rint Sarsekim II. Nabukodonozor alatt udvari pozíciót töltött be; Kr. e. 587-ben Jeruzsálem ostromakor is a király mellett volt, amikor a babilóniaiak lerohanták a várost. Irving Finkel, a British Museum munka­társa szerint a cigarettásdoboz méretű ékírásos tábla valójában egy fizetési nyugta, amely egy babilóniai templom­nak adott 0,75 kilogramm aranyról szól, és II. Nabukodonozor uralkodásának ti­zedik évében, Kr. e. 595-ben kelt. „Ez fan­tasztikus felfedezés, világméretű szenzá­ció a javából” - mondta a szakember. „Ha Nebo-Sarsekim létezett, akkor va­jon az Ószövetség mennyi másik, kisebb jelentőségű személye élt még? Ezzel a je­lentéktelen részlettel bebizonyosodott, hogy az Ótestamentum pontos és igaz” - tette hozzá. A tábla szövegének teljes fordítása így hangzik: „(Vonatkozva) 1,5 mina arany­ra, amely Nabu-sharrussu-ukin főeu- nuch tulajdona, amelyet Arad-Banitu eunuchhal küldött Esangila templomá­ba: Arad-Banitu ezt kézbesítette Esangi- lába. Alpaya fia, Bel-usat királyi testőr [és] Marduk-zer-ibni fia, Nádin jelenlété­ben. XI. hónap 18. napján Nabukodo­nozor, Babilónia királya uralkodásának 10. évében.” M A Telegraph.co.uk írása nyomán A Bibliáról - nem középiskolás fokon A Bibliaiskola egyik legnagyobb erős­ségének azt tartom, hogy a jelentkező teológiai problémákat sohasem elszige­telten, hanem mindig összefüggéseik­ben tárja elénk, ezáltal is egyfajta önálló, analogikus és kritikai szemléletmód el­sajátítására sarkallva az olvasót. Ezt tá­masztja alá a Biblia helyes olvasásáról szóló vaskos bevezető rész is, amelyben a szerző nagyon pontosan meg is fogal­mazza az alkotói célkitűzést: .....hogy a ta nítványait egészséges, élő és valósá­gos bibliaismeretre vezesse...” Világos, hogy ez a szándék messze túlmutat a klasszikus értelemben vett ismeretter­jesztésen, és egyben tükrözi is a teológi­ának azt a sajátosságát, hogy kizárólag hit és tudás, személyes elköteleződés és kritikai gondolkodás határmezsgyéjén lehet hitelesen művelni. Pákozdy László Márton kötete ezt teszi. Az anyag eredetileg 1949-50-ben a Magyarországi Református Egyház Az Út című hetilapjában jelent meg soro­zatként, hatvannyolc részben. Most könyv alakban, „felfrissítve", a szerkesz­tő lábjegyzeteiben naprakész kutatási eredményekkel kiegészítve veheti kézbe az olvasó, aki maga is meggyőződhet ró­la, hogy az első megjelenés- óta eltelt mintegy hatvan év szinte semmit sem változtatott az üzenet aktualitásán. ■ Nánai László Endre Pákozdy László Márton: Bibliaiskola. Kálvin Kiadó, Budapest, 2007. Ára 1500 forint. Kap­ható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllőd út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is. Látogatói rekord a Vatikáni Múzeumban Fennállása óta nem jártak még olyan so­kan a Vatikáni Múzeumban, mint tavaly, amikor 4,2 millióan látogatták meg a pá­pák művészeti gyűjteményét. Az 1506-ban alapított múzeum ötszá­zadik éve sikeresebb volt a 2005-ös re­kordévnél is: ekkor 3,8 millióan keresték fel. A hatalmas érdeklődés miatt gyak­ran több száz méteres sörok alakulnak ki a bejárat előtt. Vatikánváros és Róma ezért megállapodott, hogy föld alatti lá­togatófogadó terminált építenek a pári­zsi Louvre mintájára. A munka - az érin­tett terület régészeti feltárásával - már el is kezdődött. A gyűjteményt a hagyományok sze­rint minden egyházfő gazdagítja. Leg­főbb kincsei közé tartozik például az gatók megcsodálhatják a pápák híres ókori szobrászat egyik csúcsaként szá- autóit, a pápamobilokat is. mon tartott Laokoón-csoport, és a látó- H MTI Amikor Albert Einsteint az igazi tudós kritériumairól faggatták, ő azt felelte, hogy szerinte az különbözteti meg a hi­teles szakembert a szakbarbártól, hogy az előbbi képes a saját szaktudományá­nak kutatási eredményeit egyszerűen és világos fogalmakkal, a laikusok számá­ra is könnyen érthető módon megfogal­mazni. Napjainkban, amikor a gomba módra szaporodó tudományos diszcip­línák fénysebességgel távolodnak az ut­ca emberének megértési horizontjától, a nagy összefüggéseknek az informáci­ós adathalmazból való kibányászása pedig egyre kevesebbek kiváltságává vá­lik, vajon melyikünk vonná kétségbe az einsteini megállapítás nyomasztó aktu­alitását? Ebben a tekintetben Pákozdy László Márton Bibliaiskolája valódi hiánypótló írás: az 1994-ben elhunyt szerző a refor­mátus ószövetségi teológia olyan jeles képviselője volt, akit élete végéig hamisí­tatlan népművelő szenvedély fűtött, és alapvető feladatának tekintette, hogy a tudomány elefántcsonttornyában „ki­termelt” teológiai igazságokat minél szélesebb rétegekhez juttassa el. Már maga a cím is félreérthetetlenül tükrözi az írói szándékot: a laikusok számára is könnyen megragadható, közérthető és didaktikus formában is­mertetni meg a Biblia világát az érdek­lődőkkel. A könyv az ősatyák korától a pusztai vándorlásig dolgozza föl Izrael történetét, a kor tudományos eredmé­nyeit végig szem előtt tartva. A szakte­rületét kiválóan ismerő szerző írása nyomán betekintést nyerhetünk az ókori közel-keleti népek mindennapi életébe, vallási, társadalmi, kulturális és jogrendszerébe; de ugyanígy megis­merkedhetünk Palesztina sajátos föld- és természetrajzával vagy akár az év­szakok változásának a társadalom éle­tére gyakorolt hatásaival. A bibliai kulcskifejezések - például „szent”, „szövetség”, „hit", „igazság” - etimoló­giai elemzése és átgondolt dogmatikai megfontolások tovább segítik a megér­tést. A könyv egyik jellegzetessége, hogy - a kereszténység legősibb teoló­giai tradíciójával összhangban — végig az Újszövetség fényében értelmezi az Ószövetséget; a szerző így fejt ki olyan klasszikus kérdéseket is, mint a két szö­vetség viszonya, a Biblia ihletettsége vagy a Szentírás és Krisztus kettős ter­mészete és így tovább. Útravaló kincskereséshez Amikor családi-baráti nyaralást vagy osztálykirándulást tervezve-szervezve a térkép fölé hajolunk, és meglátjuk a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye feliratot, ta­lán elgondolkodunk egy pillanatra, hogy vajon érdemes-e felkeresnünk ha­zánknak ezt az északi csücskét. (Valójá­ban nem is csak egy aprócska csücsök, hiszen Magyarország második legna­gyobb területű megyéjéről beszélünk...) Engedtessék meg, hogy e sorok írója kis­sé elfogultan - mivel maga is járt már ezen a vidéken, és nem győzött ámul­dozni - azt mondja: igen, ide márpedig (újra) el kell mennünk! Igen, el kell mennünk, hogy helyben kóstoljuk meg Tokaj szőlővesszeinek nektárját. Hogy megcsodáljuk az aggte­leki Baradla cseppkőbarlang lélegzetel­állító képződményeit. Hogy felkapasz­kodjunk a Bükk, a Cserehát és a Zemp­lén hegycsúcsaira. Hogy meghódítsuk a boldogkőváraljai, a regéci vagy éppen a füzéri vár romjait. Hogy felkeressük Károli Gáspár gönci szobrát, Kazinczy Fe­renc széphalmi mauzóleumát és Kossuth Lajos monoki szülőházát. Hogy meg­mártózzunk a mezőkövesdi Zsóry für­dő termálvizes medencéiben, esetleg a Tisza, a Bodrog, a Hernád vagy a Sajó hűs vizében. Hogy bejárjuk Miskolcot és Sárospatakot, Szerencset és Sátoral­jaújhelyt, és - átlépve a magyar-szlo­vák határt - felfedezzük Rozsnyót és Kassát. Igen, el kell mennünk - de hogyan in­duljunk neki a nagy útnak? Például úgy, hogy fellapozzuk a Látnivalók Borsod-Aba- új-Zemplén megyében című kötetet. A több mint háromszáz oldalas, színes fotókkal bőven ellátott kiadványban nemcsak az egyes települések történetével és neveze­tességeivel ismerkedhetünk meg, hanem hasznos információkat kaphatunk ah­hoz is, hogy hol szálljunk meg, hol szó­rakozzunk, hol étkezzünk, hol vásárol­junk, és hogy mivel közlekedjünk. ■ - vitális ­Vendégváró - Látnivalók Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. 5. javított, bővített ki­adás. Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2006. Ára: 3200 Ft. Boldogkő ostroma Színes programmal vár Abaúj Volt egyszer egy Magyarország. Ma is megvannak a nyomai a kövekben, a há­zakban, az emlékekben, a megfakult fényképeken vagy a sárguló lapu térképe­ken, csak éppen az az ország nincs már meg. Elfújta a történelem könyörtelen vi­hara. Éppen ezért kell emlékeznünk rá. Emlékezzünk például a Trianonban kettévágott Abaúj-Torna vármegyére, amely ennek a régi Magyarországnak a Tiszán inneni tájegységén terült el. Mert abban az országban nemcsak Dunántúl vagy Tiszántúl volt, hanem bizony volt Dunán innen és Tiszán innen is. Hát ez utóbbi vadregényes, zabolátlan és mégis gyönyörű tájon terült el az egykori Aba­új-Torna vármegye is, amely százado­kon keresztül őrizte Thököly és Rákóczi szellemét. Nevét a hordóiról elhíresült Gönctől tizenkét kilométerre északra ta­lálható Abaújvárról kapta. A mostani országhatár közelében fekvő faluban - írd és mondd - háromszázhatvanöten laknak. A község határában húzódó hegy teraszán állt egykoron a 11. század­ban épült Újvár vára, amely a Hernád fo­lyó keleti oldalán épített földvárak egyi­ke volt. Ha lejjebb ereszkedünk a Her­nád mentén, szemünk elé ötlik egy má­sik vár: Boldogkő. A legenda szerint ÍV. Béla királyunk fi­atalkorában gyakorta megfordult ezen a környéken, ahol már akkor is kiváló mi­nőségű szilvát termesztettek. A legjobb aszalt szilvát Bodó mester készítette, akit a király ezért nagyon megkedvelt. Ké­sőbb aztán viharos idők következtek, az országra rátört a tatár, s a király hiába hívta össze minden hadra fogható em­berét, a tatárok mégis legyűrték, mert­hogy sokkal többen voltak. Szegény Bé­la király a vesztes csata után megmaradt embereivel futott, amerre látott. Az első éjszakán Bodó mesternél lelt menedé­ket, aki a háza melletti pincében rejtette el őt és kíséretét. A tatárok aztán csak kitakarodtak az országból, és amikor a szilva újra meg­érett, Bodó összeszedte az összes gyü­mölcsét, megaszalta mindet, és felvitte Budára. Hét társzekér cipelte a rako­mányt. És mivel Bodónak pont hét lánya volt, hát őket is magával vitte. Béla király emlékezett rá, hogy Bodó egykoron megmentette az életét; hálája jeléül neki adományozta Aszaló és Bodolló közsé­get, valamint a környező területeket, fel egészen Zemplénig. Egy kikötése azon­ban volt a királynak: Bodónak öt éven belül várat kell építenie, hogy ha a tatár újra az országra tör, az erősség oltal­mazza az ott élő embereket. Nem sokkal később a királyné mulat­ságot rendezett, amelyre nemcsak Bo- dót, de hét lányát is meghívta. A szemre- való hölgyeknek még aznap este meg­kérte a kezét hét deli vitéz. Az ő segítsé­gükkel fel is épült a vár, pont úgy, aho­gyan a király kívánta. Amikor az utolsó szegletkő is a helyére került, Béla király személyesen vizitálta meg a friss erőssé­get. Nagyon megtetszett neki mindaz, amit látott, és azt mondta Bodónak: ne­vezzük e sziklát, amelyre a vár épült, Bo- dókőnek, a várat azonban ezentúl Bol­dogkőként említsük, mivelhogy a hét fi­atal szerelmespár közös munkájának a gyümölcse. Ha Boldogkő várának a múltja nem is csak a boldogságról és a szerelem vár­építő erejéről regél, jelene mégis tarto­gat víg perceket. Augusztus 4-én példá­ul várjátékokat tartanak a falai közt. Amolyan igazit, mégpedig huszárokkal, lovasokkal no meg mindenféle vásári vigassággal. Az érdeklődők délelőtt megtekinthetik a templomos lovagok fegyvergyakorlatát, majd a Nap fiai című lovasbemutatót, illetve az Árnyak Szö­vetsége Harcművészeti Iskola Szentvöl­gyi történet című előadását. Mindezt íjászbemutató és a diósgyőri aranysar­kantyús lovagok Pünkösdikirály-választás című műsora követi. Délután a Kala­majka bábszínház előadásában és kö­zépkori virágzenékben gyönyörköd­hetnek az érdeklődők, majd solymász- bemutató következik. Felsorolni is nehéz a várjátékok színes programsorozatát. Egy azonban biztos: a honban maradt Abaúj-Toma várme^. gye számtalan látnivalót kínál. Hol Bol­dogkőn, hol másutt. Érdemes útra kelni. ■ Jezsó Ákos

Next

/
Oldalképek
Tartalom