Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-29 / 30. szám
‘Evangélikus ÉletB KULTÚRKÖRÖK 2007. július 29. 5 Kitüntetés műemlékvédelemért Az idei a műemléki világnapon Forster Gyula-díjat kapott dr. Krdhling János építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense, megbízott tanszékvezetője. Evangélikus templomépítészetünk elkötelezett kutatója, templomaink ismerője és védelmezője a rangos elismerést „a magyar műemlékvédelem területén kifejtett gazdag oktatói, kutatói, tervezői és publikációs tevékenységéért, valamint a hazai műemlékek és a műemlékvédelem nemzetközi elismertetéséért végzett munkásságáért” kapta. Újabb leletek igazolják az Ószövetséget A British Museum százharmincezer asz- szíriai ékírásos táblája között Michael jur- sa bécsi vendégprofesszor világraszóló leletre bukkant július 5-én. Száz évre visszamenőleg az egyik legfontosabb bibliai régészeti felfedezést tette, amely igazolja, hogy az Ótestamentum történeti könyvei a valóságon alapulnak. Az asszirológusprofesszor az ókori babilóniai pénzügyi kimutatásokat kereste az agyagtáblácskák között, amikor egy számára ismerős névre bukkant: Na- bu-shamissu-ukin; az illető II. Nabukodo- nozor király főeunuchja volt, és több mint kétezer-ötszáz évvel ezelőtt élt. Jursa az Ószövetségben, Jeremiás könyvének a 39. fejezetében megtalálta - igaz, másképp betűzve - a szóban forgó nevet: (Nebo)-Sarsekim. Jeremiás próféta szerint Sarsekim II. Nabukodonozor alatt udvari pozíciót töltött be; Kr. e. 587-ben Jeruzsálem ostromakor is a király mellett volt, amikor a babilóniaiak lerohanták a várost. Irving Finkel, a British Museum munkatársa szerint a cigarettásdoboz méretű ékírásos tábla valójában egy fizetési nyugta, amely egy babilóniai templomnak adott 0,75 kilogramm aranyról szól, és II. Nabukodonozor uralkodásának tizedik évében, Kr. e. 595-ben kelt. „Ez fantasztikus felfedezés, világméretű szenzáció a javából” - mondta a szakember. „Ha Nebo-Sarsekim létezett, akkor vajon az Ószövetség mennyi másik, kisebb jelentőségű személye élt még? Ezzel a jelentéktelen részlettel bebizonyosodott, hogy az Ótestamentum pontos és igaz” - tette hozzá. A tábla szövegének teljes fordítása így hangzik: „(Vonatkozva) 1,5 mina aranyra, amely Nabu-sharrussu-ukin főeu- nuch tulajdona, amelyet Arad-Banitu eunuchhal küldött Esangila templomába: Arad-Banitu ezt kézbesítette Esangi- lába. Alpaya fia, Bel-usat királyi testőr [és] Marduk-zer-ibni fia, Nádin jelenlétében. XI. hónap 18. napján Nabukodonozor, Babilónia királya uralkodásának 10. évében.” M A Telegraph.co.uk írása nyomán A Bibliáról - nem középiskolás fokon A Bibliaiskola egyik legnagyobb erősségének azt tartom, hogy a jelentkező teológiai problémákat sohasem elszigetelten, hanem mindig összefüggéseikben tárja elénk, ezáltal is egyfajta önálló, analogikus és kritikai szemléletmód elsajátítására sarkallva az olvasót. Ezt támasztja alá a Biblia helyes olvasásáról szóló vaskos bevezető rész is, amelyben a szerző nagyon pontosan meg is fogalmazza az alkotói célkitűzést: .....hogy a ta nítványait egészséges, élő és valóságos bibliaismeretre vezesse...” Világos, hogy ez a szándék messze túlmutat a klasszikus értelemben vett ismeretterjesztésen, és egyben tükrözi is a teológiának azt a sajátosságát, hogy kizárólag hit és tudás, személyes elköteleződés és kritikai gondolkodás határmezsgyéjén lehet hitelesen művelni. Pákozdy László Márton kötete ezt teszi. Az anyag eredetileg 1949-50-ben a Magyarországi Református Egyház Az Út című hetilapjában jelent meg sorozatként, hatvannyolc részben. Most könyv alakban, „felfrissítve", a szerkesztő lábjegyzeteiben naprakész kutatási eredményekkel kiegészítve veheti kézbe az olvasó, aki maga is meggyőződhet róla, hogy az első megjelenés- óta eltelt mintegy hatvan év szinte semmit sem változtatott az üzenet aktualitásán. ■ Nánai László Endre Pákozdy László Márton: Bibliaiskola. Kálvin Kiadó, Budapest, 2007. Ára 1500 forint. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllőd út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is. Látogatói rekord a Vatikáni Múzeumban Fennállása óta nem jártak még olyan sokan a Vatikáni Múzeumban, mint tavaly, amikor 4,2 millióan látogatták meg a pápák művészeti gyűjteményét. Az 1506-ban alapított múzeum ötszázadik éve sikeresebb volt a 2005-ös rekordévnél is: ekkor 3,8 millióan keresték fel. A hatalmas érdeklődés miatt gyakran több száz méteres sörok alakulnak ki a bejárat előtt. Vatikánváros és Róma ezért megállapodott, hogy föld alatti látogatófogadó terminált építenek a párizsi Louvre mintájára. A munka - az érintett terület régészeti feltárásával - már el is kezdődött. A gyűjteményt a hagyományok szerint minden egyházfő gazdagítja. Legfőbb kincsei közé tartozik például az gatók megcsodálhatják a pápák híres ókori szobrászat egyik csúcsaként szá- autóit, a pápamobilokat is. mon tartott Laokoón-csoport, és a látó- H MTI Amikor Albert Einsteint az igazi tudós kritériumairól faggatták, ő azt felelte, hogy szerinte az különbözteti meg a hiteles szakembert a szakbarbártól, hogy az előbbi képes a saját szaktudományának kutatási eredményeit egyszerűen és világos fogalmakkal, a laikusok számára is könnyen érthető módon megfogalmazni. Napjainkban, amikor a gomba módra szaporodó tudományos diszciplínák fénysebességgel távolodnak az utca emberének megértési horizontjától, a nagy összefüggéseknek az információs adathalmazból való kibányászása pedig egyre kevesebbek kiváltságává válik, vajon melyikünk vonná kétségbe az einsteini megállapítás nyomasztó aktualitását? Ebben a tekintetben Pákozdy László Márton Bibliaiskolája valódi hiánypótló írás: az 1994-ben elhunyt szerző a református ószövetségi teológia olyan jeles képviselője volt, akit élete végéig hamisítatlan népművelő szenvedély fűtött, és alapvető feladatának tekintette, hogy a tudomány elefántcsonttornyában „kitermelt” teológiai igazságokat minél szélesebb rétegekhez juttassa el. Már maga a cím is félreérthetetlenül tükrözi az írói szándékot: a laikusok számára is könnyen megragadható, közérthető és didaktikus formában ismertetni meg a Biblia világát az érdeklődőkkel. A könyv az ősatyák korától a pusztai vándorlásig dolgozza föl Izrael történetét, a kor tudományos eredményeit végig szem előtt tartva. A szakterületét kiválóan ismerő szerző írása nyomán betekintést nyerhetünk az ókori közel-keleti népek mindennapi életébe, vallási, társadalmi, kulturális és jogrendszerébe; de ugyanígy megismerkedhetünk Palesztina sajátos föld- és természetrajzával vagy akár az évszakok változásának a társadalom életére gyakorolt hatásaival. A bibliai kulcskifejezések - például „szent”, „szövetség”, „hit", „igazság” - etimológiai elemzése és átgondolt dogmatikai megfontolások tovább segítik a megértést. A könyv egyik jellegzetessége, hogy - a kereszténység legősibb teológiai tradíciójával összhangban — végig az Újszövetség fényében értelmezi az Ószövetséget; a szerző így fejt ki olyan klasszikus kérdéseket is, mint a két szövetség viszonya, a Biblia ihletettsége vagy a Szentírás és Krisztus kettős természete és így tovább. Útravaló kincskereséshez Amikor családi-baráti nyaralást vagy osztálykirándulást tervezve-szervezve a térkép fölé hajolunk, és meglátjuk a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye feliratot, talán elgondolkodunk egy pillanatra, hogy vajon érdemes-e felkeresnünk hazánknak ezt az északi csücskét. (Valójában nem is csak egy aprócska csücsök, hiszen Magyarország második legnagyobb területű megyéjéről beszélünk...) Engedtessék meg, hogy e sorok írója kissé elfogultan - mivel maga is járt már ezen a vidéken, és nem győzött ámuldozni - azt mondja: igen, ide márpedig (újra) el kell mennünk! Igen, el kell mennünk, hogy helyben kóstoljuk meg Tokaj szőlővesszeinek nektárját. Hogy megcsodáljuk az aggteleki Baradla cseppkőbarlang lélegzetelállító képződményeit. Hogy felkapaszkodjunk a Bükk, a Cserehát és a Zemplén hegycsúcsaira. Hogy meghódítsuk a boldogkőváraljai, a regéci vagy éppen a füzéri vár romjait. Hogy felkeressük Károli Gáspár gönci szobrát, Kazinczy Ferenc széphalmi mauzóleumát és Kossuth Lajos monoki szülőházát. Hogy megmártózzunk a mezőkövesdi Zsóry fürdő termálvizes medencéiben, esetleg a Tisza, a Bodrog, a Hernád vagy a Sajó hűs vizében. Hogy bejárjuk Miskolcot és Sárospatakot, Szerencset és Sátoraljaújhelyt, és - átlépve a magyar-szlovák határt - felfedezzük Rozsnyót és Kassát. Igen, el kell mennünk - de hogyan induljunk neki a nagy útnak? Például úgy, hogy fellapozzuk a Látnivalók Borsod-Aba- új-Zemplén megyében című kötetet. A több mint háromszáz oldalas, színes fotókkal bőven ellátott kiadványban nemcsak az egyes települések történetével és nevezetességeivel ismerkedhetünk meg, hanem hasznos információkat kaphatunk ahhoz is, hogy hol szálljunk meg, hol szórakozzunk, hol étkezzünk, hol vásároljunk, és hogy mivel közlekedjünk. ■ - vitális Vendégváró - Látnivalók Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. 5. javított, bővített kiadás. Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2006. Ára: 3200 Ft. Boldogkő ostroma Színes programmal vár Abaúj Volt egyszer egy Magyarország. Ma is megvannak a nyomai a kövekben, a házakban, az emlékekben, a megfakult fényképeken vagy a sárguló lapu térképeken, csak éppen az az ország nincs már meg. Elfújta a történelem könyörtelen vihara. Éppen ezért kell emlékeznünk rá. Emlékezzünk például a Trianonban kettévágott Abaúj-Torna vármegyére, amely ennek a régi Magyarországnak a Tiszán inneni tájegységén terült el. Mert abban az országban nemcsak Dunántúl vagy Tiszántúl volt, hanem bizony volt Dunán innen és Tiszán innen is. Hát ez utóbbi vadregényes, zabolátlan és mégis gyönyörű tájon terült el az egykori Abaúj-Torna vármegye is, amely századokon keresztül őrizte Thököly és Rákóczi szellemét. Nevét a hordóiról elhíresült Gönctől tizenkét kilométerre északra található Abaújvárról kapta. A mostani országhatár közelében fekvő faluban - írd és mondd - háromszázhatvanöten laknak. A község határában húzódó hegy teraszán állt egykoron a 11. században épült Újvár vára, amely a Hernád folyó keleti oldalán épített földvárak egyike volt. Ha lejjebb ereszkedünk a Hernád mentén, szemünk elé ötlik egy másik vár: Boldogkő. A legenda szerint ÍV. Béla királyunk fiatalkorában gyakorta megfordult ezen a környéken, ahol már akkor is kiváló minőségű szilvát termesztettek. A legjobb aszalt szilvát Bodó mester készítette, akit a király ezért nagyon megkedvelt. Később aztán viharos idők következtek, az országra rátört a tatár, s a király hiába hívta össze minden hadra fogható emberét, a tatárok mégis legyűrték, merthogy sokkal többen voltak. Szegény Béla király a vesztes csata után megmaradt embereivel futott, amerre látott. Az első éjszakán Bodó mesternél lelt menedéket, aki a háza melletti pincében rejtette el őt és kíséretét. A tatárok aztán csak kitakarodtak az országból, és amikor a szilva újra megérett, Bodó összeszedte az összes gyümölcsét, megaszalta mindet, és felvitte Budára. Hét társzekér cipelte a rakományt. És mivel Bodónak pont hét lánya volt, hát őket is magával vitte. Béla király emlékezett rá, hogy Bodó egykoron megmentette az életét; hálája jeléül neki adományozta Aszaló és Bodolló községet, valamint a környező területeket, fel egészen Zemplénig. Egy kikötése azonban volt a királynak: Bodónak öt éven belül várat kell építenie, hogy ha a tatár újra az országra tör, az erősség oltalmazza az ott élő embereket. Nem sokkal később a királyné mulatságot rendezett, amelyre nemcsak Bo- dót, de hét lányát is meghívta. A szemre- való hölgyeknek még aznap este megkérte a kezét hét deli vitéz. Az ő segítségükkel fel is épült a vár, pont úgy, ahogyan a király kívánta. Amikor az utolsó szegletkő is a helyére került, Béla király személyesen vizitálta meg a friss erősséget. Nagyon megtetszett neki mindaz, amit látott, és azt mondta Bodónak: nevezzük e sziklát, amelyre a vár épült, Bo- dókőnek, a várat azonban ezentúl Boldogkőként említsük, mivelhogy a hét fiatal szerelmespár közös munkájának a gyümölcse. Ha Boldogkő várának a múltja nem is csak a boldogságról és a szerelem várépítő erejéről regél, jelene mégis tartogat víg perceket. Augusztus 4-én például várjátékokat tartanak a falai közt. Amolyan igazit, mégpedig huszárokkal, lovasokkal no meg mindenféle vásári vigassággal. Az érdeklődők délelőtt megtekinthetik a templomos lovagok fegyvergyakorlatát, majd a Nap fiai című lovasbemutatót, illetve az Árnyak Szövetsége Harcművészeti Iskola Szentvölgyi történet című előadását. Mindezt íjászbemutató és a diósgyőri aranysarkantyús lovagok Pünkösdikirály-választás című műsora követi. Délután a Kalamajka bábszínház előadásában és középkori virágzenékben gyönyörködhetnek az érdeklődők, majd solymász- bemutató következik. Felsorolni is nehéz a várjátékok színes programsorozatát. Egy azonban biztos: a honban maradt Abaúj-Toma várme^. gye számtalan látnivalót kínál. Hol Boldogkőn, hol másutt. Érdemes útra kelni. ■ Jezsó Ákos
