Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-01-07 / 1. szám
8 2ooy. január y. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS Habos kávé Kering az atyafi a debreceni piáidban. Ritkán jár ide, hónapokkal a megnyitó után tévedt be először valami semmiségért, mert máshol bezártak, ez meg épp útba esett. Máig nem kerítette hatalmába a reklámozott érzés, ami csúcs, soppingolni sem szeret, a plázacicák világából már jó ideje kinőtt... Kering atyánkfia a pláza kerengőjén, s egyszer csak rég nem érzett illat csapja meg az orrát. Szimatolva körbejár, lejön a földszintre, majd vissza s újra le. A kicsiny sarki cukrászdánál két korabéli hölgy kávézik, habos kávét isznak, egyikőjük cuppant is a kortyhoz. Gyökeret ver a lába, most hasít belé, hogy nagynénje házacskája épp e helyen állt, a Péterfia utca 20. hátsó traktusán, s szinte négyzetméterre ott táblából most az egykori szoba helyén, ahol délutánonként, vasárnap habos kávéra várták, majd estig forgatták az ördög bibliáját. Rég lebontották már azt a házat, csak a diófa árválkodott még hosszú ideig az elhanyagolt, üres telken, s ha a belvárosba jött öreg kocsijával, aláhúzódott, mint gyermekkorában, ha indiánosat olvasott. Rezignálton szemlélte a sietős építkezést is - kerítésén a „Hazát építs, ne plázát!" felirattal s hogy Atlantisza újabb darabját süllyesztik el szorgalmasan gyors kezek Hát ezért nem járt oly sokáig atyánkfia a plázában! De a habos kávé illata, az övé, ott a Péterfia 20.-ban, átlengett az időn. ■ OZSVÁTH SÁNDOR Útmutató címmel ökumenikus műsort közvetít a Magyar Televízió január 7-én, vasárnap az egyes csatornán 10.30-tól. Ismétlés: a kettes csatornán 13.30-tól. A műsor témája az újat kezdés lehetősége. Az adásban Békési Sándor református teológiai dékán, írtzés János evangélikus elnök-püspök, Jeleníts István piarista pap tanár és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi gondolatait hallhatjuk. Szerkesztő: Nagy László; rendező: Nemes Takách Ágnes. Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2007/2008-as tanévre Egyházunk lelkészeinek és hittanárainak képzése az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folyik. Várjuk azok jelentkezését, akik Jézus Krisztusban hisznek, és elhívást éreznek arra, hogy az evangélikus egyházban szolgáljanak. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a képzés lehetőségei a következők: A) Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra felkészítő egyetemi szintű (osztatlan) teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év. A képzés helye: Budapest. B) Nappali tagozaton bachelor szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest. C) Nappali tagozaton bachelor szintű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye az EHE-nek a Nyíregyházi Főiskolára kihelyezett tagozata. D) Nappali tagozaton bachelor szintű kántor alapszak A tanulmányi idő három év. A képzés helye: Budapest. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem felvételi rendje a következő: A felvételi (szerzett) pontszámot a magyar nyelv és irodalom, valamint a hittan tantárgyból tett középszintű érettségi eredménye határozza meg. (A nyíregyházi kihelyezett tagozaton a hittanérettségi kiváltható történelemérettségivel, a kántor alapszakon pedig ének-zene érettségivel.) Hittan tantárgyból érettségi vizsgát azokban a középiskolákban lehet tenni, amelyek helyi tantervében a hittan tantárgy szerepel. Akinek világi középiskolában nincs módja hittanérettségit tenni, vendégtanulói jogviszonyt létesíthet olyan egyházi iskolával, amelyben a hittan érettségi tárgy. A vendégtanulói jogviszony nem jár óralátogatási kötelezettséggel, azonban a négy év anyagából az érettségi vizsgát megelőzően osztályozóvizsgát kell tenni. Akinek eddig nem állt módjában hittan tantárgyból érettségi vizsgát tenni, felvételi vizsgát tesz az Evangélikus Hit- tudományi Egyetemen a középiskolai evangélikus hittantanterv anyagából. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a felvételt alkalmassági vizsgához köti. Ennek főbb szempontjai a következők: t. beszédtechnika: 2. ének, zenei hallás: 3. kommunikációs készség; 4. pszichológiai alkalmasság: 5. érdeklődés a keresztény egyház élete iránt; 6. motiváció: 7. elkötelezettség a keresztény élet folytatása mellett. Ezenkívül a kántor szak alkalmassági vizsgájáról dr. Finta Gergelytől (tel.: 20/824-4900), a nyíregyházi kihelyezett képzés alkalmassági vizsgájáról dr. Cserháti Mártától (tel.: 20/824-2432) kérhető információ. A hozott pontok kiszámítása a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és választott tárgy utolsó előtti év végi és utolsó félévi érdemjegye, valamint az érettségi átlaga alapján történik. Az emelt szintű érettségi vizsgáért felvételi tantárgyanként 7, a nyelvtudásért legfeljebb két nyelvből középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga esetén 7, felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pluszpont jár. Az EHE rektori hivatalában beszerezhető saját jelentkezési laphoz a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési anyakönyvi kivonat; 2. érettségi bizonyítvány; 3. felsőfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha van; 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező felsőfokú tanulmányokra alkalmas; 5. keresztelési bizonyítvány; 6. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány; 7. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkező családi és szociális körülményeit, gyülekezetével való kapcsolatát, valamint a jelentkezés indítékait; 8. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány; 9. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga bizonyítványa; 10. a jelentkező nevére megcímzett és felbélyegzett normál méretű boríték. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető. A felvételhez szükséges annak a lelkésznek a jelentkező alkalmasságára vonatkozó ajánlása, aki az illetőnek az utóbbi időben a lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az EHE rektorának címezve. A fentiek szerinti, mellékletekkel ellátott, kitöltött jelentkezési lapnak valamint a piros postautalványon feladott 3000 Ft felvételi eljárási díjnak 2007. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; tel: 1/469-1051; 1/383-4537)- Az alkalmassági és az esetleges hittan tantárgyi felvételi vizsgára 2007. július 2-3-án kerül sor. A Magyarországi Evangélikus Egyház hittantanterve megtalálható az Evangélikus Közlöny 2004. július 30-ai számában, mely hozzáférhető a lelkészi hivatalokban. A gimnáziumi hittantankönyvek beszerezhetők a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.; tel.: 1/317-5478; 1/486-1228). Dr. Csepregi Zoltán rektor mtv Logo és Logosz Marketing az egyházak szolgálatában ► „Bárány. Talán még serleg” - ennyiben sikerült egy általam megkérdezett presbiternek emlékezetébe idéznie a református címert. Küzdelmével nem volt egyedül: aktív protestáns gyülekezeti tagok között készített spontán interjúim alanyai közül a legtöbben nem igazán tudták meghatározni, mi is található egyházuk jelképén. A mottók, szlogenek terén némileg más eredmény született: a többség egyáltalán nem tudott mit felmutatni. Vagy azért, mert nem is nagyon volt mit - például baptista vagy metodista vonalon vagy pedig éppen a bőség zavara miatt. A reformátusok között például az „Áldás, békesség”, a „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk”, sőt a Heidelbergi káté első válasza és az „Erős vár a mi Istenünk” is kapott szavazatot. Emiatt persze aligha érhet bennünket meglepetés, hiszen a magyarországi protestáns egyházak többségének tényleg nincs leegyszerűsített, stilizált jelképe (lógója), sem szlogenje, illetve ha van, akkor azt nemigen használják tudatosan, széles körben. Ez viszont annyiban mégiscsak különös dolog, hogy az utóbbi években már a hazai egyházak körében is igencsak felfutott a kommunikáció ügye. Szinte nincs olyan hónap, hogy ne rendeznének médiával kapcsolatos konferenciát, vagy ne szólalna meg valamelyik egyház prominens képviselője a kommunikáció fontosságát hangsúlyozva. Márpedig a könnyen befogadható, frappáns lógók és szlogenek a mai tömegkultúra nyelvének kulcselemei. A posztkeresztény társadalom nyelve ez, amelyben a „Vezetni mindig élvezet” mondat vagy a sportszergyártó cég elegáns pipája igen sokatmondó jelentéssel bír. Kérdés persze, hogy az egyházak akarják-e ezt a nyelvet beszélni. Görögnek göröggé? A válasz még akkor sem egyértelmű, ha az ember olyan adatokkal szembesül, mint például a Mobilitásnak - az ifjúsággal kapcsolatos munka módszertani központjának - a 2005-ös felmérése, amely szerint Magyarországon tíz fiatalból kilenc nem jár rendszeresen templomba. Bár valóban vészesen fogynak az - egyébként reklámokon és populáris kultúrán nevelkedett - fiatalok, az egyházak egyik üzenete sokak szerint ma éppen a fogyasztói társadalommal szembeni alternatíva megfogalmazása lehet. Vajon lógókkal és szlogenekkel viszont nem éppen a marketingelvű életszemléletet közvetítenék? Ha a gyülekezetek üzenete olyan termékké válik, mint a mosópor, akkor éppen a lényegét veszti el, hiába kelt nagyobb érdeklődést. Kritikusabb vélemények szerint azonban az egyházak nem ilyen nemes, hitvédelmi okból ódzkodnak ennyire a fo- gyasztóbarátabb arculattól. A háttérben sokkal inkább egyszerűen a világ kultúrájától való elidegenedés áll. Pedig a kereszténység éppenséggel nemcsak hogy rendkívül gazdag képi és nyelvi szimbólumokban, de története során sokszor igen Hermes Kriophorus kreatívan élt is velük. A Krisztus utáni első századokban például Hermes Kriophorus, a görög félisten egyes körökben nagyjából olyan divatos volt, mint ma David Beckham, mégis az ő pogány ábrázolását használták fel - szinte egy az egyben - a jó pásztor alakjának akkori megformálásához. Sőt a Magyarországi Református Egyház címerében is szereplő, a feltámadásra utaló főnixet a kereszténység valószínűleg a korabeli római pénzekről másolhatta - az érméken akkor a birodalom örök életét volt hivatott jelképezni. (Persze a főnix olyannyira populáris szimbólum, hogy Egyiptomtól kezdve Kínán át az egész világon elterjedt.) Ugyanígy Luther az evangélikusok ma is érvényben lévő Luther-rózsájának készítésekor úgy sűrítette teljes teológiáját egy pecsétnyi szimbólumba, hogy közben gazdagon merített kora kultúrájának kedvelt motívumaiból és stílusjegyeiből. És hogy milyen lenne a mai magyar protestáns egyházak imázsa, ha legyőznénk korunk tömegkultúrájával szembeni - jogos vagy jogtalan - előítéleteinket? Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ebből konkrét nyugati tapasztalatok segítségével némi ízelítőt kaphatunk. Az egyház a marketingesek kezében Három éve a brit Christianity Magazin például profi marketingcégeket bízott meg azzal, hogy próbaképpen tervezzenek meg egy kampányt, amely az egyházat népszerűsíti a templomba nem járók között. A szakértők azt találták, hogy a reklámokban az igazi vetélytárssal, a fogyasztói társadalommal szemben kellene pozícionálni az egyházat. Ehhez pedig - úgy tűnik - saját fegyverét kellene ellene fordítani. A marketinges cégek külön egyházi lógókat ugyan nem terveztek, képi reklámokat és szlogeneket viszont annál inkább. „Kezdj el élni, menj el gyülekezetbe!” „Nem tudod, miről maradsz le” - íme két példa a verbális fegyvertárból. Az Egyesült Államokban - ahol Európával ellentétben a kereszténység éppen nem hanyatlik - nem kell külsősöket bevonni egy ilyen gondolatkísérlet elvégzéséhez: több cég is foglalkozik egyházi vagy gyülekezeti lógók és szlogenek gyártásával. Az Ediwriter nevű vállalat például 149 dollárért tíz „eredeti” gyülekezeti szlogenötletet ígér. Mindezt huszonnégy órás határidővel szállítják. Az ár ugyan kicsit borsosnak tűnik (talán egy módosabb magyar gyülekezet vasárnapi perselypénze elegendő rá), de a cég ajánlása szerint egy jó szlogen nagyban javíthatja az adakozási kedvet is. A lógókat ennél némileg drágábban mérik. A Church Logo Galleryben ugyan már 99 dollárért kaphatunk egyet, de csak az előre elkészített sablonok közül. Ha igazán egyéni, a mi szempontjainknak megfelelő gyülekezeti lógóra vágyunk, legalább ezer dollárt kell rászánnunk. A profi egyházmarketingesek szerint persze ezeken az összegeken nem éri meg spórolni, hiszen már önmagában a szlogen vagy a lógó kitalálása nagyban segíthet: arra kényszerít, hogy egy közösség átgondolja, melyek is a legfontosabb értékei, és mi az, amit a külvilág számára legfontosabb üzenetének tart. Másrészről ugyan közhely, hogy a világ felgyorsult, de azért mégiscsak igaz, vagyis az emberek kevés információ alapján, inkább gyorsan szerzett benyomások segítségével tájékozódnak. Ahhoz pedig, hogy egyház és ember között „szerelem” legyen első látásra, egyszerű, stilizált képek és tömör, frappáns mondatok kellenek - így az üzleti szakértők. Hagyomány és modemitás Hogy aztán készíttetnek-e mondjuk a magyar baptisták új lógót, vagy kitalál- nak-e az evangélikusok új mottót, az persze még nyitott kérdés. A létszámukat tekintve gyorsan növekvő magyarországi neoprotestáns gyülekezetek mindenesetre - gyökerüknek megfelelően - az amerikai mintát követik: ha szelle- meskedő szlogeneket nem is, de egyszerű, könnyen értelmezhető lógókat többnyire előszeretettel használnak. A személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalékért folytatott nemes, ám kemény küzdelem is változtatásokra ösztönözhet: a katolikus egyház például sokmilliós kampányában rendkívül tudatosan ötvözte a hagyományosat a modernnel - címerét erőteljes képi és szöveges kontextusba helyezte („Jót tenni jó”, „Krisztust hirdetjük mindenkinek"). Vélhetően a hagyományok megőrzése, mégis egy modernebb, fiatalosabb imázs kialakítása lehet a következő évtizedben a hazai protestáns egyházak egyik fő kihívása. Van honnan meríteni, hiszen rendelkezésre áll egy több ezer éves, rendkívül gazdag keresztény jelképrendszer. Sőt ha az instant életérzéssel és a menedzserizmussal szembeni idegenkedést sikerül leküzdeni, talán a vizuális tudományokból és a cégek marketingeseitől is lehet mit ellesni. A feladat így sem ígérkezik könnyűnek, de jól tudjuk: teher alatt nő a pálma. Amint ez képileg a - vagy fél tucat szimbólumot felvonultató - református címerbe is foglaltatott. ■ Gyura Gábor
